Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-03 / 284. szám
u Képújság 1982. december 3. POLGÁRI VEDELEM Atomerőművek árnyékában Széles körű követelményrendszer környezetünk védelmére Korunk legnagyobb tudományos és technikai vívmánya az atommagokban rej lő magenergia felszabadítása. Az atom- magák több 'milliárd fakos 'parazsaiknak tekinthetők, amelyek koncentrált energiát hordoznak, de önként csak nagyon gyéren csordogál 'belőlük a szabad energia. Az évszázad elején, a neutron felfedezésével és megismerésével a tudomány nagy tehetőséget kapott az atomi méretű világ, a 'kozmikus világmindenség titkainak kutatásához, az elemék tulajdonságainak 'megváltoztatásához, a! betegségek megállapításához, 'leküzdéséhez és nem utolsó sorban az atommagok átalakításához, az atomenergia felszabadításához. AZ ENERGIAIGÉNYEK VÁLTOZÁSAI Az emberiség történelme során kezdetben a szabad energia természeti forrásait minden eddiginél hatékonyabban aknázta iki. Az ipari (fonnádalom előtt energiaigényét könnyűszerrel kielégíthette, mégipedig a naperőmű szolgáltatta 'közvetlen, vagy közvetett, a növényi foto- ’szintéris transzformálta kémiai energiával. Az ipari iforradalöm mákényszenítette a zöld bioszféra évmilliók során felhalmozott napenergiájának, az úgynevezett fosszilis tüzelőanyagoknak a felhasználására. lEzit a szabadenergia-készletét a földnek oly .mértékben rabolja' ki, hogy a fosszilis kémiai fűtőanyagkész- let kimerülése látátávolba került. Az emberiség tehát válaszút elé érkezett: visszatér a lágyenerqiá'hoz, amit a naperőműből elrabolhat és ezzel visszatér a természeti életmódhoz, vagy keresi a kemény energia mélyebb forrásait, vagyis továbbfejleszti urbanizálódott életmódját. Az emberiség energiaigénye a társadalom fejlődésének gyorsuló ütemével párhuzamosan, rdhamösan növekszik. Az évmilliók múlásával a földfelszín alatt felhalmozott energia- készleteket — a kőszenet, a kőolajat és a földgázt — az utóbbi évek energiaválságáig terv szérűdénél és mértéktelenül fogyasztotta. A rablóaazdólkodás nagyfokú pazarlással párosult, olyannyira, hogy sokain már vészharangot kongattak e klasz- szikus energiahordozók jelene és iövője felett. A természeti energiák —, mint a szél, a víz és egyéb biotermí- kus folyamatok — a jelenlegi 'szükségletet csak részben fedezik. A geotermikus és a napenergiát eqyelőre naayon bo- nyólult, költséges módszerekkel és es-f«özökkel hasznosíthatnánk, bár ez feltétlenül a jövő egyik leqfontosabb kutatási, fejlesztési iránya. A FELSZABADULÓ MAGENERGIA Ma azonban legkézenfekvőbb, isgelé-’hetőbb, legfontosabb és egyben leijobban megvalósítható a magenergia felszabadítása, jelenleg maahasadási reakcióval. További lehetőség kínálkozik a magegyesülési reakció során ke'etkezö megenerqia hasznosítására. Technikai feltételei azonban még a kísérletes kutyás stádiumában vannak és a jövő század energiatermelő módszere lehet. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség 1977 májusi salzburgi világkongresszusán felbecsülték az emberiséq várható energiaigényének alakulását és a kielégítés lehetőségeit, a reális energiakészleteket és -tartalékokat, továbbá az elérhető energiaforrásokat. A záróokmány egyértelműen a magenergia szélesebb körű felhasználására, az energiatermelő módszerek továbbfejlesztésére irányította a figyelmet. A világon ma több mint 250 nukleáris erőmű üzemel és a világ vi'llamasenergia-termelé- sének 8 százalékát, az energia- igény 2,3 százalékát szolgáltatják. Az előrejelzések szerint a századfordulóra a világ nukleá- risenerg ia -te r meló ikapaci tá sa elérheti a villamosenergia-ter- mélésben a 14 százalékos, az energiafelhasználásban a 17 százalékos 'részarányt. A jövő nemzedéknek a boldogabb jövő érdekében, .békében keli együttélmie az atomerőművekkel, a radioaktív hulladékokkal, a nukleáris fegyverek árnyékában. A jövő évszázad tiszta ígérete a könnyű atommagok iszaibályozott egyesítése. Az emberiség most tanulja meg, hogyan ásson mind mélyebbre a kozmikus múltba, mind forróbb „parazsaikért”. AZ EMBER MÁSODIK TŰZGYÚJTÁSA Hazai energiaigényünknek csak egy részét tudjuk a jövőben fedezni hagyományos energiahordozók felhasználásával. Hazai energia struktúránk egyébként is kedvezőtlen, igen jelentős az importunk mind a szilárd, mind a folyékony, illetve gáz halmazállapotú energiahordozókból, villamos energiából. Növekvő energiaigényünk nagyobbrészt csak az atomenergia hasznosításával elégíthető lei. Az atomenergia felszabadítása az ember második tűzgyújtása a földön. Tűzgyújtásikor az éghető anyagból levegő jelenlétében szobádul fel az energia, tudajdoníleéppen olyan kémiai reakció, melyben a szénatomok ea vesü Iinek oxigénatomokkal, miközben szénoxidak és más füstgázok, melléktermékek és salak keletkezik a fizikai törvények szerinti hőenergia felszabadításakor. Ez óz energiameny-- nyiség — viszonyítva a reakcióban részt vevő atomok tömegéhez — aránylag Iklics'i. Az atomenergia felszabadítása csak Védőöltözék az atomerőműben maghasadás!, vagy magegyesítési reakció során, különös feltételek között lehetséges. Ilyenkor nem az atomok külső elektronhéjain következik be a változás, hanem az atommagok belsejében és az atommagot alkotó nukleonok tömegéhez képest hatalmas magenergia szabadul .fel. Az atomerőművek lényegében, csak az energia felszabadításának módszerében térnek el a hagyományos erőművektől. _ Az atomenergia gyakorlatilag ma még egyedül hasadó anyagokból, szabályozott maghasadás! láncreakció során szabadul fel. Megvalósítani csak 'kötelező biztonsági követelmények teljesítése árán lehet. 'Erre nemcsak az üzemvitel biztonsága, hanem a környezet védelme érdekében is szükség Van. 'Ma az egész világon csak ezeknek a szigorú előírásoknak megfelelően engedélyeznek tervezni, építeni és működtetni atomerőműveket. A kötelező biztonság az üzemvitel szempontjából elengedhetetlen. Amellett, hogy a nukleáris fűtőanyag hermetikusan zárt, fokozott különleges ötvözetű fémkazettáikban van, a rea'koiáteret többszörös védelmi rendszer veszi körül és biztosítja. Az automatikus szabályozórendszer garantálja, hoqv a reaktorban optimális üzemállapot legyen és egyidejűleg az üzemzavart elhárító rendszerek — meghibásodás esetén is — biztonságosan működjenek. NEM VÁLHAT ATOMBOMBÁVÁ Az atomreaktorban szabályozott, önfenntartó láncreakció valósul meg, az atomrobbanás kritériumai kizártak. Ennek ellenére sok emberben ellenérzést vált ki, mivel az atomerőműveket gondolatban az atombombával társítja. Ez teljesen alaptalan félelem. Az atomreaktorok ugyanis sohasem válhatnak atombombává. Mindkét esetben ugyan láncreakció alakul ki a hasadó anyagban, de míg a bombában az önmaaát fokozó spontán folyamattá válik, addig az atomreaktorokban az ilyen megszakadás automatikusan lefékeződik. A láncreakció nem- kívánatos mértékének visszaszorítására számos védelmi rendszert is beépítenek. Az atomerőművek üzeme nyilvánvalóan kockázattal is jár, akárcsak más energiatermelő erőműveké. Normál üzemi feltételek mellett természetes, hogy van radioaktív gáz, gőz és folyadékkibocsátás. Az is természetes, 'hogy keletkeznek radioaktív hulladékok. Az atomerőművek azonban még így is sókkal tisztább üzeműek, természet- kímélőbbek, mint a hagyományosak. összehasonlításként példa lehet egy atom- és eqy hagyományos erőmű radioaktív bullladékainak kibocsátása. A hagyományos erőműveknél ez többszöröse lehet az atommal működtetettnek. Ebből következik, hogy az atomerőművek a környezet sugárszennyezettségét, a környezet lakosságának sugárterhelését alli'g befo'lyásoí- ják. Működő atomerőművek környezetében a sugáradag- termelés a természetes és ai mesterséges eredetű értékeket 'kimutathatóan alig növeli. A normál üzemi kibocsátásokat az automatikus és félautomati'kus üzemi környezeti sugárellenőrző rendszer mérőállomásai, laboratóriumai ellenőrzik, visszahatva a folyamatszabályozásra és a kibocsátásra. 'Ebben az ellenőrző rendszeriben működnek a polgári védelem rbv adatszolgáltató és ellenőrző 'rendszer mérőállomásai, laboratóriumai is. A környezet radioaktiv alapszintjeit, a normál üzemi kibocsátás értékeit előírások és szabványok rögzítik. FELKÉSZÜLTEN VESZÉLYHELYZETRE IS Az atomerőművek környezetének védelme széles körű hatósági előírás és követelményrendszer, mely a megelőzésre, illetve a következmények elhárítására vonatkozik. E követelményrendszer hasonló a katasztrófák, veszélyhelyzetek és a háborús meqelőző, elhárító, mentő rendszabályokhoz. Szerte a világon ilyen aspektusból közelítik meg ezt a fontos kérdést. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség és a KGST-ajánlások is hasonló indíttatásúak, a követelményrendszer, a szervezetek és a felkészülés egyforma. Valamennyi rendszabály beleilleszkedik a k a ta szt ró fa -elhár ítá s feladatkö - rébe. A polgári védelmi előírások szerint az atomerőmű 'közvetlenül veszélyeztetett három kilométeres sugarú védőzónáján és a közvetetten érintett 3—30 kilométeres sugarú körgyűrűn belül differenciált védelmet kell biztosítani. 'Helyileg a közvetlen veszélyeztetett területen a dolgozókat, a lakosságot óvóhelyek építésével és átmeneti kitelepítéssel védilk meg. A közvetlen veszélyeztetett területen az időleges elzárkózás, átmeneti kimenekítés előirányzott. Mind az egyéni védőeszköz-ellátás, mind az anyagi javak rbv-védel- me teljes körű, kiemelten fontos. A tudományosain megalapozott üzemzavari szituációk esetére mind az üzemben, mind a veszélyeztetett környezetben meatenvezték a megelőzés és elhárítás feladatait, és felkészültek végrehajtásukra. Veszélyforrások-e az atomerőművek? 'Nem jobban, mint például a növényvédő szereket gvártó vegviüzemek. A dolgozók és a környezet lakosságának, valamint anyagi javainak védelmi módszerei is hasonlóak. NORMÁLIS ÜZEMMENET Bár az atomerőművek biztonsági elemzése szerint az eddigi több ezer reaktorév zavartalan üzemmenete megnyugtató biztosíték, mégis számolni kell olvan események bekövetkeztével, amelyek védekezésre és elhárításra kényszerítenek bennünket. Szerte a világon hasonlóan értelmezik az atomerőművek biztonságát és ennek szellemében készítik’ fel a 'lakosságot, a hatóságokat az esetleges kataisztrófafeliadatókra. Rendszeres gyakorlatokat terveznek a hatóságok irámvítósával, a lakosság bevonásával. Mi is fel vagyunk készülve mind a Pakson éoülő atomerőműnek, mind a környezetének, a lakosságnak szükség szerinti megsegítésére, a ■ következmények meaelőzésére és a veszély elhárítására. Az atomerőmű létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban minden hatósági követelmény érvényesült, a normális üzemmenet biztosított, szükség esetére a védelmi és elhárítási szervezetek felkészültek. TOKAI GÁBOR Tűzvédelem A tűz végigkísérte és kíséri ma is az embert történelme, élete során, .hol mint nélkülözhetetlen jóoarat, nol mint könyörtelenül pusztító ellenség. Olyan őselem, melynek energiáját nem nélkülözhette az emberiség, és nem is helyettesíthette semmi mással. Meg kellett hát tanulni bánni vele. És az ember megtanulta. Főzött, fűtött, világított, gépeket, erőműveket hajtott meg energiájával, mindennapos használati eszközévé tette még olyan áron is, amely időnként kisebb-nagyobb tragédiákhoz vezetett. És az ember nagyon megtanulta. Olyannyira, hogy fegyverévé, először csak védekező, majd egyre pusZtítóbb támadó fegyverévé fejlesztette. A gyújtónyilaktól, a lőporokon keresztül napjainkban eljutottunk az atomfegyverig, a leghatásosabb gyújtóeszközig. Az emberiség története során lezajlott háborúk, különösen századunk két nagy világégése, az I. és II. világháború, valamint a közelmúlt, a koreai és vietnami háborúk tanulsága — a nagyon komoly anyagi veszteségek és emberi áldozatok mellett — hogy a harcok közvetett vagy közvetlen következményeként a lakosság, a hátország mindig szembetalálta magát a tűzzel. S a terrortámadások fő célja kifejezetten a hátország pusztítása, megfélemlítése, demoralizálása volt. Ugyanis a tűznek komoly pszichológiai hatása is van az emberre. Amiilyen békességet, nyugalmat áraszt egy pislákoló lámpás, amilyen buzdító, lelke sítő íehet egy fáklya fénye, olyan félelmetes és demoralizáló egy égő búzatábla, falu vagy város látványa. Már egészen kis tűzeset is magában hordozza a tömegpánik lehetőségét és megnehezíti az ererdméniyes védekezés, mentés, tűzdltás lehetőségeit. Sőt elegendő lehet csak „tüzet" kiáltani ahhoz, hogy tö- megpán'ik keletkezzen. E témával foglalkozó pszichológusok lejegyeztek egy Bécsben történt eseményt, a lerchenfeldi templomban fellépett tő meg pánikról: „A templomban kétezer iskolás gyermek gyűlt össze tanáraik vezetésével vallási oktatásra. A beszéd közben egy Maria Meditz nevű húszéves nő epilepsziás rohamot kapott, s hangos kiáltozással a gyermekek közé esett. A zűrzavarban valaki „tüzet” kiáltott, és ennek következtében tört k'i a rémület a gyerekek között. A templom több kapuja közül csak egy volt nyitva, ennek i*s csak az egyik szárnya. A megrémült gyerekek megszorultak a szűk kijáróban, egymás hegyén-hátán igyekeztek kimenekülni, az apróbbakat letaposták. A helyszínre érkezett mentők 36 gyermeknek nyújtottak segítséget, egy gyermek a helyszínen belehalt zúzódásaiba, további ötöt r/'lvos sérülésekkel kellett kórházba szállítani." — Pedig nem volt tűz...! Az utóbbi évtizedekben egyre inkább fokozódik a békés termelőmunka tűzveszélyessége is, az atom- és a modern gyújtó- fegyverek pedig a háborús tüzek és tűzvészek okozásában a korábban ismert fegyvereket sokszorosan felülmúlják. Ennek megfelelően a tűzhelyzet várható alakulása olyan feladatokat ró o polgári védelem vezetésére és alakulataira, hogy már a béke, de különösen egy esetleges háborút megelőző időszakban a lakóházak, létesítmények, vállalati berendezések stb. védelmére megtegye a szükséges fokozott tűzmegelőző intézkedéseket és r várható tűzoltási feladatokat begyakorolja. A tűzvédelmi rendelkezések, intézkedések érvényesülésének egyik alapvető feltétele, hogy a dolgozók és a lakosság milv- mértékben ismeri és hajtja végre ezeket a rendelkezéseket. Ez~ elengedhetetlenül fontos az ilyen irányú kiképzés, felvi'lágos” propagandatevékenység, az értelem, az érzelem a dolgozók c o 'lakosság egyéni felelőssége. A TŰZVÉDELEM ALAPJAI A tűzvédelem, amely 'korábban csak a keletkezett tüzek oltását tűzte ki célul, napjainkban a fejlett technológiával rendelkező iparosodás és mezőgazdaság szükségessé tette a tűz elleni védekezés céljának és/tartaJmának bővítését. A tűzvédelem ma az igazgatási feladatok fontos része és feladatait jogszabályok, a' Magyar Szabványok és az egyes szakminisztériumok által kiadott rendeletek határozzák meg. Rendkívül összetett feladat, amely a szakminisztériumok, a Tűzolt ság Országos Parancsnoksága, a helyi tanácsi szervek, valamin a Polgári Védetem Országos Parancsnoksága rendelkezései, határozatai alapján valósul meg. A TÜZEK KELETKEZÉSE Tűz számos tényező miatt kelétkezhet a békés építőmunka során és háborús körülmények között. Néhány példa: —1 elemi csapások során: — felelőtlen emberi magatartás következményeként; — üzemi katasztrófák következményeként; — raktározott termékek öngyulladása során; — földgáz- és olajldtörések alkalmával; — üzemi, háztartási, közlekedési balesetek alkalmával; — elektromos hálózati túlterhelés, rövidzárlat esetén stb. Háborús időszakban kibővülhet: — atomcsapás primer (elsődleges) hatásaként; — atomcsapás szekunder (másodlagos) hatásaként; — gyújtófegyverek alkalmazásakor; — hagyományos fegyverek másodlagos hatásaként; — diverzáns cselekmények, gyújtogatások következményeként stb. Ml ELLEN KELL VÉDEKEZNI Természetesen kiterjedtség és hatás tekintetében az atomcsapás következtében kialakuló egyedülálló vagy tömegtüzek a legveszélyesebbek. A robbanás pillanatában a tűzgömb hőm-' séklete több 10 millió C-fokot ér el, és 100 kilotonna egyenérték esetén sugara 300 méter is llehet, egyedülálló tüzeket pedig 7,5—8 km sugarú körzetben képes produkálni. Ezek a tűzgócok megfelelő körülmények között tömegtűzzé, esetleg tűzviharrá fokozódhatnak. A tüzviharra jellemző, hogy centrumában a forrólevegő-oszlop átmérője 3—4 km és felemetkedési magassága elérheti az 5—7 km-t. A centrum felé áramló levegő sebessége 50—60 km/óra is llehet, időtartama városokban 2,5—10 óra (II. világháborús tapasztalat). Az atomfegyver megjelenésével sem csökkent a különböző gyújtóanyagok alkallmttzásának jelentősége, elsősorban alkalmazhatóságuk szélesebb skálája miatt. Speciális célpontok élten speciális gyújtóanyagokat, gyújtókeverékeket használhatnak. A gyújtóbombák által keletkezett károkat összehasonlítva a ro”- bolóbombák pusztító hatásával, megálllapították, hogy a gyújt’ bomba ötször hatásosabb a rombolóbombánái. Különösen alkalmasak helyi háborúk fegyvereként tömegesen alkalmazva. (Korea, Vietnam.) Esetenként, tömeges alkalmazásban — gyújtóhatás szempontjából — megközelítheti az atombomba eredményességét. Az USA-haderő a II. Világháborúban eredményesen használta <- gyújtóbombákat és a lángszórókat a német ipartelepek, erődök elten, a csendes-óceáni Hadszíntéren pedig egyik tegsikeres“' fegyvere volt. Egyes adatok szerint Németország és Japán területére mintegy 28 millió gyújtóbombót dobtak le. 1945. márciusában a Tokió elleni 'légitámadáskor 280 re- DÜlőgéprőf 1670 tonna bombát dobtak le. A keletkezett tűzyihar következtében mintegy 40 km’-es területen a hallottak száma elérte a 84 ezret. PETŐ SÁNDOR A paksi Kishegyen működő dozimetriai laboratóriumban a környezetet ellenőrzik
