Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

A îfiÉPÜJSÀG 1982. szeptember 1. Díszletváros--------------------------------------------------------------—-------------------------------------------------------------------------------------------------------------­-------------­A MAFILM fóti filmgyártási részlegét kevésbé ismerik a mo­zilátogatók. A közelmúltban ez a „diszletváros” két új léte­sítménnyel is gazdagodott: átadták a filmeseknek a három­ezer négyzetméteres stúdiót és felépült a Hamlet című tv- produkció díszlete, ami később más játékfilmek készítéséhez is felhasználható. Jelenleg Seregi László rendező a három évvel ezelőtti Manon Lescaut című produkció díszletét hasz­nálja fel új tv-filmjének forgatásához. Az új tv-film Planquet- te: Corneville-i harangok című operettjéből készül. Salzburgi ünnepi játékok Verdi Falstaffjának előadá­sával — Herbert von Karajan vezényletével — fejeződött be hétfőn este az idei salzburgi ünnepi játékok gazdag ese­ménysorozata. Több mint egy hónapon át összesen 111 elő­adásban gyönyörködhetett a közönség — 33 operát és 25 drámai művet adtak elő. A zenekari hangversenyek szá­mát — az előző évekhez ké­pest — ezúttal valamelyest csökkentették. A Ba Xuyen-i járás Tájékoz­tatási Irodája vezetőjének olyan sápadt az arca, mint a gyer- mekógyas asszonyoké. Talán most is beszél? Lehetetlenség meglátni merev térdhajlatát — mindössze ez maradt neki em- lélkül a zsibárus korszakból, amikor ő is tagja volt a Chan Tung-i Vásározó Társaságnak, mint a gyógyszerészeti különle­gességek ügynöke... Thao Nam Son — a reuma, a bénulás és mindenfajta izületi bántalom ellen! A legszembetűnőbb ma­radvány életének e szakaszából igen sajátságoson mutatkozik meg minden mondata végén, mivel — szinte reflexszerben — lábai akaratlanul megroggyan­nak, és kezének ujjait egymás­hoz húzza, hogy az ujjbegyek összeérnek: akár egy képzelet­beli gyógyszeres dobozkát mu­tatna föl a kíváncsiskodók felé. Jóllehet már elég régen ab­bahagyta a vásári kikiáltó mes­terséget, mégis folyvást úgy képzeli, hogy föl kell mutatnia valamit, mert csak így győzheti meg a hallgatóságot arról, hogy „ez a legvalódibb, a leg­Vietnam nemzeti ünnepe, a füg­getlen, demokratikus Vietnam meg­alakulásának holnapi évfordulója al­kalmából Le Vinh Hoa novelláját. A dél-vietnami író a Viet Cong katoná­ja volt, s az amerikaiak elleni harc­ban esett el. A művészi siker mellett az anyagi sem volt jelentéktelen. A jegyek 99,6 százaléka — csaknem 155 ezer darab — elkelt és a rendezvények össz­bevétele meghaladta a vára­kozást. A nyilvános főpróbák­ra egyébként 23 ezer ingyen­jegyet osztottak szét a salz­burgiak között. A Falstaff és Mozart Varázsfuvolájának elő­adását a televízió is közvetí­tette. szebb, a legjobb” és „patvar- ba a selejtekkel, az utánzatok­kal, a hamisítványokkal, Höl­gyeim és Uraim!” Egy tájékoztatási kongresszus alkalmából — Lélektani hadvi­selés a Ba Xuyen-i járásban tematikával — még a főnöke, a Lélektani Hadviselési Hivatal igazgatója is eljött egyenest Saigonból, hogy elhalmozza őt dicsérettel mint a Lélektani Hadviselési Hivatal pótolhatat­lan káderét: páratlan újításá­ért. Mi tagadás, ő nem is gon­dolta volna, hogy a vásári rik­kancs dumája és szemérmetle­nül nagyzoló szövegelése — tudniillik, hogy rátukmálja az emberekre a semmi hasznú ku- ruzslószereket - egyszer még ennyire a segítségére lesz, s egyben olyan nagyon becses érték a hírszolgálati ügynökség számára a saigoni bábrezsim közigazgatásában ! Ezekben az utolsó napokban minden megtett, amit verejté­kezve tudott, a kongresszus elő­készítéséért. Magától értetődő, hogy a hírszolgálati ügynökség rádiós autójának a hangszóró­ja nap mint nap mást sem tett, csak üvöltözött: ebben a hó­napban 2000 Viet Cong adta meg magát! Vagy: 10 000 em­ber menekült el a kommunis­ták által ellenőrzött zónából, Vasárnap este az utolsó ze­nekari hangversenyen a meg­betegedett Leonard Bernstein helyett Klaus Tennstedt ve­zényelte a Bécsi Filharmoniku­sokat — igen nagy sikerrel. A műsoron Mahler X. szimfó­niájának adagio-tétele és Beethoven III. (Eroica) szimfó­niája szerepelt. Irodalmunk a Szovjetunióban Rövid időn belül több ma­gyar irodalmi művel is meg­ismerkedhettek a szovjet ol­vasók. Augusztus közepén Tal- linnban észt nyelven is kiad­ták Szabó Magda: Katalin utca című regényét. Az írónő művei ismertek a Szovjetunió­ban, közülük nem egyet az oroszon kívül több köztársaság nyelvére is lefordítottak. A hónap végén a Hudo- zsesztvennaja Lityeratura (Szépirodalom) Kiadó gondo­zásában Moszkvában orosz nyelven 50 ezer példányban megjelent egy több mint fél­ezer oldalas kötet, „Mai ma­gyar próza" címmel. A válo­gatásban négy kisregény, il­letve novella szerepel: Szabó Magda „Pilátus”, Rákosi Ger­gely „Tigrisugrás’’, Kertész Ákos „Az nyer, aki mer” és Galgóczi Erzsébet, „Szent Kristóf kápolnája" című mű­ve. A Hudozsesztvennaja Litye­ratura, mint a kiadó szerkesz­tői elmondták, a közeljövőben további magyar irodalmi alko­tások megjelentetését tervezi. Pécsi ősz Gazdag kulturális programot kínál a pécsi ősz. Úgyszólván minden hétre jut valamilyen érdekes irodalmi, zenei, kép­zőművészeti, vagy színházi esemény. Több országos és nemzetközi rendezvénynek is otthont ad a város a követ­kező hetekben, hónapokban. Szeptember 12-én nyílik meg az országos kerámia biennálé a Pécsi Galériában. A kiállí­tásra hetven művész küldte el munkáit: több mint kétszáz alkotást. Október 12. és 16. között Pécs — pontosabban: a Bóbita Bábszínház — lesz a házigazdája a VI. nemzet­közi felnőtt bábfesztiválnak. A nyolc hazai együttes mellett tíz európai és tengereltúli or­szág bábművészei mutatkoz­nak be a Mecsekalján. Novem­ber 12-én újabb nemzetközi kulturális esemény színhelye lesz Pécs: Nő '82 címmel nemzetközi fényképkiállítás nyílik a Mecseki Fotóklub fennállásának negyedszáza­dos évfordulója alkalmából. A Pécsi Nemzeti Színházban több érdekes bemutatóra ke­rül sor az ősz folyamán. ha eddig nem ismertétek meg őket híven a valósághoz, akkor most ezek a tények lerántják az álarcukat! Azonban még valami mást is ki kellett találni, hogy hihetőb­bé váljanak az események. És épp a Ba Xuyen-i járás Pro­paganda és Tájékoztatási Hiva­tala vezetőjének ötlött eszébe a zseniális gondolat — s azután már minden kész, csak a kong­resszus megnyitását kell várni... Huszonhárom egyenruhás rendőr és civil besúgó helyez­kedett el az úton a Vas-híd és a Vágóhíd között — még javá­ban éjszaka volt -, hogy figyel­je a forgalmat, és igazoltassa az embereket, akiknek majd részt kell venniük az ünnepsé­gen. Később ugyanitt mintegy harminc katona is összeverbu­válódott, méghozzá zeneszóra. A fiúiskola kapujában is ott volt már a két dobos - pedig még mindig éjszaka volt. Pontosan kilenc órakor gép­kocsisor áll meg a bejárat előtt. Az elordított parancs után fölharsannak a kürtök, és ve­szettül peregni kezdenek a do­bok. Legelöl a yankee politikai tanácsadó lépdel - vállán a „megbékítés” terhével -, ma­gas akár egy pózna. A járási főkapitány — díszegyenruhá­PETŐFI NÉPE Száz éve kezdődött Kecske­méten a szakmunkásképzés. Ezt hiteles adatok bizonyítják. 1883. október 24-én Kecske,méten, az Ókollégiüm épületében Szakács István református gimnáziumi tanár iqazqatása mellett Ihét tanár és tanító kezdte meg 344 fiatalnak a különböző szak­mákra való oktatását. A centenáriumi tanév prog­ramijáról a mai szakmunkáskép­ző intézet igazgatója tájékoz­tatta a lap munkatársát. Wei­ther Vilmos igazgató elmondta: az akkori fiatalok neqyvenöt szakma ismereteit sajátították el, ezekből igen sok szinte fe­ledésbe merült, nem utolsósor­ban azért, mert a kézi munkát felváltották a qépek. Új szakmák születtek. Ami az idei esztendőt illeti, a tavalyinál 200-zaj több a di­ákjuk és négy új pedagógus is részt vesz az oktatásban. Az 1546 tanulójukká! — akik közül mintegy 200 a< lány - negyven­két tanár és 58 szakoktató fog­lalkozik. Két kollégiumot tarta­nak fenn, alhal helyet kapnak a mezőgazdasági szakmunkás- képző tanulói is. Tizenhat ne­velőtanár foglalkozik a 400 kol­légistával. SOMOGYINÉP1AP Kapós a futózott gumi — cím­mel ír a Somogyi Néplap arról, hogy április 1-től bôlvült a Ka- postáj Tsz oroi autóbontó üze­mének tevékenységi köre. A te­lepen a pécsi TSZKER-rel kö­tött szerződés alapján - a hasz­nált autó-gumiabroncsok föl­vásárlásával, illetve a futózott gumik újraértékesítésével is foglalkoznak. A forgalom jelen­tős, de akár háromszor ekkora is lehetne, ha a ta'bi tsz futó­zóüzeme győzné. Az autósok érdeklődése ért­hető: egyetlen jobb minőségű új gumi áráért itt négy futózot- tat kapnak. A megfelelő garan­ciával árusított futózott qumi- kat a jármű Vizsgáztatásakor már kormányzott kerekeken is elfogadják. Az üzletág teljes beindulását követően — rövidesen megkez­dik a mezőgazdasági gumiab­roncsok „adásvételét” is — ha­vi forgalmuk meghaladja majd az egymillió forintot. ban, kezében lovaglópálcával — keservesen üget mögötte. Utána a helyettesfőnök — ő a polgári ügyekért felelős — ka- maszos arcán az örökös fintor­ral. Majd a helyi rendőrség főnöke, mintha teljesen süket lenne, szemét konokul a földre szegezve. Végül egy tarka se­reg: fotósok és mitugrász ripor­terek (a Ba Xuyen Hangja al­kalmazottai), majd egy egész csapat papírpusztító firkász és hivatal nélküli hivatalnok, vala­mint egy katonai ápolónő elő­írásos szoknyában, amely olyan rövid, hogy kilátszanak görbe lábai - rajtuk, akár márvány­ba vésve, a szifilisz hegei —, aztán a megrokkant titkár, aki az ópium rabja, összeaszottan, vég nélküli köhögési rohamtól rázkódva... Az udvar mélyén a Tájékoz­tatási Ügynökség felelős kép­viselője kétrét hajolva kéri az „illetékeseket", hogy foglalják el a helyüket... Kívül, végig a deszkakerítés mentén, kölykök nyújtogatják a nyakukat kíváncsi tekintettel, kezük csípőn, és arcátlanul ne­vetnek. A tokos tájékoztatási főnök aprócska jelet ad. Az ötödik osztály - eleddig szigorúan be­zárt — ajtajai váratlanul, ha­talmas robajjal kinyílnak: s több mint tíz úgynevezett "me­nekült” nyomakodik kifelé a hőségtől félig már fuldokolva, könyökkel-ököllel törve utat a küszöbön túlra...- Hölgyeim és Uraim, kedves honfitársaim! íme, ezek az em­iHasonlóa'k a gondok az autó­bontási tevékenység területén is. Óriási a kereslet az olcsó, bontott alkatrészek iránt, ugyan­akkor a helyenként irreálisan alacsony felvásárlási árak nem teszik érdekeltté a tulajdonoso­kat, hogy újaibb típusú kocsijai­kat - bármilyen lestrapált is az — beadják. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Bemutatkozás, áttekintés, hasznosítás. Ebben foglalható össze annak a leendő kiállítás­nak a hármas célja, amely ugyan része, de fontosabb ese­ménye lesz az októberben meg­rendezendő szakszervezeti na­pok programsorozatának - ír­ja bevezetőjében a laip munka­társa, majd arról tájékoztatja az olvasókat, hogy: minteqy T80 újítást mutatnak majd be Szé­kesfehérváron. a Technika Há­zában. Nemcsak bemutatják, hasznos! tani is szeretnék a szűkébb, tágafob körben már is­mert újításokat, termékeket, öt­leteket a kiállítás szervezői: az SZMT, az MTESZ, az Alkotó If­júság Egyesülés, az Országos Találmányi Hivatal. A kiállítást a Tolna megyei szakembereknek megtekintésre ajánljuk és reméljük: tolláinak ott néhány megyénkben is hasz­nosítható újítást, ötletet. Dunántúli napló Hetek óta folyik már a Ma­gyar Televízióban a Csepű, la­pu, pongyola című gyecmekve- télkedő műsor, amelynek Tolna megyei gyerekek a szereplői. Úgy látszik, a műsor Baranyá­ban is nagy tetszést váltott ki, mert a Dunántúli Napló olvasói megkérdezték: mit jelent e há­rom szó. A lap Toliseprű rova­tában Tóth István dr. válaszolt a kérdésre. „Vegyük elő őket sorrend­ben ! A csepű szót Baranyában is (főleg Berkesden és az Ormán­ságban) jól ismerik. Ótörök eredetű; a1 legrégibb időktől napijainkig beleitta maqát nyel­vünkbe. Eredeti jelentése: a kender vagy a len gerebenezé- se'kor keletkező, értékesebb fo­nal készítésére nem alkalmas, kuszáit kóc, szösz. A réqi idő­ben valamiféle rést csepűvel tömtek el. Néha a kócos, gu­bancos halj jelölésére is hasz­nálják: „Csepű haját zsírral ke­ni" — írja Kemény Zsiqmond. A csepű szó ma már inkább berek, akik oly jól kiismerték a kommunistákat, a Viet Congo- kat, hosszú ideig éltek közöt­tük, de végül, amikor már nem bírták tovább elviselni őket, há- tot fordítottak nekik, és idejöt­tek, hogy szabadságban élje­nek, és nekem megtiszteltetés bemutatni önöknek... A tájékoztatási pasas ordít a mikrofonba. A yankee politikai tanácsadó — vörös, akár a ka­kas, a szeme meg zöld, mint a macskáé — előrelép, s ráteszi a kezét az egyik „menekült" vál­lára - az összetöpörödötten és megalázottan áll előtte -, hogy a fotósok máris exponálhassa­nak a beállított gépekkel. Az­tán gyorsan visszahúzza a ke­zét a tanácsadó, és a nadrág- zsebébe süllyeszti. Ekkor áll föl a kerületi főnök, teligépelt lapot húz elő, és ki­mért hangon olvasni kezdi a „Felhívás a Néphez!”-t. S most váratlanal megszólal egy éles női hang :- Ahol a’! A lyukacsos ké­pű vigéc! Az egyik „menekült” — mén­kű hosszú, himlőfoltos alak — fölugrik, és igyekszik elmene­külni a szedett-vedett banda mögé, közben pedig úgy tesz, mintha hegyezné a fülét, hogy jól hallja a hangszóróból har­sogó beszédet. Az asszonynak sikerül elő­re furakodnia a gyerekek között - karján fokhagymával teli ko­sár. A tájékoztatási főnök, aki kezét pocakján összefonva, val­lásos áhítattal hallgatja a szó­csak falusi berkekben haszná­latos, de a csepül, a csepürá- gó szóval a városiak is qyakran élnek. Alig akgd munkahely, ahol valakit ne csepülnének, ócsárolnának. A cSepűrágó szóval nemcsak vásári komé­diást, a .művészi alakításra'kép­telen, riipacs színészt jelöljük, hanem az olyan személyt is, akii a nyilvánosság előtt hatásvadá­szó eszközökkel igyekszik sikert elérni, magyarán szólva: sok szóval is tud keveset mondani. (De mennyi van belőlük!) Eqyes helyeken (pl. Bogyón) a min­denben hibát kereső, szőrszál­hasogató embert hívják csepű- vagy csöpűráqónak. Némely vidéken a sokat iz­gő-mozgó gyereket csepűlbo- qárnak, másutt csepőíének, csö- pötének nevezik a kisgyereket, a csöppségeket. A csepötés em­ber Lovószpatonán : kis terme­tű, elmaradt növésű ember. A csepűt-ihavat ígérgető pediq mindenfélét, hetet-íhavat meg- foqad. Ha még az igealakokat is hozzávesszük (csak mutatóul: csepül = bottal üt, ver vala­kit; csepülődik = csomósodik, bogozódik; csepüződik == elsze­gényedik stb.) korántsem merí­tettük ki e szónak sokszínű táj­nyelvi változatait. 'Csak ebből az egv szóiból is látható, mily qazdag az anya­nyelvűnk, csak ismerni kellene. A lapu szóval már 1285-ben találkoztunk egy latin nyelvű oklevélben. Nyelvészeink szláv eredetű szónak vélik; török szár­maztatását, a finnugor nyelvek­ből való átvételét nem foqadják el. A lapul, lapít iqe a szóhasz­nálat ellenére sem e szóicsalád- ból való. A lapu (Plantaqo laceolata) naqy, széles, rendsze­rint húsos levelű qyomnövény. Beszéltünk édes. keserű lapu­ról, marti lapuról, bojtorjánról, úti lapuról. A gongyola kevésbé ismert szó. Értelmező szótárainkból hi­ányzik a szófejtése. Méq a ma­gyar nyelv történeti-etimológiai szótárában sincs szó róla. Pe­diq régebben qyakran használ­ták igeként, főnévként egyaránt. A qongvol iqe jelentése: cso­móba köt, csomóvá hajtogat, míq qongyol.ának általában a csomóba hajtoaatott holmit ne­vezzük. Eqyes helyeken azt a kendercsomót mon^íák qonqyo- lónak, amelvet eavszerre kötnek föl a auzsalyra. Mindennap eqy qonayola kendert felfonni — tartja a népi mondás. Göngyöl, pongyola szavain­kat kezdi kiszorítani a gön­gyöl, göngyöleg szópár. A gön­gyöl igét akkor használjuk, ha vásznat, szövetét, papírt hen­ger alakúra összetekerünk, ösz- szecsavarunk. Az ilyen csomó­ba göngyölt, tekert, csomagolt (brr: kiszerelt!) árut nevezzük göngyöl eg nek. Kereskedelm ü nk jól ismeri az ilyíajta burkola­tot, de már Arany János is megmondta: „Kell sok edény, szekrény, göngyöleg és hordó.” noklatot, megfordul a zajra, és durván, fenyegetően fölkiált:- Hé, csönd legyen ott, te némber! De az asszony ekkorra már egészen a rendőrök sorfaláig tolakodott, és ziháló hangon ordibálni kezd:- Te, te lyukacsos képű vi­géc, azt hiszed, hogy nem is­merlek föl ebben a sötét ruhá­ban, mi?! — Nem hallod, szégyentelen asszony, fogd be a szád! Ma­radj veszteg ! — Veszteg, ugyan miért? Mi­csoda disznóság?! Jól leitattad ezeket a tésztapofájúakat, de még így se fizettél rá, igaz?! Most, hogy „menekülteket” csi­náltál belőlük, azt hiszed, hogy egyszer nem csípünk nyakon, mi?! Néhány perc döbbenet után leírhatatlan felfordulássá válto­zott 'az elkerített udvar rendje: a tömegből kitört a röhögés, a rendőrök dühödten üvöltöz­tek, a zöldséges asszony fölhá­borodotton kiabált, mindenfelől vaskos káromkodások hallat­szottak — és mindenütt rohanó léptek, hogy sietve eliszkolhas- sanak, majd az autók felbőgő indítása az utcában... És a kiürült udvarban végül ott maradt letiporva — akár szörnyethalt volna — a Ba Xuyen-i járás tájékoztatási fő­nöke, e gyűlés szervezője, és arcvonásai gyanúsan elárultak mindent... Franciából fordította: Ordögh Szilveszter Le Vinh Hoa : Az egyik menekült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom