Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

1982. szeptember 22. Képújság 3 Tanácskozás a népgazdasági tervezés fejlesztéséről (Folytatás az 1. olrőtről.) piaci értékrendet alakított ki. - A világpiaci helyzet további romlása - mondotta a minisz­terelnök - gazdaságunk amúgy is meglevő ellentmondásai, gyengeségei és a megváltozott követelményekhez való lassú al­kalmazkodás miatt felhalmozó­dó ellentmondások, főleg adol- lárban elszáwio-lt .külkereskedel­mi forgalom .hiányának gyors és nagy méreteket öltő növeke­désében nyilvánultak meg. Nem bizonyult reálisnak az a feltételezés sem, hogy az ár­rendszer és a közgazdasági sza­bályozás más elemeinek radi­kálisabb átalakítása nélkül né­hány év alatt a hatékonyságot olyan magasra tudjuk emelni, hogy ellensúlyozhatjuk vele a világgazdaság számunkra ked­vezőtlen hatásait. Ilyen előzmé­nyek után került sor a Központi Bizottság 1978. decemberi ülé­sére, amelynek határozata az egyensúly helyreállítását, s az életszínvonal megőrzését he­lyezte a gyakorlati feladatok középpontjába, s amely a ha­todik ötéves terv kidolgozásához is alapul szolgált. - Az elmúlt év eleje óta azonban különbö­ző tényezők hatására - elsősor­ban a nemzetközi feszültség fo­kozódása, a tőkés gazdaságban várt élénkülés elmaradása, a lengyelországi válság ürügyén az Egyesült Államok részéről kezdeményezett diszkriminációs lépések és a pénzpiac beszű­külése miatt - a külgazdasági feltételek még a korábbinál is kedvezőtlenebbé váltak. Olyan helyzet állt elő, hogy fizetőké­pességünk megőrzéséhez már ebben az évben meg kell kö­zelíteni azt az áruforgalmi ak­tívumot, amit eredetileg az öt­éves terv végére irányoztunk elő. Ezt az önmagában is rend­kívüli erőfeszítések árán telje­síthető feladatot a már említett nemzetközi tényezőkön kívül né- hcyiy belső ok is nehezíti. Ezen okok miatt vált elkerülhetetlen­né, hogy növeljük az export fo­kozásában való érdekeltséget, intézkedéseket tegyünk a fel­halmozás, a közösségi és a la­kossági fogyasztás terven felüli növekedésének elkerülésére, a költségvetést terhelő támogató- . sok csökkentésére, a leginkább nélkülözhető behozatal időleges korlátozására és a hazai hitel­feltételek megszigorítására.- Ezek olyan kényszerű lé­pések — hangoztatta Lázár György —, amelyek a gazdálko­dó szervezetek és a lakosság, különösen annak egyes rétegei számára érezhető gondot okoz­nak. Ezt előre tudtuk. Mégis így kellett cselekednünk, mert nem vállalhattuk sem egy esetleges fizetésképtelenség, sem a belső piaci egyensúly megbomlásá­nak beláthatatlan következmé­nyeit. E kérdésekről szólva most sem hallgathatom el, hogy bár a közvetlen veszélyt elhárítot­tuk, helyzetünk stabilizálásához a jövőben is szükségessé vál­hatnak az ez évihez hasonló nehéz, konfliktusokkal terhes el­határozások. Kötelességünknek tartjuk viszont, hogy ilyen ese­tekben gondosan mérlegeljünk, s lehetőségeink arányában eny­hítsük azoknak az életkörülmé­nyékre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Az egyensúly stabilizálásának és a jövőbeni fejlődés lehetősé­geinek a feltételeit persze vég­ső soron nem az elosztási, ha­nem a termelési szférában kell megteremtenünk - mutatott rá a miniszterelnök, majd így foly­tatta : - Noha több mint egy évtizede megkezdtük az inten­zív szakaszra való áttérést, a folyamatnak még csak a kez­detén vagyunk. Az előréhaladás meggyorsí­tásához nemcsak a gazdaság­ban, hanem a társadalom min­den területén új értékrendet kell elfogadtatni, és mélyreható minőségi változást kell véghez­vinni. Ugyanezekből a meggon­dolásokból tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését is. A reform el­veinek kidolgozásakor abból in­dultunk ki, hogy a tervgazdál­kodás és a piac a szocialista társadalomban sem ep'mást ki­záró kategóriák. Mindig1 is — a bonyolult gaz­dasági helyzetben pedig még inkább - csak az olyan irányí­tástól remélhetjük, hoav betöl­ti funkcióját, amely hosszú táv­ra érvényes elvekre épül, ugyan­akkor elég nyitott ahhoz, hogy a konkrét viszonyokból kiindul­va válassza meg a vállalati magatartást helyes irányba be­folyásoló legcélszerűbb eszkö­zöket. Ezért az irányítás eszköz- rendszerében időről-időre vég­rehajtott módosítások, amelyek célja a valóságban bekövetke­zett változások közvetítése, még ha vállalati szempontból nézve esetenként negatív következmé­nyekkel járnak is, összhang.ban vannak irányítási gyakorlatunk alapelveivel, végső soron a tár­sadalom érdekét szolgálják. De a mostanihoz hasonló helyzet­ben felerősödhet az a felfogás is, amely már-már idealizálja a vállalati gazdálkodásban a pia­ci viszonyok szabadabb érvé­nyesülésétől- várható előnyöket. Mi sem az egyik, sem a másik utat nem járhatjuk. A valóság bonyplultabb, semhogy úgy ten­nénk fel a kérdést: vagy a terv, vagy a piac, vagy a centralizált irányítás, vagy a vállalati ön­állóság. — A mostani, gazdaságilag nehéz időszakban is, amikor a helyzet átmeneti szükségmegol­dások alkalmazását is indokolt­tá teszi — nincs okunk elhall­gatni, hogy ilyenekre sor került, s ez még a jövőben is megtör­ténhet — a fő törekvésünk vál­tozatlanül a reform továbbvite­le, a központi irányítás hatásfo­kának javításával együtt a vál­lalati önállóság még teljesebb kibontakoztatása. Tervezési rendszerünk továbbfejlesztése­kor is ebből az alapállásból és abból kell kiindulni, ami soha, egy percig sem volt vitás, hogy szocialista gazdaságunk irányí­tásának legfőbb alapja a nép- gazdasági terv Lázár György miniszterelnök végezetül hangsúlyozta, hogy a tervezés rendjét és módszereit is tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy jobban meg tudjunk felel­ni az intenzív fejlesztési szakasz követelményeinek. A tanácskozás résztvevői a nyitóülés után négy szekcióban folytatták munkájukat. A meg­vitatásra kerülő témák: A gaz­dasági fejlődés tervezése az 1980-as évtized körülményei kö­zött; A társadalmi folyamatok, az életszínvonal és az életkö­rülmények tervezése; A gazda­sági szabályozás rendszere és a népgazdasági tervezés; A tervszámítások módszertanának fejlesztése. (MTI) Vendégelőadó Karl-Marx-Stadt megyéből Tambovi postásdelegáció látogatása A delegáció öt tagja, bal szélen a vezetője öttagú Tambov megyei pos­tásdelegáció érkezett hétfőn megyénkbe Anatolij Druzsinin- nel, a tambovi területi posta- igazgatóság vezetőjével az élen. A delegáció tagjai Vla­gyimir Popov, a tambovi posta­igazgatóság párttitkára, Alek- szandr Abramov, a kirszanovi körzet góchivatalának vezetője, . Galina Filippova, a tambovi főposta szakszervezeti titkára és Tatjana Farina, a városi te­lefonhálózat vezetője. A kedves vendégek hétfőn Szekszárddal ismerkedtek, majd kedden délelőtt fogadta a de­legációt Horváth József, az SZMT vezető titkára. Délután a szekszárdi posta épületében kö­szöntötték kollégáikat a szek­szárdi posta üzemvezetői, a párt, a szakszervezet és a KISZ képviselői. A delegációt Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgató­ság vezetője kíséri a nyolc­napos program során. Szerdán Tolna megye postai hálózatával ismerkednek Pak­son és Nagydorogon. Csütörtö­kön Pécsre utaznak, majd pén­teken ismét Tolna megye követ­kezik. Szombaton, vasárnap és hétfőn Baranya megye és Bu­dapest nevezetességeivel is­merkednek a Tambov megyei postásdelegáció tagjai, akik a postavezérigazgatóság nemzet­közi szakosztálya, a Postások Szakszervezete elnöksége meg­hívására töltik ezt a néhány napot a Pécsi Postaigazgató­ság területén. Harry Jakob, a Karl-Marx- Stadt megyei rochlitzi járási pártbizottság mezőgazdasági titkárö ötnapos előadókörútra érkezett megyénkbe hétfőn. A vendéget tegnap reggel fogad­ta dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára. Ezt követően a bonyhádi vá­rosi pártbizottságon tartott elő­adást a Német Szocialista Egy- ségpárt X. kongresszusáról, il­letve határozatainak megvaló­sulásáról a pártszervezetekben, érintve a falu társadalmi fejlő­désének témakörét és mező- gazdasági termelés néhány fon­tosabb kérdését. Ugyanerrőf tar*: előadást szerdán Iregszemcsén, csütörtö­kön Pakson a városi-járási pártbizottságon, pénteken pe­dig Dombóváron. A program során a vendég - többek kö­zött — ellátogat a megye több termelőszövetkezetébe, az ireg- szemcsei mezőgazdasági ku­tatóintézetbe, a Paksi Konzerv­gyárba. Meglátogatja a györ- könyi tájházat és megtekinti az óvodások német nyelvű műso­rát is. A rochlitzi járási párt- bizottság mezőgazdasági tit­kára a rövid budapesti progra­mot követően, szombaton uta­zik haza. T á rká ny puszta Emberek a világ végén Amikor közöltem egyik me­gyebeli születésű barátommal, hogy az előző nap megfordul­tam Tárkonyban, a legtermé­szetesebben hangon visszakér­dezett:-jVan olyan egyáltalán a tér­képen? Térképek dolgában meglehe­tősen jól állok, tehát közölhe­tem, hogy az 1:400 000 lépté­kűig bezárálagos földabroszo­kon nyoma sincs. Pedig ez utób­bin Magyarország valamennyi településének közigazgatási ha­tárát is jelölik. Az Új Magyar Lexikonban szerepel ugyan egy Térirány, de Komárom megyé­ben, a neszimélyi borvidékhez tartozóan, vagyis nem a mi Tár- kányunkkal azonos. Nem akarom az olvasó ér­deklődését tovább csigázni. A mi Tárkányunk tanácsa Sza- kályban, postája Csibrákon van. Boltba korábban ugyan­csak Csibrákra jártak, de a ke­reskedelmi versenyben Gyulaj fölényesen lehagyta a csiibráki üzletet, így már jó ideje átpár­toltak ide. A lényeghez tovább közelítendő, tegyük még hozzá, hogy a tárkányiak munkaadója a Hőgyészi Állami Gazdaság. Aki el akar jutni hozzájuk, az ürgevárnál térjen le a siófoki útról, vágjon át a pusztán és 6-7 km után odaér. Aszfaltozott úton. Régi rögeszmém, hogy az utak állapota nemcsak a siva­tagi karavánok közlekedése szempontjából fontos, itt gyors igazolást nyert. Mártonfai Dé­nes, az ürgevári kerületvezető jövet-menet mutatja az út men­tén az egykor volt tanyák: - he­lyét. A tanyák eltűnte összefüg­gésbe hozható a nagyüzemi gazdálkodással, a tagosítással. De az, hogy Tárlrányban másfél­Szálltimány a mozgó boltból két évtizede még 40-50 család élt, iskola volt és bolt, most pedig az egész pusztán 6 csa­ládnév (Kocsi, Hideg, Kovács, Banai, Csukrán, Csapó) és 18 személy lelhető, már aligha. ßpnai bácsi, a puszta korel­nöke, nyugdíjas:- Ha lett volna rendes utunk, legalább a fele nép itt marad!- És maguk? A boltból, azaz pontosabban a boltba járó fogatról, éppen megérkező felesége és a lánya:- Miért mennénk? A lakások jók, tévénk, .lemezjátszónk van, jószágot bárki annyit tarthat, amennyivel élbír, a jó úttal meg közelebb jött a világ... Kiderül, hogy van pusztai, aki már házat is építtetett Dombó­vá rótt, csak éppen beköltözni nincs kedve. Természetesen nem azért, mintha nosztalgikus ér­zés kötné az egyébként nagyon szép tájhoz. Jó a kereset, ami teljesen összhangban van a gazdaság központjában elhang­zott, azzal a véleménnyel, hogy az itt élők mindenhogyan az ÁG jobb dolgozói közé tartoz­nak. A havi 5,5-5,8 ezer forint nem csekélység. A gazdaság épp ottjártunk idején kötött mellékfoglalkozási munkaszer­ződést néhány helybelivel, akik fölös idejükben az itteni épít­kezéseknél dolgozhatnak. Fia­talok, telik az erejükből. A csa­ládfők többsége 1942—1956 közt született. ,,A lakások jók” megjegyzés­nél érdemes megállni. Koráb­ban már írtunk arról, hogy az ürgevári kerületben városi igé­nyeket is kielégítő otthonokat alakított a gazdaság a már Seprűkötés szabad időben eredendően jó építésű régi cse­lédházakból. Itt a közös kony­hák megszüntetése után "két­szobás lakások születtek, a volt ispán-, vagy bérlőházban több is. Ez a folyamat nem áll meg, szociális meggondolásokból épp oly kevéssé, mint gazdaságiak­ból. Tárkány körül 124 hektár öntözött legelőn szakaszos, a szakaszokon belül pedig sávos legeltetés jóvoltából 1100 üsző él. A Holstein-Fríz-ek Fi és Ri­es származékai, az állami gaz­daság teljes szarvasmarha­utánpótlása. Az itt végzett mun­ka lelkiismeretességet, hozzá­értést kíván és van egy vitat­hatatlan előnye: 1—1 emberre csak kétnaponként kerül sor. Magyarán: a gazdaságnak megéri, hogy itt jó körülmények között jól dolgozók éljenek, ami persze fordítva is igaz. A látogató persze csökönyös és keresi a régi „pusztai hangu­latot".- Banai bácsi! Az uradalom idején mennyi jószágtartást en­gedélyeztek?- Egy tehenet, meg egy anya­kocát szaporulatával!- És most? Ezen csak mosolyogni lehet:- Van tárkányi, aki egy év­ben 100 malacot ad le! A „tárkányi” csak az egyik gyűjtőfogalom, mert a helyiek jelentős százaléka valamilyen úton-módon Ban ai-ivadék, vagy atyafiság is. Megakad a sze­münk egy régi bölcsőn.- Ebben tán csak nem magát ringatták valaha? , — Annyira azért nem régi! A százhalombattai műszerész fia­mé volt, amikor megkezdődött a demokrácia... Százhalombatta egyébként csak a térképen van messze. Tárkányben lYiinden második család személygépkocsi-tulajdo­nos. Amíg beszélgetünk, az egyik helybeli éppen elhajt mellettünk ürgevár és Szakály felé. Ez is a pusztai hangulat... ORDAS IVÁN Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Banai bácsi a múltról mesél Keresni kell az „igazi” pusztai hangulatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom