Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

A InîÉPCUSÂG 1982. november 28. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 A gyermektartásdíj összege Gaszler Bálintnétól kaptuk a levelet: „Váláskor a volt férjem fize­tésének 22 százalékát ítélték meg a kisgyermeknek, ami havi 900 forintnak felel meg. Kérdé­sem, hogy milyen bértételek számítanak bele ebbe a 22 szá­zalékba?" Olvasónk levelében felvetett kérdésére a választ a Tolna me­gyei Főügyészség osztályvezető ügyésze, dr. Deák Konrád adta: „A Minisztertanács idevonat­kozó rendelete szerint: „A gyer­mektartásdíjat — megegyezés hiányában — a bíróság a tar­tásra kötelezett személy munka­bére, járandósága, egyéb jöve­delme és vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. A mun­kabérhez hozzá kell számítani a kötelezettet megillető minden bérjellegű juttatást, továbbá minden egyéb rendszeres jöve­delmet. A tartásdíjat úgy kell meg­állapítani, hogy az gyermeken­ként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megil­lető juttatásoknak a 20 száza­lékát." Kimondja a jogszabály, hogy az eset összes körülményeinek mérlegelése állapján a tartásdíj 20 százaléknál alacsonyabb vagy magasabb összegben is megállapítható, majd így ren­delkezik: „A bíróság a tartásdíj szá­zalékos megállapítása esetében — a megállapított százalékhoz, illetőleg a munkabérhez és az egyéb juttatásaikhoz viszonyítva — forintban megjelöli a tartás­díj alapösszegét is.” Az önök esetében a bíróság volt férje átlagos munkabére és egyéb juttatásai 22 százalékát állapí­totta meg gyermektartásdíjként, egyben 900 forintban megjelölte a tartásdíj alapösszegét is. Megnyugtatásul közöljük, hogy az igazságügyminiszter 8/1974. (VI. 27.) IM számú ren­deletében foglaltaknak megfe­lelően: „A tartásdíj százalékos Telefonszámunk : 12-284 megállapítása esetén a munkál­tató a bérköltség terhére kifi­zetett valamennyi rendszeres díjazásból a bíróság határoza­tában megjelölt összeget (az alapösszeget) minden hónapban levonja és a jogosult részére kiutalja. A levonás alapja az említett díjazásoknak a munka­bért terhelő adó és a nyugdíj- járulék levonása után fennma­radó összege. Ha az adóval és a nyugdíjjárulékkal csökkentett díjazás alapján kiszámított szá­zalékos tartásdíj összege az alapösszegnél magasabb, a munkáltató a többletet is ki­utalja a jogosultnak, ha viszont alacsonyabb, az alapösszeget utalja ki." Decemberre égni fog a lámpa — Halló! ön kérdez rovat? Bánhidi Gyuláné vagyok Szek- szárdról, a Bartina utca 21-ben lakom. Ez év júniusában egy tehergépkocsi kidöntötte a há­zunk előtt lévő villanyoszlopot, melyet azóta ugyan már helyre­állítottak, de a világítást még mindig nem kapcsolták be. Már legalább húsz esetben szóltunk a DÉDASZ-nak, de mindig csak ígérgetnek, s a villany azóta sem gyulladt ki az oszlopon. De nemcsak ez a gondunk, hiszen tölünk felfelé az egész utca sötét... — DËDASZ? Schmidt János üzemigazgatóval szeretnék be­szélni. — Mit tud arról, hogy Szek- szárdon, a Bartina utca 21. szá­mú ház előtt lévő villanyoszlo­pon miért nem kötik a közvi­lágítást, s ezen a részen miért nem égnek a lámpák? — Itt hagyományos izzókkal működnek a lámpák, s ezek le­cserélése nem kis gond. Egy­részt azért, mert ez jelenleg hiánycikk, s egyébként rs nagyon rossz minőségűek a kereskede­lemben kapható hagyományos izzók. S ezekből sajnos, van még jó néhány ezer az utak mentén. Az utca többi részén meghibá­sodásról nem tudok, de vissza­hívom. Nem váratott magára sokat az újabb hívás: — Utánanéz­tem, december 10-ig a Bartina utca 21. előtt újra égni fog a lámpa. Az utca többi részéről hibabejelentés nem érkezett, de mi minden, a sajtón keresztül érkező felvetéseket is annak ke­zelünk. Egyébként ebben az utcában Október 25-én és no­vember 18-án voltok a dolgozó­ink ellenőrzésen, s akkor ilyen jellegű meghibásodást nem ta­pasztaltak. Ha azóta követke­zett volna be, maximum két na­pon belül megjavítjuk. — Köszönjük a tájékoztatást és az intézkedést. Szabadság a gyes után Ság* Endréné az alábbi kér­déssel fordult szerkesztőségünk­höz : „Kislányom 1980. decemberé­ben született, a jövő évben sze­retnék ismét munkába állni. Kérdésem, hogy mennyi szabad­ság illet meg ez esetben? A sza­badságom munkába állásom előtt is megkaphatom?" A kérdésekre a Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyé­sze, dr. Deák Konrád válaszolt: „Gyes utáni szabadsággal kapcsolatban szerkesztőségünk­höz írt tanácskérő levelére az alábbiakról tájékoztatjuk: A dolgozót a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ágolá­sa miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre szabadság illeti meg, füg­getlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. így rendelkezett a 17/1979. (XII, 1.) MŰM számú rendelet, s így szól az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének 1982. évi január hó 1. napjától ha­tályban lévő 5/1982. (XII. 29.) ÄBMH számú rendelkezése is. A gyesen töltött időből tehát egy évre megilleti önt az alap- szabadsága és a pótszabadsá­ga is. Azt nem tudjuk megmondani, hogy ez pontosan hány napot jelent, hiszen nem tudjuk, hány évi munkaviszonya van, milyen címen és mennyi pótszabadság illeti meg. Arra a kérdésre, hogy szabad­ságát munkába állása előtt magkaphatja-e, határozott igen­nel válaszolunk, nincs jogi oka- dálya annak, hogy újbóli mun kába állása előtt vegye ki a szabadságát, ami azonban nem jelenti azt, hogy a szabadságát így kell kiadni. A már hivatkozott ÁBMH számú rendelkezés szerint „a szabadság kiadása időpontjá­nak meghatározásánál a dolgo­zót előzetesen meg kell hallgat­ni és kívánságait a lehetőséghez képest figyelembe kell venni. Esetleges további tájékozódását elősegítendő, utalunk orra, hogy a szabadságra vonatkozó részletesebb szabályok a Ma­gyar Közlöny 1981. évi 84. szá­mában találhatók meg." Ml VÁLASZOLUNK Az erdőbirtokossági társulatok felszámolá­sáról szól a pénzügy- miniszter 61/1982. (XI. 5.) PM számú rende­lete, amely szerint az erdőbirtokossági társulat meg­szűnése esetén felszámolási el­járást kell lefolytatni. A felszá­molást elrendelő határozat kéz­besítését követően a társulat el­nöke köteles az alkalmazottak munkaviszonyát megszüntetni, a társulat követeléseit beszedni, a társulat tagjainak névjegyzé­két, pénz-, anyag- és leltárszám­adását naprakész állapotba hozni, az ingó- és ingatlanva­gyon leltárát bizonylatok alap­ján elkészíteni. A munkáltató köteles döntéséről az alkalma­zottakat megfelelő időben tájé­koztatni, elhelyezkedésüket lehe­tőség szerint elősegíteni. A fel­számolás alá került társulat in­góságait és belterületi ingatla­nait a felszámoló csoport érté­kesíti. A felszámolási eljárást a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága mezőgazdasági és élel­mezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve határozat­tal zárja le. A rendelet a Ma­gyar Közlöny 1982. évi 67. szá­mában jelent meg és kihirdeté­se napján - 1982. évi novem­ber 5-én - hatályba lépett. A fogyasztói árváltozásokkal kapcsolatos tájékoztatás tárgyá­ban adott ki irányelvet a Bel­kereskedelmi Minisztérium és az Országos Anyag- és Árhivatal. Az OKISZ Értesítő idei 19. szá­mában megjelent irányelv sze­rint a vásárlókat a szabad fo­gyasztói árformába tartozó cik­kek árváltozásáról megfelelő időben és módon tájékoztatni kell. A tájékoztatás általában akkor szükséges, ha az árválto­zás tartós, számottevő mértékű és jelentős cikket vagy cikk­csoport egészét érinti, illetőleg a lakosság széles köre vásárol­ja. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy abból a vásár­lók az érintett termékek körét és a fogyasztói árváltozás álta­lános jellemzőit megismerjék. A felmérési, térképezési vagy területszámitási hiba kijavításá­ról szóló tájékoztató jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügy Értesítő f. évi 26. számában. A járási földhivatal a földméré­si alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat felmé­rési, térképezési vagy terület- számítási hiba esetén bármikor hivatalból is kijavíthatja. A tá­jékoztató szerint különösen a következő, esetekben lehet a hibát hivatalból is kijavítani:- a mérés során tévesen azo­nosították a határvonalat és a helyes határvonal helyett téves határvonalat mértek;- tévesen olvasták le vagy tévesen jegyezték fel a mére­teket, ezért a határvonal térké­pezése is rossz;- elírás történt a területi adat bejegyzésekor;- tévesen értékelték a légi fényképen látható határvonalat;- a területszámítás során számítási hibát követtek el. Kihangsúlyozandó, hogy ezek­ben az esetekben a felmérési, térképezési vagy területszámitá­si hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a termé­szetbeni határvonalat és a bir-♦ toklási viszonyokat. A hiba ki­javítása természetesen bármikor történhet a fél kérelmére is. A SZÖVOSZ Tájékoztató idei 43. számában megjelent, a szer­ződéses _, üzletekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséről szóló állásfoglalás­ból csupán az alábbiakat idéz­zük: „Ha a szállító vállalat a kötelezettségének késedelmesen tesz eleget, kamatfizetési köte­lezettség terheli. A fentiek vo­natkoznak arra az esetre is, amikor a szerződéses üzletek szolgáltatásait igénybevevő kö- zületek fizetnek késedelmesen.” Végül felhívjuk a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő f. évi 29. számában megjelent, a jövede­lemérdekeltségű üzemeltetés be­vezetéséhez adott irányelvre, amely eligazítást ad a jövede­lemérdekeltségű üzletek műkö­dése, az e körben kötendő meg­állapodás tartalma, az üzlet­vezetői jogkörbe adható felada­tok, a dolgozók anyagi ösztön­zési rendszere, a munkabéren felüli jövedelem elszámolása, valamünt az anyagi felelősség és az ellenőrzési feladatok te­kintetében. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Századunk nagy orvosi felfedezései 75 éves a tuberkulinpróba Bonyhád Este a művelődési házban Amikor száz esztendeje, 1882 januárjában Robert Koch Ber­linben bejelentette a gümakór- bacilus felfedezését, mindenki gyors eredményeket várt a rette­gett betegség elleni küzdelem­ben. Előállították a tuberkulint, a gümőkór'bacilus'bál kivont mér­get, és megkezdték a betegek kezelését. Ez volt az első ka­tasztrófa e területen, hiszen nem tudták még a tuberkulint úgy kezelni, hogy az erős méregből valóban gyógyszer legyen, így számos ember halálát okozták. Új módszereket, új diagnoszti­kai eljárásokat kellett kidolgoz­ni, hogy az egészségeseket el­különítsék a betegektől, illetve a betegség első szakaszait pon­tosan meghatározhassák. A szá­zadfordulón már ismerték, sőt az orvostudomány alkalmazta is a röntgen-sugarat, és -készüléket, viszont költséges volta miatt al­kalmazása nem vált általános gyakorlattá. Olyan módszert ke­restek, amit bárhol és bármilyen körülmények között alkalmaz­hattak, pöntos képet nyújtott a betegség jelenlétéről, vagy bi­zonyította a vizsgált személy egészségét. Főleg a gyermekek­nél volt ez lényeges, hiszen a gümőkór szempontjából a leg­védtelenebbeknek számítottak. E módszert Clemens Pirquet (1874-1929) bécsi gyermekgyó­gyász dolgozta ki, aki éppen 75 éve tette közzé a később nevé­ről elnevezett eljárást, amely az egyetlen napjainkig megmaradt módszer a gümőkór elleni küz­delem első szakaszából. Amikor Pirquet 1907 júniusá­ban nyilvánosságra hozta tu- berkulinreakoióját, jelentős mér­tékben segítette elő a tbc el­leni küzdelem felgyorsulását. Pirquet ekkor már jelentős al­lergiakutatónak számított, aki­nek a nevéhez fűződik a szérum­betegségek első részletes leírá­sa is. Valójában ez vitte kö­zelebb a tuberkulínprába mód­szerének kidolgozásához. Ugyan­is a bacilusók saját anyagcse­rével rendelkeznek, és mérge­ző végtermékeik ellen az em­beri szervezet védekezik. A ba- cilusmérgek — antigének — el­len az emberi szervezet antites­teket termel, amelyek tevékeny­sége fokozott mértékben növek­szik az újabb gümőkóros baci- lusak megjelenésével. Ennek is­meretében Pirquet a feltehetően gümőkorban szenvedő gyer­mekek karján két-három centi- méteres távolságban két egé­szen felületi karcolást ejtett és ezékbe egy csepp tuberkulint cseppentett. Azt várta, hogy a gümőkóros gyermekeknél — az előbbi okok miatt — bőrreakció lép fel, míg az egészségesek­nél rtem. Feltételezése igazoló­dott, két nap múlva a gümő­kóros gyermekeknél a tuberku- linoal bedörzsölt karcolás bepi­rosodott, 'bőrreákció lépett fel. Ez a módszer csak gyerme­keknél volt alkalmazható, hi­szen a felnőttek életük során úgyszólván kivétel nélkül vala­milyen formában kapcsolatba kerültek a tbc-baci lu sokkal, ezért náluk a próba ellentétes ered­ményt hozna. A próbát azóta is eredeti formájában vagy némi­leg módosítva alkalmazzák, ki­fogástalan eljárásnak bizonyul annak megállapítására, hogy az adott időben a gyermek ren­delkezik-e gümőkóros fertőzés­sel vagy sem. Ez a módszer táv­latokat nyitott a gyermekek gü­mőkóros megbetegedésének megakadályozása területén. Pirquet későbbi munkássága során kimutatta, 'hogy a rossz táplálkozásnak fontos szerepe van a tbc kialakulásában, és optimális táplálkozási rendszert dolgozott ki. Baltimoorban, Breslüuban, később Bécsben volt a gyermekgyógyászat profesz- szora, fontos tisztséget töltött be az orvosi közéletben. Elnöke lett az első világháborúban létreho­zott Osztrák Népegészségügyi Tanácsnak, egyik szervezője volt a Nemzetközi Gyermekse­gély mozgalomnak. Ez utóbbi szervezet célul tűzte ki — többek között — a tbc-elleni küzdelem világméretű megszervezését, nemzetközi pénzalapot létesített gyermekintézmények és kórhá­zak felállító sálra. Pirquet nagy tekintélynek örvendett .hazája határain túl is, s ennek köszön­hetően egyik szervezője lejt az első világháború alatt fejoam- lott nemzetközi tudományos kapcsolatok helyreállításának. E tevékenységéért több ország akadémiája és szakmai társa­sága tagjai sorába választotta, s magas tudományos kitünteté­sekkel ismerték el tevékenysé­gét. KAPRONCZAY KAROLY DR. Igazán kevés ilyen nyitott mű. velődési házat találni szerte az országban, mint a bonyhádi. A nap bármelyik szakaszában megy be az ember, még ha cél­talanul is, programot talál. S ho nincs kedve semmihez, csupán emberek közé kívánkozik, akkor is szívesen látják, üldögélhet, olvasgathat ameddig kedve tart­ja. Csütörtökön délután néztünk szét, hogy mit is kínál egyetlen este a művelődési központ. Nos hát ezen az estén dolgozott a szövőszakkör, a gyermek- ésfel- nőtt-díszítőszak'kör, próbált o fúvószenekar, báboztak, először a gyerekek, később a felnőttek, az utánpótlás, azaz a fiatalabb korúakból verbuválódott népi táncegyüttes próbált, és silabi- záltók a rejtvényeket a kereszt­rejtvényfejtök. Ekkor tartották a beszédhibás gyerekekkel a lo­gopédiai foglalkozást, dolgozott a fotószakkör, s kezdődött a gépkocsivezetői tanfolyam. Aki­nek kedve szottyant, megnéz­hette Kos Péter grafikusművész ikiál I ítását. És ez még nem minden ... Az intézmény munkatársai kö­zül néhányon Nagymányokra mentek: a presszóban hangsze. rés kísérettel népdalokat, nép- költészeti alkotásokat adtak elő. A városi sportcsarnokban a bonyhádi Signal, a tamási Han­gár, a bonyhádi Légió és a teveli Rêvons zenekar adott koncertet: a bevételt a bony­hádi szabűdtéri színpad fel­újításéra ajánlották fel. d— Fotó: Kapfinger András Bábsarok Próbálnak a táncosok A szövőszéknél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom