Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

A^ÉPÜJSÀG 1982. október 31. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárdi, Postafiók: 71 Itt a határ, hol a határ? Bátaszéikről Heil Jakabné ke­reste meg szerkesztőségünket panaszával1: „A földhivatal az elmúlt évek­ben méréseket rendelt el ná­lunk, aminek eredményét 1979- ben tulajdoni lappal, 1089 négy­zetméter területről kézhez is kaptam, a küldött csekken sze­replő összeget annak rendje, módja szerint befizettem. Föld­területem nagyságát még iga­zolni is tudom egy korábban megkötött adásvételi szerződés­sel, amelyen 303 négyszögöl áll. A hiba ott van, hogy térképileg nincs meg a terület, csupán 1050 négyzetméter van, ugyanis 40 négyzetméter a hátsó szom­szédomhoz lett térképezve. Az igazságos határon egy méteres vas magaslott ki a földből. A szomszédunk nagyon csú­nyán visszaélt ezzel a térkép­hibával: a házunk hátuljánál egy negyven centi széles, fél méter mély árkot ásott, egy ré­szét teljesen a fundamentum mellett. A szándéka, hogy a szennyvizet ott vezesse ki az utcai árokba. Többszöri figyel­meztetésünk után, úgyahogy betemette, ám. a kritikus terü­leten lévő szőlőlugasunkat ki- váata azzal, hogy az árnyékol. Szóltunk a bátaszéki tanács­nak, ők ki is iöttek. s javasol­ták. hoqy forduljunk a földhi­vatalhoz. A földmérő is kint járt, de ő is csak a térkén sze­rint mérhette ki a területet, mondván, hoqy neki a térkép­vonalat nem áll módjában meg­változtatni. Kértük a földhiva­talt, hogy adják vissza a terü­letünket. Mindig kitérő választ kaptunk, s az ügy tavasztól hú­zódik: a tanács a földhivatal­Telefonszámunk : 12-284 hoz, a földhivatal a tanácshoz küld, s az ügyben egy lépés sem. Tanácsi segítséggel újból kaptam a földhivataltól egy le­velet, hogy túlterheltség miatt a földmérést nem tudják elvé­gezni. Ajánlották, hogy hívjunk maszek földmérőt, csak éppen az sem tudja megváltoztatni a térképvonalat. Kihez forduljunk? Kinek áll módjában megváltoz. tatni a térképvonalat?” A Tolna megyei Földihivatal osztályvezetője, Simon János vá­laszlevélként egy határozat má­solati példányát küldte el, mely­ből az alábbi részleteket idéz­zük : ,,Az 1976. évi térképfelújítás alkalmával a 77—78. helyrajzi iszámak (78-as helyrajzi szám panaszosunké — a szerk.) kö­zött tériképezett határvonalat az 1940. évi felmérés térképi határ­vonalára Visszaállítom. A határvonal visszaállításá­val a többletterület elbirtoklás megszűnt, mivel a természetben mért méretek felhasználásával a régi térképi vonalat az F.2. sza­bályzat 4.47. c. pontja tűrési határainak fiqyelembevételéveJI a helyszínen kitűztem, a határ­vonal két végpontját facövekkel megjelöltem. Határozatom ellen az 1981. évi I. törvény 62. oaragrafusa alapján fellebbezésnek heíye nincs." Már elkészültek a pavilonok Horváth Erzsébet szekszárdi olvasónk írta; „A szekszárdi piacon saját terményeimet árulom. Nem tu­dom, hogy mi lehet az oka anr nak, hogy a szép árusítóhelyek elkészültek, s ott állnak üresen. A csúf bódék pedig mellettük éktelenkednek az egész piac­téren. A piac megközelitése gépkocsival igen körülményes, hiszen a Várköz utca is zárva van.” Olvasónk kérdésére a szek- szárd Városi Tanács elnöke, Kovács János válaszolt: ,,A piacon felépült pavilono­kat elkészültük után, 1982. szep­tember hó elején átadtuk üze­meltetésre a magánkiskereske­dőknek és a magáríkisiparosok- nak. Az olvasó által kifogásolt bódék ideiglenes jelleggel, a. már említett pavilonok építése miatt kerülték az őstermelői piac egy részére, csak így le­hetett biztosítani, hogy építke­zés is, őstermelői árusítás is, va lamSint maqá n.kereskede lm i tevékenység egyszerre és egy­más mellett folyhasson. Az utca lezárása is átmeneti volt, amit az ott húzódó támfal megerősítési munkálatai tettek szükségessé, de már visszaállít a régi forgalmi rend, s így a felsővárosiaknak sem kell meg­kerülni a piacot." Mikor kell keresetigazolás? Szabó Balázsné tette fel az alábbi kérdést: „Abban az esetben kell-e ke­resetigazolás az étkezési díj megállapításához, ha a kereset meghaladja a 10 000 forintot és a legmagasabb térítési dijat fizetem? Tudomásom szerint ha valaki nem visz keresetigazolást, akkor a legmagasabb térítési dijat állapítják meg." Dr.. Deák Kon rád, a Tolna megyei Főügyészség osztályve­W zető ügyésze az alábbi választ adta : „Az egészségügyi, az oktatá­si és a szociális intézményekben a térítési dijaik alapjául szol­gáló jövedelem meghatározá­sáról szóló, a 4/1979. (Ili, 14.) MüM számú rendelet módosító 14/1980. {Vili. 15.) számú mun­kaügyi miniszteri rendelet 1. paragrafusa szerint: „Ha a kötelezett az intéz­mény által rendelkezésére bo­csátott nyomtatványon bejelen­ti, hagy a térítési díj megá'IJa- pitáisa szempontjából a legma­gasabb jövedelmi kategóriába tartozik, mentesül az igazolás benyújtásai alól." Az említett módosító jogsza­bály a Magyar Közlöny 1980. évi 58. számában olvasható. Utalunk még a pénzügymi­niszter 41/1982. (Vili. 9.) PM számú rendeletének — a Ma­gyar Közlöny 1982., évi 48. szá­mában olvasható — „Mellék­letére" is, amely szerint: Mentesül a bevallási kötele­zettség alól az, aki a 14/1980. (Vili. 15.) MüM számú rendelet alapján bejelenti, hogy a térí­tési díj megállapítása szem­pontiából a legmagasabb jö- vedélmli kategóriába tartozik. Feltételezve, hogy szerkesztő­ségünkhöz írt levelében az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézményekben fize­tendő térítési díjaik alapjául szolgáló jövedelem meghatáro­zásáról Van szó, röviden tehát azt válaszoljuk, hogy kereset­igazolásra nincs szükség akkor, ha bejelenti a rendelkezésére bocsátott nyomtatványon, hogy a térítési díj szempontjából a legmagasabb jövedelmi kate­góriába tartozik." Ml VÁLASZOLUNK i-V;TVÍu.'.’V Az ipari szövetkeze- tek személyzeti mun- j'x-wSó.v; kajáról szóló korábbi jogszabályt módosítja Jtaz ipari miniszter tü]8/1982. (X. 12.) Ip. M. számú rendelete, amely sze­rint a kisszövetkezetben és az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportban a vezető mun­kakörű, a munkaügyi feladatok ellátásával, valamint a vagyon­kezeléssel és ellenőrzéssel já­ró tisztségek és munkakörök betöltéséhez büntetlen előéletet kell igazolni. E munkaköröket a kisszövetkezet önkormányzati szabályzatában, ipari és szol­gáltató szövetkezeti szakcsoport esetében pedig a működési szabályzatban kell meghatároz­ni. A kisszövetkezet elnökét mi­nősíteni kell s az ő személyzeti anyagát az illetékes területi szövetség kezeli. A kisipari mestervizsgáról szól az iparügyi miniszter 19/1982. (X. 12.) Ip. M. számú rendelete. E jogszabály rendelkezik a mes­tervizsga megszervezéséről, a mestervizsga-bizottságról1, a ta­nulmányi anyagról, előkészítő tanfolyamokról, kimondja, hogy mestervizsgát az tehet, akinek a vizsga tárgyából szakmunkás- képesítése, illetve a szakmunkás képesítéssel egyenértékűnek el­ismert szakképesítése van és szakmájában két év szakmai gyakorlatot szerzett. Az autó­szerelő, a gépjárművillamossági műszerész és a karosszériala­katos szakmákban mestervizs­gát az tehet, aki a vizsgaelőké- szítő tanfolyamot is elvégezte. A mestervizsga-bizottság a sike­resen vizsgázó részére kisipari mesterlevelet ad ki. Az ipari miniszter 20/1982. (X. 12.) Ip. M. számú rendelete □ telepengedély alapján gyako­rolható ipari tevékenységekről szól és a telepengedélyezés rendjét szabályozza, melléklete felsorolja azokat a tevékenysé­geket, amelyeket a kisiparos csak olyan telephelyen végez­heti, amelyre az adott tevékeny­ség gyakorlásához engedélyt kapott. Előírja a rendelet, hogy a telepengedély kiadására irá­nyuló kérelemnek mit kell tar­talmaznia, !s hogy a kérelem­hez milyen iratokat, adatokat kell mellékelni. Kihangsúlyozan­dó, hogyha ez a rendelet te­lepengedélyt ír elő a korábbi szabályok szerint telepengedély nélkül végezhető tevékenység­hez, az ilyen tevékenységet vég­ző kispíaros a rendelet hatály­ba lépését (1982. október 12.) követő három hónapon belül köteles telepengedélyt kérni az illetékes szakigazgatási szerv­től. A fenti valamennyi jogsza­bály a Magyar Közlöny 1982. évi 62. számában jelent meg. A Belkereskedelmi Miniszté­riumnak a szerződéses üzletek­kel szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséről szóló, a Kereskedelmi Értesítő f. évi 27. számában megjelent állásfoglalása szerint, ha az üzletvezető a vállalat által kö­tött kiskereskedelmi árubeszer­zési szerződés alapján jut áru­hoz, a szállító vállalat ilyenkor a szerződéses üzlet vezetőjének a szállítási rendelkezését ugyan­úgy köteles teljesíteni, mint a vállalat más üzletéét, és a meg­állapodásnál« megfelelően kö­teles gondoskodni a gyöngyöle- gek visszaszállításáról is. A szál­lító vállalat ilyen esetben a göngyöleqek ellenértékét ugyan­olyan feltételekkel köteles a szerződéses üzlet vezetőjének megtéríteni, mint a kereskedel­mi gazdálkodó szervezetnek. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási ■ szervezetének elnöke fiz olvasó hangja A Népújság 1982. október * 16-ii számában „Szakdolgozat Bogyiszlóért avagy a haza, vagy ház iránti tiszteiét" cikk olvasásakor tiszta szólaimú harangkangatás volt a szi­vemben. Mit tuduok, illetve miit kell fenni ma falun, ami­kor „elnémultak a szépterem­tő kalákáik"? Milyen mód­szerrel mentsük a népünk múltját tükröző „mélyen em­berit a tegnapból", mely szel­lemi értékek táplálója és lét­rehozója is volt, nemcsak életfenntartó eszköz. E gon­dolat izgató és forrongó is. A szülőföld, a táj, a táj embe­rének a volt sorsa, művészete ismerete, annak szeretete, megbecsülése és ápolása: mago a hazaszeretet. Ehhez ragaszkodni, vele és benne élni, általa szebbé, vonzóbbá tenni a mai életünket, nem­csak gazdag élmény a világ előtt, de kötelesség is. A bogyiszlói példa egyetlen igaz ösvény, mely elvezet az élő-eleven-ízzó emberszeretet- hez, a népszecetethez. E gon­dolat megszívlelése mindenkit cselekvésre kötelez. Földesi János Madocsa Ami gondozás nélkül is tonnaszám terem Gomba erdőről, mezőről A szép őszi napok a gombá­kat is növdkédtnii serkentik. Ez serkenti a gombaiszedőket is a termés begyűjtésére. Tengelic határában találkoztunk két fia­talasszonnyal, akik messze föld­ről jöttek falubeli rokonaikat, ismerőseiket meglátogatni. Út­juk során szép gombatermő me­zőre akadtak, és úgy gondolták, hogy ajándékként a gazdag termésből' visznek a rokonok­nak is. Senki se ijedjen meg: baleset nem történt. Ehető gom­bát szedtek, csak egy kicsit furcsa volt az újságírónak, hogy a gomba nevét nem ismerték, mindössze annyit tudtok, ez a fajta nem mérgező. Az ember szereti azt hinni, hogy nem érheti baj attól, ami­hez ért. Sajnos, esztendőről esztendőre ennek ellenkezőjét is igazolják a hírek. Megyénk­ben az idén nem történt súlyos gombamérgezés, de a szezon­nak még nincs vége, ezért aztán jobb, ha olyan szakértőnek mu­tatjuk meg az ízletes falatok­nak szánt gyűjteményünket, mint amilyen Molnár Lajos er­dész, aki a szekszárdi piac „hites" gombavizsgálója. Ő az, aki megvizsgálja és engedé­lyezi, hogy a piacon valaki gombát áruljon, • de mindenki­nek segít megállapítani, hogy ehető, vagy mérges gomba-e az, amivel változatossá akarja tenni a családi étrendet. A megyeszékhely piacára elég jelentős gombából a felhozatal. A mostam« időszakban csiper­kéből van sok, és az igen íz­„Ez tarlógomba, megfőzhetik — mondja a szakértő —, de na­gyon kell vigyázni vele, mert hasonlít a gyilkos galócához." letes őzlábgombából. Ilyenkor terem a nyár- és jegenyetuská- kon a csoportos déli rétgomba 1— régebbi nevén jegenyegom­ba — (ilyet szedtek a tengeli- ciek, mint azt a kép alapján Molnár Lajos megállapította), de sok a torlógamba is, amit piacon nem szabad árusítani, mert könnyen összetéveszthető a galócával. Most van a sze­zonja a kései laskagombónok, aminek jellemzője, hogy ked­vező körülmények között télen Is terem. Gombaszedők a tengelici határban... ...és amit szedtek: csoportot déli rétgomba Ez a kosár csiperke árusítható, amint azt Molnár Lajos „pasz- szusa” bizonyítja

Next

/
Oldalképek
Tartalom