Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

6 NÉPÚJSÁG

1982. október 30.

Király József né vei, az MSZMP megyei oktatási

igazgatóságának

tanárával- Minek érzi önmagát, pártmunkásnak, vagy pedagógusnak?

— Pártmunkás vagyok és hivatásom szertől pedagógus. Ez utóbbi a képzettségem és a foglalkozásom is. Ehhez értek, a párthoz köt a meggyőződésem, a világnézetem, ezer értelmi és érzelmi szállói kötődöm ehhez az eszméhez, pedagógiai hozzáértésemet pártfeladatok szolgálatába állíthatom. Mint párttag, pártmegbízatásnak is tekintem - hiszen az is — a propagandamunkát. Szebb feladatot el sem tudnék képzelni magamnak, mint ezt, amiben eny- nyire szerencsésen ötvöződik minden egyéni emberi törekvésem, hitem és pedagógiai hivatásom, ezért is vallom magam boldog embernek.

I

— A saját világnézete hogyan alakult ki, felismerés volt, vagy folyamat?

— Természetesen folyamat. Először az ösztönök szintjén érzelmileg lázadtam fel azok ellen a körülmények ellen, amelyekben a szüleim és a környezetem élt, kint a tanyán, még a felszabadulás előtt. Félproletár családból származom, szüleimnek másfél hold földjük volt, ebből nem tudták eltartani négy gyereküket. Napszámba jártak, minden munkát elvállaltak, ami adódott, már ha egyáltalán adódott. Nagyon szegények voltunk. Érzékenyen kerestem a kiutat, emberibb körülményekre vágytam. Semmiképp nem tudtam azonosulni azokkal a viszonyokkal, amelyekben éltünk. Később utat találtam afelé a világ felé, amelyben az életünk megváltozott. Tudatossá az iskola tette bennem a változások okait, hiszen én már ebben a rendszerben tanultam, éppen 1948-ban, a fordulat évében kezdtem meg az általános iskolát. Az egyetemen vált aztán a marxizmus—len in izmus rendszerének elsajátításával teljesen tudatossá bennem a felismerés, ez az a világnézet, amely az én életem kérdéseire, a mi világunk problémáira, válaiszok távlatait nyújtja.

I- Földrajzilag hol volt az a tanya?

— Az Alföldön, a Nagykőrös melletti Csemőn. Onnan indultam el és nagyon kemény, küzdelmes munka, sok hátrány legyőzése révén kerültem a szegedi egyetemre, ahol magyartörténelem szakon végeztem. Első munkahelyemet a tolnai gimnáziumban kaptam, az ott eltöltött kilenc év oktató-nevelő munkája tovább erősítette bennem elkötelezettségemet. Huszonnégy éves koromban lettem párttag.

I

— Hogyan lehet világnézetet oktatni?

— Nehezen, illetve csak oktatni sehogyan sem. Az emberek világnézete sok összetevőből alakul ki. A felnőtt személyisége különben is nehezebben alakítható már, mint a gyereké, de befolyásolni, meggyőzni lehet. Ebben feltétlenül hiszek. Abban is, hogy a meggyőződés ótsugórzik a szavakon. A marxizmus—leninizmus tudomány és világnézet együtt. Nem tananyag, tulajdonképpen ellentmondás lenne csak tananyagként vagy csak világnézetként kezelni.

— Propagandista vagyok, akinek tanult szakmája a pedagógia, tudnom kell hát, hogy milyen módszerekkel lehet hatást elérni, átadni azt, amit tudok és meggyőzni másokat annak helyességéről, amit magaménak is érzek. Tíz éve dolgozom itt, de még mindig szorongás

és izgalom van bennem, mielőtt bemennék előadást tartani, Vagy konzultációt vezetni. Valamiféle izgalom, hogy nem leszek elég meggyőző, hogy árthatok is annak az eszmének, mozgalomnak, ami az egész életemet jelenti. Ez is arra ösztönöz, hogy mindig nagyon felkészüljek, hogy a tudásom biztos legyen, hogy jó propagandista lehessek, tudatosabban dolgozzam. Soha nem mondtam még a hallgatóimnak olyant, amiről ne lennék meggyőződve, mert a hazugság azonnal látszik, ajt megéreznék a hallgatóim. A legfontosabb módszere - persze nemcsak a párt propagandamunkájának, hanem a tanításnak is — a belső meggyőződés, a hit, és hogy az ember szeresse a munkáját.- Hadd erősítsem meg a hallgató szemszögéből - hiszen a nemzetközi munkás- mozgalom kiegészitö szakon engem is tanított —, hogy ez a meggyőződés és lelkesedés valóban átsugárzott ránk is. Ez volt az egyik oka annak, hogy erre a beszélgetésre kértem.

— Köszönöm, ez megtisztelő, örülök neki, már csak azért is, mert a mi munkánk eredményét nem lehet közvetlenül mérni. Az ember mindig bizonytalanságban van afelől, hogy mit sikerült elérnie, mennyire mélyítette el a hallgatókban az eszmét olyan módon, hogy az hatással legyen nemcsak a világnézetük elméleti szintjére, hanem munkájukra, sőt az életvitelükre, a mindennapjaikra is.- A vizsgaeredmények nem mutatnak semmit?

— De, azért az is jelent valamit, legalábbis azt, hogy a marxizmus egy bizonyos » ágának a tudnivalóit milyen szinten Sajátította el valaki, bár a vizsga csak a pillanatnyi tárgyi tudást tükrözheti.- Egy jó propagandistának, vagy tanárnak, aki az egész személyiségével hatni akar, majdhogynem rendkívüli embernek kell lennie. Még inkább érvényes ez a pártoktatásra, hiszen itt aktuális politikai kérdések is felvetődnek nap mint nap. Hogyan lehet ezeknek a követelményeknek eleget tenni?

— Elsősorban tanulással. Azzal, hogy az ember állandóan tanul, nemcsak azt, amit tanít, hiszen maga a tananyag elég hamar elsajátítható. Tovább kell tágítani és mélyíteni a tudásunkat minden nap. Az én szakom a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom. Rengeteg visszaemlékezés jelenik meg mostanában, amelyek mind új információkat tartalmaznak, vagy új összefüggésekre világítanak rá. Segítségünkre vannak a párt központi és megyei szervei is, megfelelő információkat, anyagokat kapunk és lépést tarthatunk a kutatásokkal. Nyilvánvaló, hogy a jó propagandistának az átlagnál műveltebbnek is kell lennie, ezért az embernek széles körű ismereteket kell szerezni a kulturális élet minden területéről, rádiót hallgatni, televíziót nézni és persze állandóan olvasni. A fentieken kívül minden folyóiratot is tanulmányozni kellene. Kellene mondom, mert ez szinte lehetetlen, de valamennyibe belelapozom, az biztos. Ezek nélkül nem állhatnak biztonsággal a hallgatók elé.

I

— Tapasztalatból tudom, hogy a hallgatóság nemcsak a tananyagból kérdez, hanem a gyakorlati élet sokféle területéről is. Erre hogyan lehet felkészülni?

— A folyóiratokból és az aktuális kérdésekről kapott belső tájékoztatókból. Most a gazdaság van előtétben, az idevonatkozó kérdésekre kell elsősorban készülni, legalább a fontosabb összefüggéseket tudni. Persze ez alatt a tíz év alatt már szerzett annyi rutint is az ember, hogy előre sejti, vagy inkább tudja, mire fognak rákérdezni. Az biztos, hogy ehhez nagyfokú politikai érzékenységgel is kell rendelkezni, e nélkül nem megy. Tapasztalatokat jelentenek a másutt tartott előadások is. Gyakran hívnak bennünket a pártszervezetek, elsősorban aktuális politikai kérdésekben előadónak. Az ezekre való készülés során is sokát tanul az ember, de maga a találkozás is az élet különféle területein dolgozó emberekkel igen sok tapasz- talatot nyújt. Tagja vagyok a TIT-nek, ott is csak a szakterületemhez tartozó témákban vállalok előadást. Ez újabb bázisa a gyakorlati tapasztalatoknak. Izgalmas, hogy a hallgatók általában konkrét kérdésre«vár- nak konkrét választ, ami természetesen gyakran lehetetlen, mégis ösztönöz a lehető legpontosabb válaszadásra, hiszen óriási az emberek perspektívaéhsége. Most például nem lehet pontosan megmondani, hogy mi várható a világban az enyhülés vonatkozásában, vagy mi lesz itthon gazdasági helyzetünk alakulásában. Jóslásokra nem vállalkozhatunk — legfeljebb a fontosabb tendenciák felvázolására - azok közül is csak azokra, amelyek már ma világosan láthatóak.

I- Végül is mit várnak az emberek a marxizmustól?

— iNléha meglepő dolgokat, példáiul Iklész válaszokat mai életűink konkrét kérdéseire. Ezért azt is' kötelessiéigemniek tartóim, .hogy megértessem, a hallígaltó- immalli, a, marxizmus nemcsak dbgma, de nem is csodaszer, ami miniden. Iko nét kérdésre, kész választ adni. A válaszokat saját kérdéseinkre imlag unlknak kell megkeresniünlk. Ennek a váDaisz.- kereső útmlaik o bejárásához a helyes liirá.ny imiegtailtelqsóhoz lad kiindulási ipantolköt, irányokat a ■mtairxizmius-ilienlilnizmus'. lElhlhez aid dialtektolkiuis és materiaillista szemléletet, amiiwel1 eleme, zlbefcő a valóság, és amelynek segítségéivel választ kaphatunk miali életünk kérdéseire lis. Az utót magúinknak IkeW' bejárnunk, ballll'- gatólknialki lés propagandistáknak együtt. Ebben az a gyönyörű, hogy a fogllaíikozásokon sokszor közösen járjuk yégiigi ezt taz utat.

— Marx, Engels, Lenin nyilván nem mondhatta meg előre, hogy milyen lesz a szocializmus, a kommunizmus, esetleg a jövő században. Mégis úgy gondolom, hogy mindhárom klasszikus okosabb volt, mint a mai tan- könyvirók. Ezzel nem bírálni akarom az utóbbiakat, csak azt mondani, hogy keveset olvassuk a klasszikusoknak még az alapvető munkáit is. - Így van, és ez nemcsak a hailiHgatólkráf mnondhlaltó éli hanem Halán, miég rólunk, a Itanái- nokróli is. lAzIt hiszem., az igénylünk Imegvaoi irá., ide az. idő kevés. Néha, a tantütasbain, is érzem, hogy .szorít a tananyáig., meg az idő, pedliig a meggyőzés is folyamait, aimiilhez idő kell. Gyakran, tankönyveink sem ösztönöznek eléggé a Klasszikusok ollvaisálsára..

I

— A Kommunista kiáltványt szerintem már az általános

I iskolában tanítani kellene, nem baj, ha nem' mindent értenek meg belőle a gyerekek.

— A Klasszikusok művei vallóban nagyszerű elemzések, és a Kommunista kiáltványt tanítani minidig nagy. öröm, hiszem annak segiíitsiégiéveil akár to dia- Itektilkál lis oktatni lehetne. Cso- dáiilatos a szerkezet logikaija, ö fejeztek aránya lés ai fejezeteken ,betűt érvényes-üilő dlialektika. Valóban Ijó lenne többet foglalkozni vele és más művekkel fis. Taten merésznek tűnik, amit most mondáik, ide Marx és Engels művei közül a Kommunista! kiáltvány, az Oszltáilythair- cok ‘Finainiaitaországbkm. a Polgárháború Erandiaországbon, A giothaíi program, Ikmiltikájla és Leniin Mii a teendő? című Iműive önmagukban elegendőek lennének, minden más tananyag nél1- küli, Ihogy a tudományos szo- oiaiizmus leglényegesebb elveit, tanításait annak, fejlődését és módszereit 1905-ig, a hlaillgd- tókikal ímegértessük. Azért bizonyos műveket nehéz olvasni, például a ikoraibélii utalások miatt. iRrbállkoztuink :is, .itt a tanszéken OizzaH, Ihbgy megfelelő segítséget adjunk a klasszikusok tainiuüimániyozá'sához. Éppen a Kommunista kiáltvány volt, a.mlilt részletesein feldolgoztunk.

I

— Tanít az öthónapos pártiskolán, a hároméves tagozaton és a szakosítón. Hogyan lehet három szinten előadni ugyanazt?

— Az lötibónaipos pártiiskolán tö bbség ükben általános, iskolát végzett Ihall'ljgatólk vannak. 0|tt természetesen egyszerre kell tanítani az laíaipfogaHmakait a következtetése kikeli, és kiiafok itatni az elSg.azodá's képességét a mai élet problémái között. A hároméves tagozaton már könnyebb valamivel, a Szakosítón, pedig lehet építeni o hallgatóik ellö- képzeit'ttségére, bár ez nagyon különböző lelhet. Ügy kell meg- 0, l'dainli la feladatot, hogy laiihaill- giatiók az előadások során a hiányossá go kat pótolni tudják, de azok se unatkozzanak, akik többet tudnak, a, témáról1. Vám ebben egy érdekes elltentmcini- dás. iMilnél többet tud az ember egy témáról), annál nehezebb kihagyni az Ismereteik közül1, tehát anináll fegyelme zet- tebbeni Ikelíl megszabnom. O' mia.- giami számára á. imondanivalóm medrét, |de ugyanakkor Iköny- nye'bb megtalálni legfontosabb összefüggéseket, mert megfelelő „rálátás” alakul ki a nagy is- menétlhlalimaorai.- Milyen a kapcsolat az előadó és a hallgatóság között?

Más miint például a. középiskoláiban!, de kapcsólaitnalk a.z első pillanattól kezdve lennie keli'. iEz az a részben titokzatos valami, omit a. ijó pedagógus meg tud teremteni. A lényege annyi!, Ihogy engem elfogadnak, odafigyelnék, árra', amit mondok, Imént emibeni hlitémiméll meggyőződésemmé!! és tudásommal tekintélyt ltudiok szerezni.

I

— Kérdezhetem a magánéletéről is?

— A fenjem műszáki ember, aki sokat segít gyakoribb ta- pasztallataiiim g azdag hasában

és O' Ihétlköanapák irmumká jóban, amikor a délutáni előadások miatt 'nem tudóik időben, hazaérni. A fiaim negyedilkes gimnazista és magyar-tönténélem szakra készül az egyetemre.

I- Ilyen intenzitás mellett nem fáradt?

— Hogyami fomaiSzthOitmiai az, amit örömimell, szenvedéllyel végzék ?

IHAROSI IBOLYA

Múltunkból

A magyar történelemnek fontos és érdekes eseménysorozata a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása 1918. október 25-én, az azt követő őszirózsás forradalom, majd pedig a megalakuló polgári kormányhoz való csatlakozások. Újdombávárott 1918. november 3-áin ült össze a község képviselőtestülete, hogy rendkívüli ülésén döntsön, milyen legyen a viszonya a Nemzeti Tanácshoz. Meghozták a 36. számú határozatukat.

AZ ÚJDOMBÓVÁRIAK HATÁROZATA

Újdombóvár község képviselőtestülete örömmel veszi tudomásul a „Magyar Nemzeti Tanács" megalakulását és a kormányhatalom átvételét; és az előadó főjegyző javasldtához képest egyhangú határozatként kimondja, hog/ a „Magyar Nemzeti Tanácshoz” szívvel, lélekkel csatlakozik, azt teljes erejével támogatni fogja, és megbízza a község elöljáróságát, hogy erről a ,,Nemzeti Tanács Végrehajtóbizottságát" értesítse.

Arról is döntöttek, hogy a közbiztonság fokozása érdekében sokszorosíttatják a Nemzeti Tanács határozatait, rendelkezéseit, és azokct terjesztik a lakosság között, — s végül úgy határoztak, hogy a képviselő- testület tagjait „egyhangúlag beválasztja" a megalakítandó községi nemzeti tanácsba. (Ez más szóval annyit jelén tett, hogy a községi képviselőtestület „át- keresztelkedett" nemzeti tanáccsá — s ezzel elintézettmek tartotta az ügyet. Ez azonban nem felelhetett meg a kor szellemének, s ezt érzékelte is a járási főszolgabíró, mert a határozatnak ez utóbbi részét megsemmisítette.)

Nem volt egyedüli eset az ilyen „átkeresztelkedés". Ezt tette a szekszárdi képviselőtestület is, de itt nem vizsgálta felül senki sem a határozatot. Itt úgy korrigált a történelem, hoqy megjelent a városi munkástanács és követelte, ahány tagja van a városi nemzeti tanácsnak, annyi tagja legyen a munkástanács soraiból is.

AZ AGÁRDIAK PANASZAI 1781 -BÖL

A levéltárakban sok az olyan jegyzőkönyv, feljegyzés, utalás, amely a jobbágyok panaszait tartalmazza. A Tolna megyei Levéltárban található többek között az agárdiak ' sérelmeit tartalmazó inspektori jelentés. A jelentés kilenc pontban sorolja az orvoslásra váró tennivalókat, Mindjárt az első pontban arról olvashatunk, hogy Koncz Mihályt 12 pálca veret- tetésre és éjszakai munkára rendelték ki, mert vonakodott ura parancsának eleqet tenni. 1781-bén téli, havas időben ment szénát hordani hatökrös szekerével. A rossz út miatt úgy vélte, hogy két forduló megtételével eleget tett kötelezettségének. Másként vélekedett azonban a föklesúr tisztje, s arra kötelezte, hogy abroncsokat vigyen a pintér-házhoz, majd trágyát kellett szállítania a Szőlőbe is. Ez utóbbi fuvart csak a 12 pálcaütés után tette meg. (A botütés gyakori büntetés-forma volt a feudalizmus idején hazánkban.)

A szekszárdi tiszt úr (aki ellen elhangzott a panasz) — a következőt válaszolta :

„Koncz Mihály egésznopi robotra parancsoltatott, és mivel maga erejével jött, 4 nap néki elfogadtatott. Elhallgattatik, hogy barmaival a szénát etette, mely robot napjánál többet té- szen, szénával pedig kettőt fordulván a szürüs kertbül, többi részét is a napnak robotban iköllött tölteni. Mivel pedig délután 3 órakor megüresedett a szekere, s tovább is robotban dolgozni parancsoltatott — 5 pedig nyakas és engedetlen lévén, robotolni nem akart — 12 pálcával büntettetett meg. Hogy korábban fordulhatott meg a szürüs kertbül, és tovább is robotolni kölletett néki — ezen panaszával blizoriyittva, hoqy a rdbottyával az Urasáqot többször is megcsalta, midőn Urának nem oly sörénységqel, mint magának dolgozik. Mert ha egyszer korábban fordulhat a

szürüs kertbül — másszor is korábban fordulhat. Hogy pedig étszaka vitte volna ki a trágyát — az nem igaz. mert még napnyugta előtt meg rakottá tott a székére trágyával és uttyában lévén visszamenőben a szöllő, visszamentében költött neki a trágyát kivinni és a szöllőnél lerakni."

A szekszárdi tiszt úr tehát letagadott mindent. így tette ezt Furuglás Ferenc panaszával is, aki ugyancsak a fuvarra panaszkodott. Sérelmezte a fuvart Gyugel János is, akinek lova a nehéz tehertől megszakadt. Megviselte Koncz Mihály és Kovács János ökreit is a túlsúlyos kocsi. így panaszolták:

jKoncz Mihály szekerére 4 ökörre 23 aikó borsöprőt tett fel a pintér mdjszter és hidasi pá- linkagumyhóhoz kölletett vinni. Mind négy ökrei a nyelvüket tövig kivetették a nagy téri húzásában, hasonlóképpen Kovács János 4 ökrös szekere is így ter- heltetett akkor.” — A tiszt úr úgy magyarázta az esetet, hogy fuvarba csak két ökrös szekérrel kellett volna jönni, de ha négy ökörrel jelent meg, dupla mennyiséget kellett szállítania. Arról elfeledkezett a tiszt-úr, hogy a szállított borsöprő fele két ökörnek ugyanolyan túlsúlyt jelentett volna, mint a teljes mennyiség a négy ökörnek. — Azaz itt is szépítgetett.

A további panaszok arról szólnak, hogy a pintér majszter a kétlovú fogatokat is alaposan megterhelte, olyannyira, hogy sorra törtek össze a kocsik. — A válasz: tagadás.

Hegedűs Márton jobbágynak csak rossz erőben lévő lovai voltak. Egész napi munka után, téli esti 6 órakor még arra kötelezte, hogy Mözsre szállítson bort A fuvart Hegedűs. Márton teljesítette, de az egyik lova másnap elpusztult. Panaszt tett az inspéktornál. Pintér majszter ezúttal nem tagadott, annyit válaszolt, hogy Hegedűst ki akarta zárni a robotból azzal, hogy fogadjon maga helyett olyan valakit, akinek jó lovai vannak, mert az uraság munkáját mindenképpen el kell végezni.

A sók panasz mellett szinte eltörpül' az a sérelem, hogy a gazdaság vezetői, főleg a pin- tér-mnajszter, nem engednek elegendő időt a fuvarban az állatok etetésére. — A válasz az volt, hogy ő erről semmit sem tudott, a jobbágyok igazán szólhattak volna neki.

BENICZKY VALLOTT — ELÍTÉLTÉK

Beniczky Ödön, a Hu szár-kormány egykori belügyminisztere vallomást tett a fehérterror réintettéiről. Vallom ásóinak Tolna megyei vonatkozása is van. A vallomást Az Újság 1925. május 31-1 száma közölte, amit azonban — különösen Horthyra vonatkozó kompromittáló adatai miatt — elkoboztak. Idézzük a vallomás egy részét:

„..„néhány nyomozó tiszt Dunától dvárról, hol ekkor az Os- tenlb urg-zászlóalj á llomá sozott, polgári ruhában Budapestre utazott, hogy a Roboz fivéreket felsőbb utasításra „kiemelje” Siófokra. De az újságírók román védelem alatt állottak, így a tisztek dolgavégezetlenül elhagyták Budapestet. A hajón véletlenül Haydennel és feleségével találkoztak, természetesen azonnal letartóztatták őket.

Midőn megérkeztek Dunaföid- várra, a fővezér éppen szemlét tartott az Ostenburg alakulat felett. Jelentkeztek nála azzal, hogy mindjárt el is intézik a le- tartóztatottakat.vErre tette a fővezér az azóta szinte szállóigévé vált mondását:

Ti már eleget kéjelegtetek odakint, hagyjatok nekünk, siófokiaknak is valamit. A foglyokat be kell szállítani Siófokra.

Egy őrnagy autójával elszállította őket Siófokra. Hayden altisztet bajtórsiai a fogda falának áttörésével megszöktették. Felesége — Beniczky Ödön tudomása szerint — a bántalmazásokba belehalt.”

Beniczky a vallomását katonai ügyészség előtt tette meg. Ezt követően őt magát is letartóztatták és elítélték.

K. Balog János