Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-31 / 306. szám
1982. december 31. 1A KÉPÚJSÁG Felejthetetlen pillanatok A SIÓ KUPÁN — Hót a verebek? Hová tűntek a csicsergő „játszótársak”? — érdeklődött Csecsevan Hajniková, az Inter Loco- mobil nyúlánk centere a Sió Kupa megnyitója előtt. — Társadalmi összefogással, éjt nappallá téve kiűztük csarnokunkból a beste csurikat — válaszolta büszke mosoly kíséretében egy magát versenybírósági taggá előléptető honpolgár. — Komolyan hiányolja a verebeket? Csak nem egy állatbarátot tisztelhetünk önben? — kérdeztük. — Egy nagy. . . Na, hogy is mondják maguk? Ja, megvan. Egy nagy frászt vagyok én állatbarát. Nézze a hajamat! Tavaly ötször dobtam büntetőt a szekszárdi csapat elleni kupameccsen. A palánk fölötti mennyezeti verébfészekből mind az ötször a fejemre pottyant, szóval érti. . . Ahova rá- pöttyent a kloaka, ott úgy kiszőkült a fekete hajtincsem, hogy a festék sem fogja. Mi több, a hajhagymákat is megtámadta. Vőlegényem unszolására most úszósapkát hoztam, elvégre nem akarok a katicabogárra hasonlítani. A SVÁBBÁLON Perdült, lebbent a szoknya. Alit a bál, a hagyományos svábbál. A hangulat forró volt, az idő odakint jéghideg, nagyon mínusz és nagyon cidri. Éjfél is elmúlt már, amikor vendég érkezett. Jöttére felfigyeltek, hisz a farsangbúcsúztató mulatság összes belépőjegye hetekkel korábban gazdára talált. A vendég egy oszlopnak támaszkodott. Megpödörte kackiás bajuszát, összeráncolta homlokát, aztán uccu neki — táncolni indult. Hanem a lábai minduntalan csuklottak. Egy edző azonban ne ismerjen leküzdhetetlen akadályokat! A sokadik sikertelen, visszautasított lekérési kísérlete dühössé tette. A hölgyek fülét sértő pocskondiázásba kezdett. Sióitok neki: no, de kérem... aztán, hogy viselkedjen. . . végül, hogy elég. A zenekar éppen rockiba kezdett, két fiatal férj meg tereprendezésbe. Előbb szélesre tárták az étterem ajtaját, majd karonfogták a mestert. A zene felerősödött, az edző elúszott a tömegben. Sokaknak feltűnt, hogy milyen kiválóan jól úszik víz és medence hiányában is... Szavalás típus- Partjelző sportárs, hadd fejezzem már be kedvenc Petőfi-versemet. „Esküszöm az égre / Az ég istenéra Bántani nem foglak.” Vasárnapi ügyelet — Jó estét kívánok! Huba beszélek. Meg tudják morn- dani a Mágocsalsómocsolád — Mosdós járási rangadó eredményét? — Sajnos, momentán nem. —• Nem? Hát akkor mi a rossebnek ügyelnek maguk a sportrovatnáll. — Bocsánat, Hugyecz úr, de ez az egy eredmény még nem futott be. Szabad kérdezni, honnan telefonál)? — Honnan-honnan? Hát innen Mágocsallsómocsoládról. Csakhogy feküdnöm kell torokgyíkból kifolyólag... * — Tessék, sportrovat! — örülök, és kellemes vasárnap estét, szerkesztőkém. — Kézcsókom, tessék parancsolni. — Parancsolni, ugyan. Pusztán érdeklődöm. — Melyük eredményre kíváncsi a kedves hölgy? — Kétszeresen elvált asz- szony vagyok, a futball pedig abszolúte hidegen hagy. — Hát akkor... — Figyeljen, szerkesztőkém ! Mundus vult decipi, ergo deci- piatur. — Fájdalom, de nem tanultam lUatfiit. — Sajnálhatja is. S bár elrontotta a játékomat, azért lefordítom,. „A Világ azt akarja, hogy megcsaljuk, tehát csaljuk meg!" No de ezek után nem magával... * — Halló Szekszárd? Halló 11—457? — Igen, riepújság-sportrovat. — Jó szerencsét! Gazos Gizi vagyok Rábakapcásróll'. Izlig- vérig bányászcsalád sarja, ámbár a kapcási téeszben most répát egyelek. — Miben állhatunk rendelkezésére? « — Árulja el kérem, hogyan bíráskodott maguknál a játékvezető? Nem verték meg? — Szekszárdon nem szokás a bíróverés. Egyébként a ma(i füttyös ember fölöttébb nagy bibaszázalékkal vezetett. — Tudtam, megéreztem. Pi- ás Kolos feketeruhás a vőlegényem. Egész héten rossz passz- ban volt. Tegnap leugrottunk a Balltsira, de hiába feszítettem parányi pöttyös bikinimben, Kolos csak átnézett rajtam. Fürdés után beállt teniszezni1. Csak húsz perces játék után vette észre, hogy nincs húr az ütőjében. No de végül is örülök, hogy megúszta a mai meccset. — Meg bizony. URH-s kocsid val vitték a megye határáig. Az oldalt írta és ösz- szeállította: Fekete László. Plás oldalháló ' Siketfajd Kruoifix fejfájással, gyomorégéssel ébredt. Szélesre tárta az ablakot, s a beáramló áprilisi friss levegőben megropogtatta ujjait. Felesége megértőén kérdezte: — Hozzam a szódabikarbónát? — Nem kell — volt a moró- zus válasz. Az asszony feddően korholt: — Vigyáznod kéne az ivással. Jó, tudom, a te helyzetedben, beosztásodban gyakori a protokoll:. Konyak, pálinka, meg azok a fujaott borok. Siketfajd borotválkozni kezdett. Van abban valami, amit nőm mond — gondolta szappanozás közben. Itt van ez a mai délután is. Hát ki a nyavalya találta ki, hogy éppen a mi falunkban rendezzék ezt a futballderbyt? Most aztán mehetek, újabb vedelés, brrr... — Melyik ruhádat veszed fel? — kérdezte a feleség. — A fehér ing kék zakóval és szürke pantallóval menő, olyan sportos. Ebben maradtak. A ház asz- szonya takarékra állította a lángot a fortyogó pörkölt alatt. Aztán maga mellé ültette férjét. — Nézd, életem párja, Kru- cifix. Délután sportos protokoll tagja leszel. Te, aki tornából mindig felmentett voltál!'. Te ülsz a pesti szakemberek közé a lelátóra, aki életedben nem rúgtál labdába. Aki mindig elzárja a tévét, ha meccs van. Nem akarom, hogy rajtad röhögjenek, ezért figyelj rám! A hitves kiadós ismertetésbe kezdett ezután, végjg skálázva a födi alapfogalmait. Les, büntető- és szabadrúgás, szögletek, cserék. A hadrendformáoi- ók után némi gúnnyal hangsúlyozta a taccsot. » — Ezt a taccsot a pályán nem ki, hanem bedobják. Remélem tudsz követni? Krucifix 'igenlőt,' biccentett. Korán ebédeltek, Siketfajd a pályára vezető úton szaporáz- ta lépteit. Már a nagy tömeg morajlása is szorongóvá tette. Ezzel együtt, szótlanul bár, de kiböjtölve a kilencven percet. Szünetben álló, meccs után üllőfogadás volt. Ez utóbbin érte utál a kínok kínja. Gyomra összeszofult, homloka verejtékezni kezdett. Az asztalszomszédok ugyanis véleményét kérték. — Na mit szól, milyen parádésak voltak a Kötröcsük köténycselei? Szédült, ujjai a poharat mar. kolászták. Atyavilág! Kötényt egyik játékoson sem llátott. Az anyósa kékfestőjére emlékezett ugyan, de hát,,. Egyébként is, melyik volt a pályán futkározók közül az a Kötröcsük? A francA búcsúzó óesztendő utolsó előtti napján hivatalos helyiről kiszivárogtatták: súlyos betegséggócok ütötték fel fejüket megyénk sportmozgalmának több területén. A kór toyater- jedését meggátolandó, hathatós intézkedéseket foganatosítanak. Ezek sorában elsőként óriási anyagi befektetéssel korszerű orvosi műszerekkel felszerelt műtőt vásároltak. Ennek szükségességét alátámasztotta az az őszinte hangvételű diagnózis, amely szerint az egyes sportágakban az utóbbi évek során alkalmazott felületi, tüneti kezelések semmilyen javulást nem eredményeztek. Csak a mélyreható operációktól remélhető immár teljes felgyógyulás. A műtő falát poszterek borítják. Azokon a legsúlyosabb betegségektől terhes sportágak egy-egy verseny, illetve mérkőzés jelenetei láthatók. Mielőtt a kedves olvasó örömében arra a következtetésre jutna, hogy akkor „ujjé, Tolnában nagyszerű” — némi türelemre intjük. Amikorra ugyanis befejeződnek a verseny- és tömegsportműtétek, már túl az ezredfordulón, egy új kor követelményei támasztanak majd a jelenleginél is nehezebb feladatokat sportéletünkkel szemben. Összecsendült be, pont erről a köténycselről nem világosította fél az asz- szony. Hát, hát azok bizony... Eddig jutott el válaszában Siketfajd, amikor az elnök a szomszéd asztalnál pohárköszöntőbe Jcezdett. Márpedig a tósztot csendben illik hallgatni. Megkönnyebbülten felsóhajtott, megmenekült. Később sörre pálinkát ivott. Este, amikor felidézte otthon a történteket, hitvese lakoniku- spn fogalmazott. — Szóval kishíján leégtél. Megérdemelnéd, hogy a fejedhez vágjam a mákdarálót! Epetelex Az ASE gyorshírben jelentette Paksról: — A Duna- parti városban jövőre megkezdik a nagy Lótusz-istálló építését. A Forma 11-es kocsik már útban vannak. Specialitásuk, hogy vizen járnak. Az új autósszakosztály szakvezetőjét a Niki Lauda, Keke Rosberg, Nelson Piquet trióból szerződtetik. * Az élvonalbeli kosárlabdaklubok játékosszerzői, miközben egymásnak adták Baján a kilincset, kiitták teljes szilveszteri itafkészletéből a Rát- vay családot. A ház asszonya kijelentette: lakásunk küszöbét átigazolási ügyben az új esztendőben csak azok léphetik át, akik egy-egy felbontatlan fiaskóval a kézben kopogtatnak. ígérhetnek akármit, kislányuk, a 191 centi- méteres Anita akkor is Szekszárdon marad. * Megyénk súlyemelői, felbuzdulva a kisvállalkozások sikerén, gazdasági társulást alakítottak. Felhasználva a téli hóltidényt, „élve” a disznóölések időszakával, a röfögő négylábúak lefogását vállalják. Kezdeményezésüket a Húsipari Vállalat igazgatója árgus szemmel kíséri. * Pikulás Teofilf, a népszerű JÉBÉ beatzenekar vezetője rockritmusra átdolgozta a „Nincsen rúzsa tövis nélkül” című magyar nótát. Az új kislemez lila borítólapján 3500 felbőszült szurkoló csoportképe látható. A szerző egy példányt, ajándékba megküldött a Szekszárd — Keszthely NB ll-es mérkőzés bírójának is. Iljjé, Tolnában nagyszerű?