Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-04 / 207. szám
1982. szeptember 4. NÉPÚJSÁG 13 Törő István: Nyári zápor Dörög az ég alja felénk fut a zápor, vakítón villámlik fehérük a házsor, nagy fülét és farkát behúzza a róka, hosszú hetek szennyét csutakolja róla, madarak rejtőznek odúikba mélyen, csak a szamár áll kint egyedül a réten, és a szélfiúk sorban mind befogva, felhők kocsisorát maga -után húzza, bömböl az erdő is porzik az út távol dirregve-durrogva messze jár a zápor. Deák Mór: Kapirga és Benő Ha gyerekkoromban rosszkedvem volt, nagyapó mindig kiküldött valamiért a baromfi- udvarba. Jól tudta, miért! Le- fittyedt szám sarka hamar az égre fordult, s szememben ott is termett a nap! Mert hiába volt vagy húsz libánk meg kacsánk, hiába legalább harminc tyúkunk — Kapirga és Benő mintha egyedül éltek volna a kerítés mögött. Annyit én még sohasem nevettem, mint akkoriban — Kapirgának még a tyúkok tyúkeszénél is kevesebb jutott a taraja alá, Benő meg, hogy hű maradhasson kakas mivoltához, kakaskodott állandóan. Egyszer, amikor leesett a mécses és eltört, bizony, látta nagyapó rajtam, hogy mindjárt nálam is eltörik a mécses! Eriggy csak ki, gyerek, mondta huncutosan, nézd már meg, van-e a kacsáknak vizük. Azt azonban máig sem tudom, volt-e a kacsáknak vizük —, de hogy Papirga éppen egy spárgát lelt, azt tudom. Kárált is, mint a kávédaráló, hogy Benő gyere gyorsan, Benő, előkotortam! A világ legnagyobb gilisztáját! Húzták is, mind a ketten, dolgoztak derekasan, szépen elhátráltak az udvar túlsó végére, ahol is belepoty- tyantak a kacsaúsztatóba (most látom: volt vizük a kacsáknak!) Szárnyas barátaik udvariasan helyet szorítottak nekik: úgyhogy amikor abba tudtam hagyni végre a nevetést, bizony ideje volt megmentenem Kapirgát és Benőt. Máskor meg észrevettem, hogy szomjaznak az egerek. Már éppen nekiláttam volna őket itatni bánatomban, amikor nagyapó megszólalt a bajsza alatt: — A durmucát neki, te gyerek, nem - künn hagytam a disznóknál a pipámat! Már ugrottam is, indultam a pipáért, amikor látom ám, hogy tollasbál van a tyúkok között. Közelebb megyek: hát, Kapirga feje beleszorult az itatóba. Benő is ott gatyázott mellette, hol az egyik lábára állt, hol a másikra, közben néha elkukorékolta magát: de mintha nem fájdalmasnak éreztem volna a hangját, inkább dühösnek —, mintha azt fújta volna, hogy kuka Kapirga, buta Kapirga. No de hát hogy is szorulhat bele egy tyúk feje az itatóba? Egyszerű. Kapirga talált benne egy véletlenül beesett gallyacskát, azt akarta kihúzni a feje- nagysáqú lyukon — természetesen keresztbe. A könnyeim potyogtak, szivárványt rajzoltak az égre, úgy kacagtam : nagyapó meg ott állt a konyhaajtóban, szájában a pipával, amit persze nem felejtett soha a malacoknál. Aztán Kapirga és Benő eltűntek az életemből. Nagyon sajnáltam őket, de meg kell vallanom, nevettem az eltűnésükön is. Bizony, Kapirga és Benő elvesztése sem akármilyen ! Tudniillik. A kacsákat már behajtottam, amikor egyszeresük látom ám, hogy Kapirga félig hiányzik. A felső fele megvolt, az alsó nem. Közelebb megyek, dolgozik nagyon az én buta kis Kapirgám: de elfelejtett odébblépni a ka- pirgálás közben! Húzott egyet a jobb lábával, húzott egyet a ballal — s máris mélyebbre ásta magát vagy egy centiméterrel. Fuldokoltam a nevetéstől, fuldokoltam és ciká- koltam, addig, míg egészen el nem tűnt Kapirga. Benő ácsorgott egy ideig a lyuk szélén, aztán beleugrott ő is. Nagyapó ekkor szólt, már nem emlékszem, hogy miért, talán kenyérért kellett szaladnom a boltba — húzódoztam, de rámparancsolt, hogy siessek, mert bezár a Nusi néni; egyszóval elrohantam, végignyerítve az utat: Kapirga és Benő meg azóta már át is kapirgálta magát a Föld túlsó felére... Bodnár István : Hű, a Hű, a gazda, de zord ma, kamra, pajta kifosztva, morogva, dohogva mehet reggel a boltba. Egész éjjel korogva, morog neki a gyomra, csicsija, bubuja, bámul kutya a holdra. gazda Móri, móré morogva, nincs egy falat, se morzsa, jó volna, ha volna ki járhat a dióra? • Dirmeg-dörmög' forogva, lakat kell a fiókra, iromba, goromba, fut az egér cincogva. Hogyan lett az énekesmadarak közt a fülemüle a legelső? Román népmese lEgyiszer kíváncsi lett a madarak királya, hogy alattvalói 'közül ki énekel a legszebben. Egész b'i.roda Imáiban kilhlrdettette, hogy egy napon gyűljenek udvarába a legjobb énekesek, és az ebédjénél daloljanak neki Miikor a madaraik hírül vették a király parancsát, összegyűlteik a nagy m-adá rpaií-a-- men-tben, és megválasztották a három legjobb énekest a- királyi udiva.r számára. A sárgarigónál, a fekete rigóra és a fülemülére esett a választásuk. elindultak a király udvarába a válogatott énekesek. A küldöttség élén a sárgarigó haladt, mert ő volt a legszebb; aranyos tollai fénylettek a napon, majd meg vakít ották, alk-i rájuk nézett. A büszke sárgarigó azt se várta meq, hogy odahívja valaki, maga állt a menet legelejére. Sürgött-lfor- gott a feketenigó is, és befurakodott mindjárt mögéje, mivel — minit mondta — neki aranyos a csőre, o tollal feketék és fényesek, mint a selyem. A kis bornai fülemüle volt hármójuk közül a legkisebb és legszerényebb, ő ment a sor véqén. Mikor megérkeztek a király udvarába, a sárgarigó g trón- teremibe sietett. A király pompás tolláit és büszke megjelenését látva .barátságosam fogadta, és a jobbjára ültette. Aztán udvariasain- megkérte, hogy énekeljen. A sárgarigó büszke póziba vágta magát és rázendített. A király örömmel hallgatta énekét, és .miikor vége volt, ezer dicsérettel- halmozta el. Ekkor lépett a- király elé a fekete-rigó.. Aranyos csőrét és selymes tolliát látvö- a- király nagy szívélyes segge! fogadta-, és ai ball oldalán kínált nek-i helyet. Aztán megkérte, hogy énekeljen neki va-lolmiit. A féketekig ó fontoskodó képpel dőlt hátra c székben és hozzáfogott. Az én-eke mlég jobban tetszett a királynak, mint a sárgarigóé, és elhalmozta őt i,s dicséretével. 'Végül bellépett a tronteremibe a kis fülemüle. Mélyen meghajolt a király előtt,, úgy, bogy a csőre a földet érintette, és Vártai, hogy a kiirály énekre biztassa. De almikor a kiirály megpillantotta- a.z ajtóiban ezt a- kicsiny és jelentéktelen madara-t, elcsodálkozott, hogy mit ke-res az ő udvarában, és ingerülten kérdezte : — Mit óhajtasz, madárka? - De nem h-ívt-a beljebb, mint a sárgarigót Vagy a- feketerigót. — Ne haragudj szegény szol- gád-rai, felséges király — szólt szerényen a küszöbről a fülemüle —, de engem is megválasztottak, hogy énekeljek neked. — Ak-kor hát énekelj - mondta a király —, meglátjuk, mit -tudsz ! A fülemüle szerényen meghajolt, meg-köszörülte a- torkát, és énékel-nli kezdett, de úgy, ahogy csók a fülemülék tudnak. Miikor a király ezt az éneket meghallotta-, még, a- lélegzete is elállt Ilyen szép és varázslatos hangokat még sosem hallott, mióta világ a világ. Alighogy a fülemüle befejezte, felugrott tinóin székéről, oda-sz-a.- lad-t hozzá, a jobbjára- ültette, ódat ahol eddig a- büszke sárgarigó ült. És almikor elhagyták az ébéid-liőtefmet, a- menet élén. a szerény kis fülemüle lépkedett, éis- dsak utána jött a feketerigó. A megszégyenült sárgarigó pedig leghátul. Ettől kezdve a királyi udvarban élt a fülemüle, a- legjobb énekes a- mada-rak között. És miivel sosem lett gőqös, hanem oly-a-n maradt, amilyen- volt, a -maii- n-aipig i-s ő a legelső a-z énekes'm-adairak kört. (Mezey Katalin fordítása) Bayer Béla: A nyakleves Nem akármilyen nyár eleji nap volt. A meddőkről már korán meleg szellők futottak alá, kihívó-sárgán mosolygott a som, s mint a kölykök arcán a sejtés, vibrált a délután. A bányasoron valami feszült, motoszkált a levegőben. Hogy mi? Az csak délutánra derült ki. Alig fújta el a sziréna a kettőt, amikor a Kálvária felől egy hangos gyerkőccsapattal megérkezett a hír: jönnek a csepűrágók, itt a cirkusz! Kisvártatva fel is tűnt, s egyre közeledett, az első cifra kordé. A bakon, a hajtó mellett, egy jókora fej ingadozott, hol jobbra, hol pedig balra. A búbján szalmaszín girardi. Fura, földöntúli csörgés kísérte az ingadozást. Maga a fej bocsátotta ki ezt a hangot. Amikor a bámész kíváncsiak serege már számottevőre duzzadt, a kordé megállt. A fura fej meghajolt, csörgött, támolygott, egészen addig, míg a hajtó cifra hangján kihirdette az előadások kezdési idejét.- Nézze csak Bözse néni! - bökte meg egy siheder a mellette álló főkötős asszonyt — a Petykónak hogy megnőtt a feje! - Kinek? - hökkent meg az asszony, s láthatóan egyféle féltés szökött az arcába. — Hát a fiának! — buzdult fel sikerén a siheder. — Az a busa, imbolygó fej ott a bakon, a Petykó, a maga fia! — Ki? Az én fiam? — pityeredéit el az asszony. — Még ilyen szégyent! — motyogta maga elé, aztán sietősen eloldalazott. Kis idő múlva egy felbőszült férfi oldalán tért vissza. — Látod? — hajtogatta — ott a fiad, a fiunk! A férfi senkire sem várva a kocsihoz férkőzött, megragadta az imbolygó fejet, s mint aki maga is mást remél -, egy mozdulattal lekapta a kordéról. Egy tompa sikoly hallatszott, majd a hatalmas fe'j alól egy vézna, ábrándos szemű, szőke kisfiú arca bukkant el. A férfi indulatosan megragadta, s ekkor csattant el a nyakleves. Merthogy: ezt a szégyent! Az előadás az este is a szokásos, fényes csinnadrattával zajlott. Az aréna csillogott, a publikum tapsolt, ám az ábrándos szemű nem volt közöttük. Pedig hát, az ingyenjegy lett volna a komédia ára. No de ilyen szégyent! TOLDI Vágjátok szét az ábrát a vastag vonalak mentén négy egyforma nagyságú részre, cseréljétek fel őket, és ismét rakjátok össze egy 8x8 kockából álló négyzetet úgy, hogy a betűk folyamatosan összeolvasva Arany János Toldijából adjanak egy idézetet. Hogy szól az idézet? H A P A M E S S R T Û Z I L L 0 B Z I É J T E N G / A K 0 N SZ T A S M I N T I Z I R // 0 S Z T 0 I 0 G V A / E G // 0 S I E R P U S Z A K I / A G 0 N Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Móricz. Szekszárdon is sztár lesz a Szatmár SZEPTEMBER 6-11-10 SZEKSZÁRDON, A PIACTÉRI CSARNOKBAN a Szatmár Bútorgyár teljes választékából, továbbá LAKBERENDEZÉSI ÉS LAKÁSFELSZERELÉSI CIKKEKBŐL VÁSÁRLÁSSAL EGYBEKÖTÖTT KIÁLLÍTÁST RENDEZÜNK. A helyszínen OTP-ügyintézés és házhoz szállítás! Nyitva tartási idő: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 10—17 óráig, szerda: 7-15 óráig, szombat: 7-13 óráig. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! SZATMÁR BÚTORGYÁR SZEKSZÁRDI ÁFÉSZ (203) A VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT- KŐMŰVES,- FŰTÉSSZERELŐ,- ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ,- VÍZVEZETÉK-SZERELŐ,- TETŐFEDŐ,- SZIGETELŐ,- BÁDOGOS,- AUTÓSZERELŐ,- LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT,- GÉPKOCSIVEZETŐKET,- RAKODÓKAT,- SEGÉDMUNKÁSOKAT,- VILLANYSZERELŐKET ÉS- NYUGDÍJAS GÉPKOCSIVEZETŐKET ÉJSZAKAI ÜGYELETI SZOLGÁLATRA KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés: Szekszárd, Hunyadi u. 4. (190) A SZEKSZÁRDI HÚSIPARI VÁLLALAT FELVÉTELT HIRDET AZ ALÁBBI SZAKMÁVAL RENDELKEZŐ, ILLETVE SZAKMÁVAL NEM RENDELKEZŐ FÉRFI ÉS NŐDOLGOZÓK RÉSZÉRE. SZAKMÁVAL RENDELKEZŐ: — húsipari szakmunkás, — húsbolti eladó szakmunkás, — villanyszerelő szakmunkás, — géplakatos szakmunkás, — pneumatikus-műszerész, — gépkocsivezető. Vállalatunk a szakmunkások esetében a szakmai gyakorlat, továbbá a teljesítmény alapján 4000-től 6500,— Ft-ig terjedő jövedelmet tud biztosítani. Várjuk továbbá azon szakmával nem rendelkező férfi és-női munkavállalók jelentkezését, akik legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és vállalják a vállalatnál i-ndított betanítottmunkqs-képzést. A betanítás időtartalmára vállalatunk 3000,— Ft-tól 3500,— Ft-ig terjedő jövedelmet biztosít. A betanítás után az előírt teljesítmény elérése esetén 3000,— Ft-tól 5500,— Ft-ig terjedő jövedelmet tudunk biztosítani a betanított munkás munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére. Betanításra a húsipari tevékenység keretében van lehetőség. Várj-uk továbbá a szakmával nem rendelkező, legalább 8 általános iskolát végzett férfi és női -munkavállalók jelentkezését az alábbi munkakörökre: — utazó rakodó, — üzemi takarító, — állatgondozó, — anyagmozgató segédmunkás. Vállalatunk a fizikai állományú dolgozók részére napi kétszeri étkezést biztosít (reggeli és ebéd, vagy ebéd és uzsonna). Menetrendszerű MÁV- és Volán-járatok mellett dolgozóink n-api munkába járását saját, illetve bérelt autóbuszokkal segítjük, az alábbi útvonalakról: 1. Mázaszászvár—Váralja—Nagy monyok—-Bonyhád 2. Győré—íz-meny—Majos 3. Udvari—Gyön-k—Kölesd—Szedres 4. Györkö-ny—Nagydorog—Sárszentlőrinc—Kajdacs— Szedres 5. Gikó—Mórágy—Alsónán-a 6. Tevel—Kisdorog 7. Béta—Bátaszék 8. Reg ö I y—Sz-aká I y—H őg yés z—Zo-mb a 9. Lengyel—Kisvejke—Szekszárd. Jelentkezés, felvilágosítás a Szekszárdi Húsipari Vállalat munkaügyi osztályán. (202)