Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

1982. november 11. NÉPÚJSÁG 5 Névadóink. Megyénkben a legkülönbözőbb iskolák, intézmények, vállalatok, termelőszövetkezetek viselik valamelyik történelmi személyiség nevét. A névadók közt lehetnek kisebbek vagy nagyobbak, kalanbos életűek éppúgy, mint olyanok, akik talán csak egyetlen tettükkel érdemelték ki az ilyetén megemlékezést. Korántsem biztos azonban, hogy a feledé­keny utókor valamennyiük kilétével, fontosságával, szerepével egyfor­mán tisztában van. Ezen az oldalon röviden, szinte lexikonszerű tö­mörséggel erről kívánunk némi áttekintést adni. Természetesen nem minden nevet igyekszünk megmagyarázni, bízva abban, hogy ez pél­dául Ady, Babits, Dózsa, Hunyadi, József Attila, Kossuth, Kölcsey, Le­nin, Petőfi és Vörösmarty esetében felesleges lenne... ALPÁRI GYULA 1882—1944. (Dunaföldvár, ifjúsági és műve­lődési ház). A munkásmozgalom kiemelkedő alakja a Duna men­ti nagyközségben született. 1902-ben kapcsolódott be a po. li-tika-i életbe, a szociáldemokra­ta párt radikális balszárnyához tartozott. 1919-ben belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába és a külügyi népbiztos helyettese volt. Emigránsként részt vett a csehszlovákiai párt szervezésében, majd il legalitás­ban dolgozott Ausztriában, Né­metországban, Svájcbain és Franciaországban, A KMP veze­tőségi tagja volt.i Részt vett a III. Internaaionálé kongresszu­sán és 1921—1932. közt szer­kesztette az Inprekor című tájé­koztató Ha pot. A németek 1940- ben tartóztatták le és 1944. jú­lius 17-én- a saohsenhauseni koncentrációs táborban meg­gyilkolták. Alpári Gyula időskori arcképe APÁCZAI CSERE JÁNOS 1625—1659. (Dombóvár, szak- középiskola.) A korai felvilágo­sodás első hazai képviselője. Kolozsvárott végezte a középis­kolát, Gyűla-fe-hérvárótt az aka­démiát, majd Hollandiában szerzett teológiai doktorátust. 1648—1653-as hollandiai ídőzé- se idején vált a Csatorna túlsó partján a puritánok angliai elő­retörése, l.i Károly kivégzése, Cromwell lord-protektorrá vá­lasztása-. Hazatérve, Erdélyben is a puritanizmus széniemét kép­viselte egyházi elöljáróival szemben. Főműve a Magyar enciklopédia, az e-lső anyanyel­vűnkön kiadott természettudo­mányos, elméleti összegező munka.1 „Magyar log'íkácska” című könyve pedig ugyanerre kísérlet a filozófia területén. 1656-ban, messze korát meg­előző akadémiai tervezetet nyúj­tott be Barcsai Ákos fejedelem­nek. BALASSA JANOS 1814—1868. (Székszárd, megyei kórház és rendelő-intézet). Sárszent-lő-nindi születésű, európai hírű sebész. Má-r 1843-ban Pesten egyetemi tanár. Részt vett a szabadság- harcban. Ö alapította meg az egyetemi műtő-intézetet és vetet­te meg a magyar orvosi könyv­kiadás allopjalit. I Dr. Balassa János mellszobra a nevét viselő kórházban A brigadéros szobra Tamási­ban, a róla elnevezett gimná­zium előtt. Farkas Pál mun­kája. BALOGH ÁDÁM ?-1710. (Székszárd, megyei múzeum; Tamási, gimnázium) Nemesi elő- neve után -Béri Balogh Adóm. Fiatal korában Csobánc várá­ban végvári vitéz. Rákóczi egyik l-egod-aadóbb híve, -kuruc briga­déros. Győrvárnáil és a kölesd-i síkon diadalmaskodott a laban­cok felett. A romhányi csata- vesztés után is sokáig tartotta magát a Dunántúlon. Szek­szárdinál es-e-tt fogságiba. 1710- ben Pálffy János tábornok Pes­ten, a mai Erzsébet-híd táján, a belvárosi templom előtt lefe­jeztette. BEZERÉDJ ISTVÁN 1795-1856. (Székszárd, kereskedelmi szak- középiskola). T825-tSI a megyé­ben a szabadelvűek vezérszóno­ka, 1830-ban, 1832—1836-ban és 1839-1840-ben országgyűlési követ. Az 1836-os örökváltsági törvény értelmében szerződéses viszonyba lépett jobbágyaival, így ő volt az első jobbágyfel­szabadító magyair -nemes. Tevé­keny részt vállalt különböző gaz­dasági és iparegyletek munká­jában. VAK BOTTYÁN 1640 körül- 1709. (Paks, gimnázium; Szek- szánd, Battyán-hegy). Végvári vitézként kezdett el katonáskod­ni. Példátlan va-kmerőségű ér­sekújvári kalandjával tűnt fel, amikor a török megszállta vár­ba lopózva ledobta a müezzi-nt a minaretből. 1683-ban főhad­nagy, 1686-ban részt vesz Buda felszabadításában, 1687-ben ez­redes, 1689-ben csatát eldöntő lovasrohamot vezet Gra-hovánál. Eleinte császári tiszt, de 1704- foe-n letartóztatják, megszökik és ettől kezdve Rákóczi legtehet­ségesebb tábornoka. 1707-es dunántúli hadjárata a kuruc szabadságiharc legsikeresebb hadművelete. Síremléke Gyön­gyösön van, a volt ferences templomiban. FÖLDVÁRI MIHÁLY 1858- 1944 (Tolna, gimnázium). Tanár, újságíró, levéltáros. Pécsről ke­rült Székszárdra, ahol 1904-től volt a -megye főlevéltárnoka. 1919-ben -a megyei -intézőbizott­ság munkaügyi -és népjóléti osz­tályának előadója. 1919. április 26-ám jelent meg a Tolna me­gyei Közlönyben a Sora-kozás című, a proletáíhatalom mellett mozgósító cikke. 1919-ben 2 évi fegyházra és 5 évi hivatal-vesz­tésre ítélték. Kiszabadulása után rendőri felügyélet alatt állt és többször internálták. Hosszú élete Ausdhwitzban ért véget. CSAPÓ DÁNIEL 1778-1844. (Székszárd-Palánk, mezőgazda­sági szakközépiskola). Megye­beli földbirtokos, „az első nem­zetgazda". 1805-ben nemesi fel­kelő tiszt, 1827-ben első alispán, 1836-ig két ízben ország-gyűlési követ. Tengelicen az ország első mii-nta-g-azdaságát szervezte meg. Különösen híres volt juhászata. 1839-től halálálig a Magyar Gazdasági Egyesület elnöke. 1843-ban jelent meg szerkesz­tésében a Gazdasági -kistükör című könyv. A Magyar Gazda c. folyóiratban és külföldi la- pokban számos, részben méhé­szeti szakcikket írt. GÖGÖS IGNÁC 1893-1929. Dombóvár, gimnázium; Tamási, járási művelődési központ). Asz­talossegéd, 1915-ben fogságba esve ismerkedett meg a kom­munista eszmékkel. 1918 és 1921 között a Vörös Gárdában har­colt az intervenciósok ellen. 1921 -iben pá rtmeg.bízatással küldték haza. 1923-tól Őry Ká­roly és Hámán Kató munkatár­sa volt. 1925-ben az MSZMP vezetőségi tagja, majd a köz­ponti bizottság tagja. 1925-ben letartóztatták és 3 és fél évre ítélték. Részt vett a börtönbeli éhségsztrájkban és az ekkor el­szenvedett brutalitások hatásá­ra -nem sokkal szabadulása után meghalt. Szülőházát a közel­múltban -lebontották. Remélhe­tőleg a helyén épült új panel- házak valamelyikére majd visz- szakeir-ül „itt á-l'lt" kiegészítéssel a régi épületen nem túlságosan régen elhelyezett emléktábla. Gőgös Ignác mellszobrát a nevét viselő művelődési köz­pont előtt állították fel. Gye- ney Judit munkája. GARAY JANOS 1812-1853. (Székszárd, általános iskola; gimnázium, szálloda és étterem, kora bban termelőszövetkezet is.) Tizenkét gyerekes szekszár­di kereskedőcsalád ban szü letett az első igazán polgári indítta­tású magyar költő, író és — ami­ből élt — újságíró, irt eposzt, maradandó balladákat (Ko-nt), rövidebb költeményeket. Fő mű­ve -az 1843-ban megjelent „Az obsitos", (melyben élő mintáról örökítette meg Háry János alak­ját. Családi (lírájában bizonyos fokig Petőfinek is elődje volt. Irt drámákat, prózát és színi­kritikáikat. 1843-tól az Akadémia tagija, 1848-ban egyetemi tanár. A szabadságharc alatt csak Pe­tőfi írt több forradalmi verset, mint ő. Világos utóin nyomor­góit, még az aradi vár magyar -foglyai is -gyűjtöttek a javára. GÁBOR ÁRON 1810-1849 (Vá ral ja, termelőszövetkezet). Székely katonacsalád fia, Gyu- 'laféhérváirott tüzér-a Iti-sztiként szolgált. Jó műszaki érzékű em­ber lévén, otthoni műhelyében ágyú-öntéssel segítette a ma­gyar hadseregét. Ez az első két ágyú már szerepéit a hídvégi csatában. Később több, mint hatvanöt öntött. Honv-édőr-nagy- 'ként hallt hősi -halált. HERMAN OTTÓ 1835-1914.-(Szek-szá-rd, lakótelep) Polihisz­tor. Zoológusként, ornitológus­ként, -néprajzosként, antropoló­gusként és nyelvészként egy­aránt kiválót alkotott. 1863-ban -részt vett a lengyél szabadság- Ihardba-n, 1871-ben írásban állt Iki a párizsi koimmü-n mellett. Könyvei szaktudolmányaink alapvétő forrásmunkái, így „Az ősfoglalkozások", „Halászat és -pászto-réltet”, „A magyar nép arca és jelleme” című is. KOVENDI SÁNDOR 1889- 1944 (Székszárd, cipőipari szö­vetkezet). Cipész volt, aki 1919- ben a Vörös Gárdát szervezte (megyénkben és júliusban Szek- -szárdon, a Séd-patak mellett készt vett az éllenforradailmárok visszaverésében. 1920-ban élet- fogytigllanra ítélték. Fogolycsere révén került a Szovjetunióba. 1944-lben a szovjet hadsereg ka­tonaijaként halt hősi halált. LISZT FERENC 1811-1886. ’(Székszárd, zeneiskola). A tele­vízióban folytatásokban vetített életrajzi film idején a nagy zeng óra virtuóz és zeneszerző -részletes bemutatása felesleges. -Megyénkben többször járt, a szekszárdi Aug-usz Antal báró vendégeként. Egykori lakásá­ban, mely az Augusz-ház park felőli oldaláról ’közelíthető -meg, emlékszobát rendezett be a me­gyei múzeum. Több alkotása -született itt. MAGYAR LÁSZLÓ 1817/20— 1864 (Dunaföldvár, gimnázium). Tengerésztiszt, utazó. Kalandos élete során bejárta Brazíliát, Kubát, Kelet-lnd-iát, Szu-mátrát, -Jávát, Madagaszkárt. Argentína oldalán harcolt Uruguay ellen, majd a nyugat-afrikai kalabári -néger király flottapa ra-ncsnoka llett. 1848-ba-n felha'j ózott a Kongón. 1849-lben feleségül vette a bi-héi fejedelem lányát. 1850-1856 közt három nogy -utazást tett Afrika belsejében, ismeretlen vidékeken. -Kutatá­sainak eredményei közül első­sorban az etnográfiaiak -bizo­nyultak időtáflókna'k. 1858-ban választotta levelező tagjául a Magyar Tudományos Akadémia, mely útleírásának első kötetét is kiadta. Iratai halála után Af­rikáiban elvesztek vagy elpusz­tultak. A világjáró arcképe a duna- földvári Magyar László Gim­náziumban MÁTAI ANTAL 1935-1956. i(Fadd-IDomlbori, KISZ-tábor, Lengyel, általános iskola). Ma­rás volt, a Lengyeli ÂG dolgo­zója. 1954-ben DISZ-vezető'ségi tag. 1955-től államvédelmi sor­katona. 1956. október 23-án a rádió védelménél könnyebben megsebesült, október 26-án sú­lyosan. Az üllői úton került az élle-nfornadalmárok kezébe, akik meggyilkolták. Halála után elő­léptették alhadnaggyá és kitün­tették a Vörös Csillag Érdem­renddel, továbbá a Munkás- fPa-raszt Hatalomért Érdemérem­mel. PERCZEL MÓR 1811—1899. (Bonylhád, közgazdasági szak- középisikolai és kollégium.) 1843- bain országgyűlési követ az El­lenzéki Párt baloldalán, 1848- bam -radikális párti. Megszervez­te a Zrínyii szabadcsapatot, ré­szeié volt a pákozdi és ozorai diadaloknak. 1848 októberében tábornok. Az év végén Mórnál csatát vesztett, majd 1849-ben -váltakozó sikerrel, a Délvidéken harcolt. Törökországba, Angliá­ba (Jersey szigetére) emigrált. 1851-ben az osztrák hadbíróság tá-vollétében halálra ítélte. Az emigrációban összelk ü I ön b özött Kossuth Lajossal, és az 1867-es amnesztia utón hazatérve ki- egyezés-pá-rtli maradt. RÓZSA FERENC 1906—1924. (Székszárd, szakközépiskola és diákotthon.) Építészmérnök. Bátyja, Rózsa Richard révén ke­rült a pártba. 1932-ben a Kom. munísta szerkesztésében dolgo­zott és részt vett a KIMSZ veze­tésében. 1938-tól az illegális szervezetek kiépítését irányítot­ta a szociáldemokrata pártban és o szakszervezetekben. 1941. januárjától) a KMP KB tagja, majd a titkárságnak is tagja-. 1942. február írtől a Szabad Nép szerkesztője. Ugyanez év június 1-én elfogták és 13 napi kihallgatás során halálra kínoz­ták.! SZAKÁLV TESTVÉREK. (Szak­szó rd, építőipari szövetkezet.) Szakály Béla pék (1911—1943), Szakoly Gyula asztalos (1907— 1943), Szakály László- pék (1909—1943). Mindhárman ko­ráin kapcsolatba kerültek a munkásmozgalommal és Szék. szárdon végeztek illegális párt- muniká-t. A három testvérit bün­tetőszázadba hívták be és 1943- ban a szovjet fronton vaila-meny- nyiien elpusztultak. SZABÓ ERZSÉBET 1898-1921. (Paks, ifjúsági ház). Óvónő előbb Pakson, majd Dunaszent- györ-gyön. A polgári demokrati­kus forradalom aktív r-észtvevő­Szekszárdon lakótelepet neveztek el Herman Ottóról je. 1919-ben a Tolna megyei Ta­nács tagja, <T megyei intézőbi­zottságban az igazságügyi és közoktatásügyi osztály előadó­ja. A kom m űn buká sa után előbb 3, majd még 5 évi bör­tönre ítélték. A vallatások során torkát puskatussal szétzúzták, rabkórházban halt meg. SZINYEI-MERSE PÁL 1845- 1920. (Sze-kszárd, Képcsarnok V. kiállítóterme). A -legnagyobb magyar festők egyike, akit az impresszionistáik közé sorolnak, jóllehet sose látott ilyen iskolá­hoz tartozó festményeket. München ben tanult, műveire, munkásságára Courbet és Böök- lin ihatott. Főműve az 1873-ban keletkezett Majális, mely azon­ban csak bő Ihász évvel később aratott sikert. Hosszabb vissza- vonuttság után 1905-1920 közt a Képzőművészeti Főiskola igaz- „ gatója. Ismert művei még a Li­la ruhás nő, Pacsirta. TOLNAI LAJOS 1837-1902. (Gyönk, gimnázium). Györköny- ben született, eredeti neve Hagymássy, Az algimnáziumot Gyön/kön végezte, így a mosta­ni liskolaelnevezés itt telitalálat. Református lelkész, tanár, akit Arany János irányított a próza- írás felé. Hosszú ideig élt Ma­rosvásárhelyen, Kolozsvárott doktorált, majd Pesten lett egyetemi magántanár, később polgári iskolai igazgató. Regé­nyeivel (A -nemes vér, Eladó birtokok, A sötét világ) Móricz részleges előkészítőjének és Szabó Dezső előképének szá­mítható. Bár Móricz igyekezett „visszahozni" műveit az iro­daiamba, napjainkban nem ol­vassák. WOSINSKY MÓR 1854-1907 (Székszárd, lakótelep). Tolnán született,. Lengyelben, Závodon, Aporon volt plébános, majd Szekszárdon apát. Az egyik leg­nagyobb jelentőségű magyar ősrégész, a lengyeli kultúra fel­tárója. Korát messze megelőző népművelői munkásságot is ki­fejtett. 'Főműve a „Tolna vár­megye története az őskortól a honfoglalásig” című munka. Gróf Appony-i Sándorral együtt a megyei múzeum megalapítója és annak első vezetője. 1 Wosinsky Mór az ősrégészet tudományának mindmáig Európa-szerte elismert nagy alakja Az oldalon szereplő nevek ki­választásához „forrásmunká­ul” a megyei telefonkönyv szolgált. A rövid összefogla­lókat különböző kézikönyvek és lexikonok alapján Ordas Iván irta, a fényképeket Cza- kó Sándor és Kapfinger And­rás készítette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom