Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

1982. október 12. NÉPÚJSÁG 3 > Van-e jövője az értékelemzésnek? Beszélgetés dr. Scholcz Rezsővel, az Értékelemzési Tanács elnökhelyettesével Több évvel ezelőtt egyik mag yvél lia Intunik értékelemzési faipaszfaloltasenére hívott meg. Az előadók derűlátóan arról számoltok be, hogy a gyárt­mánytervezésben széle« köriben tó maszkodnak az lérté kelem zés módszerére >és a viszonylag szerény ráfordító sóik várhatóan nagy eredményt hoznak. A hat­vanas években -, de különösen az 1973—74-es nyersanyaga r- robbanást követően — világ­szerte előtérbe Ikerült annak a vizsgálata, 'hogy a tenmék- fuinlköiólk imiegőrzése, illetve bő­vítése miként oldható meg ke­vesebb anyagi, energia- és.mun- fcairá fordítással, bzaz hogyan közelíthető meg egy termék, te­vékenység műszaki-gazdasági optimuma. E vizsgálat a szak­irodalomban értékelemzés cím­szóval került be. Az értékelem­zés módszere a tőkés országok­ban — különösen a nyersanya­gokban szeglény államokban — futótűzként terjedt el. .Hazáinkban az értékelemzési módszert közDointilag „impor­táltuk” és az OMiFiB és a szak- mii nteztériumoik a hetvenes évek elejétől ajánlották a vállala­toknak. 'Ügy tűnt. hoav a vál­lalatok gazdálkodásában e módszer ihomairoslain qvökeref ver. Ezt erősíteni látszott, hoav a taioosztolotaseréken különbö­ző sikerheszámolák hangzottak el. — Mii történt e módszerrel bz elmúlt 10 év során? — Erre ke­restem választ az értékelemzés koordiinádiió'át irányító dr. Scholcz Rezsőnél, a PénZüav- mí'niisztérium főoszfálvwezetőié- niél, akii a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság El­nöksége mellett működő érték- elemzési tanács elnökhelyette­se. — Az értékelemzés! módszer a lka Ima zásá ra hazánkban is számos eredményes példát le­het említeni. 'Például a Tbunus Gumliiipad Váltalolt minimális ráíoípdíitáislsldr 40 müfllSó forintot spórolt azZall, hogy a termékek funlkdióját megvizsgálta, s gyártási folyamatban felkutatta á megtakarítás lehetőségeit. Ennek ellenére a módszer in­kább csak az értekezleteken, a tanácskozásokon vált divatos­sá, gyakorlati elterjedése las­súbb a vártnál, a szükségesnél — mondta a Pénzügyminiszté­rium értékelemzésli Jfönöké". — Mi az oka a szavak, a lehetőségek és a tettek kö­zötti jelentős különbségnek? — Eme csak salját vélemé­nyemmel válasza libátok. Testü­leti álláspontot nem tudok kép- viselinii - mondotta Sdholcz Re­zső. Ez pedig nem a teljes és talán vitatható is. Az érték - elemzés elterjedésének korlát­ja, hogy a vá liolataiiinkná I a mai nehéz gazdaságii feltételek el­lenére sem alakult ki olyian kényszer, amely rászorítaná a vezetőiket az elemzésire. Arra, hogy a termékeket, a gyártás­technológiát, a szervezést vizs­gálat alá vesSIék, ennek alap­ján 'módosítanák. A kényszer hiánya azonban szorosan ösz- szefügg azzal is, hogy a vál­lalatok vezetői jobbára elége­dettek az elért eredménnyel, b különböző ainytag- és energia­felhasználási mutatókká l;, sőt, a termékminőséggel is. Ezt tá­masztja alá, hogy általában nem ütköznek lényeges gazda­sági nehézségeket okozó érté­kesítési nehézségeikbe, s ha igen, akikor azt igyekeznek vál­lalaton kívülálló objektív okok­kal magyarázni, a közgazdasági szabályozásokra hivatkozni, s nem érdekeltek kellőképpen a várható megtakarításban sem. Az értékelemzés vélkaitati mód­szer és bármilyen aktív is le­gyen az Értékelemzési Tanács, mindaddig nincs remény a szé­les körű gyakorlati alkalmazás­ra, amíg abhoz nem fűződnek vállalati létérdekek. (A termék- szerkezet alakulására vonatko­zó vizsgálatok bizonyítják, hogy a Hazai gyáirtmányszerkezetben az új termékek szórna mjnimá- Hs, a gyártmány életkora predig igen magas.) — A módszer terjedésének út­jába ói! oz is, hogy kevés a vállalatoknál a szakképzett ér­tékelemző. A személyi és szer­vezeti feltételek megteremtése nélkül aligha várható az érték- elemzés gyors elterjedése. — Sok vállalat a módszer al­kalmazását „csodafegyvernek" tekinti és attól azonnal óriási, látványos eredményt vár. Pe­dig az értékelemzés csak ak­kor adia a többleteredményt, ha az a vá Halotti gazdálkodás szemléleti rendszerébe beépül, s Ha az a gyártás minden sza­kaszában megjelenik. A részle­ges és inem következetes alkal­mazás Haimar csalódást okoz­hat. — Mi a kiút ebből a stag­náló állapotból? Az Érték­elemzési Tanács munkája nyomán központilag vezérel­hető lesz-e az értékelemzés gyorsabb elterjesztése? — A kiút olyan gazdasági kö­zeg kialakítása, amelyben a piaci kényszer, a vezetők érde­keltsége fokozottabban szorítja a vállalatokat a módszer aHcal­mozó sána. Ennek elősegítésén fáradozik a testület. — A széles körű alkalmazás egyik akadályozó tényezője a személyi és a vá Hatalti érde­keltség nem kielégítő szabályo­zottsága. A vállalatok többsége nem él még a jelenlegi szabá­lyozás adta lehetőséggel sem. Némely vezető nem vállalja azt sem, hog yaz értékelemző cso­port tagijait, akik többletered­ményt hozó javasltatokat dol­goznak Jdi, az átlagtól eltérően nagyobb anyagi- és erkölcsi el­ismerésiben részesítse. Ehelyett a főhatóságoktól várnak utasí­tás jellegű pénzügyi szabályo­zást. Az értékelemzés bevezeté­se és aUkaiimozásla a vállalatok­nál az önkéntesség, és önfinan­szírozás elvének betartásával és nem Hatósági utasításra tör­ténik. Az ehmúllt évtizedben több vófta tatgOzdá llkodási módszer született, vált a szakirodalom hevesen vitatott, vagy támoga­tott témájává, s végül elhalt a vállalati gyakorlat konzervati­vizmusa Imtaitt. Nem kell külön bizonygatni, hogy még ma sem kerül nehéz helyzetbe az a vállaltat, amelyik a vélt, vagy tényleges központi .elvárások­nak” megfelelően tevékenyke­dik és tartózkodik a kockázatok vállalásától. Ilyen körülmények között az értékelemzés módsze­rének nincs nagy jövője, s az Éiittékelemzésü Tanács munkája is csak akkor lehet értelmes és hasznos, ha a vá Halatok saját érdekűikből követik e módszert. Népességmegtartó erő: a termelőszövetkezet Kétezer hízó a háztájiból A megye legkisebb termelő­szövetkezete ö mucsi Egyetér­tés. NyolCszáz hektáron gazdál­kodnak, a község lakóinak a száma is nyolcszáz. Egy „mad­zagát" köti össze a külvilággal. Árnyas erdő mellett visz az út Hógyésztől 11 kilométerre, dom­bok ölelte völgyben a falu. A termelőszövetkezet nem a leg­jobbak közé tartozik, de azért nyereséges, pedig az itteni föld aranykorona-értéke éppen, hogy meghaladja a 18-at. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az erdők közé ékelt apró föld­darabokat kell megművelni. Nincs egyetlen sík darab sem. Ilyen körülmények között kénytelen a szövetkezet úgy gazdálkodni, hogy az ered­mény mellett még a falu gond- jaivol-bajaival is törődjön. Ha nincs sör, okkor a téesz, ha ki­dőléssel denyeget az óvoda fa­la, akkor is a téesz — Berta János, a szövetkezet elnöke me­séli, hogy egy ősszel nem sike­rült felszántani la kiskerteket, igaz, hogy a gazdaság földjeit sem, mert olyan rossz volt az ősz, s akkor majdnem lázadás tört ki. Szóval ilyen körülmények kö­zött dolgozik az Egyetértés Mu- csifaan.. Nyugodtan mondhatjuk: egyetlen népességmegtartó erő a termelőszövetkezet. Mint nagyon sok helyütt, itt is nagy szerepet tulajdonítottak a háztáji segítésének. A szövet­kezet földterülete, annak minő­sége adott. Tehát csak akkor lehet továbblépni, ha összefog­nak, ha a közös és a háztáji egy célért dolgozik. KÉTEZER HÍZÓ - BERUHÁZÁS NÉLKÜL Már maga az o tény is, hogy a szövetkezet nem rendelkezik sertésteleppel s 1983-ban még­is 2000 hízót akarnak értéke­síteni, érdekessé teszi a kis fa­lut, a szövetkezetét. Az ötlet segítségként jött. A Hőgyészi Állami Gazdaságban dolgozták ki a CGM nedvesku- korica-tárolási módszert és an­nak hasznosítását. Ennek o tá­rolási módszernek több irányú a haszna. Megtakarítanak ton­nánként 700 forint szárítási költ­séget. Csökken a betakarítási veszteség, ami eddig ezen a dombvidéken 5—7 százalékot is elért. Hasznosítani tudják a ku­korica csutkáját Ss. mivel az a takarmányba kerül, s jelentős tápértékét képvisel. Ezt a nedveskukorica-tárolósí módszert vezette be a szövet­kezet, mégpedig úgy. hogy köz­ben a háztájiban is azzal etet­nek. Először csak kicsiben pró­bálták ki. Három szövetkezeti toq nevelt 10—10 hízót hordós CCM-mel. A kísérlet sikerült. Most az idén kiszámították, hogy még takarékosabban lehet a sertésnevelést végezni. Két szövetkezeti tag vá Halta, hogy otthon tárolja o takarmányt. Lőrincz János 100 hízóra szer­ződött és az 5 udvarába 200 mázsa nedves kukoricát szállí­tott ki a téesz. Födi András pe­dig kétszáz hízót váflalt. A kí­sérletet kétfélekéaoen próbál­ják Iri: Fődiéknél 300 mázsa ta­karmányt a földbe lesüti veszt­ve. Lőrinczéknél pedia oalánk- sHót alkalmaznak. Eddig egy mázsa anyaq kiszáll «fása 40 fo­rintba került, ezt az összeget Dimbes-dombos tájakon dolgoznak a CK—5-ös kombájnok kell a tervek szerint a felére csökkenteni. LÖRINCZÉK UDVARÁBAN... Hosszú, keskeny porta Lőrincz Jánoséké. Az udvar legvégén van felállítva a polánksiló. Fó­liával bélelték. A téeszből meg­érkezett az első szállítmány. Gyorsan rakodnak. A darált ku­korica a tárolóba kerül, egy traktorral „^pmitik". s majd be­fedik. Itt az eieség száz hízó­nak! A jövetelemről beszélgetünk: — Most adtunk le egy negy­venes turnust, 31 ezer forintot koptam értük. És még pluszba kaptam négyezer forintot, hogy a kísérletben részt veszek. — Magának mennyi volt a kiadása? — Semmi. Nem kellett beru­házni, az álak megvoltak. A munkadíjra kaptam ezt a pénzt. A téesz adja a malacot és a ta­karmányt is. Később megnéztük a kimuta­tást, mert a termelőszövetke­zetben elemzik minden tag be­vételét. Lőrinczéknél egy kilo­gramm húsra 11,28 forint nye­reség jut A legtöbb nyereséget Fekete László érte el, kilogram­monként 12.66 forintot. — Azt hiszem bajt hoznék a fejemre, ha megszüntetnénk a CCM-et — mondja a szövetkezet elnöke. — Kapunk segítséget a Lőrincz János hőgyészi Agromais vállalkozás­tól és a gabonaipari vá Ha bot - tái. Azt hiszem, hogy ezt a mód­szert előbfo-utóbb mindenütt be kell vezetni. Olyan magosak a szárítási költségek, hogy már nem lehet versenyben maradni, ugyanakkor a szállítási költsé­geket is csökkenteni kell. Ezzel a módszerrel szeretnénk még jövedelmezőbbé tenni a sertés­nevelést. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy jó az elgon­dolásunk. A másik óriási ha­szon, hogy nem keH beruházni, az meg manapság hihetetlenül nagy összeg lenne. A mucsi Egyetértés Termelő­szövetkezet 800 hektárjá bői csak 570 a szántó. Van 85 hek­tárnyi erdő, 92 hektár legelő- rét. 10 hektár művelésből kivont terület és 10 hektár szőlő, ebből csak kettő az igazi szőlő, 12 hek­tár nádas és dirib-darab kertek a faluban. — Kötni keM ide az embereket — mondja Berta János -, de csak akkor tudjuk, ha számí­tunk a háztájira is. Mursibon egyébként a téesz- tagok között sok fiatalt talá­lunk. A legfiatalabb vezetővel, Hahmonn Jánossal, a tehenészet brigódvezetöjével is beszéltünk. A nyáron végzett Palánkon a mezőgazdasági szalcfcözépisko- tábon, most tulajdonképpen gyakornok. — Nem szeretem a gyakornok szót — mondja az elnök. — Az én időmben fuss ide, fuss oda Berta János elnök a szem­veszteséget vizsgálja munkát jelentett. Szerintem a gyakornokoknak munkát kell adui, felelős 'beosztást. — .Nem zawonjla a többieket, hogy egy tizenéves fiatal a fő­nökük? — Eddig, 'még nem vettem ész­re — monltja a fiatalember. — Ide tartozom a faluhoz, s egy ilyen kis szövetkezetben na­gyobb az összetartás, jobban elismerik a fiatalokat. írhattuk volna címnek azt is: Változások Mucsiibam. De, talán nem egészen lenne igaz. Egy­szerűen ónról van szó, hogy Mu­csi imi.nf község akkor is feon tudott 'moradui, aimiilkor a 'kis­falviak megszűnéséről beszél­tünk, amikor házaik álltak üre­sen. Mucsilbain a termel őszövet­kezet összetartotta a falut. Né­pességmegtartó erővé vált. S, hogy maradjon te, abhoz álila.n- dóain lépni kell. Most ilyen lé­pés a kétezer hízó a háztájiból egyetlen íilílér .beruházás nél­kül... WIESEL IVAN H. J.-G. K. Készül a háztáji CCM Felhasználják a kukorica csutkáját is

Next

/
Oldalképek
Tartalom