Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-25 / 225. szám

12 Képújság 1982. szeptember 25. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Mÿï MAGAZIN • : MAGAZIN I MAGAZIN Sf MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN A legyőzött bika füle Franciaország különböző vi­dékein, így például Normandi- ában, Piacardiában, gyönyörű bükkerdőket fenyeget egy ké­regbetegség. 100 évesnél is idő­sebb, helyenként 40 méternél magasabb fák is elpusztultak. Sajnos már a Német Szövetsé­gi Köztársaságban és az Ame­rikai Egyesült Államokban is ti­zedeli ez a betegség a bükker­dőket. A beteg fa kérgének repedé­seiben először apró fehér pon­tok mutatkoznak. Ezek a viasz­szerű nyomok a Cryptococcus fagisuga nevű bükktetűtől szár­maznak. Ez a rovar 1832 óta pusztít Európában. A bükktetű nőivarú egyede szűznemzés út­ján szaporodik. Évente egy al­kalommal, nyáron 40-50 petét rak le a rovar. A lárvák az ősz folyamán kikelnek, és tömege­sen telepednek le az anyaállat körül. A petéket és a lárvákat azután a szél átrepíti a szom­szédos fákra. A kifejlett rovar hegyes nyúl­ványával, mint injekciós tűvel áttöri a kérget, egyben toxint és enzimanyagot fecskendez a ké­regbe. Ezek az anyagok elkez­dik pusztítani a bükkfa kérgé­nek sejtjeit. Később elszárad­nak, elkorhadnak a kéreg ré­szei. Érdekes, hogy e rovar más fafajt nem támad meg. Idővel a repedésekbe befészkeli magát a Nectaria nevű mikroszkopikus gomba, amely tovább pusztítja a kérget. Sajnos ma még az er­dészek meglehetősen tehetetle­nek a kórokozókkal szemben. A Las Ventas-i aréna a spa­nyol bikaviiadorok, a torreádo­rok Mekkája. A legnagyobbak ünnepeltették itt magukat, köz­tük az andalúziai Manuel Beroi- tez, akit El Cordobés néven is­mernek; a madridi közönség huszonnyolc alkalommal jutal­mazta meg a legyőzött bika fülével. El Cordobés árva gyerek volt, gyermekkorában bérmunkásként dolgozott. Néhány évi kemény munkával bikaviadorrá képezte magát. A közönség kedvence lett, minden idők legnagyobb torreádora, s természetesen dúsgazdag. Viadalról viadalra repült magánrepülőgépén. Út­jára mindig elkísérte tanára, aki miinden szabad időt fel­használt arra, hogy — jobb ké­sőn, mint soha — megtanítsa öt írni-olvasni. Érthetően sokan próbáltok a nyomába lépni: az ismeretlen­ség homályából, a szegénység­ből bátorságukkal a fényre tör­ni. Erre különben megvan az „intézményes" lehetőség is. Pamplonában ugyanis minden évben kieresztenek az utcára, a közönség közé néhány bikát, s bárki vállalkozhat arra, hogy leszúrja valamelyiket. Aki helyt­áll a „bátorság próbáján", az­előtt esetleg megnyílhat az út az arénákba is. Tavaly azonban El Cordobest — első ízben — kifütyülték: a több mint kétezer viadal győz­tesének füttykoncert közepette kellett távoznia, mivel öt segítő­jével együtt tétlenül nézte végig, hogy egy bika miképpen döf le és tapos halálra egy fiatal kő­művest, Fernando VHIareolót. A fiatal férfi, a palánkon átugor­va, befutott az aréna porondjá­ra, hogy a bika előtt manőve­rezve hívja fel magára a nagy El Cordobés figyelmét. Igyekeze­téért az életével fizetett. Igaz, 1972 óta létezik Madrid­ban egy torreádoriskola, ahol harmincöt fiú tanul. Nagy ré­szük azonban megmarad kö­zépszerűnek; olyannak, aki sze­rény jövedelemből él, s a bika- viadal-idény befejezése után — munkanélküli segélyből. Ezt is csak az utóbbi időben teheti, amióta — két éve — négyezer hivatásos matador szakszerveze. tét alapított. Az érdekvédelmi tömörülés első lépése a szezon kezdetét bojkottáló sztrájk volt. A torreádorok felemelt összegű kórházi segélyt követeltek. És még valamit. Az esetleg hátra­maradó hitvesnek — ő utánuk — nagyobb temetkezési se­gélyt ... Új rögzítőkötés A törések gyógyításában használt több kilogramm töme­gű gipsz rögzítőkötést a sérül­teknek négy-hat hétig kell vi­selniük; ez idő alatt nem fü­rödhetnek, s a légzáró gipsz alatt a bőrük kisebesedik. Egy amerikai gyógyszergyár Lightcast néven újfajta módon enyhíti a törések okozta kelle­metlenségeket. A rögzítőanyag fényérzékeny műgyantával át­itatott lágy üvegszálszalag, amelyet egy vékony víztaszító gézréteg fölé a törött testrész­hez simulóan egyetlen réteg­ben tekercselnek a sérült vég­tag köré. Ezután a szalagot né­hány percig kvarclámpa ibo­lyántúli fényével megvilágítják. Ennek hatására megindul a mű­anyag polimerizálódása, s így az teljesen megkeményedik. Az ilyen rögzítőkötés töme­ge a gipszkötésnek alig fele, mégis teljesen szilárd, merev. A kötés fölé harisnyát, nadrá­got húzhat a beteg. Amellett a levegő átjárja, a sérült testrész szellőzik, s ami fölöttébb fon­tos, a beteg fürödhet, sőt gyógyfürdőkezelésben is része­sülhet. E kötést a röntgensuga­rak is átjárják, ezért a gyógyu­lás annak levétele nélkül is nyomon követhető. Egyetlen hibája, hogy egyelőre jóval drágább a hagyományos, bár kényelmetlen gipszkötésnél. A hét karikatúrája — Csendet kérek, nem tudok gyakorolni! Benzinkút az őserdőben? Az Amazonas menti brazíliai őserdőben honos a copaibafa. Különös tulajdonságát a közel­múltig csupán a bennszülöttek ismerték, akik bevágták a kér­gét és a fából csordogáló lét sebgyógyításra használták. Melvin Calvin, a Nobel-díjas kémiaprofesszor Amazonas- mentl kalandozása során egy­szer egy bennszülöttől kapott ebből a nem túl illatos folya­dékból. A szag erősen emlékez­tette őt a kőolajra. A dzsungel­ban vegyileg ugyan nem ele­mezhette de megtöltötte vele dízelkocsijának tartályát és — várakozásának megfelelő­en — az autó elindult. A tudós beszámolt az esetről egy folyó­iratban. A szakemberek világ­szerte már-már reménykedni kezdtek, hogy a „zöld olajjal" maholnap helyettesíthetik a „fekete aranyat”, a kőolajat. Elméletileg ez lehetséges is, de gyakorlatilag? Vajon hogyan volna megoldható, hogy minden autósnak legyen egy saját co- paiba-erdeje, ahol csak megáll az egyik fa alatt, bevágja a kér­gét, s feltankol a csordogáló masszával? Nyilván sehogy, hi­szen a „kőolajfa" csak a trópu­son honos. Egyébként egy száz­éves, óriás copaibafa két óra alatt 20—30 liter „nyersolajat” ad, utána viszont fél évig pi­hentetni kell; egy hektárnyi co­paiba-ültetvényről évente csu­pán hét tonna üzemanyagot kapnának a gépparipák. Bár a brazil kormány —kísér­letként — most hatezer ilyen facsemetét ültettetett el, nyérs- olaj-ügyben egyelőre még az OPEC-cel tartja a kapcsolatot... Kutyaugatás A térj hazajön a munká­ból és a kutya dühös uga­tással fogadja. — Kiváncsi vagyok, mi min­dent hordtál össze rólam en­nek az állatnak?! - mondja a férfi a feleségének. Feltartóztathatatlanul terjed a sivatag Évente mintegy 60 000 négy­zetkilométer nagyságú, bizonyos mértékig termékeny Terület válik sivataggá. Becslések szerint évente 200 000 négyzetkilométer terűiét válik a mezőgazdaság számára használhatatlanná. Az ENSZ megállapította, hogy a Föld elsivatagosodásának prob­lémáját eddig még nemigen is­merték fel problémaként. Nincs azonban kilátás arra, hogy ezen segíteni tudnak: „Semmilyen je­le sincs annak, hogy a sivatagok terjedésének megakadályozásá­hoz szükséges pénzt elő lehet te­remteni." Szárazföldi területeink egyharmada (47 millió négyzet- kilométer) sivatag vagy csaknem kiszáradt terület. A világnak ezen a részén több mint 600 mil­lió ember él, 80 millió embert fenyeget a sivatag további terje. désének közvetlen veszélye. A sivatagok keletkezésének fő okai az ENSZ adatai szerint a talaj túlzott művelése, a túlzott legel­tetés és a talaj sóssá válása: „A sivatagok keletkezését nem az éghajlat megváltozása, hanem az emberi tevékenység okozza.” A párizsi Panthéon-Párizsban, a Sorbonne egye­tem környékén emelkedik a Pan­théon hatalmas épülete. 1764. ben XV. Lajos utasítására Soufft építész tervei alapján kezdték építeni. Párizs védasszonyának, St. Genovévának tiszteletére. 1791-ben az alkotmányozó nem­zetgyűlés határozata alapján Panthéon lett a neve, s úgy dön­töttek, hogy ide temetik a nem­zet nagy halottjait. A forradalom utáni évtizedekben hol templom, hol ismét panteon volt, míg vé­gül is Victor Hugo 1885-ös teme­tésekor a francia kormány dön­tése alapján végleg panteon lett ez az épület. Gigantikus méretek jellemzik; 110 méter hosszú, 82 méter szé­les, a kupola magassága 83 méter. Alaprajza a görög kereszt formáját követi. A Panthéon kriptájában a francia történelem nagyjai nyugodnak: írók, művé­szek, politikusok, katonák, a francia ellenállási mozgalom harcosai. Itt alussza örök álmát Mirabeau, Voltaire, Jean-Jacqu. es Rousseau, Victor Hugo, Lan- nes marsall, a napóleoni idők nagy katonája. Itt nyugszik Sadi Carnot, Franciaország meggyil­kolt elnöke, Émile Zala, Louis Braille, a vakok írásának kidol­gozója^ két. nagy fizikus: Jean Perrin és Paul Langevin, továbbá Victor Schoelker, aki eltöröltette a rabszolgaságot a francia gyar­matokon, Jean Jaurès politikus, akit az első világháború előes­téjén gyilkoltak meg, Felix Éboué fekete bőrű francia gyár. mati politikus, aki 1940-ben csat­lakozott a Szabad Franciaor­szághoz. A zene szárnyán VÍZSZINTES: 2. Híres baritonária Gounod Faust c. operájában. 14. Község Veszprém megye déli csücs­kében. Vára a középkorban pusztult el. 15. Fullánkos rovar — névelővel. 17. Behálózza a falevelet. 18. Iz­landi pénz. 19. Mutató névmás. 20. Éles, magas hangon beszél. 21. Maró a hatása. 22. Nem is mögé. 23. Szóösszetételek előtagjaként az utótagnak hellyel kapcsolatos voltát jelöli. 24. Divatos üzletnév. 26. ........szolgaság” (S. Maugham re­génye). 27. Hol -betűi — keverve. 28. Egész számra igazít ki. 30. Köz­lekedési tanintézet röv. neve. 31. E gyforma betűk. 32. Tennivaló. 33. Egyik László királyunk mellékneve. 35. Török gépkocsik jelzése. 36. Szerb Antal egyik regényének címe. 38. Til­tás. 40. Uncle ... 41. ,,Ég a kuny­hó, ... a nád” (nóta). 42. Zenei rö­vidítés (= pianissimo). 43. ...... mode”. 45. Az észak-afrikai Atlasz-hegység berber törzsei. 47. ökör — latinul (BŐS). 48. Mezzo­szoprán szerep ,,A parasztbecsület” c. operában. 49. Halom. 50. Fa né­metül. 51. A hidrogén és a lítium vegyjele. 53. A grog alapanyaga. 54. Dal az aranyborjúról, melyet Mefisz- tó énekel a ,,Faust” c. operában. / a 5 k 6" G 7 6 <1 /o // 12 ■ Ili /6‘ /7 Iá /9 20 ■21 22 23 04 26 26 17 29 3o 3i 32 ■ 33 3k 35­36 57 36 ko • ■ " 42 k3 vs­k6 47 49 50 5! 52 53 A4 55 se 57 » Go 6/ <32 55. Oltalmaz. 56. Lábbal tipor. 58. Fémek elemi szénnel alkotott vegyü- lete (világításra is használják). 59. Nem tiszta. 61. A ,,Két úr szolgája” c. vígjáték szerzője (Carlo, 1707— 1793). 62. Liszt Ferenc egyik zeneka­ri műve. Weimarban hangzott fel először, 1857. november 7-én. FÜGGŐLEGES: 1. Schumann egyik dala, gyakran hallható hangverse­nyeken és a rádióban. 2. Himlő — az orvosok nyelvén. 3. Szíriái város (mai neve: Haleb). 4. A totóban is gyakran szereplő olasz labdarúgó­csapat. 5. Mókusféle. 6. Esetleg (ford.) 7. Mint a 35. számú sor. 8. Norvég kikötő. 9. Mesterséges nem­zetközi nyelv. 10. Mesealak. 11. El­lenértéké. 12. Játék kezdete! 13. Ré­gente. 16. Kákái Rezső zenekari mű­ve. 18. Határozott. 21. Sikál. 22. Az Arno mellékvize. 24. Megkapva meg­harap. 25. Könnyűvérű. 28. Fényké­pezőgép-márka. 29. „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy . . .” 32. Né­met névelő. 34. Negatív — rövidítve. 37. Ni csak. 39. Cseppfolyóssá válik. 42. A „Farsangi lakodalom” c. víg­opera szerzője. 44. A „negyven rab­ló” babája. 46. Tér a Keleti pálya­udvar előtt. 47. Csokoládé cukorka. 50. Bortároló. 52. Víz mossa. 54. Északi férfinév. 56. Ilyen mese is van. 57. Edgar, Allan ... 58. Bolgár ci­garetta. 60 Határozói igenévvégződés. 61. Fordított határrag. E. B. Beküldendő a vízszintes 2., 62., a függőleqes 1. és 16. számú sorok megfejtése a Tolna megyei Népúj­ság szerkesztősége címére: Szek­szárd, Beloiannisz u. 1—3. 7100. Be­küldési határidő: október 1. A le­velezőlapra, borítékra kérjük ráírni: Rejtvény. 36. heti rejtvényünk helyes meg­fejtése: Sarolta, Névtelen hősök, Brankovics György, István király, Bá- thori Mária, Bánk bán. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Horváth József, Bölcske, Pe­tőfi S. u. 74. 7025: Kónya Éva, Paks, Kurcz Gy. u. 58. 7030; Vancsa Sán- dorné, Szekszárd, Mecsek u. 8. 7100; Csámpai Rudolfné, Szekszárd, Tar- tsay Itp. 29. 7100; Bévárdi József, Dombóvár, Katona S. u. 2. 7200. Pamplona utcája *- b bátorság iskolája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom