Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 300. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1982. december 22., szerda Mai számunkból GONDOK ÉS REMÉNYEK (3. old.) FALUSI VENDÉGLÁTÁS (3. old.) LENGYELI SÁNC 1882-1982 (4. old.) ÉVADZÁRÓ TOLNÁN (6. old.) VIZEINK VÉDELMÉBEN (5. old.) • • Ünnepség a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulóján Jurij Andropov új leszerelési javaslatokat ismertetett Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotá­jában kedden megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának és az OSZSZSZK Legfelsőbb Taná­csának a Szovjetunió megalakulása 60. évfor­dulójának tiszteletére rendezett kétnapos együttes ülése. A szovjetek első össz-szövetsé- gi kongresszusa 1922. december 30-án fogad­ta el a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének megalakulásáról szóló nyilatkoza­tot és szerződést. Az ünnepi ülésen részt vesznek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Jurij Andro- povval, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkárával. A Központi Bizottság tagjain, a Leg­felsőbb Tanácsok küldöttein kívül meghívást kaptak a tanácskozásra az SZKP veteránjai, a szovjetek első össz-szövetségi kongresszusá­nak küldöttei, a Szovjetunió tudományos és kulturális életének kiemelkedő személyiségei, a kiváló eredményeket elért munkáskollektivák képviselői. Az ünnepi megemlékezésen 112 országból vesz részt küldöttség. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével magyar párt- és állami küldöttség érkezett Moszkvába. Párt- és állami küldöttséggel képviselteti magát Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyel- ország, Mongólia, a Német Demokratikus Köz­társaság, Románia, Vietnam, valamint Jugo­szlávia, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság, Laosz. Az évforduló alkalmából Moszkvába érke­zett még 26 állami delegáció, s 86 kommu­nista és munkáspárt, nemzeti-felszabadító mozgalom küldöttsége. A szovjet főváros vendége Mauno Koivisto finn köztársasági elnök is. Jelen van a tanácskozáson Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Szakszervezeti Világszö­vetség elnöke, Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Padányi Mihály, a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövetségének elnöke. Meghívtak az ünnepségekre számos ismert közéleti személyiséget, a nemzetközi Lenin- békedij kitüntetettjeit. Az ünnepi ülést Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára nyitotta meg, majd Ju­rij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondott beszédet. Az SZKP KB főtitkárának ünnepi beszéde Az ünnepi ülésen'mondott be­szédében Jurij Andropov rész­letesen Szólít a soknemzetiségű szovjet állam kialakulásáról, fej­lődéséről. A hat évtized alatt megtett út legfőbb eredményeit össze­hangolva megái lapította : bebi­zonyosodott Maine és Lenin azon tanításának helyessége, hogy a nemzetiségi kérdést csak osz- tályailapcukon lehet megoldani. A Szovjetunióban az osztály- aöSagoníirnnusok megszűntével eltűnt a nemzeti gyűlölködés, a faji és nemzeti egyen lőtten ség ' minden formája. Beigazolódott, hogy a nemzetiségi kérdés meg­oldásának irányító, vezető ereje, s egylben e megoldás helyessé­gének biztosítéka a kommunista párnt, annok tudományosan meg­alapozott politikája. Az ország­ban megszűnt a nemzetiségű te­rületek elmaradottsága, és va­lamennyi köztársaság dinamikus gazdasági fejlődése eredménye­ként létrejött az egységes szö­vetségi népgazdasági komp­lexum. Minőségi változások mentek végbe a közitársaság népessége társadalmi összeté­telében a haladó hagyományok ailopján' felvirágzott a soknem­zetiségű szocialista kultúra s új történelmi közösségek, a szov­jet népet alkotó szocialista nemzetek jöttek létre.. A Szovjetunió gazdasági és kulturális felemelkedésében va­lamennyi szövetségi köztársa­ságnak elévülhetetlen érdemei vannak — hangsúlyozta Jurij Andropov. — Az ország húsz autonóm köztársaságában, s a 18 autonóm területen és körzet­ben élő népeknek és nemzeti­ségeknek tehetőségük van arra, hogy kibontakoztassák képessé­geiket. A Szovjetunió egyenjogú állampolgára az a sokmillió né­met, lengyel, koreai, kurd és más nemzetiségű ember, akiknek számára a Szovjetunió már ré­gen saját hazájukká vált. A nemzetiségi kérdés megol­dásában. elért sikerek azonban nem jelentik, hogy megszűnt va­lamennyi probléma. Ezeket ma­ga az élet, a népek és nemze­tek sokaságéinak egyetlen ál­lamon belül folytatott munkája szüli. Ezek a gondok még hosz­szú ideig megmaradnak, sokkal hosszabb ideig, mint az osztály­különbségek. A fejlett szocializ­mus tökéletesítésének ezért ma­gában kell foglalnia az átgon­dolt, tudományosan megalapo­zott nemzetiségi politikát is. Ennek feladatairól szólva az SZKP KB főtitkára megállapí­totta: tudatában kell lennünk annak, hogy valamennyi nép szellemi örökségében, hagyomá­nyaiban, életmódjában nem­csak jó, hanem rossz, idejüket túlélt elemek is vqnnak. Fel­adatunk az, hogy ne tartósít­suk ezt a rosszat, hanem meg­szabaduljunk mindentől, ami idejét múlt, ami ellentétben áll a szovjet népek együttélé­sének, a szocialista erkölcsnek, kommunista eszméinknek nor­máival. Az élet bebizonyította, hogy valamennyi nép és nemzet gaz­dasági és kulturális fejlődése együtt jár nemzeti öntudatuk fejlődésével. Ez törvényszerű, objektív folyamat. Fontos vi­szont, hogy az elért sikerek fö­lött érzett természetes büszke­ség ne váljon nemzeti dicsek­véssé és elbizakodottsággá, ne szüljön elszigetelődésre irányu­ló törekvést, más nemzetiségek és népek iránti tiszteletlenséget. Ilyen negatív jelenségekkel még mindig lehet találkozni, s helytelen lenne, ha ezt csupán a múlt örökségeként tekinte­nénk. Hozzájárulnak ezekhez sa­ját hibáink is. E téren nincse­nek apró,, jelentéktelen dolgok. Egyformán fontos a nyelvhez, a történelmi múlt emlékeihez va­ló viszonyunk, a történelmi ese­mények értelmezése, és az, ho­gyan alakítják át a falut és a várost, hogyan befolyásolják az emberek élet- és munkakörül­ményeit. Jelenleg valamennyi szövet­séges köztársaságban a mun­kások alkotják a legnagyobb társadalmi csoportot. Néhány köztársaságban azonban a he­lyi nemzetiség képviselőinek nagyobb arányban kellene je­len lenniük a munkásosztály so­raiban. Ez fontos a gazdaság fejlődése szempontjából és fontos politikailag is. Követke­zetesen kell törekedni arra is, hogy az egyes köztársaságok valamennyi nemzetisége meg­felelő módon képviselve tegyen a különböző szintű párt és ta­nácsi szervekben. Mindebből következik, hogy a nemzetiségek közötti viszony kérdését a fejlett szocializmus körülményei között sem vehet­jük le a napirendről. Ezek kü­lönös gondot, a kommunista párt részéről állandó figyelmet érdemelnek. Problémáinkról, megoldatlan feladatainkról bát­ran merünk beszélni, mert szi­lárdan tudjuk, hogy van elég erőnk, ezeket a problémákat és feladatokat meg kell és meg is tudjuk oldani. Csupán tettekre és nem hangzatos szavakra van szükség — mondotta Jurij Andropov. Nemzetközi kérdésekről szól­va Jurij Andropov kitért a szo­cialista országok közötti kap­csolatokra, megállapítva, hogy e téren természetesen nem sike­rült mindent azonnal megolda­ni. Nem mindig sikerült időben levonni a következtetéseket a szocialista világon belüli válto­zásokból. Voltak illúzióink, ame­lyeknek meg kellett szűnniük, és voltak hibáink, amelyekért fi­zetnünk kellett. Most azonban elégedetten kijelenthetjük, hogy sok mindent megtanultunk, s a szocialista államok közössége hatalmas, erős szervezetté vált, amely óriási pozitív Iszerepet tölt be a világ életében. Természetesen ma sem állít­hatjuk, hogy túllépünk minden nehézségen, elértük az ideális állapotot. Közösségünk országai előtt sok komoly feladat áll. Ezek közé tartozik szocialista vívmányaink és értékeink védel­me az imperialista nyomással szemben, a béke és az enyhü­lés megszilárdításáért vívott kö­zös harc, politikai együttműkö­désünk tökéletesítése, a gazda­sági integráció folyamatának előbbrevitele. Az SZKP KB főtitkára a har­madik világ országairól szólva a Szovjetunió változatlan tá­mogatásáról biztosította azokat, függetlenségük megszilárdítá­sáért, népeik jólétéért és fejlő­déséért a nehéz körülmények között vívott harcukban. Meg­állapította, hogy a Szovjetunió tisztelettel adózik az el nem kö­telezett országok mozgalmának, amelynek békeszerető politiká­ja hasznos szerepet tölt be a nemzetközi életben. Jurij Andropov leszögezte, hogy a Szovjetunió külpolitiká­ja a békés egymás mellett élés elvein alapszik. A béke megszi­lárdítását szolgáló minden lé­pés érdekében azonban nehéz harcot kell vívni az imperializ­mus héjáival. Ez a harc különö­sen kiéleződött most, amikor Nyugaton aktívabbá vált a leg­inkább kardcsörtető erők tevé­kenysége. Az imperialisták nem mondtak le arról, hogy gazda­sági bojkottot valósítsanak meg a szocialista országokkal szem­(Folytatás a 2. oldalon.) Felújították a simontornyai hidat A Dunaföldvárt Dombóvár­ral, Nagykanizsával összekötő 61-es számú főközlekedési út­vonal simontornyai Sió-hídját, a hídszerkezet elhajlása miatt fel kellett újítani. A Kapos­vári Közúti Építőipari Vállalat ez év júniusában kezdte a fel­újítást. A győri műszaki főisko­lán kikísérletezett új technoló­giai megoldást a Vasipari Ku­tatóintézet szakemberei itt al­kalmazták először. Lényege, hogy roncsolásmentesen távolít- ják el a hídszerkezet felesle­gesnek minősített kétoldali jár­dakonzolját. Egy speciális víz­hűtéses vágófejjel sikerült ezt megoldani. A híd terhelése csökkent és az építési költség is — 30 millióról 10-re. A híd közepén végigfuttatott 17 cen­timéter vastag vasbeton mere­vítő megszüntette a korábbi hi­bát. A tervezők és a kivitelezők ma délelőtt adják át részlege­sen a forgalomnak a felújított hidat. Az első jármű a hídon New York, ENSZ A közgyűlés határozatai Az ENSZ-közgyűlés 37. ülés­szaka hétfői teljes ülésén öt, Namíbiára vonatkozó határoza­tot fogadott el. A dokumentumok élesen el­ítélik a Dél-afrikai Köztársasá­got Namíbia törvénytelen meg­szállásáért, a namíbiai terüle­tekről Angola elten indított ag­ressziókért. A határozatok sür­getik a Biztonsági Tanácsot, hogy léptessen életbe átfogó büntetőintézkedéseket a Dél­afrikai Köztársasággal szem­ben. * A közgyűlés 37. ülésszaka újabb határozatban követelte az izraeli csapatok valamennyi megszállt arab területről törté­nő kivonását. A dokumentum megbélyegzi az Egyesült Álla­mok és Izrael 1981 novemberé­ben megkötött hadászati együttműködési megállapodá­sát, mint amely agresszív és ex- panzionista politika folytatásá­ra ösztönzi a Tel-Aviv-i kor­mányt. A 123 szavazattal 19 tartózkodással elfogadott hatá­rozat ellen - amely megerősíti a palesztínai népnek önálló ál­lam megalapításához való jo­gát - csak az Egyesült Államok és Izrael küldöttsége szavazott. Kádár János találkozója Wojclech Jaruzelskivel Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra Moszkvában találkozott Woj- ciech Jaruzelskivel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két testvér­párt tevékenységéről. Áttekin­tették pártjaink és országaink együttműködésének alakulását és hangsúlyozták kölcsönös ér­dekeltségüket a kétoldalú kap­csolatok sokirányú továbbfej­lesztésében és elmélyítésében. Véleményt cseréltek a nemzet­közi helyzet, valamint a kom­munista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről is. Szovjet kitüntetés magyar dolgozóknak A Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásainak megvalósí­tásával sok magyar dolgozó és szocialista brigád segítette a szovjet megrendelések teljesí­tését, a kooperációs termékek, részegységek jó minőségű és gyors elkészítését, a határidők szerinti ütemes szállításokat. E versenyben elért kiemelkedő eredményeik elismeréséként a Szovjet Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsa „A XI. ötéves terv élmunkása” jelvényt adomá­nyozta száz magyar dolgozónak. A kitüntetések átadására ked­den kerüli sor a SZOT székha­zában tartott ünnepségen, ame­lyen megjelent Marjai József m i n 1 sze re I n ök-h el y ettes, Balla l László, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, va­lamint társadalmi, politikai és gazdasági életünk számos kép­viselője. Ott volt Valerij Mu- szatov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Földvári Aladár, a SZOT el­nöke köszönötte az ünnepség résztvevőit. Ezután Valerij Muszatov át­adta a szovjet kitüntetéseket. Jurij Andropov beszél

Next

/
Oldalképek
Tartalom