Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-10 / 238. szám

1982. október 10. NÉPÚJSÁG 3 Kommunista aktívaértekezlet Szekszárdon (Folytatás az 1. öldököl.) segítsége és a vállalatok támo­gatása - mondotta többek kö­zött. Részletesen beszélt a még meglévő problémákról is, majd intézménytípusonként röviden áttekintette az elmúlt tíz év eredményeit és gondjait. — A megye óvodai ellátottsá­ga országos viszonylatban is kiemelkedően jó. Az idei tan­évtől a városokban nincs óvo­dából elutasított gyerek. Az el­múlt évtizedben az általános Wkolák fejlődték a legnagyobb mértékben — állapította meg a- megyei pártbizottság titkára, majd az értékelés-osztályozás kérdéseiről szólva így folytatta : — Mi sem azt mondjuk, hogy csökkenteni kell a bukások szá­mát, de azt igen, hogy minden osztályzat mögött ott kell lennie a pedagógustestület felelőssé­gének. Kiemelten szólt az előadó a tehetségek felkarolásáról, segí­téséről, s beszélt az általános iskolai körzetesítésékről, a kü­lönböző integrációk létrehozá­sáról. Ezzel összefüggésben ki­fejtette, hogy nem szabad az intézményhálózatot görcsösen állandónak tekinteni. Ha vala­hol indokoltnak bizonyul a há­lózat módosítása, akkor azt Végre kell hajtani. — Az általános iskolai körze­tesítésnek is köszönhető, hogy számottevően fejlődött a nap­közis ellátás, amely ma a ta­nulóknak mintegy 60 százaléká­ra terjed ki - folytatta dr. Ki­rály Ernő —, s ezt követően a nemzetiségi anyanyelv fenntar­tásáról, az ifjú nemzedékre való átszármaztatásáról beszélt, i Kifért az előadó a veszélyez­tetett gyermekekre, fiatalokra is, s elemezte az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az elmúlt évtized egyik legnagyobb eredménye­iként említette meg, hogy a nyolcadik osztályt sikeresen be­fejezők csaknem mindegyike to­vábbtanul valamilyen iskola- fokozatban. Ennek számottevő jelentősége van a lakosság ál­talános és szakmai műveltsé­gének emelkedésében. — Ez az általános tovább­tanulási szándék demokratikus iskolarendszerünk olyan vívmá­nya, amelynek fenntartására, kielégítésére a népesebb kor­osztályban is számítani szüksé­ges - mondotta. Szólt az előadó a termelés igénye, a szülök elképzelése és a képzési lehetőségek közötti összefüggésekről, feszültségek­ről, az ezzel kapcsolatos pálya­orientációkról, hangsúlyozva : úay készüljön fel megyénk kö­zépfokú óktatása az elkövetke­ző időszakra, hogy ne kelljen hely hiányában elutasítani a tanulókat. A szülők viszont job­ban vegyék figyelembe a rea­litásokat, a Tolna megyei le­hetőségeket a pályaválasztás­nál, a pályára irányításnál. Ezután a marxista világnézet kialakításához szükséges ne- velőmunkáról beszélt a megyei pártbizottság titkára, hiszen — mint kiemelte — elsőrendű fon­tosságú kérdés, hogy az iskola előkészítse a tanulók fokozatos beilleszkedését a társadalom­iba. A világnézeti nevelés fon­tos eleme a társadalmi, politi­kai ismeretek elsajátítása, s lé­nyeges a zavartalan társadalmi beilleszkedésnek megfelelő gyakorlati, közéleti tapasztala­tok szerzése, s mindezekről be­szélve nem szabad megfeled­kezni a család szerepéről és felelősségéről sem. Dr. Király Ernő elemezte a megye pedagógusellátottságát, a pedagógusok bér- és lakás- helyzetét, munkakörülményeik javulását, s kiemelte: — Megyénk pedagógustársa­dalma az elmúlt tíz évibe-n fel­adatát alapvetően jól oldotta !meg. Munkájuk nyomná n nőtt az okltptó-ineivelőlmiunlka színvon'a - la, őlk imlaiguk is újlalbb lisimere- tekne tetteik szert, s szocialista oktató sü gyünk elkötelezettjei. Külön említésre méltó, hogy or­szágosan is több és sikeres kí­sérletnek voltak kezdeményezői, megvalósítói. Ezután a pedagógusok élet­feltételeiről, munlkalkörüllményeS- rőí, a jó munka fokozottabb megbecsüléséről, a szaikrnpli presztízs növeléséről, a taná­csok irányító szerepének javí­tásáról beszélt az előadó, majd kiemelte : Dr. Király Ernő előadását tartja — A p ediag ágas -,pá rts z enveze - telk tartalmi munkája és szer­vezeti élete folyamatosan fejlő-, dött. Tevékenységük középpont­jában az oktotó-oievelőimuinka erősítése, az eszméi-politikai te­vékenység fejlesztése, a testü­letek szakimon -po litikán felké­szültségének fokozása, b szo­cialista demokratizmus erősíté­se áll. Jelentős szerepet töltöt­tek be az oktatás korszerűsíté­sét elősegítő intézkedések Vég­rehajtásában, ellenőrzésében. összességében megállapítha­tó, hogy az MSZMP KB olkltatás- polStikaí határozatának végre­hajtása megyénkben a legtöbb területen eredményesen folyik. A közoktatás jól szolgálta me­gyénk általános fejlődésiét. Ismertette de. Király Ernő, hogy az elmúlt évtizedben me­gyénkben állalmi .pénzeszközök­ből jelentős összegeket fordí­tottak a közoktatás tárgyi felté­teleinek javítására : öt új iskola épült, a tanterembővítéseik szó­imé mteghlallladljia a 200-at, s korszerűsítették iaz osztályitonter- me'k mintegy 60 százalékát. Több millió forintba kerüli éven­te az általános iskoláik alapvető taneszközökkel Való ellátása, s a napközi otthonos konyhák 80 szó zblékáit korszerűsítették. — Számos pélidla bizonyítja, hogy a társadalmi összefogás komoly eredményeiket hozott a tanterem építésiben is — mondot­ta az előladó, majd így folytat­ta : — Sóik helyen a leleményes­ség segített eddig fel nem tárt I ehetőség ék fellkutotá sá bán, ugyanakkor néhány települé­sünkön nem használják fel 'kel­lően a társadalmi összefogás­ban rejlő lehetőségeket. A köz­oktatás előtt álló valamennyi időszerű • feladat megoldása nagymértékben alttól függ, mi­lyen társadalmi légkör veszi kö­rül az Iskolát, hogyan támogat­ják a családok, a helyi közös­ségek és az üzemek, intézmé­nyek a pedagógusok munkáját. Beszéde [befejezéseként d.r. Király 'Ernő összegezte a peda­gógusok előtt álló, a pánt me­gyei bizottságának határozatai­ból adódó feladat okát. Hozzászólások Az aikitívOiértek©zlet első hoz­zászólója Mosanyi _ Gyula, a bonyhádi III. számú Általános Is­kola [igazgatója vall. Elmondot­ta többek között, hogy az (iskola nevelőtestülete mines könnyű helyzetiben, hiszen az 1400 diák 7 épületben tanul. A gondokat enyhíti viszont a szocialista bri­gádokkal való (jó kapcsolat is. Kántor György inagydorogii ál­talános iskola! iglazgató ezután kiemelte: ók az átlagosnál jobb körülmények között dolgoznak, különösen fontos feladatuk te­hát a tehetséggondozás. Hal­mos Jázsefné, a szekszárdi I. számú Általános Iskola szak­felügyelője egyebeik mellett ü naiplközis ellátás színvonallá nak még megoldásra váró felada­tairól 'beszélt, majd Fülöpné Szűcs Mária, a Pedagógus- szakszervezet megyei bizottsá­gának ItitkáiiO a jobb erkölcsi és anyag! ’ megbecsülés, vala­mint a társadalmi [munkavégzés iránti készség összefüggéséről is szólt, s hangsúlyozta a pálya­kezdő pedagógusok segítésének jelentőségét. Károlyi Károly bátaszéki álta­lános iskolai Igazgató a mate­matikai Ismeretek Iránti igény jobb fölkelitése és a tehetség­gondozás érdeké ben emelt szót, Kiss Magdolnái, a megye! KISZ- bizottsóg titkára pedig az okta­tásnak és a nevelésinek az ifjú­sági mozgalommal összefüggő kérdéseit elemezte. Fodor Já­nos, a ilengyefi mezőgazdaságii szakközépiskola és szakmunkás­képző intézet igazgatója az is­kola tárgyi lés személyi feltéte­leinek jiavufásóval párhuzamba állította az elért eredményeket, ezit követően Paipp Istvánmé, a szekszárdi ifJedOgóguis-ipá rtbi- zottság titkára felszolatasaiban többek között kérte a kommu­nista szülők nagyobb bevoná­sát az Iskolai feladatok megol­dásába . iA fadidii úftörőeslalpat vezetője, Sopotnya! Mihály tanár a közös­ségi élet fejlesztését hangsú­lyozta, Péter Mihály, a szek­szárdi Rózsa Ferenc Szakmun­kásképző Intézet igazgatója pe­dig a szociaillilslta' személyiség kialakítását. Fólia- [Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának .vezetője többek kö­zött * rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű felhasználásá­ról beszélt. * Az elhangzottakat dr. Király Ennő foglalta össze. A követke­zőket mondotta: — Tarslaldallmi [összefogás nél­kül nem nyerhetne felvételt va­lamennyi óvodás gyermek, nem részesülhetne szervezett étkezte­tésben minden kis- és nngydiák, és nem valósulhatott volna meg. a naiplközis ellátás, a váltako­zás nélküli tanítás megyénk­ben jellemző — országosan is kiemelkedő — szintje. Köszönet érte münden szülőnek, a termelő egységeknek és más munkahe­lyeik dolgozóinak, a szocialista brigádoknak, mindenkinek, aki a helyi tanácsi elhatórozásokat saját munkájával támogatja. Az iskolák előtt új, hasonlóan nagy feladatok állnak. Közös akarótta'] őrizzük meg demok­ratikus iskolarendszerünk vív­mányait! Bővítsük — isimét tár­sadalmi segítséget is nyújtva — a n épesebb áltállá nos iskolai korosztály tanulmányi, sporto- lásli, szórakozási feltételeit. Igé­nyeljük a család, a tórsadalom, ü munkahelyeik nagyobb fele­lősségét az ifjúság neveléséiben. Gondoskodjunk arról közösen, hogy ne legyenek iskolát kerülő gyerekek, hogy az Iskolázottság a társadalom valamennyi réte­gében emelkedjék. Megértésre és türelemre van szükség az is­koláiban leZajló óriási változá­sok elviseléséihez lis. — A tanaoylag és az iskolai tevékenységek megújítása gyak­ran fokozott [igénybevételt je­lent pedagógusnak, tanulónak egyaránt. Kérjüik a vállalatok, a szövetkezetek ifjúságira ügye­lő munkahelyi figyelmét. A csa­láddal, az iskolával közösen tö­rekedjenek gazdaság!, társadal­mi igényeket az egyén! terveik­kel összehangoló pályaválasz­tás segítésiére. A szakmunkásképzés sajátos, életszerű [körülmények között fo­lyó nevelést Is jelenít. Igényel­jük a Vezetői felelősséget a szakoktatóik kiválasztósálban, akik szakmai, politikai és em­beri értékeik révén a képzésre a legalkalmasabbak a korsze­rű technikai és technológiái kö­vetelményeknek is megfelelő képZélsi feltéttelek kialakítása- Ibain. A munkahelyek, a vezetők figyelmét kiérjük az iskolából kikerülő pályakezdők munkahe­lyi fogadásának előkészítésé­ben, bél Illeszkedésében, emberi, szakmai fejlődésük elősegítésé­ben. Különös törődést kiérünk azoktól a vóHallatoktól, almlellyek a gyermekek szoligálatá'ban végzik malpli tevékenységüket : az élelmezési vállalóitoktól a ki­szolgálás melletti gondosko­dást, Ox épültésli üzemektől a munka elvégzésén tűi az isko­lai életrendhez is alkalmazko­dó munkiaütemeZést, a Volán pilótáitól a szállításom túl gon­dos utaztatást. — Több évtized eredményei fémjelzik az iskola és a társa- dalbm kapcsolatát. Az az óriási érték, amely az elmúlt tíz év­ben társadalmi úton létrejött, nem magyaráZhlató csupán gyer­mekelhelyező, féirőhelyteremfő szülői szándékkal, mert mögöt­te olyan társadalmi erő húzódik meg, amely Csak az ifjúságért felelősséget é/ző felnőtt gene­ráció jövőt féltő megnyilvánu­lása. lehet. * Az aktíváé rtekezllelt Szabó Gé­za zárszavával ért véget. V. Z.-B. J. Egy vetélkedő ürügyén Maradtak a harmadik korsó sörnél... A „Reaktor 80" szocialista brigád tagijai régi „motorosok", és régi Ismerősök... Szinte nincs olyan vetélkedő a beru­házáson, amelyen nem vesznek részt. Természetesen az első szó Oz lévőd'ésé : — Ráérnek már vetélkedni az építők? — kérdezem IKönmöczi József művezetőtől. — Régen még jobban ráér­tünk - válaszolja éis mosolyog. — Miiért „íReaktor 80” a bri­gád neve? Nem 82-nek kellene hívni ? Persze, erre lis van frappáns válasz. Ők két éve teljesítették váHallásukat... iNa, ijó! De most inem erről Van szó .. . Az atomerőimű-építkezés mű­velődési bizottsága az idén is megrendezte a beruházási szin­tű vetélkedőt. Most a munkás­művel ődésii központban az egyik klubhelyiségben ül 113 brigád 39 (képviselőije, hogy munkavé­delemből, atomerőművi Ismere­tekből, politikai és természete­sen művészeti, művészettörténe­ti felkészültségűikről számot ad­janak. Sok Vagy kevés a 39-es szóim? Ha belegondolunk, hogy nyolc­ezer ember dolgozik Pakson ... És akikor 13 brigád vetélkedik! begyen ismét Körmöczi Józse­fé a szó: — Hát tömegeikről nem be­szélhetünk, birról igazán inem... Mi szinte imár .jó ismerősök va­gyunk itt. Olyanok, akik minden írendezvényen ott Vannak. Munkában a zsűri A verseny résztvevői többnyire fiatalok Kölcsönösen meghívták egymást Baranya Sándor, az ÉVM mi­niszteri biztosa vállalta két éve, (hogy a művelődési bizottság társelnök! tisztét betölti. .(A má­sik társelnök Csizmadia Endre, a. szakszervezeti intéző bizottság titkára.) Most ő a zsűri elnöke. Akii Ismeri iBlaranya Sándort, tudja, hogy nemcsak lázért vál­tatta ezt a munkáit, mert illik, imént a „jó vezetőnek” ott kell lenni minden „kilométerkőnél”. iN.agy kedlwel kezdett a munká­nak. Felkdhesett és vitatkozott minden olyan emberrel, akinek Valamiféle köze volt a művelő­déshez, lakitól elvárta és elvár­hatta, hogy tesz Valolmit a Pak­son dolgozó munkásokért. Az első myHaltkozbtánbk a lé­nyege két éve Oz volt: „Semmi (többet nem kell elérnünk, csak an nyílt, hogy az emberek a har­madik korsó sört már ne iiqyák meg, inkább jöjjenek át ide a művelődési házba, vagy bárme­lyik klubba.” Azóta eltelt két év. A vetél­kedőn 13 brigád vesz részt. Kö­zülük öt műszaki és nyolc fizi­kai. Tehát 24 munkás! — Mii változott a Ikéit év alatt? — teszem fel a kérdést. — A harmadik korsó sört tó­vá bhra is megisszák az eimiberek — mondja a konklúziót iBiairainya Sándor. — Kicsit másképp lát­tam annak idején a művelődés helyzetét. INogyon (bonyolult do­log a művel ődiéspollitükta. — Maradjunk a sörnél ... — .Nem jönnek át a „Ragacs­ból” az emberek ! Hát akikor — gondoltaim én olaiiVOm — nekünk kellene odamenni ... De nem mentünk od|a. (Ezért kritizálom a művelődési központot is és a (Meose'kvidéki Vendéglátó Vál­lalatot is. A Ikiét vezető kölcsö­nösen meghívta egymást, de egyik sem mondta, hogy el­megy ... Az em'berek maradtak a „iRhgdcslb|ain”. Azt nem vártam annak idején sem, hogy ez a1 bi­zottság Imiajid megváltja a vilá­got. 'Hiszen eredményeink is Vannak, ifibben a kiét évben any- nyi pénzt tudtunk „összeszedni”, amennyi egyébként soha sem lett volna, (kulturális célra Pak­son. Többek között: nyári szín­házi esték, O könyvkiadók segít­sége . . . Vagy : premliermozi lett Pakson, összességében — néz­zen körül itt a teremben — a fiatalok még aiktainnük valamit, de az .idősebbek maradtak a Sörnél. Kék munkásruhában IHároim Imunkápruhá s fiatal - emlber is ül la. teremben. A 22- es Állalmi Építőipari Vállalat Bánki Donát szocialista brigád­jának tagijai. Tavaly ők nyerték a vándorserlegfet. Áz idén elfe­lejtették őket ímeglhiíwnlii, csak délelőtt szálltaik, hagy délután vetélkedő lesz ... — iNem készültünk a verseny­re. Átöltözni sem tudtunk, pe­dig megtisztelnénk ünnepi ru­hával a 'művelődési házat - momdj'a Holjlpál József. — Hányszor jártaik a művelő­dési 'házban? / — Talán kétszer, akkor is ve­télkedőn. — Miért? — Vidékiek vagyunk. — Sa többiek, akik unatkoz­nak a munkásszálláson? — Árról már hallottunk, hagy másnap dicsekedtek : 30—40 korsó sörre váltottak ki blokkot, de arról, hogy itt jártak, még egyszer sem. — És magúk? — Mindennap reggel öt óra­kor indulok munkába, Kölesd- ről. Este fél hétkor érek haza, (köziben Pakson építkezem. Ak­kor írni marad szórakozásra' vagy kultúrára? — mondja Bemcze István. — (Nem sok. De, mégis jár­nak vetélkedőkre... — Rengeteg vetélkedőn vol­tunk, többször szép helyezést értünk el. Olyankor felkészü­lünk, előtte járjuk a könyvtárt — válaszolja' Szlbinyimko János. — .Ezért kellenek a vetélkedőik. Közben dir. 'Cziakó Tibor, ü művelődési bizottság titkára, a vetélkedő főszervezője felteszi a soron' következő kérdést: — 'Pakson 1882-től milyen la­pok, folyóiratok jelentek meg? A válasz egyértelmű : hosszas gondolkodás és mié'ly hallgatás. .Egyébként a kérdésekre három pontot lehetett topni. A nyolc munkásbrigád a megszerezhető 24 pontból i16-ot k'aipött. A mű­szakiak pontjainak száma '13, a megszerezhető T5 közül. A verseny végeredménye : A siófoki Kőolajipari Vezetéképítő Vállalat (Fáklya brigádja Vég­zett az első helyen, négynapos prágOli utazást nyertek. Tudom, hogy a művelődési központ vezetői elmondanák : két év alatt milyen rendezvé­nyeket tartottak, azon hányon vettek részt. S ismerve a ház programiját, pozitív számadato­kat írhatnánk ide. A szekér — a kultúra ügye — természetesen előre halad. Elmondhatnák, hogy milyen nehézségekkel küz­denek, s az is igaz lenne. Én Ózonban' azokért szólók, akik megisszák a harmadik és a sokadik korsó sört, mert azok­hoz az utat sem a művelődés! ház, sem a művelődési bizott­ság még nem találta meg ! • Munkaruhában, azok, akik reg géltől estig dolgoznak HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom