Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

1982. október 27.

/ tolnaA

NÉPÚJSÁG 3

Munkában az R—35-öé

Számítóközpont Szekszárdon

kerül' közvetlen kapcsolatiba ezzel a' m.unlkaesZiközzeJ., de a többiek, a>z előkészítésit Vjé'gizöík, a ikiszo'lígáióik munkája is épp olyan fontos, minit azokéi, alkiilk a gépet rmunlkárq bírják.

iNádor Ivóin, a száimlftóközpont igazgatója elmondta, hogy a SZÜV - a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vá-Mailat - majd1 minden megyéiben létrehozott máir számítóközpontot. A legelsőt Pécsett," a szekszárdi pedig a; tizenhetedik ebben a sorban. A Tolnia megyei Tanács és a SZÜV közötti megáillliaipio- dás értelmében a tanács biztosította Szekszárdion' a közművesített telüket, a> SZÜV padiig vállfa lto a mintegy 150 milliós beruházás költségeit. Ebből az összeglböl' közel' hetvenmi Illőt tett ki az R—35-ös szo'vjet gyánt- mányú számítógép és a kapcsolódó berendezések ára. Ilyen nagy teljesítményű számítógép a SZDV-ihólózaton belliül csak hálromi van.

A központi szó mításteahnilka.i programhoz kapcsa löd va Szek- szárden 1980-lban vették fel az első embereket, az akikor még cstalk tervrajzon llétező számító- közpanitha. Ez persze csak első hallásra tűrniük fuircsántaik, ment tudlnii kell, högy a. számítógéphez kapcsolódó munkák speciális ismereteket követelnek és Tolna megyében, ahol — a szekszárdi kórház számítógépén kívül - még nincsenek hagyományai a számítógépes adatfeldolgozásnak, nehléz lett volna sz ámító feite dhnükaii szakembereket találni.

így ai SZÜV vállillaTta1 dolgozói kiképzését. Az első lépcsőiben'a szervezőiket, a programozókat, a műszakiakat éis az operátorokat iskolazdák be, a képzés

azonban ma iis fio'IViik. A szá- míitólközipo nlttban jelléniíeg adatrögzítőik részére tantornak ttain.fo- lyaimot, és biztos tót* a> dolgozók folyamatos továbbképzése is. Sőt kapcsolódva a- számítás- teahniilkai programihoz és egy kicsit a saját utánpótlás biztosításait segítve, a szekszárdi számítóközpont kiét rendszermémnö- ke tanórákat ad a' bonyhádi Petőfi Gimnáziumiban, ahol a szálmítáisitedhniiikia is szerepel az oktatóisíi terviben.

— Azt tudjuk, hogy a SZÜV- háiózait három l'egniagyalbb számítógépe közé tartozik a szekszárdi, de mit jelent ez a gya- karlalbain ? — kérdeztük Nádor Iván igazgatótól.

— Az R—35-ös számítógép kapacitása a megyében' jelentkező g'azdtasógS folyamiatok feldolgozására és tárolására ailktaih- mals, előreláthatólag mintegy tíz évig - mondatta1. — Jelenleg konkrét feldolgozó munkát tizenöt válífallotnak és kiét termelőszövetkezetnek végzünk, de mór felvettük a kapcsolatot a megye összes vállltalaltálvail', szövetkezetévé!, 1 iintézlmtényeivel1. Sok érdeklődő von és az előbbiéken túli mintegy tizenöt, húsz partnerrel az előkészítő munkát is megkezdtük.

— Ha egy gazdasági egység szeretne önökikeí dolgoztatni, 'hogy kezdődik az együttműködés?

— Ha igénylik a számítógépes feldolgozást, először egyeztető tárgyalást tartunk. Elmondják, hogy miit kérnek, milyen jellegű munkára tanítanak igényit. A mi szakembereink félmérik, hogy mí szükséges b munka beindításához, hogy a feladat egyedi szervezést igényei, vagy pedig a SZÜV-lhátlö- Zatbarn már megtevő rendszert kell' cslak átvenni, ai helyi sajátosságokhoz,' igényeikhez adaptálni. Egyébként ez a SZÖV-'há!lázat együk erőssége, hagy a vállaltaihoz ta'tozó szá- mítáköz'pontoik átadják egymásnak a mák kidolgozott rendszereket. Ez nagy szellemi ener- giia -, idő- és pénzmegtakarítás. Ha az ügyféltel együttműködve az előkészítés befejeződött, azt követi az igények szerinti folyamatos feldolgozás és adatszolgáltatás.

— Milyen munkákat kértek eddig a számítóközponttól1?

— Bérszámfejtést, anyag- és készletgazdálkodást, raktár- nyiHVántartásí, termelésirányítási miunkáikat, de példáluií az OTP- nek mi csináljuk majd az átt- ultaíáSi betétszámíák kezelésiét, vagy mi tartjuk nyílván - különböző szempontok szerint —a szekszá rdí lakásig énylőket.

'Az új számítóközpont legfőbb partnere a. Szekszárdi Húsipari Váilllaint. Az oitt elhelyezett TPÁ 1140-es típusú kisszámítógép- pel és az R-35-ös géppel is naprakész adatszoPgá'lltatáSt végeznek a húsipari vámoltatnak. Még az idén összekötik a TPÁ-lt az R—35-1,el, így közveftenü!! tekérhető bármilyen adat a szá- mítágiéipről'. Mák most a számítógép végzi a beérkező sertések objektív minősítését, a felvásárlási adatok tárolásált, feldoil- gozásót, az értékesítési adatok feldolgozását, a' szám lökést ítést és a termétesélszámalást. A naprakész adatsz ökgáltotással a dönt és élőkésziilté st segítik és moisit készítik elő a munkaügyi, nyilvántartási rendszer számítógépes feldolgozását is.

Ha lkain zümmög ő géipek, színes visszaijeilző lámpák soktatsá- gta, szélsebesen ko.pogó kiíró- gépek. A liégkonidlidiionálit gép- teremben a láitolgaitá elkálbul a 'jövőt a huszonegyedik száztadot idéző látványtól1. Pedig ma már semmi misztikus, különleges mimes a számítógépiben. Munkaeszközzé vált, épp oly munkaeszköz, minit az újságírónak a toll, másoknak az esztergapad, a gyalugép, vagy a to- ronydaru.

lA KSH SZÜV szekszárdi szá- mtóközpontjában mintegy kétszázon dolgoznak az R—35-ös számítógéppel'. Természetesen a dolgozóknak csak kis hányada

Az új székház körül már a parkosítást végzik

Vastag József és Pilisi Pál a számítógép napi karbantartását

végzi

Az adatrögzítők géptermében csend, tisztaság, korszerű munkakörülmények

Az új számítóközpont dolgozóinak szakiképzettsége, ismeretei aíikail'massái teszik őket a jelentkező feladtatok ellátására. Máris több magasain kvalifikált szakember doWgoziilk a vállalatnál. A szervezők, a programozók, a' műszakiak nagy része máir előzőleg elvégzett vOlltami- lyen főilslkolát, vagy egyetemet és csak azután sajátította el, miinitegy egyéves intenzív tanfolyamion a- számítálstedhinilkai ismereteket. Az operátorok középiskolai végzettségűek, míg adatrögzítőnek, tá'blaellen önnek felvesznek nyolc általános iskolai végzettségűeket iis, de a cél itt is az érettségizett dolgozók alllkallmaizálsa. A jelentkezőket a szóim ítóiklözpoint - munkaidőben- kiképzi a- máj dán ellátandó feladatokra.

ünnepi pillanat, a már beindult folyamatos munkai jelentős lépcsője a ma délei őitti üzemibe helyezési ünnepség. Nincs szó iítt avatásról, hisz a szálmíitólközpont már dolgozik, naipráí napra segíti o megye gazdasági egységeiben a munkát, korszerű tehetőségeivel a dőntéselőkészítélst. Mégis ai mai délelőtt fontos lépcsőfok nemcsak a számítóközpont, hanem Tolnai megye életében is.

iEzzél1 beléptünk a számítás- technika’, a számítógépes adatfeldolgozás kokszaikéba.

TÄMASI JÁNOS

Baka Zsuzsanna operátor mágnesszalagot cserél a gépen

Az egyszerű cserjétől - a Himalájái cédrusig

„Nagy lesz még az erdő becsülete”

„5<jr és por helyett - inkább szeretnék látni virágzó kerteket” - mondotta' Széchenyi. Ő volt az, aki egyebek között a környezetvédéfeímnek is nagy figyelmet szentelt. Az idézett jelmondat azokon az emlékpllla- kettPken olvasható, amelyeket 0' természet védelmében, allalkí- tá sióiban végzett kiemelkedő munkájukért ítélnek oda arra érdemes érdié székinek'.

Cziiklk Lálszilő, a, die as i téesz erdésze a 183. kitüntetett. Ta- vaíiy vette át a Széchenyi -em- lékiplfa kettet, amely azóta laká- sa falién díszeleg.

,,,.Tudóim létezik ennél rangosabb kitüntetés is. Számomra azonban nem”.

Ha a Cziiklk név elhangzik, aikikor sok embernek az erdő jiut az eszébe, bár a név tulltaj- donosát megközelítően sem ismeri mindenki, hiszen' Cziiklk László diliig miúlllt 30 élves.

ER DÉSZDINASZTIA

'öccse és édesapja — aki egy év múillvU' megy nyugdíjba -, szintén erdészek. Mindketten a gemenci erdőgazdaságná'l dolgoznak. A Gzlilkkek máir az 1700- as évek elején erdészettel foglalkoztak. *

llllyen előzmények utóm' kézen- fekvő, hogy a nagyobbik fiú sem adta' föl a járt Utat o já- raltlllainért, pályaválasztásánál a

közvetlen környezete meghatározó votif;

Gyenmekkorulkibom öccsével együtt a szünidőt nem Budapesten, vagy va'ltalmélyilk városban az aszfalton, hanem a. Duna mellett, az ártéri erdőkben töltötték. Itt rendkívüli váitozai- tos erdőélet tárulkozott éléjük : a sok v|ad, ai víz, a különböző f afaijta -társiulások lenyűgözőéin hatottak a két fiúira. Sok olyan apró dolog .játszott abban szerepet, hogy önök hűséget fogadtak aiz erdőnek. Hát hogyne szeretne és tudna, mesélni

A Széchenyi-emlékplakett? Számomra nagy kitüntetés!

pályafutásáról és a. természet világáról:

— Egyîk felejthétetlen élményem árvízhez kötődik, Vadakat mentettünk, tadlilklk'ail. Egy borzot vittünk ki ma guinlkiktall — nem kis kodká'zatot váiltallva. A boinz — köztuidtott - veszélyes az embere, de érezvén szorult helyzetét, " meghúzódott a. la- diikibain szerényen. Amikor elengedtük, a part szélén tekintetével hosszan, kísérte a. tovalsiikló ladikok.

‘Czikk László az áütoilámos iskola elvégzése utóm az erdészeti szakiskoláiba került, majd '69- beni gytako,rló erdész tett. A tudásvágy egyre jobban ösztönözte, Így ‘73-ban beiratkozott a szegedi erdészeti szakközép- iskoláiba1, ahoi az érettségi utón technikus minősítést szerzett.

MINI ARBORÉTUMOK

Aliig túl a harmadik X-en mór nagy elismerést vívott ki magának a szakmában a fiatal' erdész. Aki egy kicsit nyitott szem- •mél közlekedik Oecsen, az akarva-akaratlanul1 is vaitalmi szakat- 'IJam-t tapasztaí. A Vádi iMlilháiV ta- kótetep környéke olyan, mintha arborétumba csöppent volln'a. a lá.togotó. Emellett a téeszmajort is otthonossá, széppé teszik az odalteilepített ezüstfenyők.

— Sikerült felkelteni az emberek érdeklődését egy pánik létrehozásának gondto'lotóvoil1. A tanábs megvette, a téesz hazahozta, én pedig- megterveztem az összeáíllfitálst a. legkülönbözőbb egzótaftaijtákból'. , Társadalmi miunkálsok’ban sem volt hiány, az emiberek nagy-inagy odtaadássail yégezt.ék környezetük szépítését. Egyébként ehhez a parkihoz hasonlót hoztunk'létre a cserenapusztai vadászhálz- máil is.

iNem osiaik a. porikosltóSsaJ kőtilk össze Cziiklk László nevét Dedsen. Mindjárt pályakezdésének első oaipjaii'bta n hotzztó'látott a falu északkeleti részén lévő mély fekvésű területen' felgyülemlett szemétdomb eltakarítá'- sához. Mi.vel? Erdőtefepíltésse!. Pairlltagon hagyott viizes területeket is Hasznosított fásítással. Mint mondja, „ha ismét szántó- terület tesz belőle később, alk- koir humuszban gazdagabb talaj ái'l' majd a mezőgazdaság rendtelkezésére’ ’.

TÜZELŐ ÉS DESZKA

Erdő és megáink erdő. Amiről ■nem tud szenvedélymentesen beszélni.

— Mült tudnak az emlbenek a fáról? Azt, hogy jó deszka1 lösz belőle, meg tüzelni lehet véle

és kelsz.

Felemeli a hangját, s kopogóssal nyomaitékositjiai mondandóját: — Az erdő az egyetlen energiiafotiráls, almi felújítható. A hagyományos energiahordozók előbb-utóbb eltűnnek. Mindemellett az oxigén termelésében, a levegő tisztításában óriási szerepe van a növényzetnek. Éppen ezért eljöhet olyan idő, almikor isteniként tiszteltjük az erdőit.

A környezetvédetemnél jó néhány pereiig elidőzünk.

— Elképesztő dolgokkal találkozom nap, mint nap főképpen vá roSokibain. Aligha tailiálmíék így hirtelenjében megfe lélő jel- zőket környezetszennyező tevé>- tenységiüinkre. Ez - sajnos — öröklődik, mert a> városi gyerek máir beleszületik ebbe a - szálmomira' embertelen - környezetbe.

— Mi a helyzet a fallvaklbOn? Dedsen a parkosítás és egyéb alkdi'óik hbltálsáta' sikerüllt-e előbbre jutni?

— Ne higgye, hogy itt - és általában a. falvakban — sokkal: jobb a helyzet. Máir megvárnálak mindenütt az „ügyeletes" környezetszennyezők. A guta kerülget, almikor úton-lút- féïen szemétégetőkkel találkozom.. Ha' így haladunk : hamarosan eljuthatunk a mostanság sokat emlegetett úgynevezett üvegihálzhatásho'Z, aimilkor a por és széndioxid olyan, magasságiban helyezkedik el, hogy máir zavolrjo a normális életfeltételeket. Persze, a park létrehozói féltve őrziilk itt azt, amit megalkottak, nem tűrik o ron- gálákiait.

iRairkiosítóIs ide, egzotikus fafajok adta, a téesz erdészétől azt várja a „iszaikvezetés”. hogy a. termelés székerét is elő- rélendítse, azaz produkáljon. Az erdőtelepítés nem hoz pénzt a koayihó'rtai, hanem visz. Amide, hosszas töprengés és gondolkodás után eredeti ötlettel lepte meg a vezetőket a fiatal erdész;

— Fűzvessző-termélésre vonatkozó javtaslllatomat — szó almi szó — nem fogadták ovációval. Többen nem láttak benne nagy fantáziáit, no meg az első évben. nem. is hoz termést. Aztán már a. második évben 30 hektáron' a 40 máizsai körű® országos átlag nálunk megduplázó- dátt A termést a- háiziíiipari szövetkezeteknek adjuk tovább, amelyek az ebből előállított termékeikkel valutát hoznak az orszálgntak’.

A község elején egy 'megáHí- tátábta díszcserje-kereskedésre hívja1 fel a figyelmet.

— Ebben ils az ön keze van?

— Édesanyám vezeti a- kereskedést. Én csak anyagibeszerző vagyok, hasznosítom a szakemberekkel kialakított kapcsolataimat. Arra törekszem, hány a legegyszerűbb cserjétől kezdve a hiimalltílji cédrusig, sok mindént megszerezzek a nagykö- zönlségmék.

Jövedéllmező ez a vállalkozás, de én más mitaitt is fontosnak tartom. A kiülömböző fafajok be- muiatólsával a díszcserje-kereskedés majdihoqynem népművelői tevékenység is.

iBesZéllgetésümiket máir a. sokadik telefon csörgés szakítja felibe. Czikk László tárgyal!, szervez, utasít, miközben fáradtba- ta.tllainnak tűrniük.

— Átalakult' a munkáim, emberekkel foglalkozom - mondja.. — így inkább kívánkozom ki a természetbe. Pontosabban o szőlőskertemíbe, ahová - megnézheti - szintén becsempésztem néhány díszcserjét.

— bólint —