Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
1982. szeptember 22. Képújság 3 Tanácskozás a népgazdasági tervezés fejlesztéséről (Folytatás az 1. olrőtről.) piaci értékrendet alakított ki. - A világpiaci helyzet további romlása - mondotta a miniszterelnök - gazdaságunk amúgy is meglevő ellentmondásai, gyengeségei és a megváltozott követelményekhez való lassú alkalmazkodás miatt felhalmozódó ellentmondások, főleg adol- lárban elszáwio-lt .külkereskedelmi forgalom .hiányának gyors és nagy méreteket öltő növekedésében nyilvánultak meg. Nem bizonyult reálisnak az a feltételezés sem, hogy az árrendszer és a közgazdasági szabályozás más elemeinek radikálisabb átalakítása nélkül néhány év alatt a hatékonyságot olyan magasra tudjuk emelni, hogy ellensúlyozhatjuk vele a világgazdaság számunkra kedvezőtlen hatásait. Ilyen előzmények után került sor a Központi Bizottság 1978. decemberi ülésére, amelynek határozata az egyensúly helyreállítását, s az életszínvonal megőrzését helyezte a gyakorlati feladatok középpontjába, s amely a hatodik ötéves terv kidolgozásához is alapul szolgált. - Az elmúlt év eleje óta azonban különböző tényezők hatására - elsősorban a nemzetközi feszültség fokozódása, a tőkés gazdaságban várt élénkülés elmaradása, a lengyelországi válság ürügyén az Egyesült Államok részéről kezdeményezett diszkriminációs lépések és a pénzpiac beszűkülése miatt - a külgazdasági feltételek még a korábbinál is kedvezőtlenebbé váltak. Olyan helyzet állt elő, hogy fizetőképességünk megőrzéséhez már ebben az évben meg kell közelíteni azt az áruforgalmi aktívumot, amit eredetileg az ötéves terv végére irányoztunk elő. Ezt az önmagában is rendkívüli erőfeszítések árán teljesíthető feladatot a már említett nemzetközi tényezőkön kívül né- hcyiy belső ok is nehezíti. Ezen okok miatt vált elkerülhetetlenné, hogy növeljük az export fokozásában való érdekeltséget, intézkedéseket tegyünk a felhalmozás, a közösségi és a lakossági fogyasztás terven felüli növekedésének elkerülésére, a költségvetést terhelő támogató- . sok csökkentésére, a leginkább nélkülözhető behozatal időleges korlátozására és a hazai hitelfeltételek megszigorítására.- Ezek olyan kényszerű lépések — hangoztatta Lázár György —, amelyek a gazdálkodó szervezetek és a lakosság, különösen annak egyes rétegei számára érezhető gondot okoznak. Ezt előre tudtuk. Mégis így kellett cselekednünk, mert nem vállalhattuk sem egy esetleges fizetésképtelenség, sem a belső piaci egyensúly megbomlásának beláthatatlan következményeit. E kérdésekről szólva most sem hallgathatom el, hogy bár a közvetlen veszélyt elhárítottuk, helyzetünk stabilizálásához a jövőben is szükségessé válhatnak az ez évihez hasonló nehéz, konfliktusokkal terhes elhatározások. Kötelességünknek tartjuk viszont, hogy ilyen esetekben gondosan mérlegeljünk, s lehetőségeink arányában enyhítsük azoknak az életkörülményékre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Az egyensúly stabilizálásának és a jövőbeni fejlődés lehetőségeinek a feltételeit persze végső soron nem az elosztási, hanem a termelési szférában kell megteremtenünk - mutatott rá a miniszterelnök, majd így folytatta : - Noha több mint egy évtizede megkezdtük az intenzív szakaszra való áttérést, a folyamatnak még csak a kezdetén vagyunk. Az előréhaladás meggyorsításához nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalom minden területén új értékrendet kell elfogadtatni, és mélyreható minőségi változást kell véghezvinni. Ugyanezekből a meggondolásokból tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését is. A reform elveinek kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy a tervgazdálkodás és a piac a szocialista társadalomban sem ep'mást kizáró kategóriák. Mindig1 is — a bonyolult gazdasági helyzetben pedig még inkább - csak az olyan irányítástól remélhetjük, hoav betölti funkcióját, amely hosszú távra érvényes elvekre épül, ugyanakkor elég nyitott ahhoz, hogy a konkrét viszonyokból kiindulva válassza meg a vállalati magatartást helyes irányba befolyásoló legcélszerűbb eszközöket. Ezért az irányítás eszköz- rendszerében időről-időre végrehajtott módosítások, amelyek célja a valóságban bekövetkezett változások közvetítése, még ha vállalati szempontból nézve esetenként negatív következményekkel járnak is, összhang.ban vannak irányítási gyakorlatunk alapelveivel, végső soron a társadalom érdekét szolgálják. De a mostanihoz hasonló helyzetben felerősödhet az a felfogás is, amely már-már idealizálja a vállalati gazdálkodásban a piaci viszonyok szabadabb érvényesülésétől- várható előnyöket. Mi sem az egyik, sem a másik utat nem járhatjuk. A valóság bonyplultabb, semhogy úgy tennénk fel a kérdést: vagy a terv, vagy a piac, vagy a centralizált irányítás, vagy a vállalati önállóság. — A mostani, gazdaságilag nehéz időszakban is, amikor a helyzet átmeneti szükségmegoldások alkalmazását is indokolttá teszi — nincs okunk elhallgatni, hogy ilyenekre sor került, s ez még a jövőben is megtörténhet — a fő törekvésünk változatlanül a reform továbbvitele, a központi irányítás hatásfokának javításával együtt a vállalati önállóság még teljesebb kibontakoztatása. Tervezési rendszerünk továbbfejlesztésekor is ebből az alapállásból és abból kell kiindulni, ami soha, egy percig sem volt vitás, hogy szocialista gazdaságunk irányításának legfőbb alapja a nép- gazdasági terv Lázár György miniszterelnök végezetül hangsúlyozta, hogy a tervezés rendjét és módszereit is tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy jobban meg tudjunk felelni az intenzív fejlesztési szakasz követelményeinek. A tanácskozás résztvevői a nyitóülés után négy szekcióban folytatták munkájukat. A megvitatásra kerülő témák: A gazdasági fejlődés tervezése az 1980-as évtized körülményei között; A társadalmi folyamatok, az életszínvonal és az életkörülmények tervezése; A gazdasági szabályozás rendszere és a népgazdasági tervezés; A tervszámítások módszertanának fejlesztése. (MTI) Vendégelőadó Karl-Marx-Stadt megyéből Tambovi postásdelegáció látogatása A delegáció öt tagja, bal szélen a vezetője öttagú Tambov megyei postásdelegáció érkezett hétfőn megyénkbe Anatolij Druzsinin- nel, a tambovi területi posta- igazgatóság vezetőjével az élen. A delegáció tagjai Vlagyimir Popov, a tambovi postaigazgatóság párttitkára, Alek- szandr Abramov, a kirszanovi körzet góchivatalának vezetője, . Galina Filippova, a tambovi főposta szakszervezeti titkára és Tatjana Farina, a városi telefonhálózat vezetője. A kedves vendégek hétfőn Szekszárddal ismerkedtek, majd kedden délelőtt fogadta a delegációt Horváth József, az SZMT vezető titkára. Délután a szekszárdi posta épületében köszöntötték kollégáikat a szekszárdi posta üzemvezetői, a párt, a szakszervezet és a KISZ képviselői. A delegációt Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője kíséri a nyolcnapos program során. Szerdán Tolna megye postai hálózatával ismerkednek Pakson és Nagydorogon. Csütörtökön Pécsre utaznak, majd pénteken ismét Tolna megye következik. Szombaton, vasárnap és hétfőn Baranya megye és Budapest nevezetességeivel ismerkednek a Tambov megyei postásdelegáció tagjai, akik a postavezérigazgatóság nemzetközi szakosztálya, a Postások Szakszervezete elnöksége meghívására töltik ezt a néhány napot a Pécsi Postaigazgatóság területén. Harry Jakob, a Karl-Marx- Stadt megyei rochlitzi járási pártbizottság mezőgazdasági titkárö ötnapos előadókörútra érkezett megyénkbe hétfőn. A vendéget tegnap reggel fogadta dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára. Ezt követően a bonyhádi városi pártbizottságon tartott előadást a Német Szocialista Egy- ségpárt X. kongresszusáról, illetve határozatainak megvalósulásáról a pártszervezetekben, érintve a falu társadalmi fejlődésének témakörét és mező- gazdasági termelés néhány fontosabb kérdését. Ugyanerrőf tar*: előadást szerdán Iregszemcsén, csütörtökön Pakson a városi-járási pártbizottságon, pénteken pedig Dombóváron. A program során a vendég - többek között — ellátogat a megye több termelőszövetkezetébe, az ireg- szemcsei mezőgazdasági kutatóintézetbe, a Paksi Konzervgyárba. Meglátogatja a györ- könyi tájházat és megtekinti az óvodások német nyelvű műsorát is. A rochlitzi járási párt- bizottság mezőgazdasági titkára a rövid budapesti programot követően, szombaton utazik haza. T á rká ny puszta Emberek a világ végén Amikor közöltem egyik megyebeli születésű barátommal, hogy az előző nap megfordultam Tárkonyban, a legtermészetesebben hangon visszakérdezett:-jVan olyan egyáltalán a térképen? Térképek dolgában meglehetősen jól állok, tehát közölhetem, hogy az 1:400 000 léptékűig bezárálagos földabroszokon nyoma sincs. Pedig ez utóbbin Magyarország valamennyi településének közigazgatási határát is jelölik. Az Új Magyar Lexikonban szerepel ugyan egy Térirány, de Komárom megyében, a neszimélyi borvidékhez tartozóan, vagyis nem a mi Tár- kányunkkal azonos. Nem akarom az olvasó érdeklődését tovább csigázni. A mi Tárkányunk tanácsa Sza- kályban, postája Csibrákon van. Boltba korábban ugyancsak Csibrákra jártak, de a kereskedelmi versenyben Gyulaj fölényesen lehagyta a csiibráki üzletet, így már jó ideje átpártoltak ide. A lényeghez tovább közelítendő, tegyük még hozzá, hogy a tárkányiak munkaadója a Hőgyészi Állami Gazdaság. Aki el akar jutni hozzájuk, az ürgevárnál térjen le a siófoki útról, vágjon át a pusztán és 6-7 km után odaér. Aszfaltozott úton. Régi rögeszmém, hogy az utak állapota nemcsak a sivatagi karavánok közlekedése szempontjából fontos, itt gyors igazolást nyert. Mártonfai Dénes, az ürgevári kerületvezető jövet-menet mutatja az út mentén az egykor volt tanyák: - helyét. A tanyák eltűnte összefüggésbe hozható a nagyüzemi gazdálkodással, a tagosítással. De az, hogy Tárlrányban másfélSzálltimány a mozgó boltból két évtizede még 40-50 család élt, iskola volt és bolt, most pedig az egész pusztán 6 családnév (Kocsi, Hideg, Kovács, Banai, Csukrán, Csapó) és 18 személy lelhető, már aligha. ßpnai bácsi, a puszta korelnöke, nyugdíjas:- Ha lett volna rendes utunk, legalább a fele nép itt marad!- És maguk? A boltból, azaz pontosabban a boltba járó fogatról, éppen megérkező felesége és a lánya:- Miért mennénk? A lakások jók, tévénk, .lemezjátszónk van, jószágot bárki annyit tarthat, amennyivel élbír, a jó úttal meg közelebb jött a világ... Kiderül, hogy van pusztai, aki már házat is építtetett Dombóvá rótt, csak éppen beköltözni nincs kedve. Természetesen nem azért, mintha nosztalgikus érzés kötné az egyébként nagyon szép tájhoz. Jó a kereset, ami teljesen összhangban van a gazdaság központjában elhangzott, azzal a véleménnyel, hogy az itt élők mindenhogyan az ÁG jobb dolgozói közé tartoznak. A havi 5,5-5,8 ezer forint nem csekélység. A gazdaság épp ottjártunk idején kötött mellékfoglalkozási munkaszerződést néhány helybelivel, akik fölös idejükben az itteni építkezéseknél dolgozhatnak. Fiatalok, telik az erejükből. A családfők többsége 1942—1956 közt született. ,,A lakások jók” megjegyzésnél érdemes megállni. Korábban már írtunk arról, hogy az ürgevári kerületben városi igényeket is kielégítő otthonokat alakított a gazdaság a már Seprűkötés szabad időben eredendően jó építésű régi cselédházakból. Itt a közös konyhák megszüntetése után "kétszobás lakások születtek, a volt ispán-, vagy bérlőházban több is. Ez a folyamat nem áll meg, szociális meggondolásokból épp oly kevéssé, mint gazdaságiakból. Tárkány körül 124 hektár öntözött legelőn szakaszos, a szakaszokon belül pedig sávos legeltetés jóvoltából 1100 üsző él. A Holstein-Fríz-ek Fi és Ries származékai, az állami gazdaság teljes szarvasmarhautánpótlása. Az itt végzett munka lelkiismeretességet, hozzáértést kíván és van egy vitathatatlan előnye: 1—1 emberre csak kétnaponként kerül sor. Magyarán: a gazdaságnak megéri, hogy itt jó körülmények között jól dolgozók éljenek, ami persze fordítva is igaz. A látogató persze csökönyös és keresi a régi „pusztai hangulatot".- Banai bácsi! Az uradalom idején mennyi jószágtartást engedélyeztek?- Egy tehenet, meg egy anyakocát szaporulatával!- És most? Ezen csak mosolyogni lehet:- Van tárkányi, aki egy évben 100 malacot ad le! A „tárkányi” csak az egyik gyűjtőfogalom, mert a helyiek jelentős százaléka valamilyen úton-módon Ban ai-ivadék, vagy atyafiság is. Megakad a szemünk egy régi bölcsőn.- Ebben tán csak nem magát ringatták valaha? , — Annyira azért nem régi! A százhalombattai műszerész fiamé volt, amikor megkezdődött a demokrácia... Százhalombatta egyébként csak a térképen van messze. Tárkányben lYiinden második család személygépkocsi-tulajdonos. Amíg beszélgetünk, az egyik helybeli éppen elhajt mellettünk ürgevár és Szakály felé. Ez is a pusztai hangulat... ORDAS IVÁN Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Banai bácsi a múltról mesél Keresni kell az „igazi” pusztai hangulatot
