Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-11 / 213. szám

1982. szeptember 11. tsHÉPÜJSÀG 7 Milyen lesz Szekszárd 2000-ben? A kérdés korántsem költői, s egyben azt is leszögezhetjük : megválaszolása méqcsak ne,m is sci-ifi íróik feladata., hiszen a megyeszékhely tanácsa — más települések hasonló testületéi­vel megegyezően - rendelkezik rövid-, közép- és Hosszú távú tervekkel. A szekszárdi Városi Tanács nemrégiben foqadta el azt a koncepciót, amelyben mór kirajzolódnak az ezredfor­duló városképének körvonalai is. Természetesen a távlati el­képzelések az előre nem látha­tó, új követelményeknek, igé­nyeknek és nem utolsósorban lehetőségeknek meqfelelöen részleteiben, árnyalataiban módos,ulhatinak, de alapjaikban minden valószínűség szerint változatlanok, maradnak, érde­mes tehát eqy kis képzeletbeli sétát tenni a majdani város­ban. Ötvenezren felül A tervek szerint újabb nagy­méretű iparfejlesztésre nem ke­rül sor a városban, s ez kihat a lakosság lélékszámóra is: to­vábbi ugrásszerű növekedésre nem kell számítani, -Ennek el­lenére 2000-ré várhatóan ötven­ezernél is többen mondhatják majd magukat szekszárdinak, s e szerint szükséges felmérni és kielégíteni a későbbi lakásigé­nyeket. Az egyik célkitűzés a.z, hogy a,z ezredfordulóra minden háztartásnak önálló lakást kell biztosi tain i, s íqy adódik is a kérdés: — Hol és milyen formá­ban? Nos, a Béri Baloqh Ádám ut­cának a városból kivezető, jobb oldalán: befejeződik a közeljö­vőben a telepszerű, többszintes építkezés, viszont az utca má­sik, keleti oldalán az ide érke­zők a jelenleg beépítettnek szinte a tükörképét találják majd, alacsony, középmagas és magas lakóépületek formájá­ban. Ez lesz egyébként a 10-es szóimmal jelölt városrendezési körzet, amelyekből a társközsé­gekkel együtt összesen 16 szere­pel a területfelhasználási kon­cepcióban. S ha már a tömeges-lakás­építésekről' szólunk, feltétlenül meq' kell említenünk - a szer­vezett magánlakás-építés nö­vekvő jelentőségéből adódóan — azt is, hogy a családiház- építési igényeket telkeikkel fő­képpen Parásztán, Csatáron elégítik majd ki, illetve a Bocs- kay utcával párhuzamosan is kijelölnek területet e célra. Hangulatos centrum A városközpont hanqulatát, csendjét, nyugalmát jelenleg még kedvezőtlenül befolyásolja a nagy átmenő forqalom, ám 2000-ben már nyugodtabb kö­rülmények uralkodnak majd itt, ugyanis keleti irányban kettőis kerülő „félgyűrűn" haladhat majd az ipartelepi, illetve az átmenő forqalom. A Garay és a Béla teret, sőt a Babits ut­cát is mentesítik a gépjármű­vek okozta kellemetlenségek­től, s remélhetőleg olyan mi­liő alakul ki, amelyben az eddi­gieknél is harmonikusabban ötvöződnek a történelmi érté­kek és az új létesítmények. A Mártírok tere közelében, így az Arany János utcában is — az OTP-től az ön kiszol qá I ó éttereimig - új üzletsor, illetve vásárólutca, bazárok foqadják az arrajárókat, kínálatukkal jót kiegészítve a naqyobb áruhá­zakét. Vezetékes gáz Az ezredfordulón mór veze­tékes qázzal fűtik a megyeszék­helyen mind a lakásokat, mind az üzemeket, intézményeket. A vezetéképítés úgynevezett első lépcsője néhány év alatt befe­jeződik: előreláthatólag 1985-ig gázfűtésre állítják át a város hőéi látását biztosító fűtési köz­pontokat, vala'min.t azokat az ipari létesítményeket, amelye­ket a távfűtésbe még nem kö­töttek be. Ezt követően kerül sor — a következő lépcsőben — a város olyan lakótelepeinek, in­tézményeinek gázzal való fűté­sére, amelyekben jelenleg nincs kiépítve a távfűtőhálózat. Zöld város A címben foglalt kérdésre az egyik válasz, hogy zöldebb lesz Szekszárd, mint jelenleq, de ez egyáltalán nem az épületek fe­lelőtlen színezése miatt követ­kezik be, hanem a zöldterüle­tek jelentős megnövekedése ré­vén. A következő években fo­kozottabban érvényre juttatják a városképi és kilátásvédelmi szempontokat, s javítják a zöldterületek arányát, amely egyébként jelenleg sem rossz. Most mintegy 45 hektár kiépí­tett park található Szekszár- don, s 2000-re ez minteqy a duplájára nő. Ami pedig a közműveket il­leti: regionális vízellátás lesz a Duna kavicsteraszán telepíten­dő vízbázisról, s szennyvízfő- qyűjtő is készül. A csapadék­víz-károkat további övárokiháló- za.t létrehozásává;! csökkentik. Nem feledkeztek meq a város- építési koncepció készítői és jóváhagyói — természetesen — azokról a műemlékekről sem, amelyeket a végleges vizsgálar tok, kutatások és párhuzamosan az adott területekre készítendő részletes rendezési tervek meg­állapításai szerint kívánnak a mű em lék jeqyzék be felvétetői.. Az ezredfordulón, a Szek- szárdra jövők kibővített vasút- óllomás-épiiletet, illetve na­gyobb, északi irányban kiter­jesztett buszpályaudvart talál- nalki s kibővül addigra a jelen­A város sok részéből ma íem hiányoznak az árnyat adó fák s a zöldövezetek légi strand is, mégpedig a tőle nyugatra eső teleksor rovásá­ra. Tizenhat körzet A területtel, haszná lási kon­cepció már említett tizenhat körzetének fejlesztéséről részle­tesebb tervek is rendelkezésre állnak, így például ezek Isme­retében Palánkról elmondhat­juk: úgynevezett tartalék lakó­terület. Ez azt jelenti,, hogy be­építése a 60 ezres lélekszám- hoz való közeledéskor válik Időszerűvé. A bottyán-heqyi la­kótelep a korábbi, érvényben maradó részletes rendezési, terv szerint telepszerű, többszintes és korszerű csoportos társasház­építéssel fejleszthető a későb­biekben, fe. A 16 körzetben benne lévő társközségek — Sióaqárd, Harc, Öcsény, Szálka — remélhetőleg a többi körzettel' szoros össz­hangban fejlődnek, értve ezen kereskedelmi, kézmű- és szociá­lis ellátottságuk javulását is. Szálkát a megyei településfej­lesztési tervvel összhangban üdülőfaluvá alakítják. Emellett 2000-lbe<n nyilvánvalóan, a je­lenleginél kedvezőbb kép fo­gadja, majd a Sötétvölgyibe vagy a Csörge-tához kirándu­lókat is, és a gemenoi tájvédel­mi körzet idegenforgalmi foga­dóbázisa Keselyűs helyett a Duna-erdő melletti terület lesz. Milyenné válik Szekszárd 2000-re? A tervek, elképzelé­sek készek,, de további csiszo­lásuk, majd megvalósításuk a város lakóinak nem könnyű dol­ga, ám ugyanakkor érdeke is. És minden bizonnyal jó lesz maijd visszapillantani 18 év múl­va az eredményekre, s látni a régi hagyományokat is megőr­zött, de sok úijíjal is gazdagodott Szekszárdot. VITASZEK ZOLTÁN Fotó: iKapfinger András. Orvhorgászok Aparhanton Halászlé helyett büntetés — Nincs kedved egy kis éj­szakai horgászáshoz, haver? — Vili, hogy van... De őket se hagyjuk ki — mutat a. hu­szonöt év körüli fiatalember a mellette dolgozóra. Meghallva ezt M. L., ő is nyomban, csatla­kozik : — Micsoda buli lesz . . . Jö­hetek én is? — Miért ne? - így az egyik értelmi szerző válasza. — Majd legalább megtudod, mi az a romantika!, meg az izgalom. Le­het részed a javából. A Szekszárdi Városgazdálko­dási Vállalatnál lezajlott pár­beszéd négy „pecást" hozott össze. A toborzottak létszáma este kilencre már tizenegy lett. (Szinte kibogozhatatlan,, hogy számuk miként duzzadt föl eny- nyire; s ugyancsak az is, hogy k‘i kinek adtai le a „drótot”. Az viszont tény, hogy három Zsi­guli, illetve Lada személygép­kocsival együtt indultak Apar- hantra. Persze, sötétedés után.) — Gondoltuk, főzünk eqy kis halászlét — mondja egyikük. — És bezsebelnek néhány szá­zast a „fölösleges" halak el­adásából ... — mondom én, de választ nem kapok. Még a,z egyik fő „horgász” is titokza­tosan burkolódzik Pali Mall-je füstjébe. Az aparhanti Búzavirág Ter­melőszövetkezetnek öt halas­tava, van. „Valahol Maijos után, Csöcskepuszta előtt.” Ezt eqy aparhanti ember mondta íqy, s hozzátette, hogy még a hely­béliek is nehezen ..vergődnek” el a tavakhoz, „annyira el van­nak. bujtatva”. — Már jó eqy hónapja rend­re jelezte a téesz halőre, hogy a tavak környékén gyakran, lel tolvajok nyomaira — mondja Török Tivadar főkönyvelő,. - A letaposott fű, az elhagyott ku- kacosdobozok, csikkek, az üres sörös-, néha pálinkás üvegek . . . mind, mind árulkodtak. Csak­hogy az őrnek sehogy nem si­került elkapni gazdáikat. Elbúj­tak:, kitapasztalták az őrök1 szo­kásait, jeleztek egymásnak, nem tudóm . . . — Aztán elhatároztuk, véqet kell' •Vetni az egésznek! Már nem babra ment a „játék” - teszi hozzá Paliké Ferenc, a té­esz biztonsági megbízottja, aki a főikönyvelővel együtt ugyancsak tagja a községi szabálysértési bizottságnak. — Megmondom,, némi fondorlathoz folyamod­tunk. i(Hogy milyenhez, azt termé­szetesen nem áruljuk, el„ csu­pán annyit, hogy ezek után nem valószínű, hogy Apaihanton si­kerül jogtalan, halzsákmányra bárkinek is szert tenmife. És amennyiben, a, többi „hafasqaz- da követi az aparhanti példát, bizonyára elveszik a — sajnos — mostanában, elszaporodott iz­galomra és halászlére vágyók kalandozási és lopási kedvét!) ■ ■■■ ■■■■ iir Szóval elérkezett az a bizo­nyos éjszaka, amire Cseke Jó­zsef törzszászlós, körzeti meg­bízott így emlékszik vissza: — Ahogyan a hailtolvajok, mi is felkészültünk. Ahoqyan ők is ‘zsákmányra vártak, azt tettük mi is. A termelőszövetkezet munkatársaival együtt — ki air- ra, ki amarra — lesben voltunk. A GAZ-t odébb hagytuk. Apró zajokra lettünk figyelmesek. Lassan közeledtünk. A mezőőr­rel az ötös halastó sarkához mentünk. Látjuk ám, hogy töb­ben, is „szorgoskod,maik” egy­mástól néhány méterre szétszó­ródva. Megfogom egyikü'k vál­lát és kérdem : — Kapnák ? Kapnak? — Fogd be a szád! Még el­riasztod . . . Erre foqom az elemlámpát és az arcábö világítok. — A rohadt életbe! Maradj magadnak1. .. De mire ezt kimondta, a pá­ciens, már föl is ocsúdott „hor­gászó Imából”, s iszonyatos jaj­veszékelésbe foqbtt: — Jaj, istenem., csak most az egyszer segíts ,meq ! — Két tolvajt azonnal elfog­tunk — folytatja Cseke József. - A többiek pedig, mint a, vad- kacsák, be a kukoricásba. Utá­nuk szóltam. Néhányon vissza­jöttek. Azután, a levegőbe lőt­tem. Akkor elkezdtünk a töb­biek és a kocsik után kutatni. Az egyik járművet ágakkal ál­cázták. A jegyzőkönyvek felvétele után a termelőszövetkezet fel­jelentést tett a bonyhádi városi re ndőrkápitá n,y,sá gra. iKét-lhárom, hét múlva pedig összeült Aparthant község sza­bálysértési bizottsága'. A tárgya­lást Kereke's László, v.b-titkár, a bizottsáq elnöke vezette. A ti­zenegy följelentett közül heten érkeztek meq Apa-rhantra. Ügy tűnt, most már csökkent közöt­tük az egyetértés. A 22 éves R. Gy. karjára egyetlen: szó van tetoválva: „APÁM”. — Tisztelem és szeretem apá­imat. Amikor megtudta, hogy mibe keveredtem, nagyon hara­gudott. Egyébként én nem pe- cáltam. Csak a kocsimmal vit­tem ki néhá nyakat. A harmincnyolc esztendős K. J. heqesztőszokímunkás. Két kis­gyermeke van. Havi keresete ötezer forint. Három horgász- botot foglaltak le tőle. — Én akkor voltam, ott elő­ször... Igen. Én is a Zsigám­mal mentem. De' az utat T. JP. mutatta .. . Nem tudom,, hogy ő és két testvére miért n,em jött el a tárgyalásra. A következő, akit a terembe szólítanak, a szőke fiatalember: M. F. Havi, jövedelme 4500 fo­rint. Ö volt az egyik, aki éjjel „meglépett”. — Nagyon meqijedtem. Akkor nem érdekelt semmi és. senki. Csak futottam ... és eltévedtem a kukoricásban. Jó hosszú idő utón, találkoztam. M. L.-lel. Együtt bóklásztunk tovább. Ak­kor meg alig tudtunk kikeve­redni. a. napraforqótáblából. Hajnali 5 ára volt, amikor Naqy- mányokra értünk. Sajnos, az utóbbi időiben igen elszaporodtak az orvhal ászok. Jelentős kárt okozva népgazda­ságunknak — szervezkednek, s bandába verődve indulnak tol­vaj Ió körútijaikra. Nyilván nem a folyókban:, hanem a, halasta­vakban próbálnak szert tenni a zsákmányra,. Hiszen ez a „biztosabb”. Már ami a, fogást illeti. Persze, ezután a zsák­mányt, amely néha ötven, eset-' leg száz kiló, el is kell adni. S nyilván., nem bolti áron kínál­ják a pikkelyes portékát. Vajon annak, aki tőlük vásárol, nem gyanúsak a körülmények? iR. Gy. és társait az aparhanti tavak dézsmál ói a tárgyaláson úgy tűnt megbánták tettüket. És váltig állították, hoqy mind­annyian először jártak azon az éjszakán a téesz tavainál... Halászlét viszont nem ettek. Helyette 25 ezer forint bünte­tést fizettek. V. HORVÁTH MÁRIA Az elmúlt évek iparfejlesztésének egyik legjelentősebb eredmé­nye Megőrzésre váró régi és új - madártávlatból

Next

/
Oldalképek
Tartalom