Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-20 / 246. szám
1982. október 20. ^PÜJSÀG 5 Szerszámok és emberek. £dl!Ti£„az emberi lényeg — írja Marx — nem valami, az egyes egyénekben benne lakozó elvontság. Az emberi lényeg a maga valóságában a társadalmi viszonyok összessége. Az eszközök, szerszámok az emberi leleményesség termékei, amelyekkel az ember képes a természet javainak kisajátítására, a természet átalakítására. Ugyanakkor ezeknek a szerszámoknak használata visszahat az emberi tudatra, fejleszti is azt.” A husángtól a komputerig A lonmfiflowMiikh ■ ■ ■ IWWa ■ .Hosszú volt az út 'altitól a „tna- íjotntóU”, amely a fáiról' a fölld re ereszkedett a mostam! emberig;, amely n-emdsalk 'megfsimernii képes a természetet, hanem kezének, eszének fölhasználásával olytam szerszámokat teremt, amellyel a természet átaüokítá- sá-rö is képes. '(Szkeptikus barátom', ez írás első olvasója itt megjegyzi: Na bumm1, és ha fönnmarad a fán, akkor m'i van? A természetnek talán jobb is lenne.) 'Lehet, hogy a természetnek jobb 'lenne, de az embernek semmiképp. És küllőmben is, ősünk azért kényszerült a fSildre, mert elhagyta őt az erdő, ki ritkult alóla, héiyiát más növényzet foglalta el. iBngels írja A természet dialektikájában : A kéz specializálódása - ez a szerszámot jelenti és a szerszám jelenti a sajátos emberi tevékenységet, az ember áitolUaikító visszáhatái- sát a természetre, a termelést... A munka szerszámok készítését jelenti. (Szkeptikus barátom: De a következőket is írja ám Engels ugyanott, néhány oldblial később: ,,Oe azért ne kérkedjünk túlságosan a természeten aratott emberi győzelmeinkkel. A természet minden ilyen győzelemért bosszút áll rajtunk. Bár mindegyiknek a következményei elsősorban azok, amelyekre számítottunk, de másod- és harmadsorban egészen más, előre nem látott hOltásai vannak, amelyek ezeket az ellső hatásokat n'agyon is gyakran megszüntetik.) INo igen, de megint csialk hivatkozzunk Engelsre, aki az alábbi aggod'alomra így válaszol néhány mondattal később: „És ily mádba minden lépiés eszünkbe juttatja, hogy korántsem úgy uralkodunk a természeten, mint ahogy a hódító egy idegten népen 'uralkodik, mint olyan valaki, aki a természeten kívül áll, - hanem hogy 'hússal' és vérrel és hogy egész rajta gyakorolt uralmunk abban áll, hogy túltéve minden más lényen, a törvényeit fel tudjuk ismerni és helyesen allkaímázni.” „iMaljom ő'sünk" azzal, hogy két hátsó lábára állt, felszabadult két mellső lába1, vagyis keze tett. Meg tudta tehát fogni a botot, és használni is tudta azt, vagy éppen a kődarabot avatta szerszámmá. Ez volt az első szerszám a föld létrejötte óta. (iNem tudok szabadulni szkeptikus barátom megjegyzéseitől: Nana, álljunk meg egy szára. A mail mdjmok is értenek ehhez. Nézd csak meg az állatkerti csimpánzokat. Egyes tudások szerint a majmok még négyig számolni is tudnak, .p;onAz egyik legősibb szerszám Az egyik legősibb szerszám, az egyik legősibb élelemszerző munkaeszköz — a halászháló. Alakja, formája az idők során nem isákat (változott, és még ma is használatos, nem is eredménytelenül. Igaz, hogy természetes vizeink halállománya — éppen az emberi beavatkozás következtében — erősen megcsappant, de a tógazdaságok pótolják a kiesést. Azok a tógazdaságok, amelyeket ugyanaz az ember teremtett eszével, leleményességével - szerszámaival. Képünk a iPaksi Halászati Termelőszövetkezet bárkáján készült, a halász kezében lévő szerszám a merítőszák. Az első ismerkedés Az iparitanuló ismerkedik a szerszámmal. iEIső feladata, hogy elkészíti a kis alumínium lapot, amelybe belevési számát, hogy annak felmutatásával Imás szerszámokat igényelhessen. tosaibban érzékeink azt a meny- nyiséget, hogy négy. Némely ember se tud többet.) (Persze, alkodnak emberek, akik nem képesek ennél többre, de az emberiség túlnyomó többsége igen. Hiszen az első szerszámot követte a többi. 'Egészen az űrhajáig, az atomerőműiig, vagy hogy a címben foglalt szerszámnál’ maradjunk - a komputerig. Az ember a halaiktól elleste az úszni tudást, hb- jái révén gyorsabb a leggyorsabb vízi élőlényeknél, elleste b madaraiktól a repülést, mai repülőivel még a kondörkeselyű se kép'es versenyezni, és űrhajóival megkezdte a titokzatos világáén dienség meghódítását. 'EgyáltaJán nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy éppen napjainkban megy végbe egy soha nem látott méretű és minőségű technikai forradalom. Képeink is bizonyságéi ennek. A legnehezebb, a legfárasztóbb munkáikat már sikerült gépesíteni és olyan terméseredményeket produkálni minden területen, amelyek a teljesebb, a jobb emberi élet megteremtéséhez niélíküílözhetetltenek. jó úton vagyunk ahhoz, hogy a szerszámok - az egyre fejlettebb szerszámok — fölhasználásával végzett munka életszükségletté, örömet szerző tevékenységgé váljék. \ Az oldalt írta és összeállította Letenyei György. A fényképeket Bakó Jenő, Czakó Sándor, Gottvald Károly és Kapfinger András készítette. A Központi Statisztikai .Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalata szekszárdi számítóközpontjában fényképeztük le a szovjet gyártmányú R-35-ös számítógépet. Együtt a legősibb és a legkorszerűbb Együtt a legősibb szerszám, az emberi kéz, és ebben a fajtában a legmodernebb, egy szőlő- vesszőoltó szerkezet. Mindenekelőtt a szőlősgazdák tudják értékelni ezt az új masinát, amely egy nehéz és eléggé bizonytalan kimenetelű munkától szabadítja meg őket. Mintegy száz ember helyett Aki részt vett már kukoricatörésen, pláne, ha [morzsolt (egyes vidékeken zsurmolásnak hívják) is a hosszú téli estéken, tudja, hogy milyen fárasztó és korántsem üdítő tevékenység akár az egyik, akár a /másik. Az emberi találékonyság ezen is segített. A határt járva láthatjuk a nagyüzemi itáblákon, a gyalogmenethez képest száguldozó kombájnokat. Törik, fosztják és morzsolják, mojd teherautókba-vontatókba ürítik a kukoricát. Egy-egy 'kombájn — típustól és a termésnagyságtól függően — öt-tíz vagon termést tud egy nap alatt betakarítani, és ezzel mintegy száz ember munkáját helyettesíti.
