Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-03 / 232. szám
XXXII. évfolyam, >232. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. október 3., vasárnap Mai számunkból BARÁTSÁGUNK HATALMAS ERŐ (2. old.) LAKÁSPOLITIKA - ESÉLYEK {3. old.) MUNKATERÜLETÜK AZ EGÉSZ ORSZÁG (4. old.) AMÍG A MENTŐ MEGÉRKEZIK (5. old.) ISKOLAÓRIAS AZ EZREDFORDULÓNAK (3. old.) Élni es alapozni A napi gondok igen szorítják vállalatainkat. A gazdasági szabályozók év közben megváltoztak, csökkentve a jövedelemképződést, s így korlátozzák a vállalati alapok képződését is. Az év során már két alkalommal felemelték a kamatlábat, összesen három százalékkal, a hitelfeltételek is szigorúbbak lettek. Az operatív irányítás is erőteljesebbé vált, megnehezült az importbeszerzés, gyakoribb lett az előre nem tervezett szállítási igények teljesítésének kényszere, és így tovább. Egy vállalati vezető keserűen jegyezte meg: „Az egyik napról a másik napra élünk, éves terv, középtávú vállalati terv, hosszú lejáratú vállalati stratégia ma már csak legfeljebb a szakkönyvekben található, s nem a mindennapi tevékenységben. Miért nem látta ezt előre a gazdaságirányítás? Miért nem teremtették meg a folyamatos fejlődés feltételeit?" A népgazdasági terv összeállításának alapjait szolgáló információk, előrejelzések 1981-ben szinte egységesen a fejlett tőkés országok szerény gazdasági növekedését feltételezték, a válság kimerülését valószínűsítették. De a vállalatainkhoz intézett körkérdések alapján is ilyen információk álltak a gazdaságirányítás rendelkezésére. Erre épültek az 1982. évi gazdasági szabályozók. A külgazdasági feltételek olyan arányú romlására, mint amilyen ebben az évben bekövetkezett, még a legpesszimistább előrejelzések sem számítottak. A kialakult helyzetre való reagálásunk még mindig viszonylag lassú. Az év első két hónapjában már erőteljesen tapasztalt jelenségekre a szabályozórendszerben csak az év közepén vontuk le a szükséges, és a vállalatok számára gyakran igen fájó következtetéseket. Nem egy példa van viszont arra, hogy alacsony értékű importtal való „takarékosság" magasabb értékű export elvesztését eredményezi. Hiába, ez a kényszerű „kézi vezérlés" elkerülhetetlen hiba- lehetősége. Mennyire tekinthető tartósnak a jelenlegi, szigorú intézkedéseket is követelő világgazdasági helyzet? A vállalatoktól nagyobb teljesítményeket követelő, a belföldi fogyasztást szűkítő világgazdasági feltételek nem múlnak el 1982- ben, sőt 1983-ban sem enyhül e szorítás. A világgazdasági válság eddigi tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a krízist azok a vállalatok tudják átvészelni a legkönnyebben, amelyek hosszú távú stratégiával rendelkeznek és a piacot új gyártmányokkal tudják „meglepni", illetve amelyek a beszűkült vásárlóerőt vonzó módszereket alkalmaznak. Vállalatainknál ma a megnehezült viszonyokat gyakran annak igazolására „használják fel”, hogy miért nem készítenek érdemi középtávú terveket, hogy miért nem rendelkeznek vállalati hosszú lejáratú stratégiával. Ez a gyakorlat a vállalati érdekeltség jelenlegi rövid távú és bázisjellegével is szorosan összefügg, ami azonban kétségkívül zsákutcába vezethet. A szakemberek - különösen a fejlesztésben érdekeltek — gyakran felvetik, hogy a vállalati stratégia megalapozásához anyagi tartalékokra és jelentős fejlesztési összegekre volna szükség, mert ilyen körülmények között az innovációra - amely minden hosszabb távú vállalati elképzelés kulcsa - alig van mód. Mindez - noha több részigazságot tartalmaz - vitatható. Az egyik ellenvetés, hogy az exportbővítő fejlesztések talán soha nem kaptak olyan előnyöket, mint napjainkban. E vállalatoknál igenis jelentős kihasználatlan szellemi és anyagi kapacitások vannak, amelyek tartalékok lehetnek az innováció folytatásához. Nem beszélve arról, hogy a bőséges beruházási lehetőségek időszakában sem alakultak ki a vállalatoknál olyan stratégiák, amelyek nyomán új és versenyképes termékek sora került volna a piacokra. Az innováció ellen a jó konjunktúra szinte igazolást adott, hiszen értékesítési gondok nem voltak. A nemzetközi verseny kiéleződése bebizonyította, hogy az innovációt nélkülöző, tradicionálisan gondolkodó vállalati vezetés már nem oldhatja meg a gondokat. Nem frázis az, hogy az újító vállalat a műszaki, gazdasági és társadalmi haladás motorja, s hogy az új eljárások, gyártmányok nemcsak az adott üzem, hanem az egész népgazdaság versenyképességét növelik. Nyilvánvalóan nehéz éppen most, a legnehezebb időszakban megteremteni az alig belátható jövő stratégiáját. De ez a feladat. A vállalatoknak éppen ezekben a nehéz napokban kell mind nagyobb erőt összpontosítaniok a piackutatásra, a piaci és műszaki prognózisok kialakítására. Ezekre alapozva ugyanis olyan vállalati fejlesztési alternatívák készülhetnek, amelyek a vállalatokat a világpiaci változásokhoz való jobb reagálásra készítik elő. Minderre természetesen nincs csodaszer, de bizonyos, hogy élni és a jövőt megalapozni egyszerre kell, s ebben a vállalatoknak jórészt a saját erejükre kell támaszkodniuk. WIESEL IVAN —————iw■ h min — il ■ ni ni mi —J Látogatás a háztájiban Vendégeink Dombóváron és Szakcson A Tambov megyei pártküldöttség dr. Péter Szigfridnek, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében Dombóvárra a programtól eltérően, megkésve érkezett. A késés oka: Zombánól megálltak, megtekintették a kukoricabetakarítást, majd bementek egy parasztházfVoz és elbeszélgettek az ott lakókkal, és a küldöttség tagjai kíváncsiak voltak arra is, hogy milyen magágyba kerül az őszi árpa. Tambovi vendégeink Dombóváron is fáradhatatlanul érdeklődtek minden iránt. A városi pártbizottságon, ahol Gyuricza István, a városi pártbizottság első titkára és Vidóczi László, a városi tanács elnöke fogadta és tájékoztatta testvérmegyénk pártküldöttségét, az elhangzott tájékoztató után több kérdést tettek fel. Élénk eszmecsere alakult ki a háztáji gazdaságok körül. Különösen arra voltak kíváncsiak; miként kapcsolódik a háztáji a nagyüzemhez. A dombóvári új, modern iskoláról nagy elismeréssel nyilatkoztak és ugyancsak megnyerte tetszésüket a művelődési központ. A fogathajtó bajnokságon is hosszan elidőztek volna, ha nem sürget az idő, ha nem várják őket Szakcson. Szakcson K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is csatlakozott a delegációhoz. Besenyei Zoltán tsz-elnök és Hajnal Lajos, a községi pártvezetőség titkára köszöntötte és tájékoztatta barátainkat a termelőszövetkezet életéről, eredményeiről, feladatairól. A tömör, lényegre törő tájékoztató után kérdések következtek: mennyi a tiszta jövedelem, milyen szempontok alapján értékelik felsőbb szervek a tsz munkáját, eredményeit, mennyi a tsz-tagok évi jövedelme a közösből, hogyan segíti a termelő- szövetkezet a háztáji gazdálkodóst, hogyan érték el, hogy mintegy 400 hízó marhát, több mint kétezer sertést adnak el a termelőszövetkezeten keresztül a háztáji gazdaságokból az államnak? A kérdések első részére a tsz-irodában adták meg a választ, a háztáji gazdálkodás segítéséről, a termelési kedvről a helyszínen győződhettek meg. Először ifj. Karácsonyi Ferenc és családja háztáji gazdaságába látogattak el. A férj a termelőszövetkezetben szerelő, a felesége ugyancsak a termelő- szövetkezetben üzemgazdász. Az istállójukban kilenc bikaborjú, a sertésólakban malacok, süldők, félhízott sertések, anyakocka, az udvaron kacsák, a szérűskertben tyúkok. — Mikor látják el ezt a sok állatot? — Reggel öttől, amíg munkába nem kell menni. Azért választottuk a bikahízlalást, mert ez jói is jövedelmez és kevesebb munka van velük, mintha ugyanennyi tehenet tartanánk... - magyarázta ifj. Karácsonyi Ferenc. — Az abrak, a széna, a szalma honnan van?- A termelőszövetkezettől. Hatósági áron kapjuk a kukoricát, a szalmát, a széna egy részét is. Megtanultam kaszálni is... Sokat dolgoznak, de megéri. Új házat építenek. — Hová?- Ide a régi helyére. A gazdasági épületeket nem bontjuk le... Szakcson még két háztáji gazdaságba látogattak el : Szabó Józsefekhez és Mayer Jó- zsefékhez. A beszélgetés, a látottak, hallottak megvitatása vacsora közben is folytatódott. (A J. A. Manajenkowal, a Tambov megyei párt- és kulturális delegáció vezetőjével készített interjút a 2. oldalon közöljük.) Iraki-iráni háború Folytatódnak a harcok Púja Frigyes megbeszélése Andrej Gromikóval Szadiim Haddbimi iirbiki külügyminiszter szombaton New Yorkiba utazott, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanács ülésén, amelynek napirendjén az iraki—liiráinii konfliktus szerepel. Az ülés előttit az iraki kiüli ügy- miniszter tárgyalni alkar a Biztonsági Toná'os tagjaival, hogy ismertesse velük „laz iráni agresszió súilyös méreteit". lmok időközben felvette a kapcsolatot tölbb arab országgal és azt kiérte tőlük, hogy a fezi asúcsértkezieít határozató-- nak megfelelően éljenek aiz Arab Liga közős védelmi szerződése által adott lehetőségekkel Irak megsegítésére. Bagdad többek között Jordániával, Szaúd-Ariáibiávb! és Észak-Jemennel tárgyalt. A jordánlal kormány már közölte, hogy teljes támogatósban részesíti az iralkli vezetést, és erre szólítja fel a többi araib országot is. Iraki hiadijelentésék szerint az iraki csapatok szombatra virradóra Visszaverték az iráni erők táimadás'ait és jelenleg . ellentámadást készítenek elő". Mint már hírt adtunk râla, az iráni jelentések arról számoltok be, hoav az iráni csapatok of- fenzíváfUk eredményeképpen visszafogtaItak három stratégiai jelentőségű magaslatot a mintegy 21 kilométeres frontvonalon. Az AFiP fnamidila hírügynökség rámutat, hogy a kétéves konfliktus során most először folynak a harcok viszonylag közéi — 120—1Ó0 kilométernyire — Bagdadihoz. Az iráni erők előtt természetes akadályként néhány kisebb mlagaslat van még - ha azdkon túljutnának, már csak sík terep választaná el őket Irak fővárosától. IMiég oslak töredékes és bizonytalan hírek' érkeznék a Teherán belvárosában péntekén délután bekövetkezett robbanásról. A legfrissebb adatok, amelyek azonban még nem tekinthetők véglegesnek, hatvan halálos és bétszáz sebesült áldozatról szálnak. A téheránli rádió közlése szerint ai mintegy 150 kilogramm súlyúinál becsült robbainőanyag egy teherautóban volt elrejtve, amely egy ötemeletes szálloda mellett várakozott. A robbanás a 'muzulmán hétvégén, pénteken kora délután következett íbe, a miikor a környék télé volt emberekkel. Púja Frigyes külügyminiszter az ENSZ közgyűlésének 37. ülésszakán New Yorkban találkozott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel, ’ akivel eszmecserét folytatott a nemzetközi élet főbb eseményeiről és a A fejlett tőkés országoknak a fejlődő országokkal szembeni kereskedelmi és pénzügyi politikáját elemezte pénteken az ENSZ-közgyűiés ülésszakán Lopez Portillo mexikói elnök, rámutatva, hogy o nyersanyagok eladási árának csökkenése, a kamatlábak emelkedése következtében a fejlődő országoknak mégoly csekély előrelépésre sincs reményük. A kamatlábak tetemes emelése, aminek elindítója az Egyesült Államok volt, mérhetetlen terhet ró az adósságokkal küszködő országokra — hangsúlyozta a mexikói államfő. világszervezet napirendjén szereplő kérdésekről, valamint a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről. A megbeszélésen jelen volt Rácz Pál, hazánk állandó ENSZ-képviselője is. 'Narasziimba Ra,o indiai külügyminiszter az általános és teljes leszerelést, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezésről való lemondást sürgette. Az indiai külügyminiszter szólt arról, hogy a Csendesóceán medencéjében fokozódik a feszültség és sürgette a külföldi katonai jelenlét megszüntetését a térségben. A libanoni helyzetet elemezve hangsúlyozottan szólt arról, hogy a bejrúti vérengzésért Izraelt terheli a közvetlen felelősség. ENSZ-közgyűlés Mexikói és indiai felszólalás Eszmecsere ifj. Karácsonyi Józsefnével a háztáji gazdálkodásról Lapozgatás a tankönyvben
