Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-03 / 284. szám

u Képújság 1982. december 3. POLGÁRI VEDELEM Atomerőművek árnyékában Széles körű követelményrendszer környezetünk védelmére Korunk legnagyobb tudomá­nyos és technikai vívmánya az atommagokban rej lő magener­gia felszabadítása. Az atom- magák több 'milliárd fakos 'pa­razsaiknak tekinthetők, amelyek koncentrált energiát hordoznak, de önként csak nagyon gyéren csordogál 'belőlük a szabad energia. Az évszázad elején, a neutron felfedezésével és meg­ismerésével a tudomány nagy tehetőséget kapott az atomi mé­retű világ, a 'kozmikus világ­mindenség titkainak kutatásá­hoz, az elemék tulajdonságai­nak 'megváltoztatásához, a! be­tegségek megállapításához, 'le­küzdéséhez és nem utolsó sor­ban az atommagok átalakítá­sához, az atomenergia felsza­badításához. AZ ENERGIAIGÉNYEK VÁLTOZÁSAI Az emberiség történelme so­rán kezdetben a szabad energia természeti forrásait minden ed­diginél hatékonyabban aknáz­ta iki. Az ipari (fonnádalom előtt energiaigényét könnyűszerrel ki­elégíthette, mégipedig a nap­erőmű szolgáltatta 'közvetlen, vagy közvetett, a növényi foto- ’szintéris transzformálta kémiai energiával. Az ipari iforradalöm mákényszenítette a zöld bioszfé­ra évmilliók során felhalmozott napenergiájának, az úgyneve­zett fosszilis tüzelőanyagoknak a felhasználására. lEzit a sza­badenergia-készletét a földnek oly .mértékben rabolja' ki, hogy a fosszilis kémiai fűtőanyagkész- let kimerülése látátávolba ke­rült. Az emberiség tehát vá­laszút elé érkezett: visszatér a lágyenerqiá'hoz, amit a nap­erőműből elrabolhat és ezzel visszatér a természeti életmód­hoz, vagy keresi a kemény energia mélyebb forrásait, vagy­is továbbfejleszti urbanizálódott életmódját. Az emberiség energiaigénye a társadalom fejlődésének gyorsuló ütemével párhuzamo­san, rdhamösan növekszik. Az évmilliók múlásával a földfel­szín alatt felhalmozott energia- készleteket — a kőszenet, a kő­olajat és a földgázt — az utóbbi évek energiaválságáig terv szé­rűdénél és mértéktelenül fo­gyasztotta. A rablóaazdólkodás nagyfokú pazarlással párosult, olyannyira, hogy sokain már vészharangot kongattak e klasz- szikus energiahordozók jelene és iövője felett. A természeti energiák —, mint a szél, a víz és egyéb biotermí- kus folyamatok — a jelenlegi 'szükségletet csak részben fede­zik. A geotermikus és a nap­energiát eqyelőre naayon bo- nyólult, költséges módszerekkel és es-f«özökkel hasznosíthatnánk, bár ez feltétlenül a jövő egyik leqfontosabb kutatási, fejlesztési iránya. A FELSZABADULÓ MAGENERGIA Ma azonban legkézenfekvőbb, isgelé-’hetőbb, legfontosabb és egyben leijobban megvalósít­ható a magenergia felszabadí­tása, jelenleg maahasadási re­akcióval. További lehetőség kí­nálkozik a magegyesülési reak­ció során ke'etkezö megenerqia hasznosítására. Technikai felté­telei azonban még a kísérletes kutyás stádiumában vannak és a jövő század energiatermelő módszere lehet. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség 1977 májusi salzbur­gi világkongresszusán felbe­csülték az emberiséq várható energiaigényének alakulását és a kielégítés lehetőségeit, a reá­lis energiakészleteket és -tar­talékokat, továbbá az elérhető energiaforrásokat. A záróok­mány egyértelműen a magener­gia szélesebb körű felhaszná­lására, az energiatermelő mód­szerek továbbfejlesztésére irá­nyította a figyelmet. A világon ma több mint 250 nukleáris erőmű üzemel és a világ vi'llamasenergia-termelé- sének 8 százalékát, az energia- igény 2,3 százalékát szolgáltat­ják. Az előrejelzések szerint a századfordulóra a világ nukleá- risenerg ia -te r meló ikapaci tá sa elérheti a villamosenergia-ter- mélésben a 14 százalékos, az energiafelhasználásban a 17 százalékos 'részarányt. A jövő nemzedéknek a bol­dogabb jövő érdekében, .béké­ben keli együttélmie az atom­erőművekkel, a radioaktív hul­ladékokkal, a nukleáris fegyve­rek árnyékában. A jövő évszá­zad tiszta ígérete a könnyű atommagok iszaibályozott egye­sítése. Az emberiség most ta­nulja meg, hogyan ásson mind mélyebbre a kozmikus múltba, mind forróbb „parazsaikért”. AZ EMBER MÁSODIK TŰZGYÚJTÁSA Hazai energiaigényünknek csak egy részét tudjuk a jövő­ben fedezni hagyományos ener­giahordozók felhasználásával. Hazai energia struktúránk egyéb­ként is kedvezőtlen, igen je­lentős az importunk mind a szi­lárd, mind a folyékony, illetve gáz halmazállapotú energiahor­dozókból, villamos energiából. Növekvő energiaigényünk na­gyobbrészt csak az atomenergia hasznosításával elégíthető lei. Az atomenergia felszabadítá­sa az ember második tűzgyúj­tása a földön. Tűzgyújtásikor az éghető anyagból levegő jelen­létében szobádul fel az energia, tudajdoníleéppen olyan kémiai reakció, melyben a szénatomok ea vesü Iinek oxigénatomokkal, miközben szénoxidak és más füstgázok, melléktermékek és salak keletkezik a fizikai törvé­nyek szerinti hőenergia felsza­badításakor. Ez óz energiameny-- nyiség — viszonyítva a reakció­ban részt vevő atomok tömegé­hez — aránylag Iklics'i. Az atom­energia felszabadítása csak Védőöltözék az atomerőműben maghasadás!, vagy magegyesí­tési reakció során, különös fel­tételek között lehetséges. Ilyen­kor nem az atomok külső elekt­ronhéjain következik be a vál­tozás, hanem az atommagok belsejében és az atommagot alkotó nukleonok tömegéhez képest hatalmas magenergia szabadul .fel. Az atomerőművek lényegében, csak az energia felszabadítá­sának módszerében térnek el a hagyományos erőművektől. _ Az atomenergia gyakorlatilag ma még egyedül hasadó anyagok­ból, szabályozott maghasadás! láncreakció során szabadul fel. Megvalósítani csak 'kötelező biztonsági követelmények telje­sítése árán lehet. 'Erre nemcsak az üzemvitel biztonsága, hanem a környezet védelme érdekében is szükség Van. 'Ma az egész vi­lágon csak ezeknek a szigorú előírásoknak megfelelően enge­délyeznek tervezni, építeni és működtetni atomerőműveket. A kötelező biztonság az üzemvitel szempontjából elen­gedhetetlen. Amellett, hogy a nukleáris fűtőanyag hermetiku­san zárt, fokozott különleges öt­vözetű fémkazettáikban van, a rea'koiáteret többszörös védelmi rendszer veszi körül és biztosít­ja. Az automatikus szabályozó­rendszer garantálja, hoqv a re­aktorban optimális üzemállapot legyen és egyidejűleg az üzem­zavart elhárító rendszerek — meghibásodás esetén is — biz­tonságosan működjenek. NEM VÁLHAT ATOMBOMBÁVÁ Az atomreaktorban szabá­lyozott, önfenntartó láncreakció valósul meg, az atomrobbanás kritériumai kizártak. Ennek elle­nére sok emberben ellenérzést vált ki, mivel az atomerőműve­ket gondolatban az atombom­bával társítja. Ez teljesen alap­talan félelem. Az atomreakto­rok ugyanis sohasem válhatnak atombombává. Mindkét esetben ugyan láncreakció alakul ki a hasadó anyagban, de míg a bombában az önmaaát fokozó spontán folyamattá válik, addig az atomreaktorokban az ilyen megszakadás automatikusan le­fékeződik. A láncreakció nem- kívánatos mértékének visszaszo­rítására számos védelmi rend­szert is beépítenek. Az atomerőművek üzeme nyilvánvalóan kockázattal is jár, akárcsak más energiatermelő erőműveké. Normál üzemi felté­telek mellett természetes, hogy van radioaktív gáz, gőz és fo­lyadékkibocsátás. Az is termé­szetes, 'hogy keletkeznek radio­aktív hulladékok. Az atomerő­művek azonban még így is sók­kal tisztább üzeműek, természet- kímélőbbek, mint a hagyomá­nyosak. összehasonlításként pél­da lehet egy atom- és eqy ha­gyományos erőmű radioaktív bullladékainak kibocsátása. A hagyományos erőműveknél ez többszöröse lehet az atommal működtetettnek. Ebből követke­zik, hogy az atomerőművek a környezet sugárszennyezettségét, a környezet lakosságának su­gárterhelését alli'g befo'lyásoí- ják. Működő atomerőművek környezetében a sugáradag- termelés a természetes és ai mes­terséges eredetű értékeket 'kimu­tathatóan alig növeli. A normál üzemi kibocsátásokat az auto­matikus és félautomati'kus üze­mi környezeti sugárellenőrző rendszer mérőállomásai, labora­tóriumai ellenőrzik, visszahatva a folyamatszabályozásra és a ki­bocsátásra. 'Ebben az ellenőrző rendszeriben működnek a pol­gári védelem rbv adatszolgálta­tó és ellenőrző 'rendszer mérő­állomásai, laboratóriumai is. A környezet radioaktiv alapszint­jeit, a normál üzemi kibocsátás értékeit előírások és szabvá­nyok rögzítik. FELKÉSZÜLTEN VESZÉLYHELYZETRE IS Az atomerőművek környezeté­nek védelme széles körű ható­sági előírás és követelményrend­szer, mely a megelőzésre, illet­ve a következmények elhárítá­sára vonatkozik. E követelmény­rendszer hasonló a katasztrófák, veszélyhelyzetek és a háborús meqelőző, elhárító, mentő rend­szabályokhoz. Szerte a világon ilyen aspektusból közelítik meg ezt a fontos kérdést. A Nemzet­közi Atomenergia ügynökség és a KGST-ajánlások is hasonló indíttatásúak, a követelmény­rendszer, a szervezetek és a fel­készülés egyforma. Valamennyi rendszabály beleilleszkedik a k a ta szt ró fa -elhár ítá s feladatkö - rébe. A polgári védelmi előírások szerint az atomerőmű 'közvetle­nül veszélyeztetett három kilo­méteres sugarú védőzónáján és a közvetetten érintett 3—30 kilométeres sugarú körgyűrűn belül differenciált védelmet kell biztosítani. 'Helyileg a közvet­len veszélyeztetett területen a dolgozókat, a lakosságot óvó­helyek építésével és átmeneti kitelepítéssel védilk meg. A köz­vetlen veszélyeztetett területen az időleges elzárkózás, átmeneti kimenekítés előirányzott. Mind az egyéni védőeszköz-ellátás, mind az anyagi javak rbv-védel- me teljes körű, kiemelten fon­tos. A tudományosain megalapo­zott üzemzavari szituációk ese­tére mind az üzemben, mind a veszélyeztetett környezetben meatenvezték a megelőzés és elhárítás feladatait, és felké­szültek végrehajtásukra. Veszélyforrások-e az atom­erőművek? 'Nem jobban, mint például a növényvédő szereket gvártó vegviüzemek. A dolgo­zók és a környezet lakosságá­nak, valamint anyagi javainak védelmi módszerei is hasonlóak. NORMÁLIS ÜZEMMENET Bár az atomerőművek bizton­sági elemzése szerint az eddigi több ezer reaktorév zavartalan üzemmenete megnyugtató biz­tosíték, mégis számolni kell olvan események bekövetkezté­vel, amelyek védekezésre és el­hárításra kényszerítenek ben­nünket. Szerte a világon hason­lóan értelmezik az atomerőmű­vek biztonságát és ennek szelle­mében készítik’ fel a 'lakossá­got, a hatóságokat az esetleges kataisztrófafeliadatókra. Rendsze­res gyakorlatokat terveznek a hatóságok irámvítósával, a la­kosság bevonásával. Mi is fel vagyunk készülve mind a Pakson éoülő atomerő­műnek, mind a környezetének, a lakosságnak szükség szerinti megsegítésére, a ■ következmé­nyek meaelőzésére és a veszély elhárítására. Az atomerőmű lé­tesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban minden hatósági követelmény érvényesült, a nor­mális üzemmenet biztosított, szükség esetére a védelmi és el­hárítási szervezetek felkészül­tek. TOKAI GÁBOR Tűzvédelem A tűz végigkísérte és kíséri ma is az embert történelme, éle­te során, .hol mint nélkülözhetetlen jóoarat, nol mint könyörte­lenül pusztító ellenség. Olyan őselem, melynek energiáját nem nélkülözhette az emberiség, és nem is helyettesíthette semmi mással. Meg kellett hát tanulni bánni vele. És az ember meg­tanulta. Főzött, fűtött, világított, gépeket, erőműveket hajtott meg energiájával, mindennapos használati eszközévé tette még olyan áron is, amely időnként kisebb-nagyobb tragédiákhoz ve­zetett. És az ember nagyon megtanulta. Olyannyira, hogy fegy­verévé, először csak védekező, majd egyre pusZtítóbb támadó fegyverévé fejlesztette. A gyújtónyilaktól, a lőporokon keresztül napjainkban eljutottunk az atomfegyverig, a leghatásosabb gyújtóeszközig. Az emberiség története során lezajlott háborúk, különösen századunk két nagy világégése, az I. és II. világháború, valamint a közelmúlt, a koreai és vietnami háborúk tanulsága — a na­gyon komoly anyagi veszteségek és emberi áldozatok mellett — hogy a harcok közvetett vagy közvetlen következményeként a lakosság, a hátország mindig szembetalálta magát a tűzzel. S a terrortámadások fő célja kifejezetten a hátország pusztítása, megfélemlítése, demoralizálása volt. Ugyanis a tűznek komoly pszichológiai hatása is van az emberre. Amiilyen békességet, nyugalmat áraszt egy pislákoló lámpás, amilyen buzdító, lelke sítő íehet egy fáklya fénye, olyan félelmetes és demoralizáló egy égő búzatábla, falu vagy város látványa. Már egészen kis tűz­eset is magában hordozza a tömegpánik lehetőségét és meg­nehezíti az ererdméniyes védekezés, mentés, tűzdltás lehetősé­geit. Sőt elegendő lehet csak „tüzet" kiáltani ahhoz, hogy tö- megpán'ik keletkezzen. E témával foglalkozó pszichológusok le­jegyeztek egy Bécsben történt eseményt, a lerchenfeldi templom­ban fellépett tő meg pánikról: „A templomban kétezer iskolás gyermek gyűlt össze taná­raik vezetésével vallási oktatásra. A beszéd közben egy Maria Meditz nevű húszéves nő epilepsziás rohamot kapott, s hangos kiáltozással a gyermekek közé esett. A zűrzavarban valaki „tü­zet” kiáltott, és ennek következtében tört k'i a rémület a gyere­kek között. A templom több kapuja közül csak egy volt nyitva, ennek i*s csak az egyik szárnya. A megrémült gyerekek megszo­rultak a szűk kijáróban, egymás hegyén-hátán igyekeztek kime­nekülni, az apróbbakat letaposták. A helyszínre érkezett mentők 36 gyermeknek nyújtottak segítséget, egy gyermek a helyszínen belehalt zúzódásaiba, további ötöt r/'lvos sérülésekkel kellett kór­házba szállítani." — Pedig nem volt tűz...! Az utóbbi évtizedekben egyre inkább fokozódik a békés ter­melőmunka tűzveszélyessége is, az atom- és a modern gyújtó- fegyverek pedig a háborús tüzek és tűzvészek okozásában a korábban ismert fegyvereket sokszorosan felülmúlják. Ennek meg­felelően a tűzhelyzet várható alakulása olyan feladatokat ró o polgári védelem vezetésére és alakulataira, hogy már a béke, de különösen egy esetleges háborút megelőző időszakban a lakó­házak, létesítmények, vállalati berendezések stb. védelmére meg­tegye a szükséges fokozott tűzmegelőző intézkedéseket és r várható tűzoltási feladatokat begyakorolja. A tűzvédelmi rendelkezések, intézkedések érvényesülésének egyik alapvető feltétele, hogy a dolgozók és a lakosság milv- mértékben ismeri és hajtja végre ezeket a rendelkezéseket. Ez~ elengedhetetlenül fontos az ilyen irányú kiképzés, felvi'lágos” propagandatevékenység, az értelem, az érzelem a dolgozók c o 'lakosság egyéni felelőssége. A TŰZVÉDELEM ALAPJAI A tűzvédelem, amely 'korábban csak a keletkezett tüzek ol­tását tűzte ki célul, napjainkban a fejlett technológiával rendel­kező iparosodás és mezőgazdaság szükségessé tette a tűz el­leni védekezés céljának és/tartaJmának bővítését. A tűzvédelem ma az igazgatási feladatok fontos része és feladatait jogszabályok, a' Magyar Szabványok és az egyes szak­minisztériumok által kiadott rendeletek határozzák meg. Rend­kívül összetett feladat, amely a szakminisztériumok, a Tűzolt ság Országos Parancsnoksága, a helyi tanácsi szervek, valamin a Polgári Védetem Országos Parancsnoksága rendelkezései, ha­tározatai alapján valósul meg. A TÜZEK KELETKEZÉSE Tűz számos tényező miatt kelétkezhet a békés építőmunka során és háborús körülmények között. Néhány példa: —1 elemi csapások során: — felelőtlen emberi magatartás következményeként; — üzemi katasztrófák következményeként; — raktározott termékek öngyulladása során; — földgáz- és olajldtörések alkalmával; — üzemi, háztartási, közlekedési balesetek alkalmával; — elektromos hálózati túlterhelés, rövidzárlat esetén stb. Háborús időszakban kibővülhet: — atomcsapás primer (elsődleges) hatásaként; — atomcsapás szekunder (másodlagos) hatásaként; — gyújtófegyverek alkalmazásakor; — hagyományos fegyverek másodlagos hatásaként; — diverzáns cselekmények, gyújtogatások következménye­ként stb. Ml ELLEN KELL VÉDEKEZNI Természetesen kiterjedtség és hatás tekintetében az atom­csapás következtében kialakuló egyedülálló vagy tömegtüzek a legveszélyesebbek. A robbanás pillanatában a tűzgömb hőm-' séklete több 10 millió C-fokot ér el, és 100 kilotonna egyenérték esetén sugara 300 méter is llehet, egyedülálló tüzeket pedig 7,5—8 km sugarú körzetben képes produkálni. Ezek a tűzgócok megfelelő körülmények között tömegtűzzé, esetleg tűzviharrá fo­kozódhatnak. A tüzviharra jellemző, hogy centrumában a forró­levegő-oszlop átmérője 3—4 km és felemetkedési magassága elérheti az 5—7 km-t. A centrum felé áramló levegő sebessége 50—60 km/óra is llehet, időtartama városokban 2,5—10 óra (II. világháborús tapasztalat). Az atomfegyver megjelenésével sem csökkent a különböző gyújtóanyagok alkallmttzásának jelentősége, elsősorban alkalmaz­hatóságuk szélesebb skálája miatt. Speciális célpontok élten speciális gyújtóanyagokat, gyújtókeverékeket használhatnak. A gyújtóbombák által keletkezett károkat összehasonlítva a ro”- bolóbombák pusztító hatásával, megálllapították, hogy a gyújt’ bomba ötször hatásosabb a rombolóbombánái. Különösen alkal­masak helyi háborúk fegyvereként tömegesen alkalmazva. (Ko­rea, Vietnam.) Esetenként, tömeges alkalmazásban — gyújtóhatás szem­pontjából — megközelítheti az atombomba eredményességét. Az USA-haderő a II. Világháborúban eredményesen használta <- gyújtóbombákat és a lángszórókat a német ipartelepek, erődök elten, a csendes-óceáni Hadszíntéren pedig egyik tegsikeres“' fegyvere volt. Egyes adatok szerint Németország és Japán terü­letére mintegy 28 millió gyújtóbombót dobtak le. 1945. márciusában a Tokió elleni 'légitámadáskor 280 re- DÜlőgéprőf 1670 tonna bombát dobtak le. A keletkezett tűzyihar következtében mintegy 40 km’-es területen a hallottak száma el­érte a 84 ezret. PETŐ SÁNDOR A paksi Kishegyen működő dozimetriai laboratóriumban a kör­nyezetet ellenőrzik

Next

/
Oldalképek
Tartalom