Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

« 1982. november 4. rtÉPÜJSÀG 5 Europa enekel Ezzel az elnevezéssel másod­ízben rendeztek a Német Szö­vetségi Köztársaság Észak- Raljna-Wesztfália tartományá­nak Gütersloh, Rietberg és Kaunitz városaiban októberben nemzetközi k órusf esztivá 11. Nagy megtiszteltetés érte a tamási „Pro Cultura Humana" szövetkezeti vegyes kart, mert meghívást kapott erre a ran­gos eseményre. Az együttes Királyné Békeffi Stefánia kar­nagy irányításával szorgalma­sán készült első külföldi fellé­pésére, s feszültséggel teli vá­rakozással tekintett e jelentős szakmai próbatétel élé. A csoport alapos fölkészülés után kelt útra Csapó Jenőnek, a MÉSZÖV elnökhelyettesének vezetésével, hogy képviselje ha­zánk kóruskultúráját. Megérke­zés után nyomban lemezfelvé­telre került sor, majd este az első közös koncert Rietbérgben volt. Itt, az iskolacentrum csar­nokában hatalmas dobogót építették, mélyen egyszerre, együtt foglaltak helyet hét nem­zet képviselői — olaszok, oszt­rákok, norvégek, hollandok, finnek, németek, magyarok — mintegy ötszáz dalos. A kórusok egymás után egy- egy művet énekeltek, így nem­csak a közönség, de a közre­működő énekkarok is végig­hal lg a thatták, é rtékel hették egymást. A rendezés e módja itthon is megfontolandó, emlí­tett előnyei miatt. Másnap - október 16-án - a 80 ezer lakosú Gütersloh megyeszékhely kulturális köz­pontjában folytatódott a feszti­vál, ahol az érdeklődők meg­töltötték a mintegy 1500 férő­helyes nézőteret. A harmadik koncertet pedig október 17-én Kaunitzban hallgathatta az itt is szép számú közönség. A háromnapos fesztivál végén nem volt hivatalos értékelés, nem osztottak díjakat, mégis megfogalmazódtak a vélemé­nyék, azok a szakmai értékelé­sek, melyeket a karnagyok, kó­rustagok, zeneértők és -szere­tők el is mondtak. Ezek alap­ján és a közönség tetszésnyil­vánításaiból ítélve a tamási kó­rus műsora a művek kiválasz­tásával, nehézségi fokával, az előadás módjával egyértelmű elismerést váltott ki. Különösen a magyar népdalok, s ezek Bartók, Kodály és a tanítvány Bárdos Lajos által feldolgozott változatai üde színfoltot jelen­tették az egyébként főként ha­gyományos szórakoztató muzsi­kát bemutató kórusok és a hallgatóság körében. A nemzetközi kórusfesztivá­lón szereplő együttesek veze­tőit, karnagyait fogadta Gü­tersloh város polgármestere, üdvözlő szavaiban kiemelte a népek, nemzetek közötti meg­értés, barátság fontosságát, mely egyben a tartós béke biz­tosítéka is. Ebben fontos sze­repe Van a közös éneklésnek, az együttmuzsikálás embert­formáló, békességet óhajtó ere­jének. A gálaesten a karnagyok, rendezők ajándékokkal, ének­szóval, népi táncokkal kedves­kedtek egymásnak. A magya­rok itt is nagy sikert arattak. Királyné Békeffi Stefánia csikó­bőrös kulacsot nyújtott át Paul Leo Leenennek, aki karnagya, szervezője, s szívélyes házigaz­dája volt az egész fesztiválnak. A hazautazás előtti napon az énekkar tagjai Kölnbe látogat­tak, alhol a Raj na-parti város szépségeit, elsősorban termé­szetesen a világhírű dómot te­kintették meg. Másnap reggel már a búcsúzás pillanatai kö­vetkezték. A tamási kórus tagjai, a de­legáció vezetői megköszönve a figyelmes vendéglátást, útnak indultak, azzal a jóleső érzés­sel, hogy sok új barátot sze­reztek hazánk kóruslkultúrájá- nak, önmaguknak — népünknek. LEMLE ZOLTÁN Bemutató előtt a német nemzetiségi színpad Jóval a születése előtt hal­lottunk - szűkszavúan írtunk is — a székszárdi német nemzeti­ségi színpadról, mely a Babits Mihály művelődési központ ke­retei között kezdi el nemcsak tájegységi, hanem országos ha­tókörű munkáját, november 11-én. A nemzetiségi színpad egy­részt az anyanyelvi kultúra szol­gálatára rendelt, másrészt az 'irodalmi német nyelvet már be­szélők köréhez kíván szólni hi­vatásos és amatőr tagozatával. A hivatásos tagozat rendezői tisztének ellátására sikerült Ig- I ód i István színész rendezőt megnyerni, mellette művészeti életünk számos kiválósága vál­lalt szerepet már az első be­mutató műsorában. [November 11-én este 7 órai kezdettel Székszárdon, a Ba­bits Mihály művelődési központ márványtermében lesz az az irodalmi és zenei műsor, mely Goethe halálának 150. évfordu­lójára emlékezik és emlékeztet. Közreműködik: Gera Zoltán, Sütő Irén, Sólyom Nagy Sán­dor, Pogány Imola, Géczy Do­rottya, Schubert Éva és Vere­bes Károly. A szekszárdi né­met nemzetiségi színpad első bemutatójának társulata más­nap, november 12-én Tamási­ban az úttörőház aulájában vendégszerepei Goethe-műso- rával. Bonylhádon az amatőrtagozat november 11-én mutatkozik be. Grimm Brémai muzsikusok cí­mű mesejátékát a pécsi Janus [Pannonius Gimnázium német tagozatos óvónőképzősei adják elő, Csekő Györgyi tanár ren- dtezésében. A későbbiek folyamán a né­met nemzetiségi színpad évi 2—3 új műsorával ellátogat imiajd más megyékbe is. A közoktatás kérdései A család és az iskola együttműködése Iskoláinkban az elmúlt évek­ben új tantervek kerültek be­vezetésre, amelyek elég sok változást hoztak az iskolai munkában.. Ezért az új tanév­ben még inkább közös munká­ra van szükség mind az iskolá­ban, mind a családban, hogy megfelelő eredmények szüles­senek a gyermekeket alakító munkában. Az év kezdetétől évzárásig tartó együttműködés érdekében nem haszontalan dolog néhnáy fontos kérdésben szót érteni. Többnyire mindenki elismeri, hogy jelentős mértékben attól függ gyermekeink nevelésének sikere: mennyire tud együttha­ladni a családi és az iskolái nevelés. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy minél jobb sze­mélyes kapcsolat alakuljon ki a szülők és a pedagógusok kö­zött. Elengedhetetlen, hogy a szülők is törekedjenek minél jobb együttműködésre gyerme­keik nevelőivel. Ne várjanak csak dz iskola közeledésére, a pedagógusok családlátogatá­sai ra, akik hivatalból kötelező­en építik ki a kapcsolatokat, hanem legyenek kezdeménye­zők. Keressenek minél több al­kalmat a nevelőkkel való ta­lálkozásra. Tudjuk, jóval köny- nyebb kérni, mint megtartani: ne csak évnyitón, az ünnepi al­kalmaikkor legyenek ott az is­kolában, hanem a hétköznapok során is, szülői értekezleten, fo­gadóórán. Különösen az édes­apákhoz szeretnénk szólni ar­ról. hogy mindez az ő felada­taik közé is tartozik, akár kis­iskolásról, akár nnqydiákról van szó. Jó lenne általánossá tenni azt a szemléletet: ne csak ak­kor keressék fel a szülők a pe­dagógust, ha már valami baj van a gyerekkel, inkább a meg­előzés hívei legyenek. Különö­sen akkor keressék fel mielőbb a pedagógust, ha az még nem ismeri a vermek ükét — új isko­lába kerülés, úi nevelővel való munkálkodás kezdetén, vagy ha valamiben jelentős változás történt a tanuló életében. Se­gítsenek tökéletesebben megis­merni a gyermeket, hogy minél „testre szabottabb" eljárások­kal igyekezzen nevelni őt a ta­nító, a ta nár. A szülő és nevelő kapcsola­tában a kölcsönös tiszteletről sem szabad megfeledkezni. Úgy véljük, a közöttük lévő kapcsolatra is érvényes a szó­lás: „Csak annyi megbecsülést kívánj magadnak, amennyit megadsz társaidnak." Mind a szülőnek, mind a pedagógus­nak egymás kölcsönös tisztele­tére kdll nevelnie gyermekein­ket. Ezért vigyázzunk a gyere­kek előtt elhangzó kijelentése­inkre, nehogy lejárassuk velük az iskola, a nevelők tekintélyét, de ez fordítva is igaz. Ez nem jelenti azt, hogy a szülők és nevelőik nem bírálhatják egy­mást, ne tegyék szóvá az elkö­vetett nevelési hibáikat. De mindezt négyszemközt kell ten­niük, s nem a gyermek előtt, és tisztelettel, egymás iránti megbecsüléssé!. Általában azt tartjuk, hogy jól ismerjük saját gyermekün­ket, tudjuk, milyen tehetséges, mire képes. Ez többnyire így is van. Néha azonban élfeledke­zünk minderről, így a tanév ele­ji tervezgetéseknél, amikor ki­tűzzük a célt gyermekünk elé, hogy miilyen eredményeket ér­jen el. Néha túl magasra állít­juk a mércét, olyan célt tűzünk ki éléje, mélyet nem tud elérni. Például a közepes adottságok­kal, elég gyenge ismeretekkel rendelkező gyermék hogyan tudna jéles bizonyítványt sze­rezni magáinak? Ez akkor is le­hetetlen, ha szigorral, tűzzel- vassal kényszerítjük a megfe­szített tanulásra, vagy ha bár­milyen jutalmat ígérünk neki. Leqtöbbször mi történik, ha nem éri el a kívánt eredményt? Bátortalanná válik, önbizalmát veszti és még arra sem tesz ké­pes, hogy adottságainak meg­felelő eredményeket érjen el. Gyermekeink megismerésé­ben és nevelésében egyre több segítséget kapunk a televíziótól és rádiótól, meg a könyvektől, újságoktól. Az eredményesebb fejlesztést segíthetik az olyan népszerű sorozatok, mint a Csa­ládi kör, a Pedagógusok fóru­ma, a Szülők iskolája, a Delta vagy a Nem tudom a1 leckét, a Szonda', a Ha még nem tudná című sorozat, de ezenkívül sok adás, így az ötödik sebesség, a Magyarán szólva, a Nyitni- kék stb. A Hazafias Népfront és Művelődési Minisztérium kö­zös folyóiratán, a Gyermekün­kön kívül értékes cikkeket ta­lálhatnak a szülők a különböző szakkönyvekben — a Szülők könyvtára sorozat köteteiben vagy a Szülők kislexikonában. Pedagógusok és szülők egy­aránt haszonnal forgathatják a négykötetes Pedagógiai lexi­kont, meg a napi sajtó rend­szeresen megjelenő pedagó­giai, pszichológiai írásait. Gyer­mekeink nevelésében haszno­síthatják ezeket a kiadványo­kat, kiegészítve a pedagógu­soktól kapott tanácsokkal, élt- járásokkal. Ebben a tanévben az új tan- tervek, nevelési tervek szerint végzendő munka miatt, meg az ötnapos tanítási hét beveze­tése miatt még fokozottabb együttműködés szükséges a család és az iskola között gyer­mekeink nevelésében, mint az elmúlt években történt. DR. SZELÉNDI GÁBOR Jogról - mindenkinek Albérlőt nem lehet kitenni? Sóik idős ember próbál szű­kös anyagi helyzetén úgy segí­teni, hogy a tulajdonában vagy bérleményében lévő lakásába albérlőt, vagy esetleg albérlő­ket fogad. Ennek a legbiztosabb módja, ha az idegenforgalmi szervek útján fizetővendéglátás céljá­ra hasznosítja lakrészét. így ugyanis nagyobb a garancia arra, hogy szükség esetén „megszabaduljon” albérlőjétől. Sokan vélekednek úgy, in­kább kenyéren és vízen meg- lesznék, de nem fogadnak be idegent. Albérlőt nem lehet ki­tenni! - maradt fenn a szólás a régi kabarétréfából. [Nézzük, valóban így van-e? „Örök házasságra" lépnek-e a felek, amikor az albérlő beköl­tözik a lakásba? A jogszabály „száraz” elem­zése helyett vegyük inkább sor- ra’ m? ,ér,demes egy albérlet megkötésére irányuló szerző­désben szem előtt tartani. Mindenekelőtt jó tudni, hogy albérlet csak akkor létesíthető, ha a lakásban lakó valameny- nyi személyre - tehát az albér­lőre és a bérlő családtagjaira — legalább hat négyzetméter alapterület jut. A szerződést szóban és írásban is meg kell kötni. Az szólhat határozott és határozatlan időre is, vagy va- 1 amely feltétel bekövetkeztéig. Ha a félék nem kötik ki írás­ban a határidőt (mert szóban állapodtak meg), akkor a szer­ződés minden esetben határo­zatlan időre -szól (ebben az esetben nehezebb felmondani az albérlőnek. Tehát a szerző­dő felek pontos adatainak fel­tüntetése után ki kell kötni, hogy a lakás melyik szobáját adják albérletbe, bútorozottan, vagy üresen. A bérlő legfel­jebb a lakás lakószobáinak a félét adhatja albérletbe. Kivé­ve, ha tartós kiküldetés, gyóqy- kezélés, katonai szolgálat, egyebek miatt van távol a la­kásától. OTP-kölcsönnel épült lakást teljes egészében nem lehet kiadni, ha van .még hitel- tartozás. Pontosan rögzíteni kell, mely közös helyiségek használatára van joga az albérlőnek. Mi­lyen bútort jogosult a lakásba behozni, saját ágyneműt hasz­nál vagy annak tisztán tartását, cseréjét, valamint a takarítást is a bérbeadótól várja-e. jNagyon fontos része a szer­ződésnek az albérleti díj. Jó tudni, hogy alapdíjként (mosás, takarítás nélkül) csak az al­bérletbe adott helyiségre jutó lakbérnek legfeljebb háromszo­rosa kérhető. Tehát a tényle­gesen ma fizetett ezrekben ki­fejezhető albérleti díjak tör­vényelleneseik. Mire számíthat egy nyugdíjas idős asszony, ha kétszobás, komfortos lakásából egyet albérletbe ad? Mondjuk megegyeznek ezerötszáz-kétezer forint albérleti díjban (ez ma már a szerényebb összegek kö­zé tartozik), a« albérlő beköl­tözik, és néhány hónap múlva a bírósághoz fordul, hogy mér­sékeljék albérleti díját, mert ő a törvényesnél nagyobb össze­get fizet. És a bíróság bizony leszállíthatja a kétezer forintot egy négyszáz forint körüli ösz- szegre. A jogszabály pillanat­nyilag másfajta ítélkezésre nem ad lehetőséget. 'Érdemes belefoglalni a szer­ződésbe azt is, hogy milyen szolgáltatásokért kell külön fi­zetnie az albérlőnek és meny­nyit (gáz, áram stb.) A felek kössék ki a határ­időt vagy a feltételt, amelynek bekövetkeztekor az albérlő el­megy. így magában az a kér­dés, hogy el leéli-e hagynia a bérleményt vagy sem, nem lesz vita tárgya. Újabb szerződés­sel úgyis meg lehet hosszabbí­tani a jogokat. 'Hogyan lehet megszüntetni az albérleti jogviszonyt? A kö­zös megegyezésen kívül fel­mondással. Ha a bérlő a laká­sát elcseréli, vagy azt műsza­kilag megosztják, vagy meg­változtak a családi körülmé­nyei (leszerelt a fia, a lánya férjhez ment), egészségi álla­pota, hogy szüksége van az albérlő által lakott lakrészre - Ilyenkor felmondhat. Továbbá akkor is, ha az albérlő a bér­beadó beleegyezése nélkül köl­töztet be valakit albérleti lak­részébe. (Kivéve a később szü­letett gyermeket.) Jó, jó, de mi van, ha az albérlő mégsem megy el - kérdezheti valaki jogosan. Aki határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötötte az albérleti szerződést, és a határidő (feltétéi) elérkezése- kor nem megy el - rosszhisze­mű jogcím nélküli lakóvá válik. Az is „rosszhiszemű”, akit az eredménytelen felmondás után bíróság is kötelez a kiköltözés­re. A jogcím nélküliség rossz­hiszeműség énék hangsúlyozása azért fontos, mert elvileg a rosszhiszemű jogcímnélküli lakó maga köteles elhelyezéséről gondoskodni. De, ha mégsem megy, valahova el kell helyez­ni. Vissraköltöztethető korábbi lakásába, szükséglakásba, má- 'sik albérletbe, ágybérletbe, munkásszállásra és bizonyos esetekben (főként a garázdák) klitéhetők elhelyezés nélkül is. Ha ez utóbbiakat végiggon­doljuk, ijesztőnek tűnik a kép. Hát albérlőt mégsem lehet, il­letve ne'm lehet bonyodalmak nélkül kitenni? Bizony, az al­bérlőt befogadóknak mind­ezekkel számolniuk kell. Ezért fontos, hogy az albér­letbe adás kölcsönös bizalom alapján történjék. DR. KERTÉSZ ÉVA Szovjet filmek fesztiválja Baráti találkozó a müvészmoziban A november eleji napokban esztendőről esztendőre megren­dezik a moziüzemi vállalatok a szovjet filmek fesztiválját, ün­nepét, amellyé! a Nagy Októ­beri Szocialista Faradalom év­fordulóját köszöntik. Az eseménysorozat megyénk­ben ma délután két órakor kezdődik a megyeli ünnepi meg­nyitóval Székszárdon, a Nagy­világ művészmoziban. Itt ad ba­ráti találkozót egymásnak a megyeszékhely 13 MSZBT-tag- csoportja, majd az érdeklődők­kel együtt megnézik a Munka­helyi románc című szovjet fil­met, amely az üzemi demokrá­ciáról szóló, azt elemző mo­dem, nyílt és őszinte alkotás. Mától november 10-ig bezáró­an megyénk majd minden film­színházában műsorra tűzött a megyei moziüzemi vállalat egy — esetenként több — szovjet filmet. Több filmszínház kifeje­zetten az általános iskolák ké­résére — külön műsorként — programba vette a gyerekekhez szóló szovjet filmek vetítését. Ugyancsak sok helyütt tartják az iskoláik megemlékezésüket a moziüzemi vállalat dekorációs műhelye általi ünnepélyessé tett mozikban. Idén, a világtörténelmi ese­mény 65. évfordulója mellett ünnepeljük — december 30-án — Szovjetunió megalakulásá­nak 60. évfordulóját is. így a ba g yarn ón yo s ü nnep ség so ro za t, a szovjet filmek fesztiválja tu­lajdonképpen két szakaszban zajlik: a novemberi filmbemu­tatóikat követik a decemberi­ek. Ekkor elsősorban megyénk nagyobb településein mutatnak be néhányat a szovjet filmgyár­tás kiemelkedő alkotásai közül. Több helyen pedig külön elő­adásokat tartanaik a középis­kolások számára, akik a de­cemberi hetekben láthatnak többet a klasszikus filmremekek közül. Pódiumon p IPro Cultura Humana Ők szüntelenül ismerkednek, barátkoznak ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom