Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

1982. november 20.

Képújság i3

Az elefánt és a farkas

(Kalmük népmese)

Egyszer a sztyeppén összetalálkozott az elefánt és a farkas. Mind a ketten nagyon' éhesek voltak. A farkos megszólalt :

— Elefánt, minden bizonynyal éhes vagy. Föltétlenül valami ennivalóihoz kell jutnod.

— Igazad van, farkas, látom, te törődsz velem. De hogyan gondolod? Hol találunk ennivalót?

— Itt nem messze van egy hodály. Abban birkák fekszenek. Ahogy besötétedik — megrohanjuk.

— Nem lesz ez jó, te farkas. Én félek rátámadni a birkákra. Őrzik azokat. Én nem rohanok meg semmit.

— Jól van, akkor elmegyek én egyedül, zsíros, jóízű bárányt hozok, pukkadásig telefalom magam.' De te ne is kérj egy falatot se. Úgysem adok. Aki gyáva, az ne egyen.

Az elefánt gondolkodott egy kicsit, és így szólt;

— Milyen segítség lennék én neked? Mi hasznod lenne abból, ha véted tartanék? Vagy talán félsz egyedül elmenni?

— Nem félék én egyedül sem. De te még egyedül is könyebben boldogulnál, hiszen nagy és erős vagy, egyedül is legyőzöl, és szétszórsz akár száz ellenséget is. Te még nélkülem is élmehetnél a bárányokért.

— Látom, ravasz vagy, te farkas. De engem nem csapsz be;

— Mit is mondasz, te elefánt? Hiszen te erős vagy, sokkal erősebb, mint én. Ahány birkát leölsz, azt mind magaddal viheted. Közeleg már a tél is. Tartalékolni is kéne valami harapniivalót.

— Legyen, ahogy akarod. Menjünk együtt.

Amikor besötétedett, óvatosan a hodólyhoz lopakodtak, útközben az elefánt suttogni kezdett:

— Farkas, én mégis félek. Ha baj van, te elfutsz, engem meg otthagysz. Kössünk egy kötelet mindkettőnk nyakára. Akkor egész idő alltatt együtt leszünk, és eqyikünk sem hagyja ott a másikat.

A farkas beleegyezett. Egy kötéllel összekötötték magukat. Amikor odaértek a bárányokhoz, a kutyák hangosan csaholni kezdtek. Az elefánt megriadt, elfeledkezett mindenről, és elindult visszafelé. Ment, és a farkast vonszolta maga után. Elfeledkezett arról is, hogy össze vannak kötve. A farkas kiabálni kezdett:

— Hová mész, te elefánt? A kutyák csak azért ugatnak, ment félnek tőlünk!

De az elefánt se lát, se ha#, csak szaporózza a lépteit. A hurok meg mindjobban rászorul a farkas torkára. A farkas hörög és fuldokliik, de az elefánt nem áll meg. Egyszer hátranéz, és látja, hogy a farkas kínlódva fut mögötte, fogai összeverődnek, nyelve kilóg, szeme vérben forog, Az elefánt hallá'lra rémült, és teljes erejéből futásnak eredt távgli tájak felé.

Azóta sem él elefánt a sztyeppén.

(Migray Ernőd fordítása)

Deneue

Kevés embernek van alkalma arra, hogy a bőrszámyú emlősöket közelebbről is megfigyelje. Többnyire csak az alkonyati égen feltűnő gyorsan szárnyaló alakjukat látjuk néhány pillanatra, máskor a padlások gerendáin vagy a barlangok sziklafalán csüngő példányok okoznak teljesen indokolatlan rémületet. A denevérek senkit sem bántanak, sőt még az a székében elterjedt nézet sem igaz, hogy repülés köziben az ember hajába kapaszkodnak.

A denevérek az egyetlen olyan eml'őscsaport. amelynek tagjai valódi repülésre képesek (a repülő mókus például csak az ugrás Lendületét és kifeszített bőr- vitorlóit használja siklóreDÜlés közben). A kereken ezer faj legnagyobb része rovarévá, de a trópusokon gyümölcsevők, sőt vérszívók is akadnak. Denevér- maradványokat már az eocén földtörténeti korból ismerünk, ami azt jelenti, hoav a mai fajok ősei már 70 millió évvel ezelőtt repkedtek a leveaőben. Hazánkban 24 denevérfajt mutattak ki, de köztük csak néhány akad, amelv viszonylag gyakorinak nevezhető. Sajnos, a denevérek száma az. utóbbi időben nemcsak hazánkban, de egész Európában is nagyon megfoqyott.

A nesztelenül repülő állatok gyors kanyarodásokkal követik a levegőben cikázó rovarokat, a sötétben is ügyesen kitérnek minden akadály elől, és pontosan tájékozódnak a legkacs- karinqósabb alagutak útvesztőiben is. Ezt a képességüket különleges radarberendezésüknek köszönhetik. Orrukon, illetve szájukon át 30-60 ezer rezgésszámú ultrahangot bocsátanak ki. amelyet az ember már nem kéoes érzékelni. Ezek a sugarak az útba eső felületekről visz- sz-iverődnek n denevér fülébe, amely így csípi el a menekülő leokét, a szúnyoqot vaav a cserebogarat, de ilyen módon kerüli ki az útiába kerülő áqakat is. Az olasz Spallanzani volt az első, aki ezt egy szellemes kísérlet segítségével bebizonyította. Teljesen elsötétített szobában baglyokat és denevéreket engedett szabadon. A baglyok vaksin verdestek és állandóan nekiütődtek a finom drótszálaknak, amelyekre a tudós apró csengettyűket erősített, a denevérek viszont könnyedén átsuhantak közöttük és egyetlenegyszer sem szólaltatták meg a csengőket.

A hazai denevérek egytől egyig rovarokkal élnek, és körülbelül ugyanazt a szerepet töltik be éjszaka, mint a levegőben cikázó fecskék napközben. Legtöbbjük csak a szürkület beállta után merészkedik elő rejtekéből, a korai denevérek azonban szép őszi napokon akár délben is vígan vadószgatnak a magasban.

Bayer Béla:

Aranytallér

Arany az ősz, gingalang - motyogta monoton Petykó, mialatt gondolatai egyre akörül jártak, hogy miiéle fura szerzet lehet egy költő, ha efféléket ír. Ő biza már hétéves, de ezt nem érti. Még- hogy arany'az ősz! Arany? Anya mesélt egyszer valakiről, akinek sok aranya volt, — de az Mátyás királytól kapta, holmi kutyákért, — s biztosan nem volt költő. Ebbeni okoskodásainak egy tompa puffanás vette végét. Egy vadgesztenye hullt közvetlenül a lába elé. Petykó összerezzent, maid fölnézett. Nini! Gesztenyefa! Vad- gesztenye! - csudálkozott. És csakugyan: egy terebélyes vadgesztenyela magasodott fölébe. — Hogy én ezt eddig nem vettem észre! — A fa egy ódon parkban lakott — igaz kissé távol a lakóteleptől —, s bár éveit soha nem számolta, úgy nagyapával lehetett egyidős. Egy kisebb csoport fenyő, s néhány ezüsthárs voltak a szomszédai. Velük élt itt háborítatlan, miközben tavaszra ősz járt, s az őszi ködökre tél. Petykó gyakorta járt el alatta, ha iskolába jövet át-átvágott a parkon. Vénülő, vastag törzsű la volt. Lábaihoz csitri bokorlánykák kucorodtak, hajukba aranyos maslit álmodott a korai lény. Odalönt, az ágak sokszögében, megannyi aranytallér — akár a mesében. Selyempuha lénybe mártóztak a megsárgult levelek, egy helyütt pedig —.egy görbülő ág bogán —, cinkosan nevetgélt egy lalatnyi égdarab. Ősz volt. Aranyősz, s Petykó megsejtett valamit a költészetről.

Matematikai fejtörő

Sorozatunk nyolcadik feladata így szól :

Egy nagy áruházban a mozgólépcső húsz lépcsőfokkal az első emeletről a másodikra vezet. Az emelkedés öt méter és az út 10 másodpercig tart. Egy ember ezen a lépcsőn lefelé igyekszik, a másodikról az első emeletre. Ha másodpercenként bárom lépcsőre tud rálépni, mennyi idő alatt ér te?

• .

A megfejtéseket a Tolna megyei Népújság szerkesztősége címére: Szekszárd, Beloiannisz u. 1—3. 7100 küldjétek. Beküldési határidő: november 26. A levelezőlapra, borítékra kérjük, írjátok rá : matematikai fejtörő. A késve érkező megfejtéseket nem tudjuk figyelembe venni.

A hatodik feladat megoldásában a szekszárdi I. számú Általános Iskola tanuiói jeleskedtek. Sok jó megoldást kaptunk még DeJi Richard 8. osztályos tanulótól (Bátaszék, József A. u. 17.), Szimcsik Andreától, aki 6. osztályos (Bony- hád, Deák F. u. 47.), és Volk- maon János 4. osztályos tanulótól (Alsánána, Dózsa u. 50/a„)

A megyei úttörőelnökség könyvjutalmában Deli Richard részesült.

A feladat megoldásai közül kettőt közlünk:

9x4 = 36 6x9 = 54

1x2 = 2 1x3 = 3

9x2 = 18 6x3=18

ek

Igen érdekes a denevérek szaporodása. Ősszel párzanak, de a pete csak a téli álom befejezése után, tavasszal érik, és a hímivarsejtek csak ekkor termékenyítik meg. A nőstények, fajtól függően, épületek alkalmai zugaiban, padlásain/ fa- odúban hozzák világra többnyire egyetlen kölyküket. A csupasz és vak fióka először a farok- vitanla felhajtott részéből átló „zacskóba” kerül, s onnét mászik fel anyja szőrzetébe kapaszkodva a mellbimbókig. Eleinte a nőstény vadászat közben is magával' Cipeli, de később már egy-egy gerendán „felejti” fiókáját, miközben ő maga zsákmány után jár a levegőben. A nálunk is gyakori közönséges denevér nőstényei néha nagyobb csapatba verődnek össze elles idején az elhagyott padlásokon. Az ilyen „szülőszobákban” akár többszáz állat is nevelheti kölykeit. A fiatalok gyorsan fejlődnek és 5—6 hetes korukban már önállóan röpködnek.

A madarakat már a múlt század vége óta rendszeresen gyűrűzik a kutatók, a denevérek jelölése viszont csak 1921-ben kezdődött meg. A madarak a csődjükön viselik a számokkal ellátott kis alumínium gyűrűt, a denevéreknek az alkarjára erősítik. A jelölések nyomón tudtuk meg, hogy egyes fajok jelentős távolságokra vonulnak. Egy korai denevér például', amelyet Budapesten jelöltek, Minszk közelében, 900 km távolságban került ismét emberkézbe. Egyes alkalmas barlangokat a telelő állatok nagy távolságokról is felkeresnék.

Sajnos, sokan még ma is félnek g denevérektől, különösen, ha nyári éjszakákon a nyitott ablakon át egy-egy a szobáiba téved. Pedig legtöbbször néhány „tiszteletkör" után újból kirepül a szobádba, de 'ha netán a függönybe kapaszkodna, segítenünk kell. 'Fogjuk meg a két ujjunkkal a tarkója mögött, hogy az állat ne haraphasson, úgy engedjük a szabadba az eltévedt szúrtyogvadászt. S. E.

A számok a négyzetben bizonyos szabályok szerint helyezkednek ei vízszintes és függőleges irányban. E szabályok alapján írjátok be a kérdőjel helyére a hiányzó számot!

n

3

2

2

4

a

6

a

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése az alábbi közmondás: Akinek nem inge, ne vegye magára.

TÖRŐ ISTVÁN:

Kiolvasók

í.

Róka van a kertünkben, szaladj Pellár kerüld meg! viszi is már a csibét kiszámolom Erzsikét!

2.

Ákos maradt utoljára, neki kell hát hunynia, odaadom a macskát meg rókával a Peliárt.

4

A SZEKSZÁRDI HÚSIPARI VALLALAT FELVESZ JÓ KERESETI LEHETŐSÉGGEL ÉS KEDVEZŐ SZOCIÁLIS KÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSÁVAL:

szakirányú egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel és gyakorlattal rendelkező- MÜSZAKELLÁTÁSI MŰSZAKVEZETŐT,- GÉPJÁRMÜKARBANTARTÁSI FŐMŰVEZETŐT,

jogtudományi végzettséggel- JOGÜGYI ELŐADÓT,

legalább középiskolai és középfokú szaktanfolyami végzettséggel- HIGIÉNIKUST,- MŰSZAKI ELLENŐRT, mg. szakközépiskolai végzettséggel- TERÜLETI ELLENŐRT, középiskolai végzettséggel és gyakorlattal- TERMELÉSPROGRAMOZÓT,- BÉRELSZÁMOLÓT, valamint adminisztrációban is jártas- gyors- és gépírókat.

Jelentkezés : a vállalót személyzeti és oktatási osztályán, Székszórd, Keselyűsi út 24.

(443)

A TOLNA MEGYEI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT, SZEKSZÁRD ÁRVERÉS ÚTJÁN - BONTÁSSAL EGYBEKÖTVE - ÉRTÉKESÍTI AZ ALÁBBI SZÁMÚ INGATLANOKON LÉVŐ ÉP ÖLETEKBŐL, ÉRVÉNYEKBŐL KIKERÜLŐ BONTÁSI ANYAGOKAT:

Szekszárd, Alkotmány u. 12. szám,

Szekszárd, Alkotmány u. 9. szóim,

Szekszárd, Alkotmány u. 10. szám,

Szekszárd, Béri Balogh A. u. 8. szám,

Székszárd, Wesselényi u. 3. szám (Zahratlka-féle ingatlan).

Árverés helye a helyszínen.

Árverés ideje: 1982. november 26.

A fenti ingatlanok sorrendjében 8 óra, 8 óra 30 perc, 10 óra, 9 óra, 9 óra 30 perc.

A kikiáltási ár: 27 000,- Ft-tóll 100 000,— Fí-ig terjed. Óvadék a vételár 15 százaléka.

Az ingöltlanok árverés előtt megtekinthetők,

1982. novemlber 24-én 9—11 óra között.

(468)

Tamási! Tamási! Tamási!

A LAKÁSKARBANTARTÁSI-, ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN ÚJ SZERVEZETI FORMÁK BEVEZETÉSÉVEL HÁLÓZATFEJLESZTÉST HAJTUNK VÉGRE.

E tárgyban, s a lehetőségeket illetően tájékoztatót tartunk 1982. november 22-én 17 órakor a tamási telepünk irodahelyiségében (Tamási, Rákóczi u. 21.)

Minden építőipari szakmában, de különösen az alábbi szakmunkások érdeklődését várijuk:- kőműves, hidegburkoló,- ács,- festő, mázoló,- melegburkoló,- asztalos, üveges,- villanyszerelő, lakatos,- vízvezeték-szerelő,- gázszerelő.

Tm-'i Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet

Székszárd, Epreskert u. 10. Telefon: 15-133.

(438)

<4

*