Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
1982. december 16. ^NÉPÚJSÁG Döntött a Legfelsőbb Bíróság A Tolna megyei Tanács VB tárgyalta Közaktatás és közművelődés ötnapos tanítási hét A Tolna megyei Tanács------------------- V. B. december 8án megtartott ülésén tárgyalta meg művelődési osztálya vezetőjének, Póla Károlynak azt a beszámolóját, mely a tanuló- ifjúság szabadidő-tevékenységéről, kulturális igényeinek alakulásáról alkotott képet. Miért foglalkozott a témával önálló napirendként a megyei tanács vb? Mert megyénk lakosságának 15 százaléka általános és középiskolába járó fiatal, s nem közömbös számunkra, miként tölti el szabad idejét e, számarányában is figyelmet követelő réteg. Az ötnapos tanítási hét bevezetésével párhuzamban átrendeződött a szabad idő, ez pedig új követelményeket, feladatokat jelent az intézményi tevékenységben. A beszámoló elkészítőjének, illetve előadójának mindössze néhány hónap kínált tapasztalatszerzésre lehetőséget. Ez a magyarázata annak, hogy ma még az újfajta szabadidős szokásoknak csupán a tendenciái vannak kibontakozóban. Általában nőtt tanulóifjúságunknak hétköznapi iskolai elfoglaltsága. Hétfőtől péntekig zsúfolt munkarendben, esetenként és helyenként napi 9 órát is meghaladó időtartamú intenzív munkát végeznek a tanulók. Ennek következtében szabad idejük a tanítási napokon mi- minálisra — egy-két - órára — csökkent. A hétközbeni szabad időt is sok gyerek tölti az iskolában, mert általában erre az időre jutnak - négy óra utánra ütemezve - a kisdobos-, úttörő- és KISZ-foglalkozások, szakkörös és sporttevékenység, a különféle iskolai közösségi rendezvények. A művészeti csoportok próbái úgyszintén ilyenkor zajlanak. A felsorolt szabadidős foglalkozásokat sokan szervezik. Mi marad? A szombat és a vasárnap. S ennek a szabad időnek jól eltölthető, hasznos programjáról gondoskodni a család és a társadalom feladata. Értsük utóbbi alatt a közművelődési intézményrendszert. A jelenlegi helyzetben tehát két kérdés követel választ. Először: az iskola oktató-nevelő munkája tehető rugalmassá, milyen módon építhetők be a kulturális közvetítéssel eljutó értékek? Másodszor: a család, az iskola milyen hétvégi lehetőséget tud biztosítani? Az első kérdésnél figyelembe kell venni, hogy a rádió, a televízió, a sajtó szinte valamennyi településre eljut. A helyi közművelődési igények pedig adottságaik, lehetőségeik szerint eltérő módon és színvonalon járulnak hozzá az ismeretek gyarapításához, kiegészítéséhez, a művészeti alkalmak megszervezéséhez. Éppen ezért az eddigieknél is alaposabban szükséges végiggondolni a közoktatás és a közművelődés egymáshoz való viszonyát. Figyelemmel a megváltozott feltételekre, mind az iskolának, mind a művelődési otthonnak, mind a könyvtárnak tevékenységében nyitottabbnak kell lennie. A nyitottság a kölcsönös lehetőségek igénybevételét, egymás tevékenységének a kiegészítését, az (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A gyerekek szabad idejének szervezésébe, szórakozási szokásainak alakításába már szeptember első sápjaitól igyekeztek bevonni a szekszárdi gyakorlóiskola szülői munkaközösségeit. Az iskola második „B” osztályának közössége már három hónap alatt is sokat tett az „egy őrs - egy család” mozgalom megvalósításában — mondja Lotz Lászlóné osztályfőnök. — Hogyan készítik elő ezeket a programokat? — A szombat—vasárnap családi programját a szülők szervezik, ki-ki érdeklődési körének, hobbijának megfelelően. Az egységesebb nevelési eredmény elérését jelenti. Hiszen a fő cél: a gyermekek és a fiatalok nevelése az eltérő módszerek és formák ellenére közös felelőssége a pedagógusnak, a népművelőnek. A második kérdésnél az eddigi művelődési gyakorlatból azokat az elemeket érdemes átvenni, amelyek a szabad idő együttes eltöltését teszik lehetővé. Az ország néhány városában, községében családi hétvégeket szerveznek, az iskolai sportpályákon szervezett és spontán események zajlanak. Nálunk erre még kevés kísérlet történt. A közotkatás és a közművelődés kapcsolata már régi hagyományokkal rendelkezik. A hetvenes évek ismert és fontos politikai dokumentumai — az állami oktatásról, a közművelődésről szóló párthatározatok, az 1975- ös programnyilatkozat, az 1976- os közművelődési törvény - hatására kiteljesedett az a felismerés, hogy a korábbinál öszehangoltabb, jobban egymásra épülő nevelési tevékenységre van szükség a művelődés e két területe között. A művelődési élet alapintézménye az iskola. Településeink többségén megtalálhatók a művelődési otthonok, a könyvtárak, a mozik, a sportlehetőségek, amelyek teljessé tehetik az ott élő emberek helyi művelődését, szórakozását, társas együttlétét. A kölcsönös érdekek ________________ felismerését jelentős kezdeményezések követték 1972 és 1974 nyarán. A helyi párt- és tanácsi szervek kezdeményező támogatása révén néhány településen olyan kapcsolata alakult ki a két művelődési területnek és a sportnak, amely ezt követően integráció címen újszerű lehetőséget, egyben új feladatot is jelentett. Számos sikeres megyei példát sorolhatnánk az iskolai és köz- művelődési könyvtárak közös tevékenységéről, az iskolák és a művelődési otthonok együtt szervezett szakköreiről, rendhagyó óráiról, az iskola és a sportegyesület kölcsönösen támogatott csapatairól. Az alapok adottak, folytatni kell az építkezést. Folytatni már csak azért is, mert társadalmi céljaink megvalósításában - amelyet legutóbb az MSZMP XII. kongresszusa fogalmazott meg - feladataik vannak a művelődési és sportintézményekben is. Ez azonban csak az eddigieknél gazdagabb, tartalmasabb ösz- szefogással érhető el. Az emberek tágan értelmezett kulturális igényeinek kielégítését kell alapul venni a tennivalók csoportosításánál. A kongresszus határozata hangsúlyozza: „az oktatás jelentősége a tudományos, technikai haladás felgyorsulásával mindinkább növekszik, társadalmi, gazdasági előrehaladásunk egyik fontos tényezője". A közművelődés jelentőségéről szólva pedig kiemeli: „Előrehaladásunk elsőrangú feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább váljék társadalmi üggyé”. A műveltség fontosságának hangsúlyozása jelzi azt a tárő rs közös megmozdulásairól másnap vagy harmadnap szerzünk tudomást a gyerekek ödömteli beszámolóiból. Kirándulást szerveztek a Csörge-tó- ra, sportmérkőzésre. Együtt ünnepeltek születésnapot, vagy éppen szülő hobbikertjében ismerkedtek a sárgarépa téli tárolásával, a fák őszi ápolásával. A szülők és gyerekek közös munkája az is, hogy közel ezer forint értékű újságpapírt gyűjtöttek eddig. Ezt a pénzt a karácsony és a farsang hangulatosabbá tételére fordítjuk majd. A programok sora persze itt nem ér véget. Az utolsó fogadóórán már a téli szánkó- és sísadalmi elvárást, amely az állampolgárokkal szemben megfogalmazódik. A korszerű műveltségen az ismeretek, a képességek és a készségek ösz- szességét, illetve az erre épülő világnézetileg is meghatározott társadalmi magatartásmódot értjük, amely hozzásegíti az egyént a szőkébb és tágabb környezete, a világ dolgaiban való eligazodáshoz. A gondolatok egyszerre tartalmaznak politikai, gazdasági és művelődési megfontoltságokat. Az egyén és a közösség kölcsönös érdeke egyre inkább megfelel a fenti céloknak. Mi sem kézenfekvőbb, mint az, hogy a folyamatos művelődés társadalmi igénye új követelményeket támaszt napjainkban az oktatással, a köz- művelődéssel szemben. Az iskolának fontos feladata előkészíteni és megalapozni az egész életen át tartó művelődést, a közművelődés intézményeinek pedig már az iskoláskorban színvonalas és választékos kínálatot kell nyújtania. Hiszen csak így érhető el, hogy a művelődés az életmód szerves része legyen. Az eredményes munka együttműködést, egy- másmellettiséget tételez fel a közoktatás és a közművelődés között. A permanens művelődés oly gyakran emlegetett szükségessége csakis a kor követelményeinek megfelelő tartalmakkal, módszerekkel valósulhat meg. Ennek része az önművelés. Az igények tudatos felkeltése, színvonalas kielégítése mellett lényeges az önművelés módszerének elsajátíttatása is. Ennek tudatában kell a pedagógusoknak, a népművelőknek munkájukat végezni, a szülőknek pedig ezt a folyamatot megfelelően segíteni. Visszatérve a fenti eszmefuttatás ihletőjéhez, a végrehajtó bizottság által megtárgyalt beszámolóhoz szükséges a fontosként jelölt feladatok közül néhányra felhívni a közfigyelmet. Záros határidőn belül kell felülvizsgálni a közművelődési intézmények nyitva tartását és azt a tanulóifjúság, a közösség igényéhez szabva megállapítani. Az eddigieknél fokozottabb tartalmi együttműködést kell létrehozni településeink oktatási és közművelődési intézményei között mind a hétközi, mind a hétvégi programok összehangolása érdekében is. Aztán: jobban figyelembe kell venni a fiatalok életkori sajátosságait, mozgásigényét a szabadidős programok szervezésében. Bevonva e gond megoldásába a családokat is, lévén a családok felelőssége sem csekély a tanulóifjúság szabadidős tevékenységének okos, célszerű biztosításában. Jut azonban a felada-------------------------- tőkből az i lletékes társadalmi szerveknek, gazdasági egységeknek is — KISZ, Hazafias Népfront, MTESZ, tsz-ek, áfészek, állami aazdaságok stb. - a kis településeken élő ifjúság kulturált szabadidős tevékenységének szervezésében, ha szükséges — és nyilván az — anyagi támogatásában is. —la— túra szervezését jelentette be az egyik apuka.- Miben látja a kialakuló mozgalom jelentőségét?- E néhány példából is kitűnik, hogy a programok a közösségi életre nevelést, az egymás jobb megismerését és megbecsülését segítik elő. A szülők nagymértékben hozzájárulnak művelődési, sportolási, szórakozási és egyéb programokkal gyermekeink idejének hasznos eltöltéséhez, egészséges életmódra neveléséhez. Szeretnénk, ha az osztályon belül minden szülő bekapcsolódna idővel a mozgalomba és kisebb-nagyobb programokkal segítené a gyerekek szabadidős tevékenységét. KÁRTÉRÍTÉS, ROKKANTSÁGI JÁRADÉK Egy vájár, húsz évvel ezelőtt, motorkerékpárjával az egyik termelőszövetkezet kivilágítat- lan kocsijának ütközött. A karambol következtében a jármű tartályából a benzin kifolyt, meggyulladt és a szerencsétlen embert olyan súlyosan megsebesítette, hogy 67 százalékos rokkanttá vált. Az akkor megindult kártérítési perben a bíróság megállapította: a baleset következtében a vájárt is felelősség terheli, ezért a tsz-t csak 60 százalék kártérítés fizetésére kötelezte. A rokkant most a szövetkezet ellen járadéka fölemeléséért pert indított. Arra hivatkozott, ha nem éri baleset, mint vájár, havi kilencezer forintot keresne, ezért a tsz ennek megfelelő összeget tartozik neki fizetni. A szövetkezet kérte: a bíróság vegye figyelembe, hogy a rokkant — kárenyhítési kötelezettsége folytán — meglévő munkaerejével éiieliőri vagy portási munkát vállalhatna, és ezzel havi 2000 forint keresethez juthatna. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának állásfoglalása értelmében, ha a balesetet szenvedett ember kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget és maradék munkaerejével nem jut keresethez, akkor a baleseti járadék kiszámításánál az így elérhető jövedelmet, mint tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Ebben az ügyben is a járadékot ennek megfelelően kell megállapítani. A volt vájár, ameny- nyiben nem éri baleset, a nyugdíjjáradék levonása után, 8530 forintot keresne. Ebből az összegből le kell vonni a részére folyósított 2100 forint rokkantnyugdíjat, továbbá havi 2000 forintot azon a címen, hogyha maradék munkaerejét hasznosítja, ennyit kereshetne. Az így fennmaradó összeg 60 százalékát kell a tsz-nek havi járadékként fizetnie. ROSSZUL TERVEZTÉK A HAZAT A tervezővállalatok felelősségéről hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az Országos Takarékpénztár megrendelésére az egyik építőipari vállalat — tervezővállalat Tisztelet a szülőföldnek Holnap nyílik meg a Műcsarnokban a külföldön élő magyar származású képzőművészek alkotásait bemutató Tisztelet a szülőföldnek című kiállítás. A január 30-ig nyitva tartó tárlat egyik legfontosabb célkitűzése azt felmérni, hogy mi foglalkoztatja jelenleg a külföldön élő magyar származású művészeket. A kiállításra 23 országból 287 magyar származású művész jelentkezett. A bemutatásra kerülő mintegy 500 műtárgy alkotóinak több mint a fele festő. A kiállításra 200 oldalas reprezentatív katalógus jelenik meg, Köpeczi Béla művelődési miniszter előszavával. A dokumentum minden kiállító művészről közöl egy-egy rövid életrajzot, valamint egy alkotásának reprodukcióját. A kiállítást Bognár József, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitja meg. Caola újdonságok Karácsonyra a fővárosi illatszerboltok mellett a nagyobb vidéki üzletekben is kapható lesz a Caola Vállalat két új terméke, az Exotic pumpás dezodor és a Velmetina család legfrissebb tagja, a hajlakk. A gáz nélküli dezodor háromféle — univerzális, női és férfi — illattal kerül forgalomba, míg a hajlakk két változatban, külön a száraz és külön a normál és zsíros hajra, i dokumentációja alapján —társasházat épített. Rövidesen több lakásban a tapéta penészes, foltos lett, a falfödém beázott. Ezek után az OTP mind az építő, mind a tervezővállalat ellen a hibák kijavításáért, illetve megszüntetéséért pert indított. Az ügyben az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság véleményt adott. E szerint kivitelezési hiba nem történt. A penészedés oka az, hogy a tervezővállalat hőszigetelésre alkalmatlan anyag használatát írta elő. Ennek figyelembevételével az ügyben döntő Legfelsőbb Bíróság az építőipari vállalattal szemben a keresetet elutasította, míg a tervezővállalatot kötelezte, hogy a tetőszigetelési munkák kijavításához szükséges dokumentációt két hónapon belül adja át az OTP-nek, a hibákat pedig öt hónap alatt javíttassa ki. Az ítélet indoklása szerint a társasháznak a tervdokumentáció alapján kivitelezett tető- szerkezete rossz, holott a vonatkozó rendelet értelmében a tervnek a szabályoknak, hatósági előírásoknak meg kell felelnie. Úgy kell elkészíteni, hogy rendelkezzék a szakmai követelményekkel, továbbá műszakilag korszerű, gazdaságos, kivitelezhető legyen és az esztétikai igényeket is kielégítse. A hibás teljesítés alól a tervezőt nem mentesíti, hogy a hőszigetelésre — mint ebben az ügyben is - a tetőszerkezetben alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező szerkezetek és anyagok felhasználását írta elő, mert a szükséges hőtechnikai számításokat akkor is el kell végeznie. Amennyiben ezt megteszi, megállapíthatja, hogy a tervezni szándékolt anyag nem megfelelő. Tekintve, hogy a lakásokban talált hibákat csak a teljes értékű hő- és víz- szigetelés együttes alkalmazásával lehet kiküszöbölni, ezeket a munkálatokat a tervező- vállaíatnak kell elvégeznie, vagy elvégeztetnie. PER A MENY ÉS AZ UNOKA ELLEN Az egyik községben lakó idős házaspár pert indított kiskorú unokája és özvegy menye ellen. Keresetükben előadták, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiuknak a községben, ajándékba, telket vásároltak, és azon saját pénzükből komfortos családi házat építtettek. Mindezt azért tették, mert arra számítottak: ha megöregednek, gyermekük gondoskodni fog róluk. Fiuk azonban nemrég meghalt, a házat tízéves unokájuk örökölte, özvegy anyja haszonélvezeti jogával terhelten. Tekintve, hogy a gyermektől nem várható el, hogy róluk gondoskodjék, menyük pedig ellenségesen viselkedik velük szemben, az ajándékot visszakövetelik. A családi háború a járás- bíróságon «happy enddel végződött. Egyezséget kötöttek, amely szerint a ház tulajdonjoga fele-fele arányban a nagyszülőket és az unokát illeti. Az idős házaspárnak jutó felerészre vonatkozó haszonélvezeti jogról pedig menyük lemondott. Az egyezséget a járásbíróság jóváhagyta és a változás bejegyzésére az illetékes járási és városi földhivatalt megkereste. Törvényességi óvásra azonban a jogerős végzést a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította. A döntés indoklása szerint az ajándék vagy annak ellenértéke akkor is visszakövetelhető, ha olyan feltevés reményében adták, amely később meghiúsult, holott anélkül nem ajándékoztak volna. Az örökössel szemben azonban, ilyen esetben is, csak akkor lehet igénnyel föllépni, ha az ajándékozás körülményei és az adományozó életviszonyai a társadalmi felfogás szerint ezt indokolják. Tehát a járásbíróságnak a tényállást alaposan fel kellett volna derítenie, hogy eldönthesse: az egyezség a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek megfelel-e. Ezenkívül a jogi képviselő nélkül megjelent unokát és anyját a szükséges tájékoztatással el kellett volna látnia. A járásbíróság azonban mindezeket elmulasztotta, tehát az eqyezséget jóváhagyó végzése törvénytelen. Nemcsak arról van szó, hogy az özvegynek nem volt jogi képviselője, hanem a tízéves unoka a Polgári Törvénykönyv értelmében cselekvőképtelen, tehát még gyám- hatósági jóváhagyással sem tehet olyan nyilatkozatot, amelyben jogokról, ellenérték nélkül, lemond. Ilyen körülmények között különös gonddal kell vizsgálni: vajon az unoka az egyezségben nem tett-e érvénytelen joglemondást. Mindezt az új eljárásban kell tisztázni. HAJDÚ ENDRE Zsindelyezik a tatai óratornyot Felújítják Tata jfmert műemlékét, a XVIII. században épül óratornyot. A szakemberek felülvizsgálták a torony egész fa szerkezetét, majd tízezer fenyőzsindellyel borítják be. Egy őrs - egy család
