Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-31 / 306. szám
1982. december 31. iüËPÜJSÀG 9 egy akarattal tesült, a villamos távvezeték hossza elérte a négymillió kilométert. Több ezer, korszerűen felszerelt kolhoz és szovhoz, tudományos kutató- és tervezőintézet épült. A Szovjetunió megalakulása óta eltelt hatvan évet a soknemzetiségű ország gyors társadalmi-gazdasági fejlődése jellemezte és jellemzi. A gazdasági sikerek alapot teremtették a lakosság anyagi és kulturális élet- színvonalának folyamatos emelkedéséhez. Ma a lakosság nyolcvan százaléka összkomfortos lakásokban él, több mint 14 millió gyermek jár óvodába és bölcsődébe, egymillió orvos vigyáz az emberek egészségére. Minden tízezer lakosra 37 orvos jut, több, mint a világ bármely országában. Az UNESCO adatai szerint a Szovjetunió a világ első számú olvasó és fordító országa. Az 1922-től 1980-ig kiadott könyvek száma tizenegyszer múlja felül az emberiség lélekszámút. A szovjet hatalom — mint köztudott — a kezdettől a békére törekedett. A Békedekrétum magában foglalta a szovjet külpolitika alapelveit: a népek békéjéért, szabadságáért, valamint a társadalmi haladásért vívott harc összefonódását. Ez a békés egymás mellett élés elvére támaszkodó szilárd alapállás szabja meg azóta is a Szovjetunió külpolitikáját. Moszkvában számtalan leszerelési indítvány született a II. világháború előtt éppúgy, mint az elmúlt évtizedekben, napjainkban. A fegyverek nélküli világ mindenkor a szocializmus legfőbb eszménye volt. Ennek jegyében ünnepli a Szovjetunió több mint száz népe és nemzetisége a világ haladó népeivel együtt, a világ első egységes, sok- nemzetiségű államának hatvanadik születésnapját. Üsző olajfúróberendezés a tengeren. Azerbajdzsánban, a Szovjetunió egyik legrégibb kőolajkitermelő helyén új gyár építését kezdték meg. Ebben a gyárban kőolajfúró-tornyokat gyártanak majd. A Baku mellett épülő üzem a hasonló profilú gyárak között a legnagyobb a világon. A gyár évente négy, egyenként 20 ezer tonna súlyú acélszigetet készít majd. Első lépcsőjét 1983 végén helyezik üzembe. Litvánia falvai hűen tükrözik azokat a változásokat, amelyek az elmúlt évtizedekben mentek végbe ebben a balti köztársaságban. Ilyen - egy a sok közül - egy mai litván falu látképe. Gyapotból több mint 1200 fajta termék készíthető: szövetek, huzatok, övék, különféle szigetelőanyagok, linóleum... A gyapotolajat felhasználja az élelmiszeripar, gyártanak belőle margarint, glicerint, szappant. A termő- terület nagysága szerint a Szovjetunió a világon a negyedik helyet foglalja el India, Kína és az USA mögött a gyapottermelésben. A nyersgyapot össztermése szerint második, a hektáronkénti terméshozam szerint pedig első a világon. A gyapottermesztést jól gépesítették. Kombájn takarítja be a termést az Uzbég SZSZK gyapotföldjein. Jerevánban sok a modern és a hagyománytisztelő. A ma építészei, amikor csak lehetséges, megőrzik a nemzeti architektúra hagyományait, felhasználják a régiek ma is hasznosítható elveit, megoldásait, ezért ma is, mint háromezer éve egyfolytában, az örmény építészet jellemzői a lakonikus forma, a célszerű, klasszikus egyszerűség. Jereván, az örmények fővárosa, esti kivilágításban. A víz az életet jelenti, s az utóbbi hat évtizedben új életet hozott a Szovjetunió szárazabb vidékein. Türkméniában, a Murgat folyón völgyzáró gát épül. Az állattenyésztés a türkmén népgazdaság jelentős ágazata maradt, bár az egykor elmaradott vidéken gyors ütemben fejlődött az ipar is. Csupán a legutóbbi ötéves tervben itt 20 százalékkal nőtt a mezőgazdaság össztermelése. Ebben jelentős szerepet játszottak a szakosított gazdaságok. Többek között olyan jól gépesített, jól szervezett nagygazdaságok, mint ez az ashabád-területi korszerű juhtenyésztő telep. A belojárszki atom erőmű nagyterme
