Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-29 / 254. szám

1982. október 29. NÉPÚJSÁG 3 Mozdonyok, exportra A beruházások már visszafizetnek Betonelem évente 30 ezer családi házhoz A Ganz-MÁVAG Vasúti Járműgyárában 38 Diesel-elektromos mozdony megrendelésre készül bangladesi Mitől Sokan és sokféleképpen próbáltak a tartós veszteséggel működő gazdaságok sorsán változtatni, eddig azonban ke­vés sikerrel. Néhány éve a MÉM és a Pénzügyminiszté­rium külön gondot fordít e kérdés megoldására. Erről a közelmúltban dr. Kostyál Rezső, pénzügyminisztériumi fő­osztályvezető és dr. Misi Sándor, MÉM-főosztályvezető gaz­daságpolitikai hetilapunk, a Figyelő hasábjain tájékoztat­ta az olvasókat. Szinte ennek folytatásaként beszélgettünk dr. Misi Sándorral:- Még a szakmai közvé­lemény is arra hajlik, hogy egyenlőségjelet tegyen a kedvezőtlen adottságú és a tartósan veszteséges gazda­ságok közé. Valóban az egyikből adódna a másik?- A 385 alacsony hatékony­ságú gazdaság közül 100-120 üzemiben elsősorban szubjektív okok: a vezetés, a szervezés, a termelési szerkezet, a munka- fegyelem miatt van gond. Ugyanakkor a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságúak közül 100 szövetkezet átlagos színvonalon, 60 pedig magas színvonalon gazdálkodik. Nem beszélhetünk tehát arról, hogy a gyenge föld eleve o'ka az alacsony jövede­lemnek vagy a tartós veszte­ségnek. — A kedvezőtlen adottsá­gú, adott esetben vesztesé­ges gazdaságok segítését szolgáló különböző támoga­tási és árkiegészítési rend­szerek többé-kevésbé ismer­tek. De a két minisztérium által alkalmazott vizsgálati és rendezési módszerről jó­formán csak azok tudnak, akiken ezt „kipróbálják”. Mi ennek a „kúrának” a lénye­ge?- Mindenekelőtt azt monda­nám, hogy ez nem „szuper­szanálás” - ahogy egyesek mondják. A Pénzügyminiszté­rium, valamint a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium 1979. óta évente mintegy 25 üzemben átfogóan vizsgálja a kialakult helyzet okait és olyan intézkedésekkel segíti a gazdaságos termelés feltételei­nek megteremtését, amelyek hatása tartós. Elsősorban olyan üzemek gazdálkodását vizsgál­jak — eddig 89 tsz-'ben és 9 állami gazdaságiban -, ahol a gazdaságtalan termelés (szub­jektív és o'bjéktív) okait haté­kony intézkedésekké! viszonylag gyorson módosíthatjuk. A ve­zetők egy része a mai 'követel­ményeknek nem tud megfelelni. Ezzel azt is érzékeltettem, hogy ébbe a kőibe bekerülni nem valami nagy dicsőség. 'A vizsgált gazdaságok felé­ben a szántóterület átlagos aranykorona értéke nem éri el a 17-et, tehát kedvezőtlen ter­mészeti adottságúak. Emellett általában elaprózott a terme­lési szerkezet: e nagyüzemek többsége 15-20 növény ter­mesztésével is foglalkozik; egye­sek évről évre új növényekkel kísérleteznek; hiányos a tech­nológia és annak megvalósítá­sa. Emiatt még a jobb termő­földeken is alacsony hozamokat érnek el. Indokolatlanul maga­sak a ráfordítások, s ezek nem térülnek meg. Az alaptevékeny­ségen kívüli tevékenység ará­nya általában alacsony, az eb­ből származó nyereség nem el­lensúlyozza a gazdaság veszte­ségeit. Az eszközállomány legtöbb helyen elhasználódott, alkal­matlan a megfelelő színvonalú termelésre. A helyzetet csak ne­hezíti, hogy ezek a gazdaságok sokszor megalapozatlan beru­házásokra fordították kevéske fejlesztési eszközeiket. Mindezek következtében az itt dolgozó emberek az üzem eredményes gazdálkodásának fejlődésében nem érdekeltek. A kidolgozott ösztönzési rend­szerek la veszteséges gazdálko­dás miatt csak formálisak. A szövetkezet és a tagság kap- csolátában előtérbe került a háztáji gazdálkodás, illetve az ezekhez adott indokolatlan, he­lyenként csak a nagyüzem vesz­teségeit növelő juttatás.- Kétségkívül pontos a diagnózis, de ezt eddig is tudták, mégsem sikerült át­ütő változásokat elérni. Most magáról a „terápiá­ról" szeretnénk hallani.- A gazdálkodás felülvizsgá­latával — a megyei tanácsok irányítása mellett - olyan szak­mai bizottságok foglalkoznak, amelyeknek különböző állami és érdekképviseleti szervek 'munkatársai, a kiválóan gaz­dálkodó üzemek szakemberei a tagijai. Ők elsőként a gazdasá­gos termelési szerkezet, a ko­rábbinál egyszerűbb vetésszer­kezetet és a kevésbé költség- igényes technológiák alkalma­zását javasolták, továbbá azt, hogy számolják fel a vesztesé­ges növénytermesztési és állat- tenyésztési ágazatokat. Fontos­nak tartották az alaptevékeny­ségen kívüli jövedelmező ága­zatok létesítését vagy bővítését és a vezetésre alkalmatlan em­berek leváltását, a hiányzó szakemberek mielőbbi alkalma­zását. A tartósan gazdaságtala­nul termelő gazdaságok fellen­dítéséhez az is szükséges, hogy kötelezettségeik a képződő for­rásaikkal összhangban legye­nek. Ehhez a Magyar Nemzeti Bank is segítséget nyújt a hi­telek átütemezésével és új hi­telek nyújtásával. I- Van-e ennek kézzelfog­ható eredménye?- A 'hatás az 1979-ben és 1980-ban felülvizsgált üzemek gazdálkodásának megszilárdu­lásával mérhető. Úgy ítéljük meg, hogy a szakmai vezetés erősödött, a termelési szerke­zet módosításával a gazdasá­gok hozama és nyeresége évről évre nő. Az elmúlt évben a fe­lülvizsgált gazdaságok mind­össze 14 százaléka zárt pénz­ügyi hiánnyal és ez a korábbi évekhez képest nagy előrelé­pés! A legjobb eredményt el­érő üzemek közül meg kell em­líteni a homokszentgyörgyi Aranyihomok, a korcsai Dózsa és az abádszalóki Lenin Terme­lőszövetkezetet, amelyekben a korábbi évek sorozatos veszte­sége útónokét év óta 15—20 millió forintot meghaladó nye­reséget értek el. Gazdasági egyensúlyuk a melioráció be­fejezésével várhatóan tovább ‘javul. I- Érzi-e ezt a javulást a költségvetés?- A felülvizsgált üzemek költségvetési támogatásait és befizetéseit tekintve megállapít­ható, hogy a jelentős negatív egyenleg 1981-re mérséklődött. Nőtt ugyan a támogatás össze­ge, de ettől lényegesen na­gyobb összeggel csökkent a pénzügyi hiány miatti költség- vetési kiadás is és első alka­lommal emelkedett az üzemek által fizetett jövedelemadó. Volt ugyanis miből fizetniök. I- Az eddig elmondottak azt jelentik, hogy a munka és a végrehajtás gyors és mindenütt eredményes?- Szó sincs erről. Tapasztala­taink szerint az 'intézkedések végrehajtása során feszültsé­gek is keletkeznek. Az intézke­dések emellett szükségszerűen korlátozzák az üzemi önállósá­got. A jövőben az új, elsősor­ban közvetett módszeréket tar­talmazó szanálási eljárás alkal­mazását helyezzük előtérbe. A következő 3-4 évre még 'ma­radt 100 felülvizsgálatra szoru­ló nagyüzem, annyi azonban már most megállapítható, hogy a tartósan gazdaságtalan ter­melés megszüntethető. BONYHÁDI PÉTER Az luitáhbi évekbeni egyre több családi ház, társasba* épül ma­gánerőből, s mind több régi épületet újjiítlainiaik fel a közsé­gekben, faívakban. Mindez persze azzal lis együtt jár, hogy rengeteg anyag keli hozzál. A cement, a tégla, a im.ész, a- fo­lyamkavics és öi szerelvények nem mindig és. nem mindenütt „altnak a polcán", a vevőre vár­va. Az ilyen helyzet szüli azt az intézkedést, hogy növelni keil az építőanyag-«ipar kapacitását — főleg olyan, anyagokból!, ame­lyek olcsók, éis a 'családi ház építéséhez, is Használható. A jö­vőben írni g nagyobb szükség lesz óra, hogy a. Ilakossági épí­tési igényeket anyag,giaí kielé­gítsék, íbisze n a. 'magánerős építkezések számának növelé­sét várhatjuk. Tolna megyében 'meghatáro­zó a Tolna megyei Építöanyag- ipiari Váfíáíat. Ez a elég, máig kiét évtizede tucatnyi téglagyárat működtetett, ma osiak, öt telepe von, ezek közül kettő a jelen­tős, egy pedig 'sáderkiterme'lő. így a profiIttiiszitítás végül üzt eredményezte, hogy kevesebb áruiból!, de itölkjéíetesebibem, tud­nak eleget tenni az igények­nek. A 'termelés Ilyen .tisztítása per­sze pénzzel jiáirt. Sajót arából, bank hitelből és közvetett álla­mi itáimiog áfásból'. Mintegy n.egyiVenötlmriíiió forintot költöt­tek beruházásra - a mázai és a paksi Ibetonüzem korszerűsí­tésére. A paksi üzem. építésiét kezd­ték előbb, hiszen a régi:, most már városk'özpointi ítészen nem maradhatott a^ korszerűtlen üzem. 'Elfoglalta az áj házaik építési területét és körülményes volt ennek a telepnek a megkö- zelítése 'is. iAr új üzemet' felépí­tették, magyar gyártmányú gé­pekkel 'szerelték' fel1, könnyítet­ték a nehéz fizikai munkát. A dolgozóknak pedig kényelmes öltözőt, mosdót iils építettek. Te­hát komfortossá tették ;a be- toneíemgyántást. 'És gazdasá­gossá ! A mázai üzem korszerűsítése má;r több gonddá' járt. iltlt ugyan vollt néhány irégi épület — az erőmű épületéi voltaik ezek —, de úlj 'Csarnokot kellett építeni az új technikának. Az NSZK-bál' vásároltak egy elem­gyártó gépet. IAz ebhez kapcso­lódó 'kiszolgáló létesítmények, berendezéseik a magyar. ipar termékei, Hitetve a vállaltat fej­lesztési. munkája révén kerültek beépítésre. íEz a. ikéit ijleíentős iberuházáís tehát elvitt ineayvenöUmillíö fo­rintot, erre az ötéves tervre ju­tó miniden fiiért. így o terv­időszak végéiig a mostani ter­melést szinten tartják. De még­is megérte ez laz álídoziatvállá - rás — nem1 eqv 'alkalommal' a vállalat a IhiiltelvissziaifSzeté'sek miatt nehéz1 pénzüavi helyzetibe került - lm,ért mindkét üz'embten „iflot+ul megy a 'munka”. A .termék, lamely rőt eddi a még nem' volt szó; laz „EB” föd'ém­GépesTtették a rakodást, csökkentették □ fizikai munkát elem. Ez. az építőipari jaayag kerül beépítésre az ,,'E" geren­dák közié, ijőli szigetel, taítóis, szilárdsága, magas. S aimii külön előnye: nem kell hozzál daru, sőt az iE igerendálkat is mégy ember a helyére tudja emelni, s ezek (közé 'berakni az eleme­ket ugyancsak könnyű, nem kell hozzá ikélt ember. Idén Ikéttmtiil.- Ilió Hlyen beton-béléstestet gyár­tanak. iKéWiilíiát, íjő minőség­ben', úgy, hagy szinte a szárító­ról azonnal' elviszliik. lEz a ímeny- nyilség 30—35 ezer családi ház­nak megfelelő épület födém­szerkezetéhez elégendő. Az elem. szállítása- sem, nagyobb feladat, mint a1 tégláé, íbiszen 21 kiló egy darab, és öt elégséges egy méter lefedéséhez kiéit ge­renda közlőt. Tehát jlóll rakott tehergépkocsival, és ennek pót­kocsijával egyszerre elszállítha­tó az egy házihoz szükséges elemimennyüségi. Ismerve a szá I - Mtásli költségek egyre növekvő tendenciáját Újaiblb előnyét lát­hatjuk ennek a beruházásnak - mert a ipa'ksi és. ai imázaíi üzem ilyen tekintetben is 'néídamiuta- tó Iberuházás. A másik, a. Ila'kos- ságiot lérintő előny, hogy a be­ruházás, tehát az új gépparik üzemibe állítása utón- sem. nö- vekedieÉ aiz EB-elelmek ára. IA fejlesztésre, a technológia korszerűsítésére fordított összeg — évi 130 imíüiíó forintos terme­lési érték melllett, ennyi az üdéi terv is - 'kiét-három év alatt megtérül. A beruhá zás az építőanyag - «iparban tehát sikerült. A har­madik üzemi fejlesztése imár nem kerüli! ilyen sok pénzlbe, ám ennek haszna1 legalább olyan jelentős — ia iláikossá'g. szem­pontjából. A folyami kavics ki­térni,eléséhez 'szükséges eszkö­zökre' is elköltötték néhány száz­ezer forintot. ÍR égi uszályokat tetteik1 haiszlnállbatóvái, kirakodó állomásokat) építettek — főleg saját erőből, és ü váltatott la­katosüzem- kivitelezésében, £z a sáderkitermieliő - tehát ugyan­csak építéshez dlöpányagot adó üzem - lis sikeres 'beruházásnak mondható. Miután a pénz elfogyott, o vállalati sajátos „beruházási esz:k'öz”~tá,r n'em merült ki. A továbbiakban a-rra, törekszenek, hogy a technikái fegyelem, szi­lárduljon 'münden területen, óv­ják :a gépeiket, élettartamukat növeljék — hogy a termelés a jövőben, is gazdaságos tehes­sen, szolgáivá ezzel a lialkossá'- got, Wüssten e fontos építőanyag, valamint a sóder feltétlenül szükséges b- következő évek: ma­gánerős. lakás építési ipr o gram'- jának teljesítéséihez. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: G. K. Évente kétmillió EB-elemet gyártanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom