Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
alRffepüJSÀG 1982. október 9. Románia Hírkaleidoszkóp Roman megyében fölavatták a város 700 ágyas új, korszerű kórházát. Az elegáns, négyszintes épületiben többek között önálló sebészeti, belgyógyászati és szívgyógyászati osztály kezdte meg működését. * Jelentős eredményeket érnék el a szocialista munkaversenyben a temesvári építő és szerelő tröszt dolgozói. A temesvári építők az év eddig eltelt időszakában 216 lakást adtak át terven felül. Emellett néhány hónappal a határidő előtt elkészültek több óvodával, napközivel és más szociális létesítménnyel. * Szinte nincs nap, hogy valami újdonsággal ne szolgálna Nagyvárad belvárosa. Most Ifjúsági Könyvesbolt néven új könyv- és papíráru szaküzlet nyílt a belvárosban. Sorrendben ez a harmadik ilyen jellegű üzlet a nevezetes belvárosi sétáló utcában. * A Szeben megyei Avrigon egyhetes táborozáson vettek részt a megye képzőművészei, — festők, szobrászok, grafikusak. A történelmi múltú település — Gheorghe Lazar szülőhelye —, a szép környék, a gyors ütemben városiasodó község gazdag ihlletforrásnak bizonyult, több mint száz képzőművészeti alkotást eredményezett. A táborozok munkáit a helyi iskolában mutatták be a közönségnek. (BUDAPRESS— AGERPRES) A MIG-család diadalntja Az a név, illetve rövidítés, hogy MÍG, az egész világon ismert, mindenki tudja, hogy korszerű szovjet vadászrepülőgépet jelent. Az talán kevésbé ismert, hogy e rövidítés Mikojan és Gurevics tervezők nevének a rövidítése. A gépcsalád — katonai jelentőségén kívül — arról iis nevezetes, hogy a Szovjetunióban az első nagy sorozatban gyártott sugárhajtású vadászrepülőgép a MÍG—15 volt. Néphadseregünkben is ez voit az első korszrű vadászgép, az'első példányok 1951 augusztusában kezdték meg a szolgálatot. A MÍG—15 nemcsak a MIG- ek őse volt, hanem a sugárhajtású gépek egyik alaptípusa is. Ezen a gépen alkalmazták először az azóta már megszokottá vált hátranyilazott szárnyat, az orrkerekes futóművet, a függőleges vezérsík felső részén elhelyezett vízszintes ve_ zérsíkot. Szárnyának a nyilazási szöge még nem volt nagy, 35 fok ez a későbbi típusokban növekedett. A szárnyak felett elhelyezett pilótafülke áramvonlával jól igazodott az akkoriban nagy, óránként 1050 kilométeres sebességhez. Érdekes a hajtómű története is. A második világháború ismert ka tonai és gazdasági gondjai közepette a szovjet repülőgépipar nem készült el kellő időben a nagy sorozatban is gyártható és ugyanakkor gazdaságos üzemű sugárhajtóművel. Ezért megvásárolták a Rolls-Royce Nene-nek, az RD- 45-nek a tervét. Kezdetben változtatás nélkül, majd korsze, rűsítve ezt gyártották, s építették be a MÍG—15-ösökbe. Ezalatt a Szovjetunió repülőgép- ipara lélegzethez jutott, és egészen új sugárhajtómű-típu- sokat fejlesztett ki. A csalód következő tagja a MÍG—17 volt. Hasonló az elődjéhez, de nagyobb teljesítményű, szárnynyilazásának szöge 45 fok, sebessége óránként 1114 kilométer. A MÍG—19 először 1959-ben jelent meg ha_ zánk légterében, és e gépekkel a magyar rrepülők átlépék a hanghatárt. Ez a típus volt ugyanis néphadseregünkben az első szuperszonikus (a hang sebességénél gyorsabb) repülőgép. Szárnyának hátranyila- zása már 55 fok. Két utánégős gázturbinás sugárhajtóművét a törzs hátsó részében helyezték el. A repülőgép sebessége óránként 1450 kilométer. Az első szuperszonikus harci repülőgéptípust csakhamar követte a második, a MÍG—21. E gép repülési sebessége meghaladja a hangsebesség kétszeresét, legnagyobb repülési magassága a 25.000 métert. Leszállási úthosszát — akárcsak a MÍG—19-eseknél — fékernyő rövidíti. Ezt követték a MÍG—23-asok, amelyek ma mind repülési tulajdonságaikat, mind harcerejüket, fegyverzetüket tekintve a legkorszerűbb vadászoknak számítanak. NDK Egy család - több hűtőgép Bár a Német Demokratikus Köztársaság háztartásainak 99 százalékában van hűtőszekrény, továbbra is élénk a kereslet irántuk. Mind több család vásárol ugyanis második, sőt harmadik gépet. Nem csoda hát, hogy a termelés állandó növelését kérik a Kanl-Marx- Stadt megyében lévő scharfen- steini hűtőgépgyártól, közismert néven a DKK-tól. A rövidítés a vállalat egykori nevéből származik: Deutsche Kuehl — und Kraftmaschinen. Miiként Konrad Triemer, a scharfensteini DKK igazgatója elmondta, vállalata 1950 óta gyárt háztartási hűtőgépet. Napjainkban 25 másodpercenként kerül le egy-egy darab a szerelőszalagról. Az elmúlt 32 esztendőben több mint kilencmillió hűtőgép készült az üzemben. Az egymilliomodikat a gyártás megkezdése után 14 évvel ünnepelték meg, a nyolcadik milliós sorozat elkészültére viszont már csak 19 hónapot kellett várni — miközben a dolgozók létszáma jóformán alig változott. Ha csupán a termelés meny- nyiségét tekintjük is, ekkora ütemű növekedés csak különlegesen jó körülmények között jöhet létre. A scharfensteini hűtőgépgyár dolgozói elsősorban újításokkal és ésszerűsítésekkel igyekeztek növelni a termelést. A vállalat mintegy 500 főnyi mérnök-technikus gárdája sem tétlenkedett ez idő alatt. Kidolgozta a mikroélektronika bevezetésének, valamint az ipari robotok alkalmazásának a terveit. Három esztendő múlva már 130 ipari robot gyorsítja majd a termelés ütemét és megkönnyíti a ma még emberkézzel végzett, nehéz, egyhangú, szakképzettséget nem kívánó munkát. Jelenleg öt alaptípusú háztartási hűtőgépet és három alaptípusú mélyhűtő-fagyasztószekrényt készítenek az érc- hegységi Scharfensteinben. A „családi hűtőház" iránt különösen nagy a kereslet. Az egymillióm odik tavaly júliusban került le a szerelőszalagról, ami azt jelenti, hogy ma már minden tizenhatodik NDK-beli háztartásban van ilyen készülék. A scharfensteini gyár teljes termelésének egyharmadát a GS—150 jelű mélyhűtőszekrény teszi ki. Az arány az ötéves terv végére tovább javul: 1985-ben már 450 ezer korszerű „mirelitszekrényt” állítanak elő. A hűtőgépek korszerűségi mutatója a tömeg és a teljesítmény aránya. Nos, Soharfen- steinben arra törekszenek, hogy minél kisebb anyagfelhasználással a lehető legnagyobb hasznos űrtartal’mú készüléket állítsák elő. A DKK-ban dolgozó műszakiak, újítók és ész- szerűsítők alapvető célja, hogy az eddiginél áramtakaréko- sabb, célszerű elrendezésű, tartós, könnyen kezelhető, kevés karbantartást kívánó, esztétikus hűtőszekrényeket gyártsanak. A GS—150 jelű mélyhűtő esetében például 30 százalékkal sikerült javítani a tömeg és a teljesítmény arányát az előző típushoz mérten. Ugyanakkor ez a készülék naponta 0,35 kW energiával kevesebbet fogyaszt. KULCSÁR LÁSZLÓ Elemek és (érnek a világtengerekből A világtengerek vizében található értékes vegyi elemek és fémek mennyisége lényegesen nagyobb, mint a szárazföldi lelőhelyeké. Csakhogy eddig úgy vélték, kitermelésük nagyon energiaigényes, ezért nem kifizetődő. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Ocea- nológiai Intézetében nemrégiben elkészítették azt az úszó kísérleti berendezést, amelynek segítségével olcsón kitermelhetik a tengerek vizéből a különböző fémeket és vegyi elemeket. Hároméves kora óta hegedül fl Csajkovszkij-verseny győztese Az idei, VII. nemzetközi Csajkovszkij zenei verseny aranyérmét Viktória Mullova, 22 éves hegedűművésznő nyerte meg. A híres mester, Leonyid Kogan tanítványai közé 11 évesen került komoly előadóművészként, hiszen először háromévesen vett a kezébe hegedűt. Csodálatos tehetségét az óvónője fedezte fel, s így négy és fél évesen már a Moszkva melletti Zsukovszkij városka zeneiskolájában tanult. Majd felvették a moszkvai konzervatórium különlegesen tehetséges gyerekek részére létesített, zeneiskolájába. ötödikes volt, amikor Paoanini legnehezebb cap- riccióit adta elő, egy évvel később pedig sikeresen birkózott meg a mester Első hegedűversenyével. Később Glazunov, Mendelssohn és Sibelius műveit is felvette repertoárjába... Tizenhat évesen az ifjú hegedűsök versenyéről, Lublinból aranyéremmel tért haza. Négy évvel később, Helsinkiben a Sibelius nemzetközi zenei versenyt nyerte meg. Szívesen ad elő Baahot, Beethovent, Brahm- sot, Csajkovszkijt, Sibeliust. Közel áll hozzá Mozart zenéje is. — A zenei lényeg örökös keresése — az ifjú előadóműVész- nő jellemzője. Nagyon harmonikusan fejlődik, sikerrel fejti meg a hegedűjáték törvényeit Viktória Mullova, 22 éves hegedűművésznő, a Csajkovszkij zenei verseny aranyérmese- mondja tanítványáról Leonyid Kogan. - Már ma készen áll a koncertezésre, mint művészi életformára. NATALJA LAZAREVA APN-KS Vulkánkitörésből új szigetek a Kaszpi-tengeren A Kaszpi-tenger térképén az idei nyártól új szigetet jelölhettek be. Ezt víz alatti iszapvulkán hozta létre. A tudósok véleménye szerint - a Bakutól délkeletre 190 kilométeres távolságban a Banka Livanova körzetében 30 éve kialakult elődjéhez hasonlóan — ez a sziget sem lesz azonban hosszú életű, mert a hullámok fokozatosan elmossák. A szigetre érkezett kutatók a mélyből felszínre került rétegek között elsősorban olajnyomokat tartalmazó anyagot és homokot találtak. Különös érdeklődést váltottak ki a keresztmetszetben kétméteres átmérőjű jövevénykövek. A kutatóhajóról felvételeket készítettek a tengerfenék megváltozott domborzatáról, gáz- és vízpróbákat vettek. Hasonló jelenség tulajdonképpen nem számít ritkaságnak a Kaszpi-tenger életében. Azer- bdjdzsáni partszakaszán az elmúlt két évtized során több i sza pvu (ka n - kitörést reg i szt rá I talk, amelyeknek eredményeként új szigeteik keletkeztek. A kitörések egybeestek a tengerszint ingadozásával. Különösen aktív az iszapvulkán-tevékeny- ség a tengerfenék tektonikus mozgásai során, és gyakran előzi meg földrengés. A szovjet tudósoknak az a hipotézise, hogy az iszapvul'ká- nok a kőolaj- és földgáztartalom kísérő jelenségei. Ez érvényes a víz alatti vulkánokra is. így például a Kaszpi-tengeren jelenleg kiaknázás alatt álló kőolajlelőhelyek - a Bulla- tenger, a Duvannij-tenger és mások - közvetlenül kapcsolódnak az iszapvulkánok tevékenységéhez. Térkép a fejlődésről MIG—23-as egy ne mzetközi díszszemlén
