Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

1982. november 18. ( TOLNA \ NÉPÚJSÁG 3 Kirendeltségek, telepek III. Atom erőmű-építkezés Sóskifli Komlóról, torta Harkányból A sor hossza legalább tíz méter. Kenyérért várakoznak a vevők. Ennél a kis boltnál, mert ötféle kenyeret is árul­nak. Ennél a „népboltnál", ahol öt év alatt a forgalmat ez a kis kollektíva háromszo­rosára növelte. A Népből? sok-sok üzlete közül ez a legerősebb, ez a dombóvári a legdinamikusabban fejlő­dő. Miért? — Mindenekelőtt sok-sok fá­radság, az asszonyok, leányok egész napos verejtékes munká­jának az eredménye, hogy üz­letünknek jó a híre, hogy min­dig van minden árunk. Úgy in­dítottuk az üzletet, hogy jól szolgáljuk a lakosságot,, közepesen vagy gyengén nem lehet. A kereske­dő arra vállalkozik, hogy a ve­vőt kiszolgálja. Mindén törek­vésünk az, hogy mind a negy­venen tisztességgel csukhassuk be mindennap magunk mögött a boltot — mondja népszerű­ségük titkát az üzletvezető. Ez az élelmiszeráruház alig nagyobb hatszáz négyzetmé­ternél. Egy tetőtér-beépítés ré­vén bővült 90 négyzetméter­rel, de a raktártér maradt a régi. Az egyre növekvő áru- mennyiséget sokfélesége miatt érthető módon elkülönítve kell tárolni, de ez szinte megold­hatatlan feladatnak látszik. Naponta 20 mázsa kenyeret hoznak a pékek: Komlóról a sóskiflit, Mágocsról a házike­nyeret, Sásáról és a helyi üzemből... Jönnek a húso­sok, két üzemből is, a zöldsé­gesek, az üdítősök és a teje­sek naponta ötször (I), a Fü- SZÉRT-kocsi ■» is mindennapos járattal hozza az árut. . . Ami­kor ezt az áruházat tervezték, úgy gondolták, hogy 1981-re elérik az évi harmincmilliós forgalmat, de a hatvanöt is meghaladták. Hat éve, 1976. szeptember 23-án nyitották meg az üzletet. Ebben a hó­napban <a forgalom 805 507 forint 60 fillér volt. A követke­ző években Így alakult a szep­temberi áruforgalom: 3 millió 118 507,60 forint, 3 954 894,— forint, 4 679 512,94 forint, 4 957 528,14 forint, 5 562 961,85 forint, 5 826 707,23 forint... A nyitó létszámból heten marad­tak és az üzletvezető, Unding Ferencné. Az egész üzlet egy brigád­ban dolgozik. A reszortosok nemcsak a saját árujukat ve_ szik át, hordják a gondolára, hanem segítenek társaiknak. A takarítás, a göngyöleg rendezé­se nehéz munka — összefog­nak akkor is, ha társadalmi munkát vállalnak. Ilyen eset­ben elmegy öt-hat asszony, a brigád nevében elvégzi a munkát, a brigád többi tagja addig helytáll ” az üzletben. Emléklap őrzi munkájukat, a dombóvári Városi Tanács ad­ta. A pénztárosok csapatver­senyében a megyében harma­dik helyre kerültek, és ott van még sok-sok emlék'ap, mind a munkasikerekről, mind a tisz­tességes munkáról. Közben amint teltek az áru­ház felett az évek, bebizonyo­sodott, hogy kicsiny a terület, az eladótér-kihasználást több­szöri átszervezéssel sem tudták lényegesen javítani. Mert egv- re hozták az új árukat, ame­lyet a lakosság nemcsak meg­szokott, hanem később már el is várta. Minden reggel öt óra har­minc perckor az ügyeletesek átveszik a korai árut, kinyit­nak, rendezik az üzletet és hat -órakor már tizenöt-húsz vevő előtt húzzák fel a ro­lót. . . És elkezdődött a mun­ka... Naponta legalább két- három vagon árut hordanak be az üzletbe, ezt ott rende­zik, majd visszahordják a gön­gyöleget — ládákat —, átvi­lágítják, válogatják az összes kényes árut — üvegest, zacs­kósat —, és csak tisztán teszik ki a pultra ... És amikor késő­re jár, a záráshoz készülnek, fáradt asszonyok váltanak ru­hát, s zárják lakatra az üzle­tet. Az élelmiszer-áruházakban nagyon -nehéz a munka. A mélyhűtők feltöltése, tisztán tartása, a húsáruk kezelése, a zöldség tisztogatása, naponta háromezernél több üveg visz- szaváltása — hétfőn öt-hat- ezer üveget is visszaváltanak — mennyi munkát ad az asz- szcr.yo'knak! Mert ebben az üzletben csak két (!) férfi se­gédmunkás van ... És egész nap ömlik be a hátsó ajtón az áru. üdítőt hat (!) cég szál­lít ... És a ládákat mosni, fer­tőtleníteni kell, a pultot min" den este sikálni. — Higgye el, nagyon elfá­radunk naponta, minden hó­napban, de megy a bolt, hajt bennünket az, hogy sok a ve­vőnk, hogy egyre nő a forgal­munk, és mind jobb hírünk van! Ez pedig további munká­ra kötelez bennünket — mond­ja az üzletvezető, Unding Fe- rencné. PÂLKOVACS JENŐ Fotó: GOTTVALD KÁROLY A raktár... « Zsúfolt az eladótér, de rend van mindenütt A szekunderköriek egyenesben vannak... Nagyon kevés szó esik az építkezés során a turbinaszere- lökről, a szekunderköri munká­ról. Kevés a szó, ami érthető, hiszen a turbina és a hozzá tar­tozó berendezések szerelése nem jelent, nem jelenthet gon­dot, mivei 'minden erőműben van ilyen, s a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat szakembereinek már van gyakorlata. Albrecht Péter, a szekunder kör munkahelyi vezetője össze­gezi a mai állást: — Az egyes-kettes számú tur­binát már átadtuk a Paksi Atomerőmű Vállalatnak. A csap­ágyak reviziózását a forgatás után befejeztük. A második blokk turbináival jó ütemben haladunk. Januárban kezdtük a hármas gép szerelését, novem­ber 14-én lezártuk a nagynyo­mású házat. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 30 nap múlva gépészeti szempontból forga­tásra kész lesz az egység. A né­gyes számú turbina szerelését áprilisban kezdtük. Jelenleg a szovjet szakértők a forgórész csapját javítják, korróziós prob­lémák vannak. — Hallottam, hogy jelentős változások vannak a gép konst­rukciójában? — A szovjetunióbeli harkovi turbinagyár lényeges konstrukci­ós változtatást végzett. Némileg megnövelték a méreteket, ez a számítások szerint hatásfok'-nö- vekedést eredményez. Száz mil­liméterrel hosszabbak a turbi­nalapátok, ezáltal a kilépési veszteség csökken. Egyszerűen arról van szó, hogy a beáramló gőzt a gép nagyobb munkavég­zésre fogja. Megváltoztatták a harkoviak a csapágyak konstruk­cióját is. Négy körcikken forog a tengely és nem egész csap­ágykörön. Ez a siklási tulajdon­ságokat változtatja meg. A gőz bevezetését is megváltoztatták. Eddig felülről vezettük be a gőzt a gépbe, most oldalról, ez ja­vítja az áramlási viszonyokat. — Többletmunkát jelentenek ezek? — Nem okoznak különös gon­dot. Ugyanúgy kell szerelni mint régen, csak az újra job­ban kell vigyázni. A gépházban felmegyünk* a legmagasabb pódiumra turbina­nézőbe. Az egyes blokkhoz tar­tozó berendezéseknél már tö­kéletes a rend. Alattunk a hár­mas gép, lezárva, kicsit oldalra tőlünk a négyes turbinán dol­goznak a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei és a szov­jet szakértők, valamint a len­gyel szakmunkások. A szerelésről nincs mit kér­deznünk. Annyi elég, hogy a sze­kunderköriek egyenesben van­nak. Leskó Andrással, a szerelők egyik csoportvezetőjével beszél­getünk. 'Ez annál is inkább fon­tos, mert itt is bevezették az egyösszegű bérutalványt. Tehát már saját munkájuktól is függ, hogy mennyi lesz a borítékban. Először a tuHbinaszerelők han- gutotáról érdeklődőm: — A családban is úgy van: ha jó a konyha, akkor jó a han­gulat — mondja Leskó András. — Most keresni tudunk, így hát elégedettek vagyunk. Egyenes beszéd! — De azért van gond is? — Természetesen. Egy ilyen turbinaszerelés eltarthat egy évig is. Nem mindig tudjuk biztosí­tani a folyamatos munkát. Ugyanakkor a szerteágazó te­vékenység közben nagyon kell figyelni arra, hogy maradjon pénz az utolsó műveletekre is. Mert például a csapágyak és a forgórész beállítását időben nem lehet előre kikalkulálni. Le­het, 'hogy 'hamar végzünk vele, de lehet, 'hogy rengeteg időt kell rá pazarolni. — ösztönző ez a bérezési for­ma? Szovjet, lengyel és magyar szakmunkások dolgoznak a négyes turbina szerelésén Megnövelték a turbinalapátok méreteit Leskó András Rálátás az egyes-kettes turbinára Türelmes munkára van szükség, mig elkészül a berendezés- Most úgy látjuk, hogy az. De, hogy mi fesz a végelszámo­lásnál, nem tudjuk.- A vezető szerelők?- Ök nincsenek ebben az egyösszegű bérutalványban.- Ez jó vagy rossz?- Jelen pillanatban jó, mert olyan emberek vannak ezen a poszton, okik szívesen és lelke­sen dolgoznak. Azt hiszem, ké­sőbb már cf középvezetőket is ösztönözni kellene, saját érde­künkben, mivel tőlük nagyban függ, hogy tudunk-e tisztessége­sen dolgozni.- És ezt önök már javasol­ták?- Nem. Gondolom, ez a fő­nökség feladata. Az biztos, hogy a vezető szerelők jó szer­vezésén és az „alkatrész-előte- remtő”-készségén nagyon sok múlik. A továbbiakban Albrecht Pé­terrel folytatjuk az eszmecserét. Tulajdonképpen az a gond, hogy a középvezetők, a közvet­len termelésirányítók anyagilag eddig sem voltak kellően érde­keltek, de ez országos gond. Az egyösszegű bérutoliványnál pe­dig várhatóan még nagyobb lesz a szakadás a szerelők és 'a vezető szerelők között. De menet közben minden kísérlet változik, s ahogy kiterjesztik az egyösszegű bérutalvány rendsze­rét .akkor már komplettebb lesz, azaz a művezetők, a termelés irányítói is ösztönzőbb bérezés­ben dolgoznak majd. Egy biztos: a Gyár- és Gép­szerelő Vállalatnál az egyösz- szegű bérutalvány hatására is javult a munka termelékenysé­ge, s december 31-ig elkészül­nek a hármas, 1983. június vé­gére pedig a négyes turbina szerelésével. H. J.-G. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom