Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

\ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 273. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. november 20., szombat. Mai számunkból építők külföldön (8. old.) RAGASZTOTT EGY TUDASSÁL BUTÁBBAN REPÜLŐGÉP ÉS HELIKOPTER (10. old.) (12. old.) Az ember minősége A fogalom: minőség, köznapi szóhasználatunkban már- már magnetilk'Ui tapadással kötődik néhány kategóriához: a szó így hát elsősorban gyártmányok, termelési folyama­tok képzetét idézi fel. Természetesen nem a la pta la nui, hi­szen bizonyítani sem kell, hogy a minőség javítása, még­hozzá lényeges és gyors javítása egész fejlődésünk kulcs­kérdése. Közhely bár - annyiszor ismételjük —, mégis szük­séges újra és újra szólnunk arról, hogy anélkül nem növel­hető tervszerű mértékben az életszínvonal. Azért sem, mert egyazon termék más-más minősége nagymértékben be­folyásolta a reáljövedelmet, másrészt mert elemi feltétele ez világipiaci ipozídiánik erősödésénék. Mindez kétségtelen, áim a fogalom még gazdasági je­lentéstartalmában sem szűkíthető csak erre. Ritkábban esik szó ama összefüggésről, amit nagyjában-egészében így fejezhetünk ki: az ember minősége. Pedig alighanem első­sorban ettől függ az összes többi 'követelmény teljesítése. Ettől, hogy milyenek vagyunk, hogyan élünk, miiként dolgo­zunk, egészében véve: milyen a viszonyunk önmagunkhoz és a világhoz. Valóban — milyen is? iNem tudományos értekezést jegyzek ide - noha a tudo­mánynak is bőven van közlendője e témáról - sem statisz­tikai adatokra, sem szociológiai felmérésekre nem hagyat­kozom tehát. Inkább afféle tűnődés ez, néhány élmény, ta­pasztalás felidézésével. Nemrég ifjúsági klubban gazda­ságpolitikáról beszélgettem ipari tanulókkal, fitatal szak­munkásokkal. Életkorúikhoz képest meghökkentően széles skálában kérdezősködték ; szó esett a tőkés gazdasági .vál­ságról, a KGST-integráció fejlődéséről, sőt, olyan elvontnak tűnő témáról is, mint a tudományoS-techniktaii forradalom, ál'talá'btan taz irányítás bonyolultsága. Hiba lenne túlzottan kiterjeszteni egy ilyen ‘beszélgetés tanulságainak érvényes­ségi kátét. Az eszmecsere mégis jelezte azt a minőségi vál­tozást, fejlődést, amely munkásosztályubktat, ifjúságunkat az elmúlt évtizedékben átalakította. 'Sok efféle példa említhető ónnak az alaphelyzetnek iga­zolásául, hogy a munkásosztály iműveltségi színvonala, szakképzettsége, iskolázottsága, politikai felkészültsége olyan mértékben gyarapodott, amit méltán állíthatunk sok más nagy eredményük mellé. Gyakran hivatkozunk arra, hogy az új gyárakkal; szocialista városokkal, a mezőgaz­daság korszerűsítésével átrajzoltuk az ország térképét. Azt sem fölösleges hozzátennünk, hogy közben a mindezt meg­valósító emlber minősége is változott. A 'minap megyei szintű találkozáson egy húszéves fiatal­ember szenvedélyes felszólalását hallgattam. Türelmetlenül sorolta közéletünk, társadalmunk nem egy hibáját: a mun­kaihelyi szervezetlenséget, a horácsolást, ta spekulációs jö­vedelmeket, a kispolgári önzést, a kétes eredetű Villákat, luxus nyara lókat, hozzátéve, hogy köziben soka n élnék még nagyon csekély ‘jövedelemiből, rossz lakáskörülményék kö­zepette. Akik hallgattuk a felszólalást, pontosan éreztük: a felszólaló nem írja mindezt a szocialista társadalom szám­lájára, nyilvánvaló volt, hogy éppen a szocializmus erkölcsi normái nevében ikéri számon a hibák élleni következetesebb fellépést. (Napjainkban különösképpen előtérbe került a kérdés: ki­ből lehet vezető. Divatossá vált a szakmai tudás egyoldalú hangsúlyozása. Ezzel szerbijén az MSZMP XII. kongresszusa is hangsúlyozta: elvi fontosságú követelmény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és testületéi­be, s általában vezetői funkcióba kéllő számiban, meg­felelő aranyban .kerüljenék a termelésben élén járó, a tár­sadalmi tevékenységiben kiemelkedő és megfelelően * fel­készült, tehetséges fizikai dölgözök. •Kétségtelen, hogy ezzél a dolgozók többsége — 'beleértve öz értelmiséget is - messzemenően egyetért. Itt-ott mégis hallhatunk alytaismit, hogy vajon nem zöld jelzés ez a laiku­soknak, nem hígítjuk-e a vezetés szakmaiságát, műveltsé­gét. Élesebben fogalmazva ezt a kérdést: aki üz eszterga­padnál kiváló munkát végez, vajon megfelolhet-e mondjuk az igazgatói székben? A félreértés nyilvánvaló, hiszen a társadalmi tevékenységiben kiemelkedő és megfelelően fel­készült, tehetséges fizikai dolgozókról van szó. Azőkról te­hát, akikben van hajlam, szorgalom, tehetség, rátermettség ahhtaz, hogy a 'munkapadtól elindulva a vezetési ismerete­ket is megszerezzék. Külön1 ben pedig a vezetés mindig töb­bet jelentett a szakma ismeréténél. A közelmúltban egy tervezőiintézet éléről' köztiszteletben álló, Kossuth-díjjal ki­tüntetett vezetőt kellett leváltani. Ugyanis a kinevezése után csakhamar kiderült, hogy rvincs érzéke az emberi kap­csolatokhoz, hogy szakmáján túl más nem érdekli. Az emberi minőségről tűnődve, gyakran eszembe jut Váci Mihály 1963-lbain írt riportjának főhőse, a tizenkét ! éves szabolcsi tanyai kislány, Erzsiké. Édesanyja analfabéta, a kislány soha nem volt moziban, a városból is csak a disz hóvá sári, a piacot, a forgóhlntát látta. S a riport mégis fölemeli ezt a tizenkét éves gyermékembert, mert csodála­tos, ahogyan ínni-ölvasní tanítja anyját, s milyen felelős­séggel dolgozik, hogy zöldséget, gyümölcsöt, 'tojást vihes­senek a piacra. K'i tudhatná, mi lett e kislány sorsa, ám annyi bizonyos: ha tanul, ha netán egykor vezető válik be­lőle, ólyan erkölcsi poggyásszal érkezik, amelyet az első­rendű minőség talán profán, de igaz fogalmával illethetünk. Szükség'képpen hangsúlyozzuk manapság mind jobban a (munka minőségénék követelményét. De ez csak akkor tel­jesülhet, ha közben az alkotó emberre - változó salira, fej­lődésére, minőségére — is figyelünk. FOLDESI JÓZSEF Kubai filmművészek Szekszárdon A kubai vendégek városnéző sétán ismerkedtek Szekszárd nevezetességeivel A Minisztertanács ás a SZOT vezetőinek megbeszélése A Minisztertanács és 'a Szák- szervezetek Országos Tanácsa képviselői Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT fő­titkárának elnökletével pénte­ken a Parlamentben megbeszé­lést tartattak. A tanácskozáson áttekintették a legutóbbi találkozón született megá Hapodá sok telj es ít éséne k helyzetét, és egyetértőén meg­állapították, hogy a közösen ki­jelölt feladatok végrehajtása rendben megtörtént, illetve fo­lyamatban van. Ennek kereté­ben a szakszervezetek a kor­mány felkérése alapján folya­matos segítséget nyújtanak a termelés korszerűsítését, az ex­portképesség növelését, az anyag- és energiatakarékosság fokozását szolgáló programok végrehajtásához. A kormány a szakszervezetek javaslatait fi­gyelembe véve intézkedéseket tett a kereseti viszonyok javítá­sára egyes szakmákban és munkakörökben. Kölcsönösen nagy figyelmet fordítottak az ötnapos munkahét bevezetésé­vel összefüggő tapasztalatok elemzésére, s azoknak a pótló­lag szükségessé vált intézkedé­seknek a kiadására, amelyek a megváltozott körülmények között is biztosítják a lakosság egész­ségügyi, kulturális, kereskedel­mi ellátásának zavartalanságát. A megbeszélésen vélemény- cserét folytattak az 1982. évi terv válható teljesítésének ér­tékeléséről és a jövő évi nép­gazdasági terv előkészítésének feladatairól. Megállapították, hogy az 1982. évi tervben kitű­zött feladatok végrehajtása a folyamatosan nehezedő külső feltételek között rendkívüli erő­feszítéseket igényel. Egyetértet­tek abban, Ihogy 1983-ban is a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének megszilárdítása a leg­főbb követélmény, s hogy ebből kiindulva kell meghatározni a termelés és az elosztás előirány­zatait. Hangisúlyozták a termelés hatékonyságának, az exportké­(Folytatás a 2. oldalon.) 'Hétfőéi kezdődött és tegnap ért véget a fővárosban a kubai filmhét, amelynek során dísz­előadás keretében 'vetítették Humberto Sólas idén készült Cecllita című filmjét és a baráti ország filmművészetének több más alkotá'sát is. A kubai film­hét egyik eseménye megyénk­ben, Szekszárdon zajlott, ahol pénteken 'délután Dániel Diaz, ugyancsak idei, Vörös por cí­mű filmjét tekinthették meg az érdeklődők a Nagyvilág -mű­vészmoziban. Kubában az első filmet 1897- ben mutatták be és rövidesen megindult a saját filmgyártás is. A baráti ország filmtörténe­tének első 'negyedszázadában a se technikailag, se társadalmi­lag nem érett mozgóképet még háttéribe szorította a színház. Később európai, majd élsősor- 'btan hbllywoodi hatásra techni­kai fellendülés következett. Pe­ter Brook 1960-tas látogatása után úgy nyilatkozott, hogy Ha­vannában magas színvonalú, színes, szélesvásznú pornófilme­két készítettek. Gyökeres válto­zást a forradalom hozott. A mai kubai filmek témája első­soriban ennek a sorsdöntő ese- ménynék minden mozzanata és a felszabadult nép életében végbement változások. A Vörös por például a megújult Kuba életében jelentkező egyéni problémákkal és társadalmi konfliktusokkal foglalkozik. Er­ről tudósít az észak-amerikaiak által fenntartott Pikkel- és ko- 'baltgyár munkásai, mérnökei és ä társadalmi élet vezetését magúkra vállaló gerillák min­dennapjait bemutató történet. A vetítés napjának délelőtt­jén, tegnap a Tolna megyei Mozlüzeml Vállalathoz érkezett Daysi Granados, a Cecília fő­Az Egyesült Arab Emírségek­ben és Kuvaitiban tett látoga­tásáról pénteken hazaérkezett Budapestre Veress Péter külke­reskedelmi misiztter. Útjának be­fejező állomásán Kuvaitban megbeszélést folytatott Dzsasz- szem Khálid al-Marzuk keres­szereplője 'és Daniel Diaz film­rendező. A vendégeket Har­mat József igazgató fogadta. Délután a moziüzemi vállalat dolgozóival került sor baráti ta­kedelmi és ipanügyi miniszter­rel. A tárgyalásokon áttekintet­ték a magyar—kuvaiti gazdasá­gi kapcsolatok eddigi eredmé­nyeit, az együttműködés tovább­fejlesztésének, a magyar export növelésének lehetőségeit. (MTI) lá'lkozóra és véleménycserére, majd a 'Vörös por vetítése előtt a művészmoziban Is üdvözölték a 'kúbai vendégeket. az NDK-ban Korom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságónok tagja, a Központi Bizottság titkára no­vember 15. és 19. között a Né­met Szocialista Egység párt Köz­ponti Bizottságának meghívásá­ra látogatást tett a Német De­mokratikus Köztársaságiban. Út­jára elkísérte Kovács Jenő, a KB osztályvezetö-íhelyettese és Peisóh Sándor, a KB munkatár­sa. Korom Mihály megbeszélése­ket folytatott Paul Vernerrel, az NSZEP KB PB tagjával, a KB titkárával, a KB több vezető­jével, Hans-Joachim Heusinger m i ni szte rein ök- hei yett e sse I, ig az- ságíigyi miniszterrel, Erhard Krackkal, az NDK fővárosának főpolgármesterével és látoga­tást tett Gera megyében. Korom Mihályt fogadta Erich Honeoker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságá­nak főtitkára. A megbeszélések során a fe­lek tájékoztatták egymást párt­jaik helyzetéről, az MSZMP XII., illetve az NSZEP X. kongresszu­sa határozatainak végrehajtá­sáról, mindenekelőtt az állami és társadalmi élet kérdéseiről. Véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. Megállapították, hogy a jelenlegi időszakban minden ed­diginél nagyább szükség van a szocialista közösség országai­nak összefogására, a nemzet­közi kommunista mozgalom és a világ valamennyi békeszerető irőinek össizefogására, a béke megőrzése, a nemzetközi, külö­nösen az európai biztonság erő­sítése érdekében. Szakszolgálat a mezőgazdaságnak Veress Páter hazaérkezett Közel-Keletről Korom Mihály Szekszárdon, az állami gazdaságok szakszolgálati állomásának laboratóriumában az idén 350 ezer termőtalaj-, takarmány- és növényvizsgálatot végeztek el. Képriportunk az 5. olda­lon bemutatja az állomás munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom