Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 280. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1982. november 28., vasárnap. Mai számunkból HÉTFŐN ÉS SZOMBATON AZ ÉLELMISZER­ÜZLETEKBEN (3. old.) 75 ÉVES A TUBERKULINPRÓBA (4. old.) HÁROMFORDULÓS BAJNOKSÁG A LEGKISEBBEKNEK (6. old.) ESTE A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (4. old.) A fordulópont Nem árért jutott eszembe a fordulópontról írni., mert nemrég olvasta m egy ameri ka i tudós, Fritjof Capra The Turning Point című művét, aki úgy véli, hogy azért kerül sor a történelemiben fordulópontra, mert a köznapi gondolko­dás még mindig a newtoni fizikát követi, holott amit kö­vetnie kellene, az az einsteini fizika logikája. Nem is azért gondoltaim rá, mert Szalay Sándor, a most 70 éves szocio­lógus akadémikus, egy előadásában kimutatta: amikor a génsebészet révlén léhetővé válik a születendő utódok egyes tulajdonságainak meghatározása, döntő problémák előtt áll az egész emberiség. Tedhnilkailag ugyanis sók minden le- j hetséges már, ami' kérdőjeleket vet fél, és kérdés, hogy az objektív társadalmi 'kérdőjelek megoldhatók-e a mai tech­nika segítségével. 'Egyszóval világjelszó lett a fordulópont. S miközben jel­szó lett, kevesen vették észre, 'hogy a fordulópont immár nem pont, hanem folyamat, nem egyetlen döntéstől függ, hanem döntéssorozatoktól és teljesítményektől, hogy mö­götte gondolati munkák és valóságos tevékenységek egész sorozata húzódik meg. Még kevesebben látták és látják azt, hogy a fordulópont bizonyos érteleimben történelmileg is determinált, s vannak népek, amelyeknél a fordulópont egé­szen másként fogaimazódik meg, mint a náluk alacsonyabb vagy náluk magasabb fejlettségi fokon állóknál. iA mindennapi életben is érzékelhető, hogy a világ for­dulópontra került: az élet normális folyamata magával hoz­za, hogy folytonosan krízisről beszéljünk. Bizonyos, hogy a szocialista gazdaság, így a mi gazdaságunk is fordulópont­hoz érkezett. Nem látványos, nem jelszavakkal teli', nem külsődlegesen meghirdetett, de valóságos fordulópont a gazdasági életben, a társadólomban, az úgynevezett infra­struktúra fejlesztésében, melyhez oly sok minden tartozik. ­iNem azért, hogy ismételjek, hanem azért, hogy nyama- tékot adjak annak a gondolatnak - mely szerint ma nem egy döntéstől, pillanatnyi változástól, robbanástól stb. függ a fordulópont -, térek vissza a gazdasági, társadalmi vál­tozások folyamatszerűségének szükségességére. A múltban a forradalmi fordulattól mindazoknak a feltételeknek a megteremtését várni lehetett, melyek szükségesek voltak ahhoz, hogy egy viszonylag elmaradott ország fölzárkózzék a középmezőnyhöz. Ma azonban a szocialista társadalmi rend keretében csakis az állandó önkiigazítás, a szituáció állandó analízise jelenthet igazi váltást. Az analízisen, a gyors analízisen alapulhat csak minden változás. A kapkodó, az improvizáló változtatásokra a tör­ténelem nem hagy időt. Mindenkinek látni kell végre a ma­gyar társadalomiban is, hogy azok a megrázkódtatások, me­lyek világméretekben létrejöttek, feltétlenül a legmodernebb technikát részesítik előnyben, és a világpiac szinte pillüna- » tönként tud rátapintani minden technikai elmaradottságunk­ra. Azok a módszerek, melyek hosszú ideig jónak bizonyul­tak, mert érvényesítették a magyar termelés bizonyos eré­nyeit a világpiacon, szinte egy csapásra gyenge, sebezhető pontokként jelentek meg. BüsZkék vagyunk és voltunk - joggal — a magyar mezőgazdaság fejlődésére, melynek azonban Adhil'les-sórka az, hogy különböző okokból, példá­ul az infrastruktúra hiányosságai miatt, nagy befektetéssel termel még akkor is, hogyha vevőre talál a piacon. És szám­talan apró eset mutatja, hogy a piac miiként fedezi fel az eddig elrejtett, sőt takargatott, be nem vallott, önmagunk előtt is tagadott hátrányokat, és a világpiac ítélete jó vagy rossz, de megfellebbezhetetlen. S ezért ha elismerjük, hogy a fordulópont folyamat, ak- S kor többek között azért is kell kűzdenünk, hogy végre le­gyűrjük önmagunkban a jogászi szellemet. A jogászi szel­lem úgy gondolkodik, hogy minden döntés megfellebbezhe­tő, hogy bebizonyíthatjuk, valójában igen sok munkával, igen alapos szervezéssel stb., sőt a rossz feltételeket he­lyenként leküzdve — termelünk. A jogász úgy gondolja, hogy esetleg perújrafelvételt lehet kérni, és a jogásznak a jogi esetek szempontjából teljesen igaza van. De ha a közgon­dolkodás jogászként viszonyúi igen kemény gazdasági kér­désekhez, a világpiac ítéletéhez — mély nemcsak hogy meg­fellebbezhetetlen, hanem napról napra, óráról órára jutal­mazza a technikai felkészültséget, és szorítja vissza a fel­készületlenséget —, akkor komoly hibát követ el. Nem sza­bad jogászként gondolkodnunk, mert igaz ugyan, hogy a fordulópont folyamat, de ez azt is jelenti: versenyfutás az idővel. S .itt érvényesül talán legerősebben Marxnak az a gon­dolata, hogy az idő problémájában, az idővel való taka­rékosságiban oldódik fel az egész gazdaság. Az idővel való versenyfutás az, amit Magyarország megkezdett akkor, mi­dőn társadalmunk szocialista társadalommá változott. És nagyon sokat behoztunk a régi lemaradásból. Mindenkép­pen eredmény. Aki azonban 'belekapaszkodik abba, hogy ez eredmény volt (de ez az eredmény eltűnhet, ha most nem ;;; sikerül a világfejlődést követni) - jó szándékú lehet, de jó szándékával a lesüllyedéshez való utat kövezi ki. Ezért gondolom úgy, hogy habár a fordulópont napjainkban nem egy óra vagy egy perc kérdése, a fentiéknek megfelelően irrvinden óra és minden perc kérdése. ■> Vagyis minden időben naprakészeknek kell lennünk. S ez | a naprakészség, mélyet az angol az up to date kifejezéssel jelöl, csakis akkor lehetséges, ha állandóan elemezzük a g pillanatnyi helyzetet, mert analízis nélkül, elemzés híján a naprakészség csak kapkodás lehet és csak a kockázatok növelése. 5 HERMANN ISTVÁN Értelmiségi fiatalok aktívaértekezlete A Tolna megyei KlSZ-bizott- ság tegnap délelőtt aktívaérte­kezletet szervezett a megyénk­ben élő fiatal értelmiségi dolgo­zók részére, SzeksZárdon a me­gyei művelődési központban. A műszaki, technikai fejlődés intenzív szakaszában az értel­miségiekre mind nagyobb fel­adatok hárulnak. Megyénkben a 35 éven aluli értelmiségiek lét­száma megközelíti az 5000 főt. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint a négy legfon­tosabb vitás kérdés közül há­romban kompromisszus meg­egyezés jött létre az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Genfben fo­lyó értekezletén. Pénteken este a legfontosabb résztvevők, az USA, a Közös Pi­ac és a fejlődő országok mun­kacsoportja megegyezett a ha­zai iparágiak védelmére hozott átmeneti importkorlátozó intéz­kedésekkel kapcsolatos kérdé­sekben, a szolgáltatások keres­Az ő élet- és munkakörülmé­nyeikkel, a hivatásra való fel­készülésükkel, az elhelyezkedés és munkába álláis lehetőségei­vel, lakáshelyzetükkel kapcso­latban felmérést készített a me­gyei KISZ-lbizottság. Ennek alap­ján került sor a tegnapi érte­kezletre: Dr. Tóth István, az MSZMP KB munkatársa előadást tartott kedelmét érintő, valamint a GATT-nalk a vitás kereskedelmi kérdések eldöntésében játszott szerepét illető témáikban. A negyedik vitás kérdés, a me I yn ék megoldat lön sá g a mindezideig akadályozza az ér­tekezlet sikeres befejezését, az agrárkereskedelem problémája, amelyben az USA és a Közös Piac folytat késhegyig menő vi­tát. Javítja a megegyezés esé­lyeit, hogy közös piaci diploma­ták szerint az Egyesült Allbmak az utolsó pillanatban engedett korábbi merevségéből és kész­a fiatal értelmiségiek helyzetét elemző országos tapasztalatok­ról. A közéleti szerepvállalás, a KISZ-ben végzett munka ered­ményeiről az értelmiségiekkel szembeni elvárásokról Török Mánia, a Tolna megyei KISZ-bi- zoftság titkára tájékoztatta a megjelent fiatal műszaki, köz­gazdász, agrár-, pedagógus és egészségügyi szakembereket. nék mutatkozik valamiféle komp­romisszumra. A tanácskozás eredetileg szombaton délelőtt plenáris ülé­sen folytatta volna munkáját, az ülést azonban délután 4 órára halasztották, miután az egész éjszaka tartó, kulisszák mögötti megbeszéléseken sem sikerült megegyezni a záródokumentum szövegében. A közöspiaci mi­niszterek egyébként szombaton hajnalban külön tanácsülést tar­tottak, amélyen az éjszakai megbeszélések eredményét vi­tatták meg. Genscher elutazott Budapestről Hivatalos látogatását befejez­ve szombaton elutazott Buda­pestről Hanls-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársa­ság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghí­vására tartózkodott Magyaror­szágon. A vendéget és kíséretét a Fe­rihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Kővári Péter, hazánk NSZK-beli és Nor­man Deneker, az NSZK ma­gyarországi nagykövete. Mitterrand Indiában Francois Mitterrand, francia köztársasági elnök, felesége társaságában, srdmbaton Egyip­tomból négynapos hivatalos lá­togatásra Indiába érkezett. A magas rangú vendéget az új­delhi katonai repülőtéren G. Za.ll SZimgih, India köztársasági elnöke, Induld Gandhi miniszter­elnök-asszony, valamint több más vezető Indiai személyiség fogadta. Éjjel is tárgyaltak Genfben Viták a GATT záróközleményéről Egymillió facsemete ’ , ♦ • •; .... ......................................... A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság tolnaszigeti cse­metekertjében 35 hektáron nevelnek facsemetéket, 1 mil­lió darabot, elsősorban nemes nyár- és fűzfajtákat. A cse­metekertből az ősszel az er­dőgazdaság erdőtelepítései­hez 60 000 nyár- és fűzcseme­tét, suhángot, sorfát szállítot­tak, illetve az utolsó szállít­mányokat a napokban viszik ki. Több téesznek és erdőgaz­daságnak is adtak el az idén szaporítóanyagot, mintegy 80 ezret. Tolnán gyűjtöttek össze és osztottak szét a Hazafias Népfront faültetési akciójá­nak keretében 9 ezer facse­metét. Innen vitték a megye városaiba, községeibe, a nyír-, nyár-, hárs-, meggy-, berke­nye-, fenyő-, szivarfacsemeté­ket. A juhar- és a platánfák még a csemetekertben von­nak, azt ezután viszik majd a megye különböző részébe. Fotá: GOTTVALD KAROLY Gép emeli ki a 7-8 méter magas sorfákat Van, ahol a gyökér nehezen enged Terepjárókkal viszik a sorfákat a Gemenci erdőbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom