Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

1982. október 9. ^ÈPÜJSÀG11 Utak, keresztutak 4. Kivonulás Képzőművészeti irányzatok az impresszionizmustól napjainkig A Kós Károly tervezte budapesti Állatkert az cikkor divatos különböző kö­iKivoniuilás? Azaz: szecesszió, egész elmúlt másfél század művészete kivonulás. Nem mln- diig vol.t így. A középkor művé­szete, a reneszánsz, a barokk, inkább bevonulás volt, koruk váltóit kifejezési formája. A szimibolizmuslbá’l nőtt ki az a művészeti irány, melyben az irodailam, képzőművészet mel­lett az építészetinek, és iparmű­vészeinek is jelentős szerep ju­tott. Ez a művészi stílus a bel­ga szimbolizmussal rokon, úgy­nevezett Jugendstil volt ,(az 1896-fóil Münchenben megjelent Jugend - Ifjiúsá'g — című fo­lyóirattól kapta a nevét), ké­sőbb a szecesszió (kivonulás) névvel ment át a köztudatba. mint minden jelentős művész1! irány a frtanoid forradalmak átai, ez is tiltakozásból szüle­tett: a tömegigényektől elzár­kózó arisztokratikus polgárság ellen. A számtalan művészi kí­sérletnek szívósan el'lenáilló hi­vatalos művészi meafogailma- zástól igyekeztek Európa előre néző, látó művészei elszakadni, kivonulni, elsősorban Németor­szágban és Ausztriában. Amit az osztrákok Sezession-naik mondanak, s a németeknél Ju­gendstil, a franciáknál' Art Nouveau, Angliában pedig modern style, megint másutt: Liberty-style, Wellental, style métro, de nagyjából mind ugyanazt jelenti. A szecesszió a századforduló stílusa, nagyapáinké, jóllehet előzményei viszonyúinak a XIX. század közepéig. Rusiki... és Morris művészetelméletéig. Van, akii még mia is tiltakozik külső­ségei ellen, megveti nagyzolé­sait, fellengzős elhajlásait, sok­szor kétes értékű felszínességét, mások viszont erényeit keresik. Mi az, amire' ma építészeink és tárgyformáló iparművésze­ink felfigyelnek? A tiszta, vilá­gos, erős felépítésre, az alapos szerkesztési törekvésekre, az bnyaglhűségire. A Morris-féle er­kölcsi afapabra épült művészeti szemlélet követelménye az volt, hogy az életet és a1 művésze­tet össze kell hangolni. At kell hidalni azt a szakadékot, ami a történelem folyamán egyre mélyebb lett az uralkodó réte­gek művészete és a művészet­ből kirekedt nagy tömegek, vagy az elzárt és so'rvOdósnalk indult népi művészet között. Az ipar hatalmas lépéseket tett előre o gépesítés terén, és Mor­ris elképzelései a kézművesség feltámasztását illetően - mely pótolni lett volna hivatott a művészietlenoié, s egyben érték­telenné vált ipari termékeket - egyre időszerűtlenebbé váltak. Az új idők szükségét, a gépe­sítés elkerülhetetlen igényét Van de Velde ismerte fel, s a szecesszió minden egyémieske­dése ellenére megkísérelte a gépet a, művészet szolgáltatóba állítani. A szecesszió valójában analak az átmeneti állapotnak a stílusa, mely már ismeri a vas, a beton, az üveg szerepét a modern építészetben, isimeri □ tárgylkultúra anyagszerű köve­telményeit, figyel a tömeg ki­elégítetlen szükségleteire, de még nem találja meg a kéz­művesség és az ipari széria- gyártás helyes egyensúlyát, for­ma és tartalom kölcsönösségét. A szecesszióiban jelszó lesz a művészi egység követelése, ami azt jelenti: azonos tervező ke­zéből vagy legalábbis azonos szemléletből kerüljön ki az épü­let és a berendezés (erre épül később a Ba uha us-mozgalom is), jelszó lesz a kézművest gonddal előállított művészi ki­vitel1. Ugyaniakkor a procaos íz­lés az olcsó alaipainyagirta rakott dekorációval akar hivalkodni, azzal próbálja felvenni a ver­senyt a letűnt kultúrákkal. Az arany helyébe az aranyozás lép, az ólomra bronzot imitáló felü­let. Mindez a nemes anyag lát­szatával hivalkodó tömegelőál­lítás jegyében. Voltaik komoly kísérletek,, visszanyúlva a hagyományok­hoz, hogy a szecesszió techni­kai eszközeivel nemzeti művé­szetet teremtsenek. Kós Károly figyelmeztet e jelenségekre ön­életrajzi jegyzetében : „Mii volt a nyitja az én kétségen kívül meglepő építőművész-sikereim­nek? Egyszerűen ástak az, hogy Zép-eurápai szecessziós és a hazai ún. tulipános magyar sttí- lustörekvések mellőzésével a korszerű magyar stílusváltoza­tot a magyar építőhagyomá.nyök alapján és a mögyar nép épí­tő-formáló szellemében igye­keztem kialakítani. De ez nem volt az én találmányom, mert már az angol Ruskin és Morris építésztanítvá.nyaii és a finn Saairineniék ezen az állápon for­málták nemzetük új építőstílu- sát. Bartók és Kodály is ezen az alapon építették a korszerű­en új miagyar zene épületét”. A tulipános magyarkodás, a nemezsátrak külső formáját pa­lotáik tetőszerkezetébe áttevő szándék (Iparművészeti Múze­um) joggá! váltott ki vitát, de miinél távolabb kerülünk la sze­cessziótól, tannál inkább látjuk erényeit, s ez ta fontosabb, el­sősorban természetesen az épí­tészetet illetően. „Ez a kisza­kító, illetve új utat kereső épí­tészeti forradalom Magyaror­szágon aránylag későn, a mil­lennium körüli jelentkezett. Te­vékenységének élső fázisában csupán annyiban érvényesült, hogy a régi ailaaraljzú, szerke­zetű és elrendezésű, palotának kendőzött bérikaszárnyák értel­metlen tagozatait és vakolait- meg glipszornaime etikáját fel­cserélte az Ausztriáiból impor­tált, ugyancsak értelmetlen ta­golással és vakolat- és gipsz- ornamentiikta zagyvasáiggol. Ezt aztán o komoly művészeti for­radalom, bécsi márkájának lo­gikátlan és önkényes kisajátí­tásával1 „szecessziónak” köny­velte el a magyar köztudat. Jó­hiszemű tévedés volt a zseniá­lis Lechner Ödön a,mntakidején „magyar stílus”-nak minősített és szinte az egész magyar köz­véleményt, sőt, az építészek többségét is hosszú ideig meg­tévesztő „imézeslkalá as"-Szeeesz- sziója is. Az én véleményem szerint azonban nem ez volt az igazi komoly magyar szecesszió, hanem a Lechner-féle magyar stílusból kijózanodott legfiata­labbak útkeresése” - írta Kós Károly. KOCZOGH ÁKOS Kós Károly rajza i(iKövetkezik : 5. Magyar sze- • cesszió) Budapest, a művészetek fővárosa Kulturális életünk rangos ese­ménye az a zenei, 'színházi, táncművészeti seregszemle, amelyet budapesti művészeti hetek címen rendeznek meg évek óta szeptember-október­ben. Az őszi kulturális évad kezdetét hangsúlyos, koncent­rált programokkal tieszik neve­zetessé. Bevallottan a hazai, a fővárosi közönség számára és nem idegenforgami attrakcióul szánva... Hazai és az ilyenkor rendszeresen vendégszereplő külföldi művésze'k fellépése te­szi emlékezetessé a budapesti művészeti heteket.A hangsúly — íbiszért a korábbi budapesti zenei hetekből nőtt ki a szé­les körű rendezvénysor — most is a muzsikát illeti.' Az ‘idén vi­lágszerte Kodály-, Haydn- és Szt ravin s zkiij -é vf o rdulólk jegyé­ben zajlott a zenei élet. A ma­gyar zenei rendezvények is e három nagy névhez kapcsolód­nak. Nagyszabású centenáriu­mi Kodály-emlékkiállítással nyitották meg a budapesti mű­vészeti heteket a Budapesti Történeti Múzeumban, szep­tember 24-én. Egy nappal később a meg­nyitó díszhangversenyen Bartók- és Kodály-művek szólaltak meg az Erkel Színházban Ferencsik János vezényletével a Magyar Állami Hangversenyzenekar közreműködésével. A további­akban sem szűkölködünk ran­gos előadásokban, neves zene­karokban. A hazai művészek közül a már említett Ferencsik János karmester mellett Kórody András, Mihály András, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Perényi Miklós nevét emeljük ki. A legnagyobb szenzációt ígérő zenei eseménynek a Wiener Philharmoniker koncertje ígér­kezik Lórin Maazel vezényleté­vel. A müncheni Baryton trió, a Wiener Sängerknaben, Ale­xis Weissenberg, Nicolai Gedda hangversenye ugyancsak zenei érdekesség lesz. A modern zene, a Korunk zenéje ciklussal képviselteti magát minden évben azzal a céllal, hogy ilyenkor a magyar közönség megismerkedhessen a kortárs zene egy-egy neves képviselőjének életművével. — így hallhattuk tavaly az olasz Luigi Nono műveit, s így kerül sor az idén Lutoslawski szerzői estjére. A hazai zenei termés újdonságaival a 180-as Cso­port és Mártha István szerzői estjén ismerkedhet meg a hangversenylátogató. A művészeti hetek színházi produkcióit egyrészt a hazai színházak premierjei, másrészt külföldi együttesek magyaror­szági vendégjátékai adják. Az idén nem szűkölködünk bemu­tatókban — nyolc budapesti színház kilenc premiert tart. S igazi kulturális csemege lesz a Thaiföldi Királyi Balett és a Növi Sad-i Színház budapesti vendégszereplése. A táncot a Magyar Állami Népiegyüttes ünnepi hete képviseli az idén —• hagyományőrző és vadonat­új műsoraival.. A művészeti hetek sorában a képzőművészet is szerepet kap. Üj kiállítóházzal gazdagodik a főváros — a régi óbudai piac­MŰVÉSZET tér kétszintes gótikus és barokk épületében, az egykori sorház­ban; a Lajos utcában. Válto­zó kiállításain a kortárs magyar képzőművészetnek, állandó ki­állításain a századelő nagyjai­nak ad bemutatkozási lehető­séget. Mint minden évben, ezúttal is csatlakoznak a budapesti művészeti hetek programjá­hoz filmbemutatók, a televízió és a rádió művészeti műsorai is. Októberben ünnepi bemuta­tója lessz a Cannes-ban díjat nyert Egymásra nézve című Makk Károly-filmnek, s a fővá­rosi mozik első ízben egy neves hazai filmrendező — ezúttal Makk Károly — oevrejét vetítik. Zene, színház, tánc, képző­művészet, film, rádió, televízió... múzsák versengenek a közön­ségért, naponta új, változatos, érdekesnek ígérkező progra­mot, szellemi izgalmat kínálva. Művészeti intézmények és művészek fogtak össze, hogy valóban a kultúra, a szellem ünnepe legyen ez az időszak. Hogy Budapest ezekre a na­pokra a művészetek fővárosa is legyen. KADAR M. Textilutópia vagy látlelet? A szombathelyi textilbiennálé tanulságai Értem én, hogyne érteném a szombathelyi 7. fal- és tértextil biennálé szervezőinek szándé­kát, akik a textilművészet egyetlen országos fórumának valamilyen tematikát akartak adni, határt akartak szabni. Való igaz, hogy az országos seregszemlék, amelyek partta­lanul hömpölyögtek át a nagy budapesti kiálllítótermeken, so­ha nem nyerték el igazán sem a nagyközönség, sem a kritika tetszését. Szombathelynek meg különben sincsen erre a célra végeláthatatlan tere. Csakhogy a textil, mint alap­anyag, s mint műfaji megkötés, már eleve kizárja a túlmérete- zettséget; a minőségre figyelő zsüiri pedig ki tudta volna szűr­ni akkor is a kevésbé sikerült munkákat, ha a művészeknek nem textiHutápiát kellett volna készíteniük. (Sőt! Egyes mun­kák abba a bizonyos tárlatba nem is kerülhettek volna be, hiszen csak az élteti, hogy va­lami pislákoló szándék felcsil­lan bennük arra, hogy utópiát mutassanak be. Példa erre Koppány Gizella Fényruhák című munkája, amely áttetsző bábok és odavetett textilek kompozíciója némi fényeffek­tussal, nyugati kirakatok ihle­tésében.) A pályázati feltételek eléggé homályosan fogalmazzák meg az utópia jelentését, — példá­ul a textilutóipia egyenlő az elképzelt textillel, egyenlő a képzeletbeli textillel —, min­denesetre nem abban az érte­lemben használják a fogalmat, mint ahogyan a köztudatban él. Ezzel a mércével mérve is találunk frappáns textilt: min­denek előtt Kozma Vera mun­káját, aki a pályázatra egy jö­vőbeli, képzelt pályázati felhí­vást készített el textilből a Sa- varia Múzeum nevében, amely szerint: „Pályázatot hirdetünk az általános leszerelés követ­keztében feleslegessé vált egyenruhák és eqyéb katonai textíliák hasznosítására...” stb. És mellette a pályamű: egy katonai sátorlap pelerinnek el­készítve, divatos bőr-vállrésszel, (béke)galamb rátéttel. Van, aki albbtan tótja a textil- utópiát, hogy más anyagokból hoz lé*re textilt, textilként visel­kedő tárgyat. Balázs Irén nylon fóliába rendezett és zárt be átlátszóan olyan anyagokat, amelyekből eddig megejtően szép textilplasztikáit készítette. Gulyás Kati III. díjas alkotása: Ablak. .Nála tűnik ez az utópia-textil leginkább az eddigi út folyta­tásának. Mintha elemeire szét­szedve tárná föl anyagait, szí­neit, „ititka.it” egy új anyag, a fólia segítségével. Penkala Éva — Scherer József ugyancsak a fóliát használja 40 különböző anyag befogadására, azzal a különbséggel, hogy mindezek­ből 760 különböző variációt hoz létre. Gézből, selyemből, üvegnylonból készült Simonffy Márta textilje is: A burok. Kár, hogy miközben szárnyalását, kecses lebbenését élvezzük, ál­landóan ott motoszkál bennünk a kérdés: Mitől is utópia ez? S ha most a magyarázat meg­születik — hogy tudniillik, a jövőben már eredetünk, szüle­tésünk titkai is olyan átlátszó­ak, világosak lesznek, mint e 'burok —, félünk, hogy a mű­vész ránkpirit az Arany János-i mondással: Gondolta a fene! Hasonló belemagyarázási ve­szély fenyeget Gulyás Kati Ha­tásos textilsorozatánál is: régi csepeli házak tört ablakait, kopott füqgönyeit állította ki textilre fényképezve. Mi lehet itt az utópia? Hogy a szegény­ség, kopottság egy távoli jövő­ben már csak a műalkotásként kap szerepet? Érdekes, Hogy a szövéssel foglalkozó textilesek a legha­gyományosabb műfajban tud­nak újat - hozni e témában is. Van, aki csak a címadással ad fogódzót: Nagy Judit gobelin­jének a hátterében békés táj, az előtérben három pillangó, Papírsárkányok címmel. Vajon úgy véli, hogy amilyen fantasz­tikus állat ma számunkra a sárkány, olyan lesz a pillangó is, ha már nem lesz élő pillan­gó? Gecser Lujza nylonszala­gokból sző, tükör van a köze­pén : A 'jövő emlékei a kép ói­mé, s valóban, aki itt és most a tükörbe belenéz, a jövőben máir csak emlék lesz. Szilvitzky Margit tűzött, feke­te fdliületet mutat be, amelyen megszakad egy csík, alatta szi- várvnáyszín. Hegyeshalmi Lász­ló egyetlen mondatot nyom kü­lönböző ritmusban a textilfelü­letre: The war is over —'A há­borúnak vége. Ezt nyomja rit­kán és sűrűn, elmozdítva és egymásra, szinte ujjong a tíz felület, dekoratív llátvány szü­letik a betűkből. Lovas Ilona egy drótháló alá búzát ültetett, s vályoggal ta­pasztotta be. Ahol a vályog megrepedt, ott kibújt a búia és nő, növekszik. Utópiájának címe: Ha... Az utópia kihívására több­nyire reális gondokra mutató, nagyon ;is mának szóló 'munkák születtek. A legjobb művekből békevágy árad, figyelmeztetés. Oda kell figyelni a művészek higannyal nem mérhető láza, érzékeny idegrendszere által tükrözött világra. Mert utópia helyett látlelet jött létre. Torday Aliz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom