Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-19 / 272. szám

A^IépCUSÀG 1982. november 19. Tudósítóink; írjak Férőhelynövelő rekontsrukció Megújult a sertéstelep így közlekedtünk... Gépjárművezetőknek gyalogosokról AZ ÉV UTOLSÓ negyedének első hónapjában minden eddi­ginél több baleset fordult elő megyénk közútjain. A tavalyi öt­veneggyel szemben az idén öt­venkilenc történt, amelyek kö­rül kilenc halállal, harminc sú­lyos, húsz pedig könnyebb sé­rüléssel végződött. A múlt évi adatokhoz 'képest a halálos sze­rencsétlenségek száma kettővel, a súlyos sérüléssel járóké nyolc­cal emelkedett, csupán a köny- nyű sérüléseseké csökkent ket­tővel. A megsérült személyek aránya még a balesetekénél is rosszabb, összesen tizenki­lenccel többen haltak vagy sé­rültek meg útjainkon, mint 1981 októberében. Jogosan háboríthatja fel me­gyénk közvéleményét az a tény, hogy a folyamatos rendőri intéz­kedések, a számos intő, figyel­meztető szó ellenére az említett baleseteknek több, mint egyne­gyedét megint ittas emberek idézték elő. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden harmadik­negyedik járművezető részegen tett szerencsétlenné másokat, hogy önmagáról ne is beszél­jünk. Az ittasságból eredő karam­bolok nyolcvan százaléka egyéb­ként a szekszárdi és a paksi já­rásban történt. A balesetek harmincnégy százalékát személyautók vezetői okozták, de ugyanennyiért kel­lett felelősségre vonni az egy nyomon haladó - motoros, ke­rékpáros — járművek vezetőit is. Aránylag sokszor, összesen hat­szor karamboloztak teherautó- vezetők is. A legtöbb szerencsétlenség oka a figyelmetlenség, a gyors­hajtás, az elsőbbség meg nem adása és a szabálytalan kanya­rodás volt, s ezek követelték az emberéletek zömét is. Eltérően a korábbi adatoktól, a gyalogo­sok az összes balesetnek ezúttal tizenhárom és fél százalékát okozták, amely száim viszonylag túl magas, s ez csak a gyalo­gosok hibájából keletkezett ese­teket rögzíti, nem tartalmazza, hogy összesen hány gyalogost ütöttek el. Esetenként ugyanis hosszadalmas vizsgálat döntheti el csupán, hogy a gyalogos sé­relmére bekövetkezett baleset okozásáért felelős-e, és meny­nyiben a gépjárművezető. ANÉLKÜL, hogy a szabályta­lankodó gyalogosok magatartá­sát védeni akarnánk (elmarasz­taltuk őket már néhányszor), a gyalogosbaileseték megelőzése elsősorban a gépjárművezetők kötelessége. Ezt indokolja töb­bek között, hogy a gépjármű­vezetők előírt vizsgák után ke­rülnek a közlekedésbe, amely szakmai ismeretet garantál, de a vezetői engedély felelősség- tudatukat is növeli. Oktatásuk, továbbképzésük megoldottabb és csoportjuk a gyalogosokénál egyöntetűbb, nincsenek közöt­tük gyermekek, túl korosak és súlyosan folyadékosak. De a gép­járművezetők egyébként gyalo­gosok is, akik ismerik a1 gyalo­gosközlekedés szabályait, ami fordítva nem mindig mondható ef. A gyalogosok hibái közül a leglényegesebbek, hogy nem is­merik a gépjárművezetés sza­bályait, a gépjármű tulajdonsá­gait. Mindezek ellenére — tu­dományos megfigyelések alap­ján — a közúti balesetek jelen­tős hányadát gépjárművezetők hibájából eredő gyalogoselüté­sek adják, mégpedig kijelölt gyalogosátkelő-helyeken. Ezek megközelítése a gépjárműveze­tők részéről rendszerint túlzott sebességgel történik, holott elő­írás szerint Időben megkezdett és nem „blokkolásos” fékezés­sel kell jelezni az elsőbbség megadását. Lassítás, vagy meg­állás után jelezze kézzel is (nem „villogtatással, dudálás­sal") a gépjáirművezető a gya­logosnak, hogy észlelte átkelési szándékát. Gyallogos-átkelóhelyen haladó gyalogos előtt mindig meg kell állni ellenkező irányból érkező járműveik megállásakor is, hogy a gyalogosok ne kényszerülje­nek az úttest közepén várako­zásra. A gépjárművezető figyelje a járdán várakozó gyalogosokat is, hogy ne érhesse váratlanul az úttestre „féktávolságon be­lül” lelépő gyalogos. Különös figyelemmel kell köz­lekedni gyermekek átkelésekor, vagy olyan helyen, ahol gyer­mekek közlekedése várható. Ugyancsak tudományos megfi­gyelések bizonyítják, hogy a gyermekek 40%-a átkelés előtt nem áll meg, 25%-a nem néz körül, kb. 50°/o-a átkelés köz­ben fut és nem figyel a forga­lomra. Az idős korúak rendszerint körülnéznek, gyakran megállnak a járda szélén, ám ezt követően döntéseiket többnyire váratlanul hozzák és szándékukat ezután már nem befolyásolják az ese­mények, nyugodtan a közeledő jármű elé lépnek akkor is, ha a jármű fêté tekintenek. Csoportos átkelés esetén gyakori az idős korúaknái, hogy nem csatiokoz­nak azonnal az áthaladókhoz. Akkor indulnak meg hirtelen az átkelő csoport után, amikor már megindul a járműforgalom. KISGYERMEKKEL, gyermekko­csival közlekedők vagy mozgás- sérült gyalogosok részére meg­különböztetett módon nyújtsa­nak előnyt a járművezetők. Az elmondottak kézenfekvő magatartásformákat követelnek, a hibás cselekvések gyakorisága ennek ellenére igen magas. PIACSEK GYÖRGY kilós átlagsúlyig. Mivel a bat­tériák nem a padilószinten van. nak, az áttelepítést és az állat­mozgatást a termelőszövetkezet által készített speciális állat- szállító kocsival végzik. Az utóhizlalást a most át­adott két, 540 férőhelyes utó- hizlalóban és a korábban épí­tett, de most felújításra kerülő összesen 1300 férőhelyes hiz­laldában oldják meg. Végeredményben az új te­leprészek üzembe helyezésével — mint Béleczki László állatte­nyésztési ágazatvezető elmond­ta — az eddigi 3000 hízó he­lyett hatezret bocsáthatnak ki innen évente. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 360 anyakocá­tól egyedenként és évente 2000 kiló hízó sertést kell értékesíte­ni és az összes kiesést, kény­szervágást, elhullást tizenkét százalék alatt kell tartani. Ez nem kis feladat Az indulás vi­szont biztató. A bővített telep hatékonyabb és jövedelmezőbb működteté­séhez azonban még hiányzik egy tényező. Feltétlenül szük­ség lenne egy saját takar- mátnykeverő üzemre, mert a jelenleg szükséges keverékta- karmáinyokat részben vásárol­ják. Az üzemi keverő — ami újabb 10 millió forintos beru­házást jelein — nemcsak a jö­vedelmezőség javítása, hanem a takarmánygazdálkodás kor­szerűsítése miatt is elengedhe­tetlen. A jövőben a nedvesen tárolt kukoricát és a csőzúza­lékot is be akarják iktatni a sertések takarmányozásába, Olyan rendszert szándékoznak bevezetni, amely lehetővé teszi a takarmányozási költségek mérséklését. Ehhez azonban megfelelő technikai berende­zésekre van szükség. Ezek be. szerzése és beszerelése azon­ban a későbbi évek feladata lesz. Kép és szöveg: SIMON FLÓRIAN Sikeres ZÖLDÉRT­akció A Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat októberben burgonya-, vöröshagyma- és all,maakciót hirdetett. Az akciós vásár ide­jén a fogyasztók 10—30 száza­lékos árkedvezményben része­sültek. A vásár sikeres volt. Októberben 10 vagon burgo­nyát, öt vagon vöröshagymát és 6,7 vagon almát vásároltak a ZÖLDÉRT boltjaiban kedvez­ményesen. E vásárlással a fo­gyasztók 346 ezer forintot ta­karítottak meg maguknak. A ZÖLDÉRT novemberben to­vább folytatja az almaakciót. DOMOK KÁROLYNÉ Szellemi vetélkedő A Bátaszéki Fémipari Szövet­kezetben a közművelődési hó­nap keretében a szövetkezeti bizottság szellemi vetélkedőt szervezett a szocialista brigá­doknak. A vetélkedőn tíz bri­gád vett részt, öt témakörből „vizsgáztak” a brigádok tagjai, majd szellemi totón mérték össze erejüket. A csapatok közül az öt leg­jobbat a szövetkezeti bizottság megjutalmazta. A brigádok most már a következő prog­ramira, a Kodály-centenáriumra készülnek. PÉTER JÓZSEF A magyarkeszi Petőfi Terme­lőszövetkezetben az 1960-as évek közepétől üzemelő sertés­telep azok közül való, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az akkori ki­vitelezői és tervezői munkáról kiderült, hogy nem mindenben felel meg az igényeknek. A technológia hiányosságait csak folyamatos átalakításokkal és javítgatásokkal sikerült úgy ahogy ellensúlyozni. Ez nem­csak a termelés költségeit nö­velte, hanem munkaszervezési gondokat is okozott. A termelőszövetkezet vezetői és tagjai — felismerve a tart­hatatlan állapotot — 1978-ban úgy döntöttek, hogy az elapró­zott javítások helyett egy átfo­gó fejlesztést valósítanak meg, és a hiányzó létesítmények pót­lásával egyidejűleg jelentősen növelik a hízókibocsátást is. A férőbe I yn öve l ő reko n stru k c i ó s beruházást az ISV tervei alap­ján — három és fél év alatt — a közelmúltban fejezte be a termelőszövetkezet építőbrigád­ja. Az építőknek több sajátos körülménnyel kellett számolni­uk. Mivel az új teleprészek közvetlenül a korábbiak mellett épültek, meg kellett tartani az alapvető higiénés követelmé­nyeket és a kivitelezés a terme­lést sem zavarhatta. Mint Kom- lóczi József, a termelőszövetke­zet elnöke hangsúlyozta: ezeket sikerült megoldani, az építkezés idején nem romlott az egész­ségügyi helyzet. A másik speciális helyzetet a betelepítési program teremtet­te. A szoritó férőhelyszükségle­tek miatt az építkezés sorrend­jét az állattenyésztési ágazat áltól jelzett szükségleteknek rendelték alá. Először a koca- és kunszállást, a battériás ma- lacnevelőt, a fiaztatákat, majd a hizlailóépületeket adták át. A beruházás nagyságúra jel­lemző, hogy költsége felér egy kisebb új telep létesítési költ­ségével, összesen 22 millió fo­rint, melyből a saját erő mint­egy 10 millió forintot tesz ki. A fennmaradó hányad kétharmad —egyharmad arányban az ál­lami támogatás és a hitel kö­zött oszlik meg. Olyan létesít­ményekről van tehát szó, ame­lyek a gazdaság fejlesztési forrásait hosszú ideig szinte tel­jesen lekötik. Mi az eredménye ennek a nagy beruházásnak? A bővített telep kapacitása összesen öt­ven százalékkal növekedett Ez a növekedés lényegében a ko- caszáWások bővítéséből és a battériás utónevelő megépíté­séből adódik. A kocák tervszerű rotációját segíti az új. 200 férőhelyes ko- caszúPiás és az ugyancsak két­száz kocaférőhely korszerűsíté­se. A korábbiakhoz képest alap­vetően megváltoztak a hizlalás fázisai is. Ezt az új, 1080 férő­helyes battériás malacnevelő teszi lehetővé. A választás 35 napos korban történik, kilenc kilós átlagsúly elérésekor. A malaanevelő battériákba vá­lasztás után kerülnek a mala­cok és itt vannak egészen 30 Új gép a dombóvári Pátria Nyomdában Új nyomdagéppel gazdago­dott a Pátria Nyomda dombó­vári üzeme. Az új ofszet típu­sú gép termelékenységében, üzembiztonságában és korsze­rűségében világszínvonalú. A dombóvári üzem főleg ke­reskedelmi, ügyviteli nyomtat­ványokat gyárt, s ez lesz az eli- ső olyan gépe, amely egy idő­ben három műveletet képes elvégezni, nyom, számoz és perforál, így ügyviteli nyomtat­ványok nagy szériában történő előállítására különösen alkal­mas. A napokban végeznek a be­szerelésével, s a próbanyomá- sak után hamarosan elkezdőd­het az üzemszerű termelés az új gépen. MAGYARSZÉKI ENDRE A sokat tudó Aurélia—125 Az 1080 férőhelyes battériás utónevelő Jól érzik magukat a malacok a battériában Az ellető belső része

Next

/
Oldalképek
Tartalom