Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-06 / 234. szám

A NÉPÚJSÁG 1982. október 6. Szovjet lapokból A vértanúk emlékezete Az aradi tizenhármak: Knézich Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos. (Középső sor): Láhner György, Poeltenberg Ernő, gróf Leiningen Károly, Török Ignácz, gróf Vecsey Károly. (Alsó sor): Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos. „Égy .évszázadig 'nem lesz több forradalom Magyarorszá­gon, iha ikell, a fejemmel sza­vatolok érte, mert gyökerestől irtom Ici a gazt... Utasításaim nincsenek, de teljhatalmam van, (korlátlanul rendéUtezhetem a király névéiben" - írta 1849. augusztus 24-én Aradiról báró Julius von Haynau, az osztrák hadisereg főparancsnoka, Ma­gyarország és 'Erdély korlátlan hatalom mail felruházott 'katonai és polgári kormányzója bizal­masának, Klári von 'Sahömíhals császári és királyi oltálbornagy- nalk. Ugyanebben a leveliében már el is büszkélkedhetett első áldozatává1!: „Ezzel a szörnyű példával tartozom a hadsereg­nek és a viliágnak elrettentő például, tegnapelőtt megkez­dődött a dolog, felakasztottam egy Auffenberg nevű egyént, aki valamikor hadnagy volt a Mazzuűhéíli ezredben, aztán ezredes és 'Kossuth segédtiszt­je”. És: jKiss, Lei'ningen, Poel- temberg, Vécsey ‘stb. (is követni fogja, miihelyt megérkezik. Az elljárás a lehető legrövidebb lesz, megállapítjuk az illető­ről, hogy tisztiként szolgált ná­lunk, és fegyveres szolgálatot teljesített a lázadó hadsereg­ben.” Valóban rövid volt az 'eljá­rás. Az első vértanút, akit ma­gyar nevén Ormai Norbert va­dászezredesként tart számon a történelem, követték a többiek, szám szerint tizenhármán, akiket 1849. október 6-án az aradi sáncon végeztetett ki a vér­szomjas osztrák tábornok. ÄW? ííiSÍW'M *»r«ïiS. Ugyanaznap Pesten, az Újépü­let előtt ölték meg az öngyil­kosságot megkísérlő Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar kormány miniszterelnö­két. Az aradi tizenháromról szoktunk szólni az elbukott 1848-as forradalom és szabad­ságharc .vértanúit említve, de ennél' jóval nagyobb a számuk. Hiszen október 25-én Haynau agyonlövette Kazinczy Lajos ez­redest, 1850-lben január 19-én kivégeztette Baulk Lajos alez­redest, 1850. február 7-én a halál megváltotta szenvedései­től Lenikey János tábornokot, akit Haynau szintén halálra szánt. De kivégzőosztag golyó­jától találva, vagy a hóhér kö­telén végezték még mások is; ismerjük Gsányi László, Jesze- nák János, a lengyel Mieczys- law Woronieczki ezredes, Cser- nus Manó, Perényi Zsigimond és Szacsvay Imre tragikus sor­sát. Egy krónikás összesen száz­tízennégy kivégzést regisztrált : negyvenkilencen 'kötél, hatvan­ötén golyó álltai végérték életü­ket. Haynau nemcsak a magyar nemzetet kívánta, elrettenteni. H'iszen a magyar eseményeket nagy figyelemmel és rokon- szenvvel követték szerte Euró­pában. Heine, iMiarx, Engels éppúgy, mint a korszak sok más nagyszerű gondolkodója, s áz utcáik népe, amely 'bár osaik tö­redékesen értesülhetett a ma­gyarok harcáról, ösztönösen testvéreit üdvözölte a nemzeti függetlenségért küzdőkben. A reakció nemzetközi szövetsége éppen ezért egyesült Kossuth VÚ4I *H*«J Magyarországa ellen. Es a má­sik oldalon: ezért sereglettek a haladás hívei a magyar sza­badságharc lobogója alá szerte Európából, ezért állt át néhány tisztán látó cári tiszt a forra­dalom elnyomására küldött hadseregből a forradalom vé­delmére. ■És méltatlan sors jutott az aradi vértanúiknak később is, amikor már ápolták emléküket. A kiegyezés utáni Habsbung- időkben és a Horthy-lkorszaik- ban hazafias frázlispufogtatás folyt 1849. október 6-a mindén évfordulóján, feledtetni 'akar­ván azt a történelmi 'igazságot, hogy a nemzeti függetlenség és a haladás nemzetközisége szo­rosan összetartozik. Nem sike­rült, nem sikerülhetett. A nép - ha legendákkal, a történelmi tényeket talán nem minden­ben pontosan fedve is — meg­őrizte szívében a mártírok iga­zi emlékezetét. S amikor ismét idegen élnyomás fenyegette az országot, amelyet imár másak érdekeiért háborúiba vittek, ép­pen 1941. október 6-án zajlott le oz első tüntetés az ország fasiizálódáso, o náoi szövetség ellen. Az új küzdelem harcosai emlékezték a forradalom és a sza hódságiba re mártírja ina. 1848—49. valóságos tanúságára emlékeztettek. Vaijha többen megfogadták volna ezt a fi­gyelmeztetést: az országnak nem kellett volna olyan ször­nyű árat fizetnie azért, amiért eleink is 'küzdöttek — a hala­dás, a szilárd függetlenség útjára jutásért. Pintér István SZOVJETUNIÓ Ritka értékű dokumentáció­nak nevezte egy külföldi szak­ember azt az összeállítást, ame­lyet a folyóirat az első űrkutató eszköz fellövésének negyedszá­zados évfordulójára készített. A képes-szöveges 'krónika áttekin­ti azt az 1500-nál több árszer­kezetet, amely az 1957. október 4-én Föld körüli pályára jutta­tott első szputnyik óta kémleli a végtelent, és beszámol azok­nak az űrhajóknak és (faszerei­vé n yek n ek tevékenységéről, amelyeken eddig mintegy 60 űr­hajós dolgozott. Terjedelmes anyag mutatja íbe az Angarátó'l az Hibáig cím­mel a KGST-országok egyesített villamos energetikai rendszerét. Megtudhatjuk, hogy a nemzet­közi viszonylatban lis kivételes méretű Béke rendszer milyen létesítményekkel 'bővül a közel­jövőiben, és mit tesz az éssze­rűbb en© rgiaga z d á Ik o d á s'é rt ! Nemzet és kultúrája című in­terjújában 'Eduard Seva.rdnad- ze, a Grúz Kommunista Párt el­ső titkára a grúz 'szellemi élet fejlődéséről, 'az egykori hegyla­kók nemzetközi kulturális té­nyezővé válásáról, valamint a szovjet népek kulturális köl­csönhatásáról beszél. Sók százezer hektáron ter­mesztik a Rjotr Alszmii'k irányi/ tásóval Ikiaemes.ií.ett Ikruimplifaj­tóikat. Az elsőrendű kultúrnö­vény történetének érdekes epi­zódjairól és a krumpli kedve­zőbb tulajdonságai 'kialakításá­nak ellentmondásos lehetősé­geiről szól a Belorusz burgonya című cikk. Ahol a> 'szél születik címmel a türkméniüi badlhizi természet- védelmi területre vezet ©I a lap. Több országosan vagy világvi­szonylatban veszélyeztetett ál­latfajt sikerült itt megmenteni a kipusztulástól, és távolabbi vidékeket is kisegíteni szapo- íruíatükikai. Jó néhány, eddig alig ismert mozzanattal egészíti 'ki a nagy olasz forradalmárról és hadve­zérről élő képet Garibaldi orosz segítőtársai című írásában. V. Vinögradov történész. LÁNYOK,ASSZONYOK Hosszú évek hagyományai­nak megfelelően az idén is az olvasók kérdései, javaslatai alapján állította össze a szer­kesztő bizottság 0 Lányok, Asz- szonyok októberi számát. V. Ruben, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa. Nemzetiségi Tanácsának elnöke az autonóm szovjet köztársaságokról tájé­koztatja ’az olvasókat. A gye­rekkori emlékek című írás az óvodai nevelés kérdéseiről szol. A hagyományok, ünnepek, nép­szokások című rovat — amely hosszú idő után isimét íjélent- kezett - a- színpompós szoro- csinci ünnepről ád hangulatos beszámolót. 125 éve született Konsztantyin Eduardovics Oiolkovszkij, az űr­hajózás megteremtője. Róla és kaíugal házáról szó! a Világűr földi útjai című írás. A lap tudósítóljp, il. Gyenyiszo- va magyarországi útja során fel­kereste az épülő atomerőmű­vünket, beszélgetett az ott élő és dolgozó, különböző nemzeti­ségű emberekkel. Tapasztalatait a 'Paks jelene című cikkében összegezte. Az Áruházban dolgozunk cí­mű, sóik képpel illusztrált anyag egy népszerű moszkvai áruház életébe nyújt betekintést. A Ka­zahsztáni tekemet című írás a híres nemezszőnyegek 'készíté­sének titkaiba avatja be az ol­vasót. A Moszkvai Központi Lő­ve rse n y p ál'ya I o va sis k o I á j á bo n sok gyerek ismerkedik meg a lovaglás titkaival, köt szoros barátságot a szép, okos állat­tal, ,a lóval. Erről szól a 'Lovagló- lecke 'Bitcában című cikk. Mese, divatrovat, orosz nyelvlecke, a fotópályázatra be­érkezett szép felvételek, a mel­lékletben kézimunka-leírások, ételreceptek és rejtvények vár­ják az érdeklődőiket. SZOVJET IRODALOM Leonidas Jacinevioius Litván író Reggel ötórai tea című re­génye olvasható a folyóirat ok­tóberi számában. A mű napja­inkban Ijátszádiik, a Gudfnis csa­ládi életét mutatja be. Az apa tanáir volt, ma betegen, vissza­vonultam él 'két fiavaf: Vaidis, a Ikisetabilk fiú gyárban dolgozik, mellette esti iskolába tanul', Tauras, a nagyobbik fiú böl­csészkart végzett, most jelent meg első kötete. Hármójuk bo­nyolult, ellentmondóso'kikail teli kapcsolatát, külön életüket, út­keresésüket, vívódásukat úgy tárja fel a fiatal1 író, hogy köz­ben széles körképet fest a mai litván valóságról': a gyár életé­ről, az érteímilslég helyzetéről. A regényt Bojtár Anma fordítot­ta. A szám líra-rovata Malksziim Tank belorusz 'költő verseiből ad válogatást. Érdeklődésre tart­hat számot a kárpát-ukrajnai magyar irodalomból készült ösz- szeállítás, őrhelyben egy novel­la., Ihat költő versei és egy, az ungvári irodalmi 'életet bemuta­tó dilkk kapott helyet. A Hálám s halaim című vers négyféle fordításával, Szovjet írók vallomásaiból készült ösz- szeállítással és Szergej Zaligim cikkével köszönti a folyóirat a 80 éves Illyés Gyulát. 'Eriki 'Edit Bölöni Györgyről írt érdekes cikket a folyóirat szá­mára. szputnyík Sok kell-e rz embernek? - teszi fel a kérdést a lap indító anyaga. A szerző így válaszol: Sok. Mla'jid : „A legegyszerűbb számítógéppel is kiszámítható, hogy mi, 'bolygónk lakói négy és fél miliiiárdmyian vagyunk, s ha levonjuk az óceánok víztük­rét, és a szárazföld területét el­osztjuk az említett számmal, könnyűszerrel azt a választ kapjuk, hogy valamennyien (jól elférünk kényelmes bolygónkon, és az nemcsak bennünket, ha­nem távoli utódainkat ‘is képes ellátni étellel, itallal, meleggel." Csakhogy ezt a bolygót meg kell óvnunk, ímeg kell őriznünk. Valerij Kuzakovnaik, laz APN hír- magyarázójának írása A „zsidó­kérdés" keleten, nyugaton és Izraelben címet viseli. A cikk tényeket félsorakoztató, s ettől meggyőző írás. A Szovjetunió példa nélkül álló intézkedést tett: egyolda­lúan kötelezettséget vállalt, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Hárítsuk el a nukleáris háború veszélyét! címmel a lap figyelemre méltó anyagot 'közöl e témakörből. Hozzuk le d Napot a. 'Földre - azaz földi körülmények között ismételjük ímeg a könnyű atom­magok egyesülésének reakció­ját, lazt, ami a csilla-goikban megy végbe. Ezt a feladatot tűzte ma­ga elé tudósok egy csoportja. Ha ezt a célt sikerül elérni, az emberiség gyakorlatilag kime­ríthetetlen energiaforráshoz jut­hat. 'Ezt taglalja a Termonuk­leáris szintézis: 'lenni vagy nem lenni? című anyag. iTölbb nyugati ország statiszti­kája szerint csak minden tize- dis gyermek születik kifogásta­lanul egészségesen. Erre a. kér­désre irányítja az olvasó fi­gyelmét' a Mielőtt a gyermek világra jön oímű tanulmány. Az urbanizáció és a .termé­szetvédelem legégetőbb kérdé­seivel foglalkozik Alekszandr Gyedül azonos című írásában. Huszonöt méter lesz annak a gigantikus méretű teleszkópnak a tükörátmérője, melyet szovjet tudósok készítenek. A csilla­gászat iránt érdeklődök figyel­mébe ajánljuk a Meglátni a vi­lágmindenség szélét oímű írá­sát. A sportrovat együk anyaga Olga Bicserovát, a fiatal tor- nász-világbaijnoknőt mutatja be, míg egy imásiilk egy különleges téli sportról ad számot. A sakk- rovatban a levelezés formájá­ban történő játékról, olvashat­nak. Filmforgatás Szekszárdion Háry János és vendégei A múlt hét végén sok szek­szárdi „lesett” be a régi me­gyeháza udvarába, s nem min­dennapos élményben volt ré­szük. Mégpedig azért nem, mert filmet bizony nem forgat­nak naponta minden község­ben, városban. Szóval esemény­számba megy, ha megérkezik a stáb, s főként az, ha egy- egy készülő jelenetből, annak kulisszatitkaiból már a felvétel, vagy a kameraprába idején láthatunk, néhány pillanatig ré­szesei lehetünk a filmesek kü­lön világának, elcsíphetünk né­hány rendezői utasítást, ami fü­lünknek igencsak szokatlan. A televízió pécsi stúdiójának munkatársait és a színészeket csöppet sem zavarták a néze- lődök, kíváncsiskodók. Kemé­nyen és temperamentumoson dolgoztak két és fél napon át, hogy mielőbb filmen legyen a Háry János és vendégei című film - pillanatnyilag még - alapanyaga. A szórakoztató, ugyanakkor ismeretterjesztő fil­A kacér római hölgyek met a televízió a tél végén, vagy tavasz elején mutatja be a nagyközönségnek. — Persze, a Tolna megyeiek előbb is láthatják — mondja dr. Jósfay György rendező. — Ugyanis szívesen rendezünk elő­zetes bemutatókat azoknak az üzemeknek, intézményeknek, amelyék meghívnak bennünket — mondja, majd sietve a „ró­mai oszlopcsarnokba" megy, ahol minden türelmetlenség nélkül ad néhány utasítást a felvételre készülő szereplők­nek: „Gyorsan szerezzetek egy söprűt és valaki takarítsa el a földről a cigarettacsikkeket!" — ül ismét mellém a padra, hogy folytassuk a beszélgetést, illetve a film előzményeiről beszéljen. — Garay, Háry, Szekszárd... E kézenfekvő összefüggésekről nem kell szólnom. S ha filmet készítünk Háry Jánosról - az irodalom egyik közismert na- gyotmondójáról -, színhelyül Szekszárd kitűnő. Egyébként az előkészületeket és a szerkesz­tői munkát Csányi László író­val együtt végeztük. És ugyancsak Csányí László­val, valamint dr. Varga Károly professzorral beszélget a film­ben Jósfay. Arról, hogy Garay obsitosának mik a néphagyo- mánybeli és irodalomtörténeti előzményei, magyar és világ- irodalmi háttere. A beszélge­tés szintén a megyeházán „zaj­lik”, ahol a forgatásra amo­lyan borozót rendeztek be az egyik földszinti teremben, még­pedig a megyei múzeum adta népi bútorok és tárgyak föl- használásával. » A filmről el kell mondani még azt, hogy a beszélgetést jelenetek „szakítják” meg, amelyeknek főszereplői a világ- irodalom Háryhoz hasonló na- gyotmondói: a hetvenkedő ka­tona, a Falstaff, a Matamor kapitány és a Münchhausen báró. Tehát máris egyértelmű­vé válik a készülő tv-film címe: Háry János és vendégei. Ugyan­is Háry vendégségbe hívja meg Falstaff szerepében Horváth Gyula, Balázsovits Lajos pedig a herceg elődeit, a hozzá hasonlóan hetvenkedő, más országbéli ,,'háryjánosokat”. Az epizódok főszereplői: Balázsovits Lajos, Geíbár Tibor, Győri Emil, Hor­váth Gyula, Lukács József és Nagy Attila.-vhm- Fotó: -ka—

Next

/
Oldalképek
Tartalom