Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-31 / 256. szám
A^ÉPÜJSÀG 1982. október 31. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárdi, Postafiók: 71 Itt a határ, hol a határ? Bátaszéikről Heil Jakabné kereste meg szerkesztőségünket panaszával1: „A földhivatal az elmúlt években méréseket rendelt el nálunk, aminek eredményét 1979- ben tulajdoni lappal, 1089 négyzetméter területről kézhez is kaptam, a küldött csekken szereplő összeget annak rendje, módja szerint befizettem. Földterületem nagyságát még igazolni is tudom egy korábban megkötött adásvételi szerződéssel, amelyen 303 négyszögöl áll. A hiba ott van, hogy térképileg nincs meg a terület, csupán 1050 négyzetméter van, ugyanis 40 négyzetméter a hátsó szomszédomhoz lett térképezve. Az igazságos határon egy méteres vas magaslott ki a földből. A szomszédunk nagyon csúnyán visszaélt ezzel a térképhibával: a házunk hátuljánál egy negyven centi széles, fél méter mély árkot ásott, egy részét teljesen a fundamentum mellett. A szándéka, hogy a szennyvizet ott vezesse ki az utcai árokba. Többszöri figyelmeztetésünk után, úgyahogy betemette, ám. a kritikus területen lévő szőlőlugasunkat ki- váata azzal, hogy az árnyékol. Szóltunk a bátaszéki tanácsnak, ők ki is iöttek. s javasolták. hoqy forduljunk a földhivatalhoz. A földmérő is kint járt, de ő is csak a térkén szerint mérhette ki a területet, mondván, hoqy neki a térképvonalat nem áll módjában megváltoztatni. Kértük a földhivatalt, hogy adják vissza a területünket. Mindig kitérő választ kaptunk, s az ügy tavasztól húzódik: a tanács a földhivatalTelefonszámunk : 12-284 hoz, a földhivatal a tanácshoz küld, s az ügyben egy lépés sem. Tanácsi segítséggel újból kaptam a földhivataltól egy levelet, hogy túlterheltség miatt a földmérést nem tudják elvégezni. Ajánlották, hogy hívjunk maszek földmérőt, csak éppen az sem tudja megváltoztatni a térképvonalat. Kihez forduljunk? Kinek áll módjában megváltoz. tatni a térképvonalat?” A Tolna megyei Földihivatal osztályvezetője, Simon János válaszlevélként egy határozat másolati példányát küldte el, melyből az alábbi részleteket idézzük : ,,Az 1976. évi térképfelújítás alkalmával a 77—78. helyrajzi iszámak (78-as helyrajzi szám panaszosunké — a szerk.) között tériképezett határvonalat az 1940. évi felmérés térképi határvonalára Visszaállítom. A határvonal visszaállításával a többletterület elbirtoklás megszűnt, mivel a természetben mért méretek felhasználásával a régi térképi vonalat az F.2. szabályzat 4.47. c. pontja tűrési határainak fiqyelembevételéveJI a helyszínen kitűztem, a határvonal két végpontját facövekkel megjelöltem. Határozatom ellen az 1981. évi I. törvény 62. oaragrafusa alapján fellebbezésnek heíye nincs." Már elkészültek a pavilonok Horváth Erzsébet szekszárdi olvasónk írta; „A szekszárdi piacon saját terményeimet árulom. Nem tudom, hogy mi lehet az oka anr nak, hogy a szép árusítóhelyek elkészültek, s ott állnak üresen. A csúf bódék pedig mellettük éktelenkednek az egész piactéren. A piac megközelitése gépkocsival igen körülményes, hiszen a Várköz utca is zárva van.” Olvasónk kérdésére a szek- szárd Városi Tanács elnöke, Kovács János válaszolt: ,,A piacon felépült pavilonokat elkészültük után, 1982. szeptember hó elején átadtuk üzemeltetésre a magánkiskereskedőknek és a magáríkisiparosok- nak. Az olvasó által kifogásolt bódék ideiglenes jelleggel, a. már említett pavilonok építése miatt kerülték az őstermelői piac egy részére, csak így lehetett biztosítani, hogy építkezés is, őstermelői árusítás is, va lamSint maqá n.kereskede lm i tevékenység egyszerre és egymás mellett folyhasson. Az utca lezárása is átmeneti volt, amit az ott húzódó támfal megerősítési munkálatai tettek szükségessé, de már visszaállít a régi forgalmi rend, s így a felsővárosiaknak sem kell megkerülni a piacot." Mikor kell keresetigazolás? Szabó Balázsné tette fel az alábbi kérdést: „Abban az esetben kell-e keresetigazolás az étkezési díj megállapításához, ha a kereset meghaladja a 10 000 forintot és a legmagasabb térítési dijat fizetem? Tudomásom szerint ha valaki nem visz keresetigazolást, akkor a legmagasabb térítési dijat állapítják meg." Dr.. Deák Kon rád, a Tolna megyei Főügyészség osztályveW zető ügyésze az alábbi választ adta : „Az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézményekben a térítési dijaik alapjául szolgáló jövedelem meghatározásáról szóló, a 4/1979. (Ili, 14.) MüM számú rendelet módosító 14/1980. {Vili. 15.) számú munkaügyi miniszteri rendelet 1. paragrafusa szerint: „Ha a kötelezett az intézmény által rendelkezésére bocsátott nyomtatványon bejelenti, hagy a térítési díj megá'IJa- pitáisa szempontjából a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozik, mentesül az igazolás benyújtásai alól." Az említett módosító jogszabály a Magyar Közlöny 1980. évi 58. számában olvasható. Utalunk még a pénzügyminiszter 41/1982. (Vili. 9.) PM számú rendeletének — a Magyar Közlöny 1982., évi 48. számában olvasható — „Mellékletére" is, amely szerint: Mentesül a bevallási kötelezettség alól az, aki a 14/1980. (Vili. 15.) MüM számú rendelet alapján bejelenti, hogy a térítési díj megállapítása szempontiából a legmagasabb jö- vedélmli kategóriába tartozik. Feltételezve, hogy szerkesztőségünkhöz írt levelében az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézményekben fizetendő térítési díjaik alapjául szolgáló jövedelem meghatározásáról Van szó, röviden tehát azt válaszoljuk, hogy keresetigazolásra nincs szükség akkor, ha bejelenti a rendelkezésére bocsátott nyomtatványon, hogy a térítési díj szempontjából a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozik." Ml VÁLASZOLUNK i-V;TVÍu.'.’V Az ipari szövetkeze- tek személyzeti mun- j'x-wSó.v; kajáról szóló korábbi jogszabályt módosítja Jtaz ipari miniszter tü]8/1982. (X. 12.) Ip. M. számú rendelete, amely szerint a kisszövetkezetben és az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportban a vezető munkakörű, a munkaügyi feladatok ellátásával, valamint a vagyonkezeléssel és ellenőrzéssel járó tisztségek és munkakörök betöltéséhez büntetlen előéletet kell igazolni. E munkaköröket a kisszövetkezet önkormányzati szabályzatában, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport esetében pedig a működési szabályzatban kell meghatározni. A kisszövetkezet elnökét minősíteni kell s az ő személyzeti anyagát az illetékes területi szövetség kezeli. A kisipari mestervizsgáról szól az iparügyi miniszter 19/1982. (X. 12.) Ip. M. számú rendelete. E jogszabály rendelkezik a mestervizsga megszervezéséről, a mestervizsga-bizottságról1, a tanulmányi anyagról, előkészítő tanfolyamokról, kimondja, hogy mestervizsgát az tehet, akinek a vizsga tárgyából szakmunkás- képesítése, illetve a szakmunkás képesítéssel egyenértékűnek elismert szakképesítése van és szakmájában két év szakmai gyakorlatot szerzett. Az autószerelő, a gépjárművillamossági műszerész és a karosszérialakatos szakmákban mestervizsgát az tehet, aki a vizsgaelőké- szítő tanfolyamot is elvégezte. A mestervizsga-bizottság a sikeresen vizsgázó részére kisipari mesterlevelet ad ki. Az ipari miniszter 20/1982. (X. 12.) Ip. M. számú rendelete □ telepengedély alapján gyakorolható ipari tevékenységekről szól és a telepengedélyezés rendjét szabályozza, melléklete felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeket a kisiparos csak olyan telephelyen végezheti, amelyre az adott tevékenység gyakorlásához engedélyt kapott. Előírja a rendelet, hogy a telepengedély kiadására irányuló kérelemnek mit kell tartalmaznia, !s hogy a kérelemhez milyen iratokat, adatokat kell mellékelni. Kihangsúlyozandó, hogyha ez a rendelet telepengedélyt ír elő a korábbi szabályok szerint telepengedély nélkül végezhető tevékenységhez, az ilyen tevékenységet végző kispíaros a rendelet hatályba lépését (1982. október 12.) követő három hónapon belül köteles telepengedélyt kérni az illetékes szakigazgatási szervtől. A fenti valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1982. évi 62. számában jelent meg. A Belkereskedelmi Minisztériumnak a szerződéses üzletekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséről szóló, a Kereskedelmi Értesítő f. évi 27. számában megjelent állásfoglalása szerint, ha az üzletvezető a vállalat által kötött kiskereskedelmi árubeszerzési szerződés alapján jut áruhoz, a szállító vállalat ilyenkor a szerződéses üzlet vezetőjének a szállítási rendelkezését ugyanúgy köteles teljesíteni, mint a vállalat más üzletéét, és a megállapodásnál« megfelelően köteles gondoskodni a gyöngyöle- gek visszaszállításáról is. A szállító vállalat ilyen esetben a göngyöleqek ellenértékét ugyanolyan feltételekkel köteles a szerződéses üzlet vezetőjének megtéríteni, mint a kereskedelmi gazdálkodó szervezetnek. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási ■ szervezetének elnöke fiz olvasó hangja A Népújság 1982. október * 16-ii számában „Szakdolgozat Bogyiszlóért avagy a haza, vagy ház iránti tiszteiét" cikk olvasásakor tiszta szólaimú harangkangatás volt a szivemben. Mit tuduok, illetve miit kell fenni ma falun, amikor „elnémultak a szépteremtő kalákáik"? Milyen módszerrel mentsük a népünk múltját tükröző „mélyen emberit a tegnapból", mely szellemi értékek táplálója és létrehozója is volt, nemcsak életfenntartó eszköz. E gondolat izgató és forrongó is. A szülőföld, a táj, a táj emberének a volt sorsa, művészete ismerete, annak szeretete, megbecsülése és ápolása: mago a hazaszeretet. Ehhez ragaszkodni, vele és benne élni, általa szebbé, vonzóbbá tenni a mai életünket, nemcsak gazdag élmény a világ előtt, de kötelesség is. A bogyiszlói példa egyetlen igaz ösvény, mely elvezet az élő-eleven-ízzó emberszeretet- hez, a népszecetethez. E gondolat megszívlelése mindenkit cselekvésre kötelez. Földesi János Madocsa Ami gondozás nélkül is tonnaszám terem Gomba erdőről, mezőről A szép őszi napok a gombákat is növdkédtnii serkentik. Ez serkenti a gombaiszedőket is a termés begyűjtésére. Tengelic határában találkoztunk két fiatalasszonnyal, akik messze földről jöttek falubeli rokonaikat, ismerőseiket meglátogatni. Útjuk során szép gombatermő mezőre akadtak, és úgy gondolták, hogy ajándékként a gazdag termésből' visznek a rokonoknak is. Senki se ijedjen meg: baleset nem történt. Ehető gombát szedtek, csak egy kicsit furcsa volt az újságírónak, hogy a gomba nevét nem ismerték, mindössze annyit tudtok, ez a fajta nem mérgező. Az ember szereti azt hinni, hogy nem érheti baj attól, amihez ért. Sajnos, esztendőről esztendőre ennek ellenkezőjét is igazolják a hírek. Megyénkben az idén nem történt súlyos gombamérgezés, de a szezonnak még nincs vége, ezért aztán jobb, ha olyan szakértőnek mutatjuk meg az ízletes falatoknak szánt gyűjteményünket, mint amilyen Molnár Lajos erdész, aki a szekszárdi piac „hites" gombavizsgálója. Ő az, aki megvizsgálja és engedélyezi, hogy a piacon valaki gombát áruljon, • de mindenkinek segít megállapítani, hogy ehető, vagy mérges gomba-e az, amivel változatossá akarja tenni a családi étrendet. A megyeszékhely piacára elég jelentős gombából a felhozatal. A mostam« időszakban csiperkéből van sok, és az igen íz„Ez tarlógomba, megfőzhetik — mondja a szakértő —, de nagyon kell vigyázni vele, mert hasonlít a gyilkos galócához." letes őzlábgombából. Ilyenkor terem a nyár- és jegenyetuská- kon a csoportos déli rétgomba 1— régebbi nevén jegenyegomba — (ilyet szedtek a tengeli- ciek, mint azt a kép alapján Molnár Lajos megállapította), de sok a torlógamba is, amit piacon nem szabad árusítani, mert könnyen összetéveszthető a galócával. Most van a szezonja a kései laskagombónok, aminek jellemzője, hogy kedvező körülmények között télen Is terem. Gombaszedők a tengelici határban... ...és amit szedtek: csoportot déli rétgomba Ez a kosár csiperke árusítható, amint azt Molnár Lajos „pasz- szusa” bizonyítja
