Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

1982. november 20. Képújság Beszámoló taggyűlések előtt Ha megáUunk, már le is maradtunk Vezetőségi ülés után a Bőrdíszműben HIVATALOSAN hétfőn kez­dődött meg az idei beszámoló- taggyűlések időszaka. Ezt meg­előzik az elbeszélgetések a tag­sággal, a vezetőségi ülések, az összevont taggyűlések és ahol indokolt, a pórtcsoport-értekez­letek. Már hétfőn megtartotta ülését a Palota Bőrdíszmű szek­szárdi gyárának pártvezetősége. Az évék alatt kialakúit ha­gyományok szerint évente 10 taggyűlést tartanak. Abban a nyári hónapiban, amikor a leg­többen vannak szabadságon és decemberben nem tartanak taggyűlést. A legutóbbi tag­gyűlésen a pártcsoportok mun­káját értékelték, tehát ez az anyag is a rendelkezésükre állt 'indulásnak. A párttagsággal a személyes beszélgetést már befejezték, ennek a tapasztalatait is fel­használták az éves beszámoló elkészítéséhez. Egy gyárban mi is lehetne fontosabb téma, mint a gazdasági életünk? A gyár helyzetével, jövőjével, a terme­léssel, a szervezéssel kapcsola­tos kérdések szerepeltek leg­gyakrabban az pgyéni beszél­getésekben. A pártvezetőség a pártmegbízaitásokrál, a vezető­ség munkájáról kérdezte első­sorban a tagságot.-Eredményes évet zártak, ami nem azt jelenti, hogy minden­nel elégedettek. Berta János, a pártszervezet titkára beszélgetésünkkor úgy fogalmazott, 'hogy: ha most megállnánk, az azt jelentené, hogy már le is maradtunk. Az alapszervezetnék ötven tagja van, négy pártcsoport működik, a vezetőség héttagú. A tagság 66 százaléka nő, ami abból törvényszerűen követke­zik, hogy többségében nők dol­goznak a gyárban. Véletlen, de szám szerint éppen ugyanany- nyian fizikai dolgozók, mint aháhyan nők. A harminc év alattiak aránya 24 százalék. Az elmúlt évhez képest hat száza­lékkal csökkent a fizikai dol­gozók arányé, ami első látás­ra soknak tűnik, valójában ár­vái van szó, hogy kilépett a vállalattól három fizikai dolgo­zó párttag. Két harminc év alatti nő pedig tagja lett a pártnak éé az 'alapszervezetnek, egyikük KíSZ-ajánlásra. Az •utóbbi években csökkent az •ipari tanulók 'száma, ezért nem tudtak több fiatalt párttaggá nevelni. A következő években már nagyobb ie'sz a „válasz­ték” fiatal szakmunkásokból, akik elsősorban számba ‘jöhet­nek, mint a párt jövendő tag­jai. A TAGGYŰLÉSEKEN a moz­galmi év folyamán áttekintet­ték a termeléssel kapcsolatos minden fontosabb kérdést. A gyárban a belföldi termelés, -megrendelés hiányában, vissza­esett, az export növekedett, mégpedig úgy, hogy a szocia­lista szinten maradt, a tőkés export pedig a tervezett 17 mil­lió helyett 22,6 millió 'lesz. Fog­lalkozott a pártszervezet a szük­séges átszervezéssel is: egy brigádot a bőröndgyártásról át •kellett állítani a kazetta - is­mertebb nevén a diplomata- táska - gyártására. Segítette a pártszervezet a bérezés, a mi­nőség, az energia- és anyag- takarékosság, a munkaerő- ellátás, a készletgazdálkodás aktuális féladatainak végrehaj­tását. A vezetést több ízben beszámoltatták. Szó esett ter­mészetesen a 'bérről is. A sza­bászat kivételével, a gyárban egyenes darabbérben dolgoz­nak. A .szabászatban a takaré­kos anyagfelhasználás a leg­fontosabb feladat, a bérezés is ehhez kötött. A termelés egyik legfonto­sabb kérdése a műszaki elő­készítés, ami főként az új ter­mékek -technológiájának adap­tálását jelenti. E terén még min­dig van javítanivaló, ez beke­rült a jövő évi feladatok sorá­ba is. A nőpolitikával nincsen gondjuk, hiszen minden az üzemmel kapcsolatos döntés egyben nőpolitika, mert a dol­gozók többsége lány és asz- szany. A tagság majdnem nyolcvan százalékának van politikai végzettsége, most indult mar­xista középiskola. A beszámoló taggyűlés mindig kicsit ünnepi alkalom is, ezért érthetően, fő­ként a személyre szóló elisme­rő szavaik kaptak helyet a 'be­számolóban. Elismerés illeti a Kossuth-könyvek terjesztőjét, a Vöröskereszt-szervezetet, a z MHSZ lövészeit és a KISZ- szervezetet i's. A fiatalok nevelése ugyan­akkor nemcsak pártépítési szempontból szerepel a jövő évi feladatok között. A KISZ- szervezet munkája egyértel­műen javult, a taglétszám ti­zennéggyel nőtt. Mindez dicsé­retet érdemel', de más fényt kap akkor, ha elmondjuk, hogy a 'KlSZ-szervezet ma körülbelül ötven tagot számlál. Ami azért mégiscsak kevés, ha arra gon­dolunk, hogy ennyi a párttagok •száma te. A feladatok között szerepel - •már hosszabb 'ideje — az együtt­működés javítása az anyaválla­lattal. A pártszervezet ponto­sabban arra gondol, hogy a többi pártszervezet tapasztala­taival mindannyian gazda­gabbak lennének. A folyamatos konzultáció - még a gazdál­kodásban is sokat hozhatna a konyhára. A VEZETŐSÉG beszámolója készen áll arra, hogy a tagság is hozzátegye a taggyűlésen a maga véleményét. IHÁROSI IBOLYA Lakáshelyzetünk a statisztika tükrében A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint az év elején 3 millió 660 ezer lakás volt az országiban, mintegy félmillióval több, mint 10 évvel ezelőtt. Nö­vekedett ez alatt az idő alatt az otthonok komfortja is: fürdőszo­ba és zuhanyozó majdnem 2,2 millió lakásban van már, több mint kétszer annyiban, mint 10 éve, a folyóvízzel ellátott laká­sok száma 1,1 millióról 2,4 mil­lióra nőtt, gáz 10 éve 1,5 millió, ma 2,7 millió otthonban van. Az elmúlt évtizedben az egyszobás lakások száma 1,4 millióról 940 ezerre csökkent, a kétszobáso­ké 1,3 millióról 1,8 millióra, a háromszobásoké 334 ezerről 916 ezerre nőtt. Kisebb lett - fő­ként a fővárosban — a lakások zsúfoltsága. Tíz éve 100 buda­pesti lakásban 320-an, ma 274- en laknak, a vidéki városokban ez a szám 338-ról 303-ra, a köz­ségekben 331 -TŐI 292-re csök­kent. A Statisztikai Kiadó gondo­zásában most megjelent ki­•Eredményes évet zárhatnak a baromfiipari egyesülés tagválla­latától ; javult a hazai baromfi­ellátás, és a szervezet az ex­portterveit is sikerrel teljesíti — erről tanúskodik az egyesülés elemzése. Az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítésének részeként a Baromfiipari Tröszt megszűnésé­vel az egyesülés az idén alakult. Az első tapasztalatok kedvező­ek; a 42 tagvállalat, szövetke­zet veszteség nélkül zárhatja az évet. Ez annál is figyelemre méltóbb eredmény, mert világ­szerte baromfihús-túltermelés mutatkozott, Európában a ma­gyar boromfiexport több hagyo­mányos értékesítési területén is advany részletes áttekintést nyújt a múlt évben épült lakások területi megoszlásáról, az épít­kezések időtartamáról, a laká­sok átlagos méretéről, komfort- fokozatáról. Tavaly az országban 76 ezer 971 lakás épült, ebből a fővárosban 16 ezer 938. A me­gyék közt Pest megye vezet, ahol 6821 új otthont létesítettek, s ezt követi Borsod 5066 lakással. Bár Csongrád megyében az or­szágos átlaghoz hasonlóan 3500 körül volt tavaly az újonnan el­készült lakások száma, ezer la­kosra 11,3 új lakás jutott, ami az országos átlagnak csaknem kétszerese. A tavaly épült lakások közül a vidékiek átlagos alapterülete jóval nagyöbb, mint a főváro­siaké. Az országos átlag ugyan­is 70 négyzetméter, ezzel szem­ben a budapesti 57 négyzetmé­ter. Átlagosan a legnagyobb — 100 négyzetmétert meghaladó alapterületű - lakásokat Mohá­cson, Kaposvárott és Oroszlány­ban építették. export eladatlan készletek halmozód­tak fel — ez természetesen hát­rányosan érintette a hazai ba­romfi-külkereskedelmet. Az át­menetinek bizonyuló eladási ne­hézségek miatt a hazai terme­lés és a piac összhangja ese­tenként megbomlott, időnként raktározási és feldolgozási gon­dokat okozva. Az egyesülés tag­jai azonban körültekintőbb szer­vezéssel, hatékonyabb piaci munkával és egymás segítésé­vel végül is átvészelték a nehéz hónapokat. Az egyesülés szaktanácsadá­sa piaci információkkal segíti tagjait a jövő évi termelési prog­ram előkészítésénél. Kisvállalkozások a vegyiparban A kisvállalkozások új formái közül a vegyiparban a vállalati gazdasági munkaközösségek alakítása iránt a legnagyobb az érdeklődés. Eddig csaknem 100 kollektíva működését engedé­lyezték a vállalatok és a taná­csok. A vegyipari technológiák jellegéből adódóan alig néhá­nyon választják a kisvállalkozá­sok más formáit. A bejegyzett gazdásági társulások, szakértői csoportok száma tíz alatt van. A vállalatók többségénél tá­mogatják a dolgozók kezdemé­nyezéseit. Gazdasági munkakö­zösségek főleg a karbantartási munkáikra alakultak, a többi kö­zött a Magyar Viscosa Gyárban, a Borsodi Vegyi-kombinátban és a Taurusban. A Tiszamenti Ve­gyiművekben is egy nemrégiben alakult közösség tagjai vállal­koztak a nyersfoszíót-silók szel­lőző berendezésének régóta hú­zódó felújítására. A Peremartoni Vegyipari Vállalatnál alakult két közösséa nemcsak a karban­tartók gondjain enyhít, a gyári lakótelepen élők is igénybe ve­hetik javító szolgáltatásaikat. A gazdasági munkaközössé­gek másik csoportja a nagy ér­tékű berendezések, technológiai sorok munkaidőn túli kihaszná­lására s ezzel az igények jobb kielégítésére, nem egy esetben importot helyettesítő termékek gyártására vállalkozott, mint például a Hungária Műanyag- feldolaozó Vállalatnál és a Bu­dapesti Vegviműveknél. Ez utób­bi kísérleti üzemének dolgozói­ból alakult kollektíva az eddigi egy műszak helyett két, illetve három műszakban állítja elő a gyóavszer- és növénvvédőszer- gvártáshoz nélkülözhetetlen szerves közbülső termékeket, in­termediereket, melyeket itt fej­lesztettek ki, de nagyüzemi gvár- tásuik feltételei még nem adot­tak. Sikeres HÉTRŐL HETRE hírről HÍRRE Az elmúlt hét legemlékezetesebb, tragikus eseménye leonyid ll'jics Brezsnyev halála, a 76 éves korában örökre eltávozott főtitkár és ál­lamfő hétfői temetése, az ebből az alkalomból hazánkban elrendelt állami gyásznap volt. A televízió jóvoltából nálunk is milliók lehettek szinte személyes résztvevői a búcsúztatásnak, a gyászünnepségnek és a temetésnek. * Ami a hazai, vagy éppen megyénkbeli min­dennapokat illeti, az elmúlt szombattól teg­napig terjedő számainkban tallózóban az a meggyőződés ébred, hogy a világ nagyon sok pontján megirigyelhetnék azt a látszólagos ese- ménytelenséget, mely ezékre a napokra jel­lemző volt. A „látszólagos" szó természetesen hangsúlyozandó, hiszen aprómunkában ezen a héten se volt hiány. Emellett már csak azért se lehet kézlegyintéssel elmenni, mert a kis részletekből áll össze az egész. Némi ál-költői- séggel fogalmazva úgy ils mondhatnánk, hogy mindannyian hozzájárulunk egy csipetnyi ha­barccsal ahhoz, ami a közös nagy falat épiti és szilárdítja. Ennek bizonyítására az elmúlt hét hírei, közül többet is feleleveníthetünk. Közművelődés Úgy hozta a sor, hogy irodalmi kávéházakról hallottam ugyan, sőt láttam is ilyet, de belül soha nem voltam. Gyerekkoromban naponta mentem el az egykori Hadik-kávéház előtt anél­kül, hogy sejtettem volna: — odabenn a törzs- közönség egyik tagját Karinthy Frigyesnek hív­ják. A fővárosban mostanában már van iro­dalmi-művészeti műsort adó eszpresszó is (ami ugyan az előbbivel egyáltalán nem azonos), de ilyenben se jártam. így némi nosztalgiával értesültem arról, hogy Bony'hádon a művelődési központban zenés irodalmi teaház működött. A teát nem árt reklámozni, ilyen metódussal pedig minden bizonnyal kellemes Is. Kár, hogy csak rövid ideig tartott .. . Közművelődési életünk, ha van aki megmoz­gassa, olyan változatos is lehet, mint a Rubik- kooka. Egy másik, nem kevésbé örvendetes hír szerint, eddig 11 kórus jelentkezett a Liszt Fe­renc dalostalálkozóra, amire még ebben a hó­napban sor kerül. Egyébként a hírek olykor vitára ingerük az olvasót, aminek én csak tap­solni tudok. Legújabban ismét szóba került az a szekszárdi kovácsoltvas kapu, amiről évekkel ezelőtt már írtunk és amiről én már-már azt hittem, hogy ráborult az éj, vagyis a feledés homálya. Ipartörténeti becsű emlékről van szó, régi szekszárdi lakatosdk gyönyörű munkájá­ról, amelyre szerencsére felfigyelt a Hazafias Népfront ás amit minden tiszteletet megér­demlő módon, -társadalmi munkában állított helyre a megyeszékhely költségvetési üzemé­nek egyik szocialista brigádja. Többen vitat­ták, hogy van-e értelme egy kaput falra sze­relni, ahol soha nem lesz nyitható. A majdani Sajtóházon kap helyet, szerintem teljes joggal. Nemcsak azért, mert valaho I végre egyál­talán elhelyezik, hanem mert beleillik a tér hangulatába és a megyeszékhely amúgy sem bővelkedik ilyesfajta díszítőelemekben. Ezenkí­vül pedig a kapu összsúlya 15 mázsa, túlzás lenne elvárni bárkiktől, hogy naponta nyitogas- sák és csukogassák. Egyáltalán nem mellékesen szólva : — az ízlésnevelés is közművelődés. Sőt, továbbmegyek! Van közművelődési -vo­natkozása az utazásnak, így annak a ténynek is, hogy a TOL'NATOURIST és a VOLÂNTOU- R-IST közösen nyitott irodát Bonyhádon. A leg­nagyobb jelentőségű ilyen esemény azonban kétségtelenül a politikai könyvnapok tegnap­előtti megnyitója volt, megyénk névadó közsé­gében, Tolnán. (Jó lenne tudni, melyik volt előbb: a tyúk-e, avagy a tojás? Tolna megye, avagy a község -neve?) Közlekedés Naponta közlekedünk, többnyire olyan kö­rülmények között, amelyek nem, hogy 100, ha­nem még 25 év múlva se fognak nosztalgikus érzéseket ébreszteni senkiben. Közlekedési nosz­talgiában mégse volt hiány az elmúlt héten. Hála az öreg mozdonynak, mely az antik ko­csikat dicséretre méltó pontossággal (csak 14 perc késéssel) „röpítette" Pécs és Dombóvár között. A rádióban és a tévében nem győzték Kerekeken gördülő nosztalgia ... hangsúlyozni, hogy a maga idején milyen el­ismerésre méltó rövid idő alatt épült a régi pálya. Szép példáját szolgáltatva ezz-el a tév- ítéleteknek. Ugyanis a-nra senki nem gondolt, hogy az akkori sok ezer ember verejték-es -kézi és a mai vasútépítők -gé-pi munkája közt milyen lényeges különbség- van. Az idő mellett a társadalmi háttért lis nézni kell'. Korabeli adatok hiányában valószínűleg már sose fogjuk megtudni, hogy száz évvel ezelőtt is a maihoz hasonlóan koszosak voltak-e a Budapest—Dombóvár-Pécs közt közlekedő sze­relvények, valamint a vasútállomások és váró­termek. Ne tessék azt mondani, hogy időközben az utazóközönség létszáma arányosan gyara­podott. A szemét mennyisége aránytalanul, amiért valószínűleg azért kárhoztatjuk elősze­retettel a iMÁV-ot, mert akire sokkal jobban ráfér, önmagunkat nem szeretjük. A fejlődés jelei előtt persze ne csukjuk be a szemünket. Szekszárdon végre elfogadható mé­retű Utasellátó pavilon -működik és a paksi Vo­lán-pályaudvar is megnyílik majd valamikor... Időjárás Nemrégiben önvallomással felérő kis jegyze­tet olvastam lapunkban arról, hogy kinek a kedélyére mennyire hat az időjárás szeszélyes- kedése. Nem kötelező osztani a véleményemet, de alighanem ez az év legrondább időszaka. Amikor az igazi ősz káprázatos sárgáinak és rozsdájának színét egyöntetű szürkévé mossa a köd, az ég pedig nem ontja ugyan, de azért épp elég bőviben permetezted esökönnyeit. A már nem ősz, de még nem tél időszaka. Ami nemcsak lehangoló, hanem veszélyes is. Utóbbit közlekedési, baleseti statisztikáik és az ezekről beszámoló híreink tanúsítják. Az idő­járás ugyanakkor állandó beszédtéma. Nem­csak mezőgazdasági összefüggésében, amivel kapcsolatban egyébként panaszra alig van ok, hanem fűtési vonatkozásban nem kevésbé. A megyeszékhelyen sokan kiváltságos szerencsé­nek mondhatjuk, hogy még nincs csikorgó hi­deg. A fűtés ugyanis Olykor bejelentetten ma­radt ki, máskor bejelentetlenül. Előfordult, hogy a Városgazdálkodási Vállalat ikétnaipli szünete­lésért kért elnézést, de a másodikon már fű­tött. Másszor az elnézéskérés elmaradt, de a fűtés és melegvíz-szolgáltatás nem kevésbé. A fűtési díjak elszámolásánál remélhetőleg senki nem hivatkozik majd arra, hogy igen kérem, ez mind így igaz, de próbafűtés viszont volt (ami­kor senki nem kérte), tehát kvittek vagyunk. ORDAS IVAN Szekszárd ázik

Next

/
Oldalképek
Tartalom