Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

1982. október 7. NÉPÚJSÁG 5 A közoktatás kérdései Számítógépkezelő tagozat Bonyhádon Bár a gimnáziumoknak elsőd­leges feladatuk a továbbtanu­lásra való előkészítés, nem ke­vés azoknak a száma sem, akik kívülrekednek a felsőoktatási intézmények kapuin, vagy egy­általán meg sem próbálják a felvételit. Velük mi lesz? - ve­tődött fel élesben a kérdés. A nagybetűs életbe, hellyel-közzel korszerűnek mondható általá­nos műveltséggel kikerülő ifjak a társadalmi munkamegosztás egyre bonyolultabbá váló gépe­zetében nem tudtak mit kezde­ni magukkal. Erre kínál meg­oldást az úgynevezett, fakultá­ció, melynek során a tanulók az első két év utón - amikor már kirajzolódnak „az erő­viszonyok" — különböző elmé­leti és gyakorlati tárgyakat ve­hetnek fel, pályaválasztási ter­veiknek megfelelően. Azok, akiknek vajmi kevés esélyük van a továbbtanulásra, a gyakorlati tárgyak felé von­zódnak. Ezek általában a tá- gabb értélemben vett termelő, valamint nem termelő ágazat különböző területeiből alakul­nak ki, igazodva a társadalmi szükségletekhez. Ez utóbbi na­gyon lényeges. Bonyhádon, a Petőfi Sándor Gimnáziumban két éve kezdte meg működését a számítás- technikai tagozat. Miért éppen Bonyhádon? Ez kissé rejtélyes, mert elsősorban Szekszárdon lenne szükség a számítógépe­ket kezelő, a „bűvös" masinák­hoz értő fiatalokra. Az előzmé­nyekről hallgassuk Schwarcz Tibort, a bonyhádi gimnázium igazgatóját.- A Neumann János Társa­ság jelentkezett ilyen igénnyel, és mi a megyei tanács segít­ségével megragadtuk a lehető­séget. Beindítottuk a számító­gépkezelő ismeretek tantárgy fakultatív oktatását. Ezt egyéb­ként érettségi tárgyként is fel­vehetik a diákok.- Elnézést az aggályosko­dásért, de mi számítástechni­kai tanfolyamról tudunk.- Rosszul tudja, és valószí­nűleg nincs is egyedül. Túlzás lenne állítani, hogy mi a két év során, harmadik, valamint negyedik osztályban szakembe­reket képezünk. Ez is - mint általában a fakultációk - egy­fajta előképzettséget nyújt az adott szakterülethez, jelen eset­ben a számítástechnikához, amellyel ha a gimnáziumi évek után mélyebben foglalkoznak a tanulók a különböző tovább­képzéseken, szakemberekké vál­hatnak. Élénk érdeklődés- Tavaly heten kezdtek, ők - tudomásom szerint - a szak­mánál maradtak. Az idén azon­ban nagy érdeklődés nyilvánult meg a fakultáció iránt, ugyanis a Számítástechnikai üzemszer­vező Vállalat irányításával két csoportban 23-an, heti két el­méleti, valamint három gyakor­lati órával kezdték el az alap­ismeretek elsajátítását. Egy ilyen speciális tagozat beindítása az iskola részéről mindenképpen kockázattal jár. Külső oktatók segítségével le­het csak megoldani a képzést, mert mind az elméletet, mind pedig a gyakorlatot az adott vállalat magasan kvalifikált szakemberei értik igazán. — Természettudományokkal foglalkozó tanáraink értenek valamelyest a számítástechni­kához, de nem erre van képe­sítésük - jegyzi meg az igaz­gató. - A SZÜV-vel nagyon korrekt kapcsolat alakult ki. Szakmérnökeik nagy odaadás­sal végzik munkájukat, heten­ként jönnek Bonyhádra órákat tartani, és fogadják a tanuló­kat a vállalatnál. Megszólal az első óra végét jelző csengő. A számítógép- kezelő speciális tagozaton részt vevők — a többi diákkal ellen­tétben - nem igyekeznek a szünetre, mindenki a saját pa­pírjaival foglalatoskodik. Trapp Ottó rendszermérnök nyomban magyarázattal szolgál: - Le­zártuk az első témát és dolgo­zatot írtunk. Eddig a különbö­ző számrendszerekben végzett műveletekkel, valamint az át­váltásokkal foglalkoztunk. — Mit csinálnak majd a má­sodik órán? — Elkezdjük az Adatok ábrá­zolása számítógépen című té­makört, s aztán óráról órára egyre jobban elmélyedünk benne. — Átadni a megszerzett tu­dást, nehéz feladat. Itt a ka­tedrán legalább annyira peda­gógusnak is kell lennie mint mérnöknek. — Szerencsére nem áll távol tőlem az oktatómunka. Már a diplomaszerzés éveiben is vé­geztem hasonló feladatokat és a legutóbb különböző tanfo­lyamokat vezettem a vállalat­nál. Úgy érzem, sikerült a diá­kokkal jó kapcsolatot teremte­nem, várják a keddi és csütör­töki napokat, amikor találko­zunk. Hogy az anyagot mennyi­re értették meg, az a dolgozat­ból majd kiderül. Biztosított a jövő — Hogyan sikerült a dolgo­zat? — szólítom meg a szünet­ről visszatérő Váncsa Zoltánt. — A számítási feladatók közül valamennyit jól oldottam meg, de az elméleti kérdésekre nem tudtam helyesen válaszolni. — Miért jelentkezett erre. a tagozatra? — Nem tartozom a tovább­tanulni szándékozók közé, de szeretném biztosabban látni a jövőmet. A tavalyi negyedike­sek nagyon érdekes dolgokat meséltek. Most nekivágok, én is megpróbálom. Idáig nagyon tetszett minden, izgatottan vá­rom a további eseményeket. Szinte ugyanezeket a szava­kat hallom vissza Papp Idikó- tól, aki Simontornyáról került a bonyhádi gimnáziumba. Külö­nösen a csütörtöki napokat ked­veli, amiiikoir Szekszárdon, a köz­pontban vannak gyakorlaton. A különböző gépek - amelyeket egyelőre még csak megnéztek - már alaposan felcsigázták érdeklődését. 'Két nap múlva, csütörtökön ismét találkoztunk a bonyhádi gimnazistákkal, de ezúttal Szek­szárdon, a SZOV-nél. Órarend szerint most gyakorlaton van­nak, de egyelőre még az elmé­let dominál, ugyanis nem lehet élesen elválasztani a kettőt. Egy év múlva már több lehető­séget ad a tanterv a konkrét, manuális tevékenységre, de harmadik osztályban még az ismeretek elsajátításán van a hangsúly. Az itteni órák leg­nagyobb haszna: láthatják, ér­zékelhetik azt, amiről tanulnak, 'beszélgetnek és nem utolsó­sorban ismerkednek a munka­helyen. Apropó munkahely! A fakul­táció kétségtelenül nagy nyer­tese a SZÜV. Nádor Iván igaz­gató örül a bonyhádiak vállal­kozó kedvének, de-mint mond­ja - számított is a bonyhádiak 'jelentkezésére, mert a számí­tástechnikának, mint új tudo­mánynak itt vannak hagyomá­nyai a megyében. Ha sikerül a fiatalokkal megszerettetni ezt a mindenképpen érdekesnek ígérkező pályát, akkor a fluk­tuáció miatt jelentkező munka­erőgondok könnyen megoldód­nak. A kétéves képzés után a vállalatnál maradó pályakez­dők operátori munkakört tölt­hetnek be, ha pedig képezik magukat, technikusokká vál­nak. És ha többen közülük mégis másutt helyezkednék el, az sem baj, mert korszerűbb általános műveltséggel rendel­kező tanulók kerülnek ki az életibe. A gyakorlati órán még sokat kell jegyzetelni Az ozorai ásatások mérlege A vártnál is gazdagabb ered­ményeket hozott üz ásatások el­ső teljes idénye, Ihlisz a tavalyit a szakemberek csak szondázó jel­legűnek minősítették. Az eljö­vendő helyreállítás szempontjá­ból fontos a falkutatások során bebizonyosodott gazdag hom­lokzati tagolás, melyre a nyu­gati és északi homlokzaton buk­kantak. Ablakok, konzolok, bol­tozott és faoszlopos erkélyek, kékmintás falfestés került elő. Tisztázódott a helyiségek be­osztása, így a nagyteremből nyílt várkápolnáé is. A várká­polna oltárlapját egyébként megtalálták a külső várbeli tö­rökkori szeimétesgöd.rök egyiké­ben. Az udvaron már korábban feltételezett loggia alapozását feltárták, a 18 oszlop és egy megtalált oszlopfejezet révén lehető lesz imbjd a helyreállí­tás. A középkori várbejáratnál sajátos vízgyűjtő akna került elő, alább pedig a török hely­őrség mintegy 40 aprócska la­kószobája. Különösen gazdag eredményt hozott a várpalota környékének feltárása. 60 mé­ter hosszan kiásták a déli fa­lat, egészében a délkeleti és délnyugati, 8 méter átmérőjű sairoktornyot. Ugyanennek a munkának az északi oldalon történő elvégzését egyelőre még hátráltatja egy útban álló épület kisajátítása, amihez az anyagi eszközöket egyébként már biztosította a megye. •Nagyon nagy 'jelentőségű egv őskori telep maradványainak felszínre bukkanó sa, mely a bronzkor végéihez köthető. Itt, feltehetőleg kultikus céllal le­ölt, 7 különböző állat csontvá­zát is 'megtalálták. Szinte biz­tosra vehető, hoqy az egész vár­kastély alatt őskori telep húzó­őskori házmaradványok a külső vár területén dik. A várkastély kifejezés hangsúlyozandó, mert a vizsgá­latok az épület, a falak és -bás­tyák alapozásának elemzése so­rán egyszer s mindenkorra el­döntötték, hogy Ozora soha nem vollt katonai értelemben vett vár, hanem csak főúri, föl­desúri tekintély növelésére emelt előkelő lalkóépület-iegyüt- tes. Gazdag a tárgyi feletek sora: cserepek, korsók, ka'pa, kályha és~~0 táplálkozás» szokásokra utaló magvak, sőt hajpikkelyek Is. 'Az itteni ásatások jelentő­sége messze túlér a megye ha­tárain, az egész magyar mű­vészettörténet és régészeti tu­domány -szempontjából páratlan jelentőségű. O. I. Fotó: Cz. S. Nem volt uborkaszezon Jog1 kérdések A házastársi tartásról iNoipsugarasan bár, de vissza­vonhatatlanul elérkezvén- az ősz, az iránt é-rdeklődtünlk a me­gyei művelődési központban, hogy -a sokak -által uborkasze­zonnak vélt -nyári hónapokban mit sikerült végez-niölk? — A nyá-r ná'lun-k június dere­kán kezdődött, — mondotta Ka- cziáén -János -igazgató — a tan­évzárással egy időben. A -dol­gok természete szerint termé­szetesen .van visszaesés a for­galomban, de igyekeztünk a körülményekhez alkalmazkodni. A -hagyományos rendezvények sorában elsőként a Szekszárdi Zenélő 'Nyár említendő. A négy komolyzenei produkció mintegy 700 vendéget vonzott a régi megyeháza udvarára. Fontos feladatunk volt a nyáron a mű­vészeti -csoportok vezetőinek képzése, továbbképzése. Dom­bod, -Tengette, Lengyel, Oun-a- föl-dváír, Paks, Váralja és Dom­bóvár volt a színhelye különbö­ző táborainknak, mintegy 350 résztvevővel. Külön említendők a dombóvári fafa-ralgók, akik­nek munkássága „eredményét", játékok formájában -a -gyerekek azóta a szabadtéren- -már hasz­nálatba Is vették. Ugyanígy a du-n-a-földvári színjátszó-rendező tanfolyam, -melynek sikere alap­ján várhatólag a -nagyközség­ben rendezik jövőre a -nemzet­közi amatőnszínjátszó-tábort. jól sikerült a természetvédőik ku­tató tábora lils. A fiatal'ok nyári időtöltését a táncos disco éppúgy szolgálta, mint az úttörő-házzal közösen szervezett -műsoraink. Sikert aratott a szekszárdi fedett uszo­dában- az -úszni -nem tudó gye­rekeknek rendezett v-idám viz-i játék. Ugyanígy -a Szálkára, a Ta-mási—'Ozora—Silm o n tornya útvonalra, Ma-gyairegregyre és a Gsörg-e-itöhoz tett k-i-rá n-d-uilá- sok is. Végezetül voltak kiállításaink és több állandó közösségünk, így a nyugdíjiasklu-b, a rej-tvény- fejtők, az „Érc" -ifjúsági zene­kar, -a fotó-filmesek, sakkozók és horgászok szervezett tevé­kenysége -a nyáro-n se szüne­telt. Summázva a summázható- k-at: - nem Volt u-borkaszezon! A házasság felbontása előtt álló, önálló jövedelemmel nem rendelkező asszonyokat így szokták biztatni az ismerősök: -Ne félj a válástól, legfeljebb megítéltetsz magadnak nőtar­tást. Nos, ezt a fogalmat eb­ben a formájában a mi család­jogunk nem ismeri. A házastársi tartásra vonat­kozó szabályok viszont aláhúz­zák mindkét házastárs felelős­ségét egymás iránt. Amennyi­ben a törvényi feltételek fenn­állnak, nemcsak a férj, de a feleség is kötelezhető arra, hogy párja megélhetéséről gon­doskodjék. Vonatkozik ez a há­zasság fennállása alatti és utá­ni időkre egyaránt. A házastársak esetleges ké­sőbbi eltávolodása, sőt a há­zasság felbontása sem semmi­síti meg teljesen egymáshoz tartozásukat, egymás sorsáért fennálló bizonyos felelősségü­ket. A házasságukat fel nem bon­tó házastársaknál, akik már külön élnek, nem áll fenn a vagyonközösség. Mit tehet pél­dául egy asszony, aki az egész együttélés alatt nem tudott dol­gozni, mert a gyerekek nevelé­sével, a háztartási munkákkal volt elfoglalva? Ilyen esetben a férj köteles őt különvagyonából is eltartani. Fontos szempont ilyenkor, hogy a tartásra szo­ruló fél önhibáján kívül legyen ilyen helyzetben, és ne legyen érdemtelen a tartásra. Mikor tagadható meg érdem­telenség címén a házastársi tartás? A házasság felbontása előtti - a különélés idejére igényelt tartás elbírálásánál a bíróság azt vizsgálja, hogy a házastárs, aki a tartást igényli, nem felelős-e maga is a házas­élet megromlásáért. A házas­ság felbontását követően a há­zastársak között már lényege­sen lazább a kapcsolat. Nem -kötelező a hűség, de kötelező a tisztességes magatartás a volt házastárssal szemben. •Nem ennek megfelelően vi­selkedik, aki válás után min­dent elkövet annak érdekében, hogy volt férjét, feleségét va- gyonilag, erkölcsileg tönkre­tegye. (Értékes vagyontárgyait elpusztítja, rágalmazza, alapos ok nélkül feljelenti stb.) A fi­gyelmet felkeltő felelőtlen, er­kölcstelen életmód vagy súlyos bűncselekmény elkövetése is oka lehet a tartósra érdemte­lenné válásnak. Milyen szempontok érvénye­sülnek a rászorultság vizsgála­tánál? Ha a nő a váláskor vagy az életközösség megszakadásakor -már betöltötte az ötvenötödik életévét, nem kötelezhető arra (ha eddig nem volt kereső fog­lalkozása, nem szerzett nyug­díjat), hogy most nézzen vala­mi jövedelmet hozó tevékeny­ség után. (Férfiaknál a hatva­nadik év jöhet számításba eb­ből a szempontból.) Fontos tényező az egészség- károsodás. Jelentősége van an­nak is, hogy van-e vagyona a tartást igénylőnek. Ha igen, előbb ezt kell felélnie, azután •kérhet házastársi tartásdíjat. A gyermekgondozási segélyben részesülő anya is követelhet tar­tásdíjat, ha a körülményei in­dokolják. A házastársi tartásdíj iránt a házasság felbontását követő öt éven belül lehet pert indítani. Ha a volt házastárs a házasság felbontását követő öt év eltelte után válik tartásra rászorulttá, volt házastársától csak különös méltánylást érdemlő esetiben -követelhet tartást. DR. KERTÉSZ ÉVA Trapp Ottó oktató bemutatja a feladat megoldását ___________,________i________________________________ É pségben maradt török kori korsó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom