Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-22 / 300. szám
1982. december 22. Képújság 5 POLGÁRI VEDELEM 1#ízeink védelmében Komplex. gyakorlat A Tamási Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál (SZÓVAL) az éves kiképzési tervnek megfelelően komplex polgári védelmi gyakorlűtot hajtottak végre, melyen az üzem önvédelmi, szakszolgálati erői mel- Jett a pv. szervezetbe be nem osztott dolgozók is részt vettek. A gyakorlatot összekapcsolták a népgazdaság számára olyan hasznos tevékenységgel is, amely pénzben is kimutatható megtakarítást eredményezett. A gyakorlat előkészítő időszakában a parancsnokság és a törzs részletesen kidolgozta a levezetéshez és végrehajtáshoz szükségse terveket, okmányokat. Az üzemi gyakorlat a parancsnok eligazításával vette kezdetét, melyen a felsorakozott állomány előtt ismertette a gyakorlat célját és a végrehajtandó feladatok jellegét. Politikai tájékoztató hangzott el, majd elrendelte az üzem pv. szervezeteinek teljes alkalmazási készenlétbe helyezését. Az önvédelmi és szakszolgálati alegységek megalakítási helyeiken az egyéni védőeszközök kiosztása után — gyorsított kiképzésben részesültek, melynek keretében ismertették velük a váratlan ellenséges támadás esetén adandó feladatokat, az életvédelmi létesítményekben való tartózkodás szabályait. Az üzem területét hagyományos fegyverekkel történt feltételezett ellenséges légitámadás érte. Elhangzott a légiriadó jelzése. A védőlétesítményeket elfoglalták. A légiveszély feloldása után a parancsnok intézkedett a felderítés végrehajtására. A felderítő járőr parancsnoka jelentette, hogy az üzem területét bombatalálat érte, melynek következtében a raktárbázisuk területén romba- dőlt egy épület, több ember a romok alá szorult és tüzek keletkeztek. A felderítési adatok alapján a parancsnok intézkedett a mentőmunkák megkezdésére, a sérültek kimentésére, a tüzek eloltására és a romo- sodott épület lebontására. Intézkedett a kárterületre való bevonulás rendjére, a feladatok sorrendjére, az összeköttetés biztosítására, a mentő erők védelmére. A feltételezett sérülteket kimentették, elsősegélyben részesítették, védett helyre szállították. A tűzvédelmi alegység a keletkezett tüzet szakszerűen eloltotta, a műszakimentő alegység, egy munka- . géppel megerősítve, a romoso- dott épületet lebontotta. A munkahely-parancsnok jelentette a feladat végrehajtását és a mentő erők a parancsnok utasítására visszavonultak meg- alakulási helyeikre. A felsorakozott állomány előtt az üzem polgári védelmi parancsnoka ismertette a gyakorlatok értékelését és megköszönte a beosztottak tevékenységét. Ismertette azokat a hiányosságokat, melyek a feladó tok végrehajtása során keletkeztek. A kiemelkedő munkát végzett dolgozók közül többen jutalomban, dicséretben részesültek. Megállapítható, hogy a gyakorlat elérte célját, hű képet adott az üzem polgári védelmi helyzetéről és bebizonyította, hogy a parancsnoki és a beosztott állomány, valamint az üzemi dolgozók képesek végrehajtani rendkívüli körülmények között az üzem önvédelmével kapcsolatos feladatokat. TÓTH FERENC törzsparancsnok állapítani. A sokirányú vizsgálatok kiderítették, hogy a szeny- nyezést közvetetten a Chinoin hulladéktároló telepe idézte elő. A vízszennyezés megszüntetésében közreműködő szervek között a Chinoin is jelentős erőfeszítéseket tett. A hulladéktelepről a veszélyes anyagokat elszállították, amelyek pedig nem voltak szállíthatók, a helyszínen megsemmisítették, elégették éj mintegy 50 ezer köbméter elszennyezett földet kicseréltek. A vízmű kútjainak minőségét a közegészségügyi és a vízügyi szervek folyamatosan ellenőrzik. .A jelenlegi minőség miatt 1983. év végéig a kutak vizét az ipari üzemek technológiai vízigényének kielégítésére használják. A felmerült költségek tetemesek. A váci vízszennyezés elsőrendű tanulsága az, hogy a vízbázisok védelmére minden területen fokozott figyelmet kell fordítani. POLGÁRI VÉDELMI FELADATOK A MINŐSÉGÉRT A polgári védelemről szóló hatályos minisztertanácsi határozat rögzíti az ágazatok polgári védelmi feladatait. A víz- gazdálkodás területén az Országos Vízügyi Hivatal ágazati és felügyeleti jogkörében szervezi a megelőző rbv - radiológiai, biológiai és vegyi - védelmet, felel a szennyeződésmentességért és a rendkívüli körülmények között az ivóvíz biztosításáért. A polgári védelem egyes ágazati feladatai a vízminőség-védelem központi-és területi rendszerére épülnek fel. A központi és a vízügyi igazgatóságok laboratóriumai korszerű műszer- ellátottsággal felkészültek a radioaktív sugárzóanyagok, az olaj és olajszármazékok, a szintetikus mosószerek, a gyomirtó és rovarirtó szerek okozta szennyvizek vizsgálatára és mérésére. A méréseket a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban működő radiohid- rológiai szolgálat irányítja. A vízügyi igazgatóságokon szak- szolgálati egységek, a tanácsi vállalatoknál (rendkívüli esetben) mérő és ellenőrző állomások működnek. Az ágazat biztosítja rendkívüli körülmények között a lakosság, a mentés és mentesítési munkákban résztvevők vízellátását is. A rendkívüli körülmények közötti vízellátás napjainkban is előfordul. Példa rá a nitrátos vizek miatti úgynevezett közegészségügyileg veszélyeztetett települések. Ellátásukra a szolgáltató vállalatok több módszert is alkalmaznak. A legelterjedtebb a tartályos, a kannás, a palackos és a tasakos vízellátás. Ez főleg a csecsemők érdeke, mivel a nitrátos víz rájuk nézve a legveszélyesebb. A szükségvízellátás kapcsán kísérletek folynak a víz tartósítására is. Célja, hogy rendkívüli időszakban a lakosság hosz- szabb időtartamra tudja a szükségvizet tárolni. KÖZÖS ÖSSZEFOGÁS A vizek védelme nem választható el a termelési folyamatoktól, az ágazati tevékenységtől. Akkor lesz a munka eredményes, ha mindenki felismeri, hogy hatékony környezet- védelem csak a társadalom aktív közreműködésével valósítható meg. A vízvédelem nem csupán a vízügyi dolgozók kizárólagos feladata, nem egy ágazat gondja és felelőssége. E munkában szükség van az ágazatok, a lakosság együttgondolkodására és tudatos, közös cselekvésére. Csak ilymódon tudjuk a „kölcsönbe kapott” vizeinket unokáink számára megfelelő mennyiségben és minőségben megőrizni. DR. CSEVÁR ANTAL Országos Vízügyi Hivatal „A vizeinket nem a szüléinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön”. - Ezzel a gondolattal kezdődött a polgári védelemmel foglalkozó, a „Nyugalmunk érdekében” című tv-sorozatnak a „Vizeink védelmében" című adása. A stúdióban megjelent vízügyi szakemberek azt fejtegették, hogy az „unokáinktól kölcsön kapott” vizeink elegendő- ek-e a társadalmi-gazdasági fejlődéshez, minőségük megfelel-e a sokirányú igények kielégítésére. Azt is megvitatták, hogy a polgári védelem hogyan kapcsolódik a vízzel való felelősségteljes gazdálkodáshoz. ŐSI KÜZDELEM Közismert, hogy a víz a természeti környezet megkülönböztetett jelentőségű alkotóeleme, amely mással nem helyettesíthető. A víz az élet alapfeltétele, egyben nyersanyag, tápanyag, termék és környezeti tényező. Ma már viszont nem a természet ingyenes és bőséges ajándéka. Egyre nagyobb fejlesztési és üzemelési költségeket is mind bonyolultabb műszaki megoldásokat igényel, hogy a szükséges mennyiségben és minőségben előállítható lehessen. Az ember ősidők óta küzdelmet folytat a vízzel. Egyrészt az éltető vízért, másrészt a vizek károkozása ellen. A XIX. században, az ármentesítési munkák megkezdése előtt az ország, mai területének 25 százaléka órvízjárta vagy vízzel borított volt. A folyóinkat ma már 4200 km hosszúságú árvízvédelmi töltés szegélyezi és védi az ott élő lakosságot, vagyonát. Az ármentesítési munkában jelentős eredményeket értünk el, hiszen Magyarország árvízvédelmi rendszere világviszonylatban is kiemelkedő, az árvizek ellen pedig az évszázados tapasztalat birtokában egyre hatékonyabban tudunk védekezni. Az ármentesítési és árvízvédekezési feladatok fontossága napjainkban csökkent, mivel fokozódik a vízkárokkal szembeni érzékenység. Ezért a lakosság életbiztonsága a védett területen lévő népgazdasági vagyon növekedése a védőművek biztonságának további fokozását indokolja. A vizeinket érő szennyeződések és ebből eredő károsodások, valamint a vízigények megnövekedtek. A hasznosítható vízkészletek és az igények közötti egyensúly megteremtése ezért szükségessé tette a vizek védelmét és tervszerű gazdálkodást velük. MENNYISÉGI VÉDELEM Hazánk nem tartozik a vízben szegény országok közé. A felszíni és felszín alatti vízkészletei tervszerű gazdálkodás és védelem mellett elégségesek a társadalmilag indokolt vízigények kielégítésére. A hozzáférhető vízkészlet elosztása azonban térben és időben rendkívül egyenetlen. A növekvő vízigények és a csökkenő készletek közötti egyensúly megteremtéséből, a vízkészlet-gazdálkodásból eredő feladatok többirányúak. Elsődlegesen fejlesztésekkel indokolt a vízkészleteket a tározási lehetőségek ésszerű kihasználásával növelni. A fejlesztések során a komplex hasznosítású rendszerek kialakítására kell törekedni. Ilyen például a Tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszer is, a ti- szalöki és kiskörei vízlépcsővel, amely elsődlegesen a mezőgazdaságnak öntözővizet, Leninvá- rosnak és a Kábái Cukorgyárnak ipari vizet, Debrecennek ivóvizet biztosít. Emellett nem lebecsülendő az energiatermelési, az üdülési és sportolási lehetőségek biztosítása sem. Ma már azonban a fejlesztések mellett egyre inkább fokozódik a vízigények befolyásolásának jelentősége (a víztakarékos üzemelési technológiák és öntözési módok kialakítására, a vízgazdálkodást figyelembe vevő telepítéspolitikára stb.). A vízigények indokoltságának elbírálására és ellenőrzésére fokozott figyelmet kell fordítani. VÍZSZENNYEZÉS A felszíni és felszín alatti vizeket rendkívüli szennyezések is érik. Ilyen volt például a dunaújvárosi pakuraszennyezés, a szombathelyi vasútállomás hibás üzemanyagtárolója következtében előállott, vagy a váci, felszín alatti vízszennyezés. Ez utóbbi tavaly februárban komoly erőpróba elé állította a vízügyi szolgálatot. A szennyezés következtében ugyanis a vízműnél napi 18 ezer köbméter kapacitású déli vízbázis esett ki a termelésből, ami a vízmű kapacitásának 40 százalékát tette ki. Átmeneti intézkedésként a gödi vízműtelepet gyorsított munkával üzembe kellett helyezni, vízkorlátozást kellett bevezetni, meg kellett kezdeni a városi vízmű összekötését a főváros vízellátását biztosító szentendrei szigeti vízbázissal, Duna alatti átvezetéssel. Meg kellett természetesen a szennyező góc pontos helyét is A Velencei tavon az agárdi SZOT-üdülő medrét a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság könnyűbúvár klubjának tagjai társadalmi munkában lomtalan!tolták. A vízszennyezés ilyen mértékű halpusztulást is okozott már a Sión A tűzvédelmi alegység gyakorlat közben Az üzem pv. parancsnoka értékeli a gyakorlatot Elsősegélyben részesítik a sérülteket