Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

^népújság 1982. november 10. Illyés Gyula 80 éves Ünnepségek megyeszerte — Láttam Gyula bácsit a tévében — újságolta minap egy fiatal ismerősöm. — Ügy örül- tünik a magas kitüntetésének! Első pillanatban nem kap­csoltam, de mint később kide­rült, Illyés Gyula kitüntetése ha­totta meg a fiatalembert. Nem vagyok híve, sőt ellenérzést vált ki belőlem az ilyenfajta mester­kélt közvetlenkedés. De most megiletődtem. Mert a fiatalem­ber ozorai. Tehát oda valósi, ahol a Gyula bácsi megszólítást éppen úgy örökli'k szüleiktől a gyermekek, ahogyan a házat, a viselkedést, vagy éppen a mun- kaszeretetet. Jóleső érzéssel tűnődtem ezen napokig. Azaz tegnap estig, amikor iis egy szekszárdi ünnep­ség megvilágított számomra és mindamnyionk számára egy igen fontos dolgot. Csányi László író beszélt arról, hogy van egy nemzedék a magyar irodalom­ban, — Veres Péter bácsi, Szabó Pali bácsi és Illyés Gyula bácsi — akik a magyar tudat­ban családtagokként szerepel­nék. És a Szekszárdon élő író így is beszélt Illyés Gyuláról, Illyés Gyula megyénk szülöttjéről tegnap, a megyei múzeumban megtartott irodalmi esten, ahol az írók, költők és a sok-sok érdeklődő Illyés Gyulát ünnepélték. A szü­letésnapi ünnepet a Magyar írók Szövetsége Költői Szakosz­tályai, a Dumatáj szerkesztősége, a megyei könyvtár és a megyei múzeum rendezte. A részt vevő költők — Ágh István, Csanády János, Csoári Sándor, Fodor András, Orbán Ottó, Pákolitz István, Tornai József — Illyést köszöntő verseiket mondták el. Tüskés Tibor író Kézfogások cí­mű esszéjével méltatta a ma­gyar irodalom folyamatát és egységét — ahogyan azt az ün­nepelt is megfogalmazta. Illyés Gyula Koldusok című versét elemezte Domokos Mátyás író, mégpedig az ünnepi alkatom­hoz méltóan és bensőségesen. Az ünnepségen megjelent dr. Király Ernő, a megyei pártbizott­ság titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke. Az elmúlt és az elkövetkező hetekben megyeszerte ünnepsé­gek, megemlékezések zajlanak az író 80. születésnapja tiszte­letére. A programok rangosak és sokrétűek Tartottak irodalmi esteket, rendhagyó irodalmi órákat, kiállítások nyíltak, kiad­ványok készültek. K. Papp Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke levél­ben köszöntötték a 80 éves írót.- vhm-gk — Csányi László, Tüskés Tibor, Orbán Ottó, Csoóri Sándor, Tornai József Pákolitz István, Ágh István, Fodor András, Domokos Mátyás, Csanády János SOMOGYI A hószagú felhők alatt meg­csappant a kaposvári hetipiac forgalma. Hovatovább több volt az áru, mint a vevő. Még mindig gazdag a vá­laszték gesztenyéből, 18 és 24 forint között kapható. A másik őszvégi sütni való, a tök da­rabjáért most csak 3 forintot kértek. A kiskereskedők szemet gyönyörködtető zöldséget kínál­tak. 7 forintra emelkedett a fe­jes lila és kelkáposzta kilója : keresettebb volt a savanyított hordós. A ZÖLDÉRT pavilonjá­ban 15, az árusoknál 18—20 fo­rint kilója. A karfiolt 18-ért mérik, egy- egy mutatós karalábéért 3—4 forintot kell fizetni. Ugyanennyi­ért hidegen hagyta a vevőket a fejes saláta. A zöldséget kilón­ként 10, a sárgarépát 6—7-ért vehettünk. Drágának látszott ebhez képest a csomónként 6 forintért árult vegyes zöldség. A 10-16 forintos zöldpaprikán egyre több nyomot hagy az idő. Egy félikilányi valószíműtle- nül szép paradicsomért kértek egy tízest. Alig csábított vásár­lásra a zöldbab, csomónként 8- ért. A fejtettből 14-ért veszte­gettek egy fél litert. Hasonló áron kelt el a zamatos lilahagy- rna. Főzőt 12-ért láttunk, 50 a fokhagyma, ötért fogyott a pa pri káskrump li ba való, kétszer ennyiért lehetett szert tenni egy nagyobbacska padlizsánra. A gyümölcspiac szerény új­donsága a 10 forintos naspolya. Hecsedliből 12-ért adtak egy bögrényit. A szokásosnál csak­nem kétszer drágább, 70 forint a mandula. Diót most is 25-26- ért árultak héjason, 100-120-ért pucoltam A 16 forintos szőlő ragad, mint a méz; ezenkívül azonban már a termelők sem tudnak sok jót elmondani róla. Ennyibe ke­rült a jófajta körte is. Alig föl­ismerhető vaokorminőségűt 10- ért tukmáltak. A legszebb al­máért 14 forintot fizettünk. Eny- nyiért csaknem három kilót ad­tak a ZÖLDÉRT almavásárán. A tojás változatlanul 3 fo­rint, mérséklődött viszont - 45 forintra - a pecsenyecsirke ki­lója. Egy testes tyúkért gazdá­ja 170-et kért. Nyomban hoz­zátette azonban, hogy vele le­het alkudni is, ha nem is túl sokat. PETŐFI NÉPE Hazánkban növekszik azok­nak a vállalatoknak a száma, amelyek külkenesikedélmi tevé­kenységüket maguk szándékoz­nak lebonyolítani. 1983. janu­ár 1-vel 26 gazdasági szervezet nyerte el az önálló exportjogot. Bács-Kiskun megyében is ta­pasztalhatók hasonló törekvé­sek néhány nagyobb vállalat és főleg élelmiszereket feldol­gozó ipari és me'zőgazdasági üzem részéről. A Külkereskedel­mi Minisztérium azonban igen komoly feltételeket szab, ezért a jövő év elejétől egyedül a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kapott még csak önálló külke­reskedelmi jogot. A vállalat gondos előkészü­letek után — összhangban az ország gazdaságpolitikai célki­tűzéseivel — júniusban két fő­vállalkozási tevékenységre, a konzervipari gépek, valamint a szemestermény-táirolók gyá rtá sá - ra az export-, a hozzájuk kap­csolódó, nem rubelelszámolású anyagok beszerzésére pedig im­portjogot kért. A Külkereskedel­mi Minisztérium október végén arról értesítette a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalatot, hogy 1983. január 1-től felruházza a kért joggal. Az önálló külkereskedelmi jog gyakorlásához szükséges szer­vezeti és személyi feltételek megteremtésén fáradoznak je­lenleg a vállalatnál, amely az utóbbi években jelentős külpia­ci ta paszta latókra tett szert. Is­meretes, hogy Algériában ga­bonatárolókat épít, Spanyolor­szágba pedig konzervgyárat szállított és szerelt fel. Már a jö­vő évre Is rendelkezik mintegy 4 millió dollár értékű tőkés megrendeléssel, sőt további je­lentős, nem rubelelszámolású üzletek megkötéséről folytat tár­gyalásokat. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP A hatósági és ügyintézői munka helyzetéről, továbbfej­lesztésének feladatairól hallga­tott meg tájékoztató jelentést a dunaújvárosi páirt-vb. A napirend előadója elmond­ta, hogy a városi tanács az ügyintézést gátló tényezők fel­számolása céljából apparátu­son belüli átcsoportosítással megerősítette és az épület föld­szintjére költöztette a legna­gyobb ügyfélforgalmat lebonyo­lító csoportokat, valamint a lak­cím ki- és bejelentést az ügy­félszolgálati irodába telepítette. Az eseti panaszokat az érintett szervek vezetőivel és ügyinté­zőivel megtárgyalta a tanács. Több intézkedés történt a lakos­sági ügyintézéssel foglalkozó szervek munkájának összehan­golására. A jelenlegi ügyfélfogadási rend a több műszakban dolgo­zók számára is lehetővé teszi, hogy munkaidőn kívül intézhes­sék ügyeiket, sőt a szombati ügyeletet általában csak keve­sen keresik fel. Az ügyintézés törvényessége és színvonala általa bon megfe­lelő. Panasz csak ritkán merül fel az ügyintézők magatartásá­ra, bár a városi tanács komoly erőfeszítésekét tesz a jogipropa­ganda kiterjesztésére, ezeket az erőfeszítéseket a lakosság ér­deklődése egyelőre csak szerény mértékben követi. A városi ta­nács ugyancsak elégtelennek ítéli a helyszíni bírságolás meny- nyiségét, hatékonyságát, amit csak részben egészít ki a sza­bálysértési eljárások rendszere. Dunántúli napló Nem akartak hinni a sze­müknek Mohácson a Duma-par- ti lakások ablakain kitekintők. A szigeti oldalra ugyanis megér­kezett a várost és a szigetet összekötő kompjárat legújabb hajója. A Balatonfüredi Hajó­gyárban készült két komp - a 60 méter hosszú, 11,5 méter szé­les, 400 tonna súlyú, és 400 utas befogadására alkalmas mohá­csi, valamint 120 utas szállítá­sára alkalmas dunaszekcsői — ott vesztegelt a szigeti partol­dalon. A „déli híd" felújítását nem­csak az teszi szükségessé, hogy a jelenleg üzemelő Csata hat év óta szinte megállás nélkül végzi munkáját, de az a forga­lomemelkedés is, amit a számok mutatnak. Ezek szerint az 1977- ben 600 000 személyt és a 60 ezer gépjárművet, tavaly ugyan­akkor már 1 200 000 személyt és 950 000 gépjárművet szállított a komp. A Sión leúsztatótt — vezérlő- állásától, bejáróhíd ja itól és haj­tóműveitől megfosztott — kom­pok több mint egyhónapos sze­relési munikák után, várhatóan december 20-ig állnak forga­lomba Mohácson, illetve Duna- szekcsőn. Egyszerű természetesség, szellemes mesterkéltség Az 1983-as tavaszi-nyári divat Még a tél sem köszöntött be, de a divatot irányító szakembe­rek, és a hazai öltözködési ipar­ágak már a tavasz és a nyár jegyében tevékenykednek. A tervezők megtervezték a jövő év első két évszakának öltözékeit, - természetesen a kellékekkel egyetemben — a gyártócégek pedig az első mintadarabok el­készítésén túl lévén, megkezd­ték a várható igényeknek meg­felelő holmik sorozatgyártását. A mintadarabokból, illetve a sorozatban készülő termékek el­ső szériájából rendezte meg a napokban Magyar Divat Intézet Budapesten, a Duna-lnterconti- nental Szálló báltermében a di­vatbemutatót, amelyet sajtótá­jékoztató előzött meg. Csoda­szép kollekciókban gyönyörköd­hettünk, s alig néhány kivételtől eltekintve most olyan ruhák, összeállítások és kiegészítők ke­rültek a „porondra", amelyek mindannyiánk számára hozzá­férhetőek, azaz megvásárolha­tóak, illetve kivitelezhetőek. Ez­úttal nem a szélsőséges és extra igényeket célozták a csöppet sem ruhaköltemények, hanem a dolgozó nők, a férfiak - sőt a tizenegy-két esztendősök — hét­köznapjaira és ünnepi alkal­makra használható kényelmes öltözeteket vonultattak föl, ame­lyek jórészt üzletekben is kap­hatóak lesznek. Tehát nézzük a következő esztendő napos évszakainak várható divatirányzatait, jlletve annak legjellemzőbb vonásait. Persze hangsúlyozni kell, hogy a mostani divatváltás érthető módon inem élesváltás. Kezdjük természetesen a női divattal, amelynek egyik jelsza­va a „Játék a hosszúsággal” is lehet. Ugyanígy q női szoknyák divatosak a minitől a bokáig érőig, S a legváltozatosabb fa­zonokban és ötletekkel készül­nek. Jellemző a ruhákra az egy­szerű természetesség és a szel­lemes mesterkéltség. Újból diva­tosak lesznek a hatvanas évek rocki ruhái és a twistruhák is. A stílusok igen változatosak; és függetlenek az alkalmaktól’. Az elegáns, avantgarde stílusú öl­tözékek mindegyike finom anyagiból készül, merész, szélső­séges összeállítások jellemzik, sőt a színek és a formák ellen­téte a varázslatos benne. A fa­lusi romantika kedvelői ismét „divatba jönnek", azaz a finom, nőies öltözékek rengeteg díszí­téssel, csipkékkel, fodrokkal pompáznak. A keleti hatások színpompájuikkal hódítják meg a nőket, s ezeknél bátran alkal­mazhatóak az arany- és ezüst- díszek, kiegészítők. A nők öl­tözködésének általános vonása a nosztalgikus hatás, amit a máirványszínek és a gyöngyház­fények emelnek ki. A férfidivat jellemzője a nyu­godt, elegáns megjelenés, a ké­nyelmes és célszerű szabás. Jö­vőre a férfiak megfiatalodnak. A korábban uralkodott beige és szürke színekhez csatlakoznak a zöldek és a barnás árnyala­tok. Az idény slágere a kombi­nálható öltöny lesz, sőt divatba jönnek a béleletlen, könnyű za­kók is. A nyáron, elsősorban a fiatal korosztálynak a legkülön­bözőbb árnyalatú anyagokból készült nadrágokat kínálják. A sportos nadrágok csőszárral, vagy alul összefogott változat­ban készülnek. A könnyű ingek pedig gallér nélküliek lesznek. Sok gondot okoz a sem kicsi, sem nagy gyerek öltöztetése. Ezen a bemutatón láthattuk a tizenéveseknek szánt ötletes és divatos ruhákat, amelyek vidá­mak és színesek, de nem tar­kák. Változatlanul uralkodik a matróz és tengerész stílus, sok a vízhatlan zubbony és nadrág. A vidéki, falusi csipkés, madei- rás, betétes és hímzett — stílus­ban készült lánylcaruíhák kelle­mes hatásúak. ,■ Egy dologról nem szabad megfelejtkezni. A kiegészítőkről, amelyek hiánya lerombolhatja a legszebb ruha hatását is. A lábbelik finom bőrből készülje­nek. A cipők hegyesedők és Pizsamára emlékeztető köny- nyű pamutoverall és -kabátka enyhén szögletesek. A sarkak 3-8 centi közöttiek. A táskák nagyobb méretűek az eddig vi­selteknél. A férficipők hagyomá­nyosak. A sportos öltözékhez élénk színekben és rusztikus bő­rökből készülnek. Hát íme, röviden a várható divatformák. Várjuk, hogy az üz­letekben mikor jelennek meg a Vászonból készült sportos nadrág és mellényke bemutatón látott holmik, vagy azok hasonmásai. De vásárol­hatunk finom anyagokat is, amelyekből elképzelésünk sze­rint még bőven jut ideje a var­rónőnek elkészíteni a kívánt fa­zont, amelyekhez tulajdonkép­pen divatlap sem kell, csak fantázia és némi ügyesség. V. HORVATH MÁRIA Safari jellegű fiúöltözék. Jel­lemzője a sok zseb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom