Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-21 / 274. szám

ArtËPÜJSÂG 1982. november 21. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Változhat a térítési díj Tokács Józsefné Dombóvár- rőt kereste meg szerkesztősé­günket az alábbi problémájá­val : „Két gyermekem van, mind­kettő iskolás, a kisebbik nap­közibe jár. Én munkahelyet vál­toztattam, jóval kevesebb a ha­vi fizetésem, mint eddig volt. Kérdésem, hogy a tanév végéig — 1983. júniusáig kell-e ne­kem ebből a kis fizetésből a korábban megállapított térítési dijat fizetnem a ma már nem létező, hajdani keresetem után?” A levélre a dombóvári Városi Tanács V. B. művelődési osztá­lyairól Máté László osztályvezető adtai a választ: „A 'munkahelyváltoztatás utá­ni keresetcsökkenéssel kapcso­laton a munkaügyi miniszter 4 1979. (III. 4.,) Mü M. számú ren­deleté a következőiképpen in­tézkedik: 2. paragrafus (1) A térítési díj alapja a kötelezett­nek az előző naptári évben el­ért havi átlagjövedelme. A ren­delet 1., sz. melléklete azonban a következőt tartalmazza : „III. 1. A díjalapot és a térítési díjat a jövedelemcsökkenésnek megfe­lelően csökkenteni kell, ha a kötelezett a díjfizetési időszak alatt... a foglalkozási ág meg­változása miatt (...) lényeges — 20 százalékot meghaladó — jövedeíemmódosulás" alá esett. A fentiek szerint az szülő jö­vedelemigazolásával keresse feli az ériintett iskola élelmezésve­zetőjét, aki a rendelet értelmé­ben elbírálja a jövedelemcsök­kenés mértékét, és új térítési díjat állapít meg." Megoldódott a garázsszövetkezet gondja Egy Dunaiöldváron működő garázsszövetkezet tagjai írták az alábbi levelet: „A garázsszövetkezet több mint két éve alakult Dunaföld- váron. A Tavasz utcában 20 ga­rázsnak a terület ki is tett mér­ve (kisajátítva), amelynek az árát több mint egy éve be is fi­zettük (12 000 forintot) a duna- földvári tanács költségvetési osztályán. A baj ott van, hogy a már ré­gebben ottani lakosok pert in­dítottak a garázsszövetkezet ellen, miszerint a garázsok a ki­jelölt helyen életveszélyesek és más egyéb kifogásokat tettek az építés ellen. Mi többször is érdeklődtünk a garázsszövetkezet vezetőjétől, aki a helyi tanácsnál dolgozik, de elfogadható választ nem kaptunk tőle, mindig azt mond­ja: majd a jövő héten intézke­dik. Sajnos már sok jövő hét telt el azóta. Most már pénzünk sincs meg, garázsunk se, csak ígérgetés, több mint egy éve. Nagyon szeretnénk, ha ez ügyben segítségünkre lennének, mivel autóink a társasház nyílt területén vannak és már több­szörösen megrongálták reggel­re. Ez is sok pénzbe került ne­künk." A tevéiét a Tolna megyei Ta­nács V. B„ paksi Járási Hivata­lához továbbítottuk, ahonnan dr. .'Kiss Frigyes elnök válaszolt: „A dunaföldvári garázssor építésével kapcsolatos 'levelet kivizsgáltam, melynek eredmé­nyeként az alábbi tájékoztatást adorns A dunaföldvári Nagyközségi Tanács V. B. szakigazgatási szerve a garázssor építésére 1982. július 16-án adott ki épí­tési engedélyt, melyet a Lakás­építő és -Fenntartó Szövetke­zet megfellebbezett. Kéte, hogy a garázssor ne az engedélyezett helyen épüljön. A másodfokú eljárás során szükségessé vált egy beépítési tervjavaslat készítése, mert a községközpont rendezési tervé­ben nem szerepelt garázssor épí­tése. A tervjavaslat hatósági helyszíni egyeztetését 1982. ok­tóber 4-én tartották meg. A megjelent szakhatóságok véle­ménye, valamint a 15 napon belül beérkezett észrevételeket figyelembe véve a garázssorra kiadott építési engedély és a fellebbezés érdemi elbírálása 1982. október 21-én megtör­tént, mely szerint a garázssor — kisebb elhelyezési módosí­tással — felépíthető. — A szerkesztőséghez írt ol­vasók helytelen tájékoztatást kaptak, mert az üggyel kapcso­latban bírósági eljárás nincs fo­lyamatban. A most kiadott jog­erős építési engedély birtoká­ban a garázsok építését azon­nali! megkezdhetik." Miért nincs búzadara? Váczi Isvánné Szekszárdról tette fel az alábbi kérdést: „Mi az oka annak, hogy he­tek óta nem lehet búzadarát kapni az üzletekben? Az egész várost bejártam, s mindenhol az mondják, hogy hiánycikk, pe­dig ez a háztartásokban igen fontos termék." Olvasónk kérdésére a Tolna megyei Tanács V. B. kereske­delmi osztályáról Sólvom Zoltán osztályvezető válaszolt: „Váczi Istvánná felvetése hélvtálló — valóban tény, hogy a búzadara a malomipar fel­dolgozó és kiszerelő kapacitá­si problémáiból kifolyólag hi­ánycikk volt. Intézkedésünkre hetek óta a boltok ömlesztett búzadarát kapnak, melyet ki­sebb súlyegységekbe az üzle­tekben csomagolnak. Várható az is, hogy az elkövetkező na­pokban városszerte kapható lesz ismét az egykilós csomago­lású búzadara is." Telefonszámunk : 12-284 Ml VÁLASZOLUNK Századunk nagy orvosi felfedezései Az orvosi tükrözés kialakulása A mai számunktól kezdve vasárnaponként ezen a helyen egy-egy cikket közlünk századunk nagy orvosi felfedezéseiről: így például a salvarsan, a hormonok, a röntgensugarak, a gyermekbénulás elleni védőanyag, a Pirqet-oltás ... felfedezé­séről és felhasználásáról. Még a röntgenkészülék fel­fedezése előtt az orvostudo­mány, elsősorban a sebészet legnagyobb problémái közé tar­tozott az élő szervezet belső üregeinek — gyomor, hólyag, bélfelületeik — olyan vizsgála­ta, hogy műtéti beavatkozás nélkül lehessen diagnózist fel­állítani. Már a XVIII. századtól történtek olyan próbálkozások, hogy mesterséges fény segítsé­gével — katéterhez hasonló szerkezetekkel — megvilágítsák az emberi test szabad szemmel nem látható üregeit, és így tá­gítsák ismereteiket. Elsőként a gége megvilágítá­sa és tükrök segítségével törté­nő láthatóvá tétele valósult meg, amely megteremtette a gégeorvos'lás szakterületét. A feltaláló és a1 módszertan ki­dolgozója 1858-ban éppen a magyar egyetemen működő cseh nemzetiségű Czermak János (1828—1873) volt, akit a mo­dern élettan területén végzett kimagasló kutatásai alapján hívtak meg Pestre. Az ötlet va­lójában nem Czermaktól szár­mazik, hiszen 1858 áprilisában Bécsben hallott erről egy elő­adást és bemutatót Joseph Türcktől, a bécsi egyetem ana- tórmiatanárától. Néhány évvel azelőtt, 1854- ben Londonban Manuel Garcia spanyol énektanár kíváncsi, ság'ból meg akarta nézni saját gégéjét hongképzés közben, és úgy gondolta, hogy valamilyen tükör segítségével tudja ezt megvalósítani. A műszerkeres­kedőnél nyeles fogtükröt vett, olyant, amellyel a fogorvosok a hátsó fogakat nézik meg. Ezzel és egy zsebtükörrel végül — napfénynél — sikerült meglát­nia saját hangszalagjait hang­képzés közben. Tapasztalatait kis nyomtatványként kiadta, és az Angol Tudományos Akadé­mia elé terjesztette. Különösebb sikert nem ért el, viszont kis fü- zetecskéje a béosi Tűrök kezébe került, aki ennek alapján — a kézi tükör módosításával — napfénynél hullákon kezdett el kísérletezni. E tapasztalatairól szólt azon a bécsi előadáson, amelynek hallgatója'volt a Pest­re készülő Czermak János. Az előadás végén elkért 'néhány tükröt Czermak, és Pesten ezek segítségével ő is kísérletezni kezdett. Mivel csak esténként volt erre ideje, kénytelen volt magát függetleníteni a nap­fénytől. Műfényt alkalmazott, egy középen átfúrt homorú tü­kör segítségével fényt vetített a gégeüregbe, és a kézi tükör se­gítségével könnyen láthatóvá váltak a szabod szemmel nem tanulmányozható belsőbb ré. szelk is. Czermak János volt az, aki a laikus Garzia felfedezését az orvostudomány szolgálatába állította alapjaiban módosítót, ta az eredeti eljárást, orvosi módszertant dolgozott ki, és el­indítójává vált a gége-, orr- és fülgyógyászatnak. Igaz, Czer- mok és Tűrök között sokáig dúlt a prioritási vita, hogy ki a la­ringoszkóp tulajdonképpeni fel­találója., Az igazsághoz tarto­zik, hogy Joseph Türck nem is­merte fel a gégetükrözés igazi gyakorlati jelentőségét, míg Czermak János ennek tudatá­ban kísérletezett és módosítot­ta annak szerkezetét és eljárá­sát. Megtörtént az első sikeres műszeres eljárás a szabad szem. mel nem látható emberi üregek megvilágítására, és a siker to­vábbi próbálkozásokat indított el. Az igazi cél az endoszkóp leit, hogy az emberi szervezet legbelsőbb üregeit is (hólyag, gyomor, bél) különösebb be­avatkozás nélkül megvilágítsák, és működés közben tanulmá­nyozhassák.. Éppen a gégetük­rözés sikere adott erre indíté­kot, bár itt a megvilágítás és a láthatóvá vált felület „visszatük- rözése" fokozottabb figyelmet követéit. Először a hólyag meg­világítása és tükrözése oldódott meg: a bécsi Max Nitze (1848 —1906) 1879-beh bemutatta az orvosi szakértőknek azt a hó­lyagtükröző szerkezetét, amelyet a Leiter-céggel közösen készí­tett el. Lényege az a finom ka­téter volt, amelynek bevezető végébe finom fényforrást helye, zeit el és tükrös-nagyítós belső szerkezettel könnyen tanulmá­nyozhatta a megvilágított hó. lyag belső felületét. Ebben az időben az elektrotechnika már eljutott arra a fejlettségi szint­re hogy használható apró vilá­gító szerkezeteket állítson elő. A citoszlkóp a sebészek számá­ra csodálatos eszközzé vált, sőt elősegítette az urológia szakte­rületének elválását a sebészet­től. Nehezebb utat járt be a gyo- mortükrözés (gaszroszkópia), pedig ez sokkal könnyebb fel­adatnak tűnt a hólyagtükrözés­nél. Az adta a problémát, hogy meg kellett oldani a nyelőcső kezdeti hajlatának leküzdését. Az első kísérletet Adolf Kuss- maul jeles német belgyógyász tette meg 1868-ban, amikor szilárd csöves, világítótestes gasztroszkópot szerkesztett, ami viszont csak a fej bizonyos tar­tása mellett lehetett alkalmazni. Ennek használata rendkívül ne­hézkes volt, és ezért sokáig idegenkedtek a gyomortükrö­zéstől a szakemberek. Végül — a századfordulóra — olyan hajlékony, a nyelőcső anató­miájához alkalmazkodó gaszt­roszkópot szerkesztettek, amely nemcsak a megvilágító és tük­röző szerkezetet rejtette magá­ban, hanem minden fájdalom és komplikáció nélkül lehetett vele tanulmányozni a gyomor teljes hosszúságát a gyomor­zárig. A hajlítható cső veszély­telensége párosult a merev cső jó látási viszonyaival, s en­nek következtében kiterjedten kezdték alkalmazni. Elsősorban a daganatok, a fekélyek diag­nosztikájára használták. Hamarosan megszerkesztet­ték a végbél vizsgálatára al­kalmas — az előbbi elveken működő — rektoszkópot, majd 1901-ben Hamburgban a német Kell ing bemutatta a laparosz- kópot, amelynek segítségével könnyen tanulmányozhatóvá vált a hasüreg és belső elvál­tozásai. Eleinte ezt a vizsgála­ti módszert csak elvétve alkal­mazták, de a második világhá­ború után, amikor a májbeteg­ségek erősen felszaporodtak, bebizonyosodott, hogy a lapa- roszkópia igen fontos módszer. Ily módon a máj felületéről ap­ró darabokat tehet kimetszeni, és ezek vizsgálata nagyban elő­segíti a pontos diagnózist, Századunkban nagy fontos­ságra tett szert a bronchoszkóp: egy cső, végén izzóval és olyan tehetőség megteremtésévéi, hogy ezen át műszeres beavat­kozást lehessen végrehajtani. A broachoszkópot a légcsőn át al­kalmazzák, nélkülözhetetlen esz­köz idegen testek eltávolítására, és olyan esetekben, amikor az orvos daganatra gyanakszik. Egyik legfontosabb vizsgálati eszköz a tüdőgyógyintézetekben. A bronchoszkópia elősegítheti a betegség felismerését, már ab­ban az állapotban is, amikor a röntgenvizsgálat még nem lehetséges.-Napjainkra e műszerek olyan tökéletes formára módosultak, hogy teljesen fájdalom- és ve­szélymentesen lehet alkalmazni őket KAPRONCZAY KAROLY DR. A hazai és külföldi piacokon egyaránt sikerrel szerepelnek az Agria Bútorgyár ülőgarnitúrái és stílbútorai. Az egriek, hogy kedvező helyzetüket tartani tudják a belföldi és exportpiaco­kon, a minőséget a korábbinál magasabb szintre emelték. A bútorgyártás technológiai folyamatában — a kritikus pontokon — többször is ellenőrzik a minőséget. így kevesebb a selejt, ami nem utolsó szempont, hiszen igen drága importanyagokat is használnak a gyártás folyamán. A mező- és erdőgaz­dasági szervezetek beruházási rendjéről szóló korábbi jogsza­bályt módosítja az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter 3/1982. (X. 27.) OT—PM^MÉM számú, a Magyar Közlöny idei 65. számában meg­jelent és 1983. január hó 1. napján hatályba lépő együttes rendelete, amelyből itt csupán arra utalunk, hogy: „Ha a jog­szabály területfelhasználási en­gedély megszerzését nem írja elő, a mezőgazdasági üzemek területén belüli beruházásoknál - szőlő- és gyümölcstelepítések kivételével - a járási (városi) földhivatal hozzájárulását kell kérni a) a mezőgazdasági vagy mezőgazdasági művelésre al­kalmas terület mezőgazdasági termelésből Való kivonásához; b) a művelési ág megváltoz­tatásához; c) az erdőterület rendeltetés- szerű használatának akadá­lyoztatásához. „Meghatározott terület feletti erdő felhasználá­sa esetén az erdőfelügyelőség­től is engedélyt kell kérni. A rendelet mellékletei megha­tározzák az ültetvénytelepítési beruházások tervdokumentá­ciójának és a meliorációs kivi­teli terveknek kötelező tartal­mát Is. Módosult a dolgozók belföl­di hivatalos kiküldetése, illető­leg külszolgálata, valamint át­helyezése alkalmával felszá­mítható költségek megtérítésé­ről szóló korábbi jogszabály is. A Minisztertanács elnökhelyet­tesének a Magyar Közlöny f. évi 66. számában megjelent 2/1982. (XI. 1.) ME számú ren­delete szerint a kollektív szer­ződésben kell meghatározni, hogy mely munkaköröket kell1 külszolgálat! beosztásnak tekin­teni. A külszolgálbti munkakö­rök meghatározása során an­nak megállapításánál, hogy az érintett dolgozó havi nyolc nap­nál többet tölt-e rendszeresen kiküldetésben, hosszabb időtar­tam - általában fél év - átla­gát kell figyelembe venni. Ki­mondja a ‘jogszabály azt is, hogy a kiküldő szervek vezető­je kivételesen engedélyez­heti, hogy a vezetői jogosít­vánnyal rendelkező dolgozója a belföldi hivatalos kiküldetése során személyi tulajdonában lé­vő személygépkocsit, motorke­rékpárt használjon, megszabja a rendelet ennek feltétéit, va­lamint azt is, hogy mely esetek­ben fizethető átalánytérítés. Munkaviszonyra vonatkozó sza­bályban kell meghatározni a megállapítható átalány mérté­két, illetőleg felső határát, s a jogszabály e körben korlátokat szab. Figyelmet érdemel az a rendelkezés, mely szerint bizo­nyos előfeltételek hiányában a munkáltató megengedheti a dolgozónak, hogy belföldi hiva­talos kiküldetése során saját - Casco-szerződéssel biztosított - személygépkocsiját használja, mely esetben a dolgozónak az általa azonos távolságra vas­úton (ahol vasút nincs, autó­buszon) történő utazásnál fel­számítható költség jár. Az en­gedéllyel együtt utazó kiküldöt­tek azonos költségei is elszá- molhtatók a saját személygép­kocsit használó részére, ez az össreg azonban a jogszabály­ban írt mértéket nem haladhat­ja meg. A rendelet lehetővé teszi, hogy a munkáltató az áthelye­zett dolgozó részére járó külön- élési díj, vagy naponkénti uta- zési költség fizetését indokolt esetben további hat hónapra meghosszabbítsa. Az 1982. évi november hó 1. napján hatály­ba lépett jogszabály kihangsú­lyozza, hogy „törekedni kell a munkáltató által kifizetett díjak (térítések) jelentős csökkenté­sére”. Szerződéses üzemeltetésnél célrészjegy biztosítékként való alkalmazása tárgyában jelent meg közérdekű tájékozta- t ó a1 Kereskedelmi Értesítő idei 28. számában, mely tájékozta­tó szerint a szövetkezetnek biz­tosítékot jelent, ha a szerződé­ses üzemeltetésre pályázó, mel­lékkötelezettségként, az általa jegyzett célrészjegyet jelöli meg. Helyes, ha azok a szövet­kezetek, amelyek erre lehető­séget kívánnak biztosítani, a pályázati feltételek közé ezt is felveszik. Kihangsúlyozandó, hogy óvadékként letett pénz­összegnek célrészjegyként való felhasználása nem lehetséges. DR. DEÁK KONRÁD, osztályvezető ügyész Első a minőség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom