Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-25 / 225. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 25. PANORÁMA Osztrák javaslat a BT-ben Nemzetközi bizottság vizsgálja ki a bejrúti vérengzések körülményeit Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön konzultációs ülésen vitatta meg Willibald Pahr osztrák külügyminiszter javas­latát, hogy állítsanak föl nem­zetközi bizottságot a bejrúti vérengzés kivizsgálására. A ta­nácskozás eredménye egyelőre nem ismeretes. Khalil Itani, Libanon wa­shingtoni nagykövete csütörtö­kön arra kérte az amerikai tör­vényhozást, hogy nevezzen ki bizottságot a bejrúti palesztin polgári lakosok lemészárlásá­nak kivizsgálására. Sajtóérte­kezletén Itani kijelentette: „itt az ideje, hogy a nemzetközi kö­zösség megkérdezze Izraelt iga­zi szándékairól”. Amin Gemajel, Libanon új elnöke elrendelte a palesztin menekülttáborokban a múlt hé­ten történt vérengzések részle­tes kivizsgálását — jelentette pénteken a libanoni rádió. Asszad Germanosz katonai főügyész pénteken a libanoni hadsereg több tisztjének kísé­retében a Bejrúttól délre lévő palesztin menekülttáborba ment és megkezdte az életben ma­radt szemtanúk kihallgatását. A Jerusalem Post című iz­raeli lap pénteki száma az iz­raeli katonai vezetés felelőssé­gét terhelő, újabb leleplező tényt hozott nyilvánosságra. A lap tudósítója, Hirsh Goodman szerint az izraeli katonai veze­tés közvetlenül a gyilkolás kez­dete után, tehát még szeptem­ber 16-án értesült a táborok­ban elkövetett gyilkosságokról és nem egy nappal később, mint azt Sáron hadügyminiszter a knesszetben állította. Good­man szerint a legfelsőbb izraeli katonai vezetés több tagja, kö­vetkezésképp a hadügyminisz­ter és a vezérkari főnök is egy falangista katonai parancsnok sürgönyéből már a mészárlá­sok megkezdésének napján ér­tesült a történtekről. Bruno Kreisky osztrák kancel­lár a Le Matin bécsi tudósító­jának adott interjúban kijelen­tette; hogy az izraeli hadsere­get közvetlen felelősség terhe­li a bejrúti vérfürdőért. A kancellár rámutatott, hogy az izraeli hadsereg mindent el­lenőriz az általa megszállt te­rületeken, felelősségéhez ezért nem férhet kétség. Péntek reggel a libanoni ki­kötőben partra szállt a Li­banonba visszaküldött nemzet­közi erő első — 350 főnyi — francia egysége. Ugyancsak pénteken hajnalban egy Pisa melletti katonai repülőtérről út­nak indult Bejrútba a nemzet­közi haderő olasz egységének egy része. A vasárnapra ígért bejrúti távozásig fennmaradó napokat alaposan ki akarják használni a megszálló izraeli csapatok, melyek a fővárosba léptük óta — azaz több mint egy hete - szüntelenül folytatják a fegy­ver-, dokumentum- és ember­vadászatot. Csütörtök este is­meretlen fegyveresek, állítólag egy autóból rálőttek arra az izraeli egységre, amely a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zet volt bejrúti székháza előtt állomásozik. Hivatalos közlés szerint három izraeli katona megsérült. Társaik nyomban le­zárták a körzetet és világító­rakéták fénye mellett kutattak a támadók után újabb riadal­mat keltve a főváros lakóinak körében. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözöi- te Amin Gemajelt, a Libanoni Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. * A magyar társadalom mély megdöbbenéssel és egyöntetű felháborodással fogadta a bej­rúti palesztin menekülttáborok­ban elkövetett vérengzés hírét. A nyilvánosságra került újabb és ú'jabb tények cáfolhatatia- nul bizonyítják, hogy tudatos tömeggyilkosság történt, amely kimeríti a nemzetközi jog ál­tal elítélt genocídium, a nép­irtás fogalmát. - Egyebek kö­zött ezt tartalmazza az Orszá­gos Béketanács pénteken köz­zétett nyilatkozata. A magyar közvélemény érzé­seit tolmácsolva az Országos Béketanács követeli, hogy mi­előbb vizsgálják ki a tragikus bejrúti eseményeket, a bűnösök és cinkosaik pedig nyerjék el méltó büntetésüket. A bejrúti tragédia nyomán még inkább fokozni kell az erőfeszítéseket egy átfogó, igazságos közel- keleti békerendezés érdekében. MOSZKVA Leonyid lljies Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke pénteken dél­ben Bakuba, Azerbajdzsán fő­városába érkezett. A szovjet ve­zetőt a repülőtéren Ge'jdar Ali- jev, az Azerbajdzsáni KP KB el­ső titkára és más személyisé­gek fogadták. * Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet küllügyimiiiniszter pénte­ken Moszkváiból elutazott New Yorkba, ahol az ENSZ-lközgyű- lés 37. ülésszakán a szovjet kül­döttség vezetője lesz. STOCKHOLM Dr. Eörsi Gyula akadémikust, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem rektorát, a nagy múltú Stokcholmi Egyetem pénteken tiszteletbelli doktorává avatta. SZÓFIA Todor Zsivkov, a BRP KB fő­titkára Szófiában megbeszélé­seket folytatott Ali Jatával, a Marokkói Haladás és Szocializ­mus Pártja főtitkárával. BELGRAD Belgrádiban pénteken délelőtt megkezdődött a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottságának kibővített ülése. A tanácskozás köz,ponti témá­ja az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzete, a kommu­nisták, a pártszervezetek fel­adatai a gazdaság szilárdító program minél gyorsabb és eredményesebb megvalósításá­ban. New York, ENSZ fi közgyűlés A Zeusz-szobor, az 1957. no­vember 4-én Föld körüli pályá­ra bocsátott első szputnyik ha­sonmása és a Foucault-inga — az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlési épületének elő­csarnokában látható három tárgy egyet jelképez: az embe­ri civilizációt. New Yorkban, az East River partján álló — s az ENSZ tit­kárságának 38 emeletes üveg­palotája mellett szerénynek ha­tó — épületben az idén is, ez­úttal harminchetedszer, az em­beriség nagy kérdéseit vitatja meg az ENSZ-taqállamok kül­döttségeiből álló közgyűlés. Ám a hatalmas, 50 méter hosszú, 30 méter széles teremben — amelyet szinte évente rendez­nek át, hogy helyet csináljanak a világszervezet új tagállamai­nak — az emberi civilizáció sorskérdései nem jelképesen, hanem nagyon is kézzelfogha­tóan, sokszor a maguk brutális valóságában kerülnek a szuve­rén országok egyenrangú kép­viselői elé. A libanoni mészár­lás, az éhezők milliói, a fegy­verekre fordított százmilliárdok, a Föld számos pontján dúló há­borúk évről évre kihívást jelen­tenek az 1945-ben létrehozott Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában megfogalma­zott célok és elvek ellen. Évről évre a minden szeptem­ber harmadik keddjén összeülő közgyűlés ülésszakán a tagálla­mok — idén 157-en vannak már — sokfelé ágazó akaratát, szándékát, céliait és törekvése­it kellene tökéletesen összehan­golni ahhoz, hogy az „Egyesült Nemzetek” az legyen, amit ne­ve kifejez. Az ENSZ azonban csak tükörképe világunknak. Százharmincnyolc napirendi pont — ennyi témakörön belül kellene az idén „egyféle tükör­be nézni”, egyetértésre jutni és határozatot hozni. Amíg azon­ban egy-egy napirendi pont „határozattá” válik, az ENSZ- diplomatáknak hatalmas mun­kát kell elvégezniük. Az elkép­zelések már jóval a közgyűlési ülésszak előtt körvonalazódnak — és sokoldalú diplomáciai egyeztetés tárgyát képezik. Ha munkaokmány lesz belőle, az már bizonyos „rang” — amely még semmire sem kötelez. Az igazán öldöklő munka a köz­gyűlés különféle bizottságaiban folyik. A folyosókon békésen kávézó diplomaták bent, az ülésteremben körömszakadtáig védelmezik saját bekezdései­ket, szavaikat — sőt," eseten­ként a vesszőket és pontosvesz- szőket is —, kormányok vélemé­nyét öntik formába, a névelő­nek, az árnyalatoknak is sú­lyuk van. A szinkrontolmácsok — ahogy éleződik a vita — egyre gyakrabban szólnak közbe: las­sabban, kérem. Előfordul, hogy ők vetnek véget a vitának: ha se vége, se hossza, akkor elő­írt munkaidejükre hivatkoznak. A diplomaták mit tehetnek: el­napolják az ülést — és foly­tatják a folyosón. A „folyosó-diplomáciát" szo­kás lekicsinylőleg emlegetni — pedig a nemzetközi diplomácia egyenrangú alkotórésze. Az ér­dekek és az érvek sokrétűsége gondos, körültekintő konzultá­ciókat követel. Ezt pedig leg­többször egyenesen lehetetlen a hivatalos üléseken, a szigorú formákhoz kötött tanácskozáso­kon véghez vinni. A kafetériák oldott légkörében, egy szend­vics mellett más a helyzet. A „folyosó-diplomácia” másik ha­talmas előnye: mint valami ha­talmas csomópontban, itt fut­nak össze a világ vezető poli­tikusai, és a sokszor időt rabló hivatalos körutak helyett napok alatt találkozók, véleménycse­rék tucatjait bonyolíthatják le. A munkaokmányokon, bizott­ságokon, késhegyre menő vitá­kon túljutva: a közgyűlés hatá­roz. Hivatalosan minden ország öt képviselőt és öt helyettest delegál az ülésszakra. Ez elmé­letben 1570 diplomata — de a tanácsadók is seregnyiek, szá­muk nincs megkötve. A közgyűlés elé már. az álta­Hollai Imre külügyminiszter­helyettes, az ENSZ 37. ülés­szakának elnöke Iá nos egyetértést tü kröző javas­latok kerülnek — bennük a többség akarata fejeződik ki. Az ENSZ azonban nem nemze­tek feletti intézmény — a köz­gyűlési határozatok ajánlás jel? legűek. Elfogadásuk vagy eluta­sításuk erkölcsi, politikai érte­lemben jelentős. A közgyűlési Vitát az ülésszak évente választott elnöke irányít­ja — jobbján az ENSZ főtitká­rával, balján egy főtitkárhe­lyettessel. A közgyűlés elnöke tevékenységét pontosan körül­határolt eljárási szabályok ke­retei között végzi, de személyi­sége, tárgyilagossága minden­kor hatással van a vita mene­tére és hangulatára. A közgyűlési teremben — csi­nos, mindenféle nemzetet kép­viselő idegenvezetők kíséreté­ben — idén is sok lesz a tu­rista. A karzatokról lepillant­hatnak az ovális térségbe, ahol 157 ország képviselői keresik a megoldást korunk problémáira. A padsorokkal szemben az el­nöki emelvény áll. Az elnöki tisztségre idén — egyéves idő­szakra — Magyarország képvi­selőjét, Hollai Imrét jelölte a kelet-európai szocialista orszá­gok csoportja, amely a rotáci­ós elv értelmében az elnök ál­lításában a soros. Ez a körfor­gás, amelyben minden tagállam eqyenlő, ugyancsak egyike az ENSZ-közgyűlés gyakorlatát meghatározó elveknek. FODOR GYÖRGY Hongkongi kérdőjelek Péntek esti kommentárunk. A világ valamennyi lapja jelentette, hogy Margaret Tha­tcher asszonyt, Anglia kormányfőjét fogadta Teng Hszioa- ping és „beható tárgyalásokat folytatott vele a világpoli­tika egészét érintő, valamint kétoldalú kérdésekről". A brit miniszterelnök olyan időpontban utazott Ázsiába, amelyre az Angliát is súlyosan érintő világgazdasági válság, a kon­zervatív kormányt hosszabb távon létében fenyegető mun­kanélküliség nyomja rá a bélyegét. Ezért nem túlzás annak megállapítása, hogy Margaret Thatcher ázsiai útjának középpontjában gazdasági kérdé­sek állnak. Útjának első állomásán, Tokióban elsősorban arra törekedett, hogy legalábbis csökkentse a hazájának Japánnal szemben fennálló, nyomasztóan nagy (1,3 mil­liárd dollár értékű!) kereskedelmi mérleghiányát. Ez min­denekelőtt két módszerrel lenne lehetséges: 1. Japán megnyitná eddig gyakorlatilag zárt kapuit az angol áruk előtt. 2. A japán nagytőke hajlandó lenne na­gyobb szabású angliai beruházásokra. Thatcher számára mindkét lehetőség akárcsak részleges megvalósulása a hazai munkanélküliség némi enyhülését (tehát adott eset­ben a torykra adott szavazatok növekedését) jelenthetné. Valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy az ázsiai utazás igazi „pikantériája" a pekingi látogatás. Nemcsak és nem is elsősorban azért, mert a jelenlegi helyzetben a kormányfő afféle „szuper-külkereskedőként" szeretne érté­kes olaj- és szénkitermelő berendezéseket, valamint mo­dern távközlési hálózatokat eladni a Londonban nehézsé­gei ellenére is komolynak minősített kínai piacon. A kínai- angol tárgyalások vitathatatlanul legérdekesebb témája „a brit korona gyémántjának" nevezett koronagyarmat, Hongkong jövője. Az ügy lényege dióhéjban a következő: a több szigetből és területből álló Hongkong fő szigete, a mindössze nyolc­vannégy négyzetkilométeres Victoria és a Kowloon nevű félsziget déli része már a múlt század közepétől brit gyar­mat. Az akkor hatalma csúcsán lévő London 1898-ban erő­szakolta ki, hogy Kina 99 évre engedje át az egész Kow­loon félszigetet (az úgynevezett új területeket), ez viszont már ezer négyzetkilométer. Nos, ez a szerződés 1997. július elsején lejár. Ez ugyan még másfél évtized, de a londoni City tőkései hosszú távra terveznek és szeretnek nyugodtan aludni... Peking már a látogatás előtt tisztázta, hogy a határidő lejárta után mindenképpen szeretné visszaállítani Kína felségjogát nemcsak a bérleti területre, hanem az eredeti koronagyarmatra is — de úgy, hogy azért Hongkong külön­leges státusa fennmaradjon. Mi a titka ennek a sajátos kettősségnek? Hongkongon át özönlik Kínába az ország valutabevételének oroszlán- része. Ez tehát „Kína nyugati kapuja" és Peking létérdeke, hogy a kapu nyitva maradjon. Jogos a kérdés: akkor viszont miért a felségjogok vissza­állítására vonatkozó „elvi döntés"? A válasz világosnak tűnik. A határozat ugyanazt a célt szolgálja, mint a minapi; Japánnal kapcsolatos „tankönyv-vita" : hazafias tobogá­lengetéssel kifogni a szelet a hatalmi harcban még min­dig pozíciókkal rendelkező „balosok" vitorlájából. HARMAT ENDRE SZKP területi titkár előadása A Központi Bizottság vendé­geként hazánkban tartózkodó Vjacseszlav Ivanovics Zsarubin, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja voronyezsi területi bizottsá­gának titkára tegnap megyénk­be látogatott. A megyei párt- bizottságon dr. Gyugyi János titkár fogadta és tájékoztatta a megye helyzetéről, fejlődéséről, a feladatokról. Délután V. S- Zarubin a me­gyei pártbizottság nagytermé­ben előadást tartott ideológiai kérdésekről vezető propagan­distáknak és pártmunkásoknak. Befejeződött a táplálkozástudományi vándorgyűlés Tegnap a délutáni órákban fejeződött be a IX. táplálkozás- tudományi vándorgyűlés Szék- szárdon, a Babits Mihály Me­gyei Művelődési Központban. A mintegy ötven előadást magá­ba foglaló háromnapos rendez­vény legfőképpen időszerű táp- ló Ikozástudomá nyi kérdésekkel foglalkozott. A zárónapon — a befejező előadások előtt - dr. Rigó Já­nostól, a Magyar Táplálkozás- tudományi Társdság elnökétől kértünk egy rövid összefogilaló értékelést.- Új témaként jelentkezett Szekszárdon a diétás, valamint a rostos ételek szerepének tisz­tázása, a táplálkozásban és a gyógyéletmezésben. A témával 16 előadás foglalkozott. A ván­dorgyűlés megállapította: rost- szegényen táplálkozunk, ami előidézője lelhet különböző vas­tagbél -megbetegedéseknek és a napjainkban egyre komolyabb problémát okozó elhízásnak. A napi rostfogyasztásból 30—50 érték lenne kívánatos, de ehe­lyett alig húszat fogyasztunk. A hiányzó mennyiség pótlására nyomatékosan Lehívtuk a figyel­met. A rostban gazdag zöld­ség-, valamint kenyérfélékből kóstolóval egybekötött kiállítást is rendeztünk. — Emellett kiemelten foglal­koztunk az elhízás kérdésével, az időskorúak élelmezési prob­lémáival, és nem utolsósorban a szója és szójalkészítmények szerepével. Ez utóbbit háirom- ó rá s kerékasz tol -k o nie rend a keretében vitattuk meg. KISZ-építkezési napok Pakson Az atomerőmű beruházás helyzetéről és az építkezés idő­szerű feladatairól tartott szak­mai tanácskozással pénteken megnyitották Pakson a IV. KISZ-építkezési napokat. Az el­ső hazai KISZ-építkezésen dol­gozó több mint félszáz vállalat KlSZ-bizottságainak titkárai, if­júmunkás-felelősei és a beru­házás vezetői tapasztalatokat cseréltek az ifjúsági mozgalom­nak a műszaki-technológiai fej­lődés meggyorsításában betöl­tött szerepéről. A hagyományokhoz híven az idei rendezvényeken is vendé­gül látták a bolgár kozloduji, a csehszlovák bohunicei és a dukovanyi, valamint az NDK- beli lubmini atomerőmű építé­sében részt vállalt társszerve­zetek képviselőit, s megrendez­ték a Pakson dolgozó lengyel, szovjet és magyar minősített hegesztők szakmai-politikai ver­senyét is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i üvegpalotája

Next

/
Oldalképek
Tartalom