Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

2 KÉPÚJSÁG 1982. augusztus 8. Hazánk új rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Rajnai Sándor átodta megbízólevelét Vaszilij Kuznyecovnok, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége első elnökhelyettesének. A Biztonsági Tanács két határozatban ítélte el Izraelt, de a Tel Aviv-i kormány mindkét döntést elutasította. így tett annak ellenére, hogy ezt a két okmányt addig „finomították", amíg az Egyesült Államok sem adhatott le vétót ellene. A PFSZ köz­ben részletes javaslatot juttatott el Habib, elnöki különmegbí- zotthoz. Ebben felállította fegyveres harcosai kivonásának ütemtervét. Csakhogy ez a menetrend nem vonatkozhat csu­pán az egyik félre. Nyilván rögzíteni kell az izraeli csapatok visszavonását, valamint a nemzetközi erők megérkezésének időpontját is. A palesztinok magatartása nemzetközi rokon- szenvet és támogatást váltott ki. Az el nem kötelezettek mi­niszteri bizottsága körutat tesz és a palesztin problémáról kon­zultál; a libanoni háború azonnali beszüntetését követelik vi­lágszerte; a két Jemen kezdeményezésére tárgyalás folyik Szaúd-Arábiával és Szíriával egy arab csúcs összehívására. A hatékony arab fellépést azonban a belső ellentétek már két hónapja késleltetik. A válságos helyzetben felelősségteli szerepet vállal a szovjet diplomácia. Brezsnyev második levelét intézte személy szerint Reagabhez. Felszólította az amerikai elnököt, hogy lépjen fel a libanoni vérontással szemben. Tyihonov kormányfő az el nem kötelezettek delegációját fogadta, Brezsnyev egy Arafathoz intézett táviratban kinyilvánította cselekvő együttérzését. Moszk­vában hangsúlyozzák, hogy Izrael aligha folytathatná ezt a politikát, ha nem érezné maga mögött az Egyesült Államokat. Washington ugyan a közvetítő helyét szeretné elfoglalni, s ál­lítólag felszólította Izraelt, vonja vissza csapatait a múlt va­sárnapi (!) állásokba, de Tel Avivban ez a „felhívás" süket fü­lekre talált, s ez semmifajta következménnyel nem járt. Sőt, amikor a Biztonsági Tanács harmadik ülésén a szovjet indít­vány a harcok beszüntetése mellett fegyverszállítási tilalmat is indítványozott Izrael ellen, amerikai vétó hangzott el. Az Egyesült Államok még az idén másfél milliárd dollár értékű hadfelszerelést szándékozik leszállítani Izraelnek... 2. Miért robbant ki kormányválság Olaszországban? Az augusztus nem tartozik az olasz belpolitika válság­időszakai közé. A korábbi években, ha valamilyen kormány- krízis a nyár derekára esett, viszonylag gyorsan eszkábáltak össze egy kabinetet, hogy a hagyományos szabadság, az au­gusztus közepére eső ferragosto idején ne kelljen koalíciós Rendőrkordon egy felgyújtott liverpooli lakóház előtt. Az ang­liai város Toxteth negyedében ismét a tavaly nyári összecsapá­sokra emlékeztető zavargásokra került sor és összetűzésekre többségükben színes bőrű fiatalok és a rendőrök között. csatározásokkal vesztegetni a tengerparti üdülésre szánt hete­ket. Meghonosodott egy sajátos kifejezés is: ilyenkor alakítot­tak „strandkormányt" Itáliában. Az idén azonban, mosCáugusztusban robbant fel az olasz belpolitika jó ideje ketyegő, időzített bombája. Az ötpárti koa­líció második legnagyobb pártjának, a szocialistáknak hét mi­nisztere leköszönt, s ezután Spadolini miniszterelnök nem tart­hatja fenn jelenlegi kormányát. A közvetlen okot alig említik. Egy, az energiaellenőrzésről folytatott törvény vitájában har­minc, feltehetően kereszténydemokrata képviselő a javaslat el­len szavazott, jóllehet előzőleg a kormánypártok alkut kötöt­tek a szocialisták áltol kezdeményezett indítvány támogatásá­ra. Az ellentétet nyilván le lehetett volna vezetni, de a szo­ciálisát úgy vélik, hogy a kereszténydemokrácia befolyása visszaesett az elmúlt hónapokban és bíznak saját esélyükben egy rendkívüli választás esetén. A háború utáni negyvenkettedik olasz kormány megalakítá­sának útja göröngyösnek ígérkezik. Lehet, hogy az utolsó perc­ben mégis összejön egy „strandkormány", de valószínűbbnek tartják az őszi választást. Csakhogy a választási kampányban nemcsak a kormányt alkotó koalíciós pártok viszálykodásairól lenne szó, hanem Olaszország alapvető gazdasági és társa­dalmi gondjairól is, amelyeknek orvoslásáról egyelőre minden­ki hallgat. Vajon egy kiérleletlen választás meghozná a gyógy­szert? 3. Miként formálódnak a nyugat—nyugati gazdasági frontok? A nyugat—nyugati gazdasági front hallatlanul bonyolult formát ölt. London, Párizs és Róma hivatalosan utasította saját, érdekelt vállalatait a szerződések betartására, az amerikai ellenvetések mellőzésére. Az NSZIK-ban erre nincs alkotmányos lehetőség, de Lambsdorff gazdaságügyi miniszter az Egyesült Államokban Shultz külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után közölte: Bonn csatlakozik London, Párizs, Róma embargó­ellenes frontjához. A nyugat-európai országok ellenlépéseket mérlegelnek: kö­zös piaci ellenvádakat, vagy előterjesztést a GATT-hoz, a sza­bad kereskedelmet előmozdítani hivatott nemzetközi testület­hez. Biztatást kaphattak az amerikai képviselőház szavazása nyomán: a kongresszus egyik háza elvetette a szankciók Nyugat-Európára kényszerítését. Ez nem jelent kötelező elő­írást az elnökre, viszont kétségtelen erkölcsi súllyal bírhat. Mindennek ellenére a „családi viszályt” igyekeznek majd „családi keretek” közé szorítani. A kanadai külügyminiszter, MacGuigan a NATO hadügyminiszteri értekezletének összehí­vását indítványozta a viták áthidalására. Közben az „acél­háborút” sem tudták elsimítani, bár az Egyesült Államoknak nyilván kellemetlen, hogy ezen a területen is csatázik szövet­ségeseivel, a legnagyobb amerikai acélgyárak a kormány­megegyezést egyszerűen lesöpörték az asztalról. Az US Steel Corporation és a többi acéltröszt nem tűri, hogy Európa acélt szállítson Amerikába. A nyugat—nyugati gazdasági ellentéteket sem lebecsülni, sem túlbecsülni nem lenne célszerű. Az események érezhető érdekellentétekről tanúskodnak, s ezek hosszútávúaknak ígér­keznek. Egy családi viszály sokáig tarthat — és sok mindenhez vezethet. RÉTI ERVIN Kenya fővárosában, Nairobiban még tart a meghiúsitott puccs­kísérlet résztvevői utáni hajsza. A Daniel Arap Moi elnökhöz hű katonák uralják a kenyai főváros utcáit. (Telefoto - AP—MTI-KS) Hétfő: Brezsnyev levele Reaganhez a libanoni vérontás le­állításáért. — Kenyában meghiúsítják a légierő tisztjeinek ál­lamcsínykísérletét. — Tovább gyűrűzik a japán—kínai tankönyv­bot rá ny. Kedd: Az amerikai elnök fogadja az izraeli külügyminisztert. — A SWAPO cáfolja a namíbiai tárgyalások előrehaladását. — Nyugtalanság és lövöldözés az argentin fővárosban. Szerda: Kanada külügyminiszteri értekezletet javasol a NA- TO-nak, a nyugat-európai országok ismét fellépnek az ameri­kai szankciópolitika ellen. — índira Gandhi Tokióban. Csütörtök: A Nyugat-Szahara kérdésében és más ügyekben 'kirobbant nézeteltérés miatt halasztást szenved a Tripoliba összehívott afrikai csúcsértekezlet. — Ellentmondó nyilatkoza­tok Iránban a háború céljóról. Péntek: Békenyilatkozatot tesznek közzé Hirosimában, az el­ső atombomba ledöbásának harminchetedik évfordulóján. — Izrael elutasítja a Biztonsági Tanács határozatát; súlyos har­cok Nyugat-IBejrútban; palesztin javaslat a válság rendezésére; a szovjet kormányfő fogadja az el nem kötelezettek mozgal­mának miniszteri küldöttségét. Szombat: A szocialista miniszterek lemondása új belpolitikai válságot indít el Olaszországban. — Újabb vita és amerikai vétó a Biztonsági Tanácsban. A hét 3 kérdése 1. Hogyan alakult a héten a helyzet Libanonban? A héten már nem számolták a tűzszüneteket Nyug at-Bej rút­ban. Izrael gyakorlatilag felmorzsoló háborút folytat, hogy mindenáron katonai megoldást kényszeresen ki. Állandóan hangoztatja, hogy nincs szándéka általános támadást indítani, de közben hadserege elfoglalta a nemzetközi repülőteret, né- hányszáz méterre megközelített két palesztin menekülttábort, s az előrenyomuló páncélosékekkel fel akarja szabdalni a várost. A több mint félmilliós lakosság közben változatlanul nélkülözi az elemi életfeltételeket: az áram- és vízszolgáltatást, az élelmet és a gyógyszereket, a kórházakban nincs hely a súlyos sebesültek számára sem. Amerikai vétó a BT-ben (Folytatás az 1. oldalról) Izrael egész magatartása megkérdőjelezi azokat a derű­látó libanoni és amerikai nyi­latkozatokat, amelyek szerint már csak néhány részletkérdés tisztázásától függ a Nyugat- Bejrútban körülzárt palesztin harcosok békés kivonásának a megkezdése. A politikai meg­oldás izraeli elvetésére utal, hogy Tel Aviv — a Biztonsági Tanács és az Egyesült Államok felhívását egyaránt semmibe véve — nem hajlandó vissza­vonni csapatait a vasárnap óta elfoglalt körzetekből. Mi több, a Nyugat-Bejrútba betört iz­raeli páncélosok péntek este újabb térnyerő támadást kez­deményeztek a Nemzeti Mú­zeum térségében, de kisebb előnyomulás utón megállították őket a palesztin—libanoni szö­vetségesek. A péntek délutáni izraeli légitámadásnak 250 ha­lottja és sebesültje volt a fő­város központjában, túlnyomó- részt palesztin menekültek, asz- szonyok és gyermekek. Az iz­raeli erők parancsnoksága is­mételten felszólította Nyugat- Bejrút lakosságát: meneküljön el a teljes blokád alá helye­zett városból, amíg nem késő. Minthogy Izrael mereven ra­gaszkodik hozzá, hogy csak a palesztin gerillák teljes kivo­nása után érkezzék Bejrútba a multinacionális haderő és egyelőre nem járult hozzá sem francia, sem egyéb külföldi csapatok részvételéhez, telje­sen bizonytalan, hogy megva­lósítható-e a libanoni—palesz­tin—amerikai tárgyalásokon egyeztetett menetrend, amely két héten belül, három sza­kaszban irányozza elő a pa­lesztin harcosok és vezetőik eltávozását. A bejrúti rádió ér­tesülése szerint a jordániai út­levéllel rendelkező palesztinok francia hajókkal utaznának az akabai kikötőbe. A következő csoport országúton távoznék Szíriába. Végül a harmadik cso­portot — beleértve a PFSZ ve­zetőségét — a részleges izraeli csapatkivonás eredményeként újra megnyíló bejrúti repülő­térről szállítanák Kairóba. A Szíriái és az egyiptomi befoga­dási szándék azonban még mindig nem tekinthető végle­gesnek. Az Asz-Szafir című lap ér­tesülése szerint a PFSZ bele­egyezett, hogy nem Kelet-Liba- nonban, hanem Bejrútban ad­ja át nehézfegyverzetét a liba­noni hadseregnek. A száraz­földi úton távozók biztonságát nemzetközi erők helyett az Egyesült Államok és a libanoni hadsereg garantálná. A PFSZ ugyancsak beleegyezett, hogy a libanoni hadseregnek adja át a távozók névsorát. Az állítólag véglegesnek te­kinthető tervezet szerint egybe­esne a palesztin kiürítés meg­kezdése a multinacionális csa­patok bevonulásával. Libanoni kormányforrások szerint a jövő hét első napjaiban várható a terv kivitelezése. Az izraeli rá­dió viszont azt közölte, hogy Tel Aviv ultimátumot intézett a palesztin „gerillákhoz”: ameny- nyiben nem kezdik meg a ki­ürítést hétfőn éjfélkor, akkor az izraeli hadsereg általános támadást indít ellenük. Befejeződött a nemzetközi haematoiógiai kongresszus Szombaton, a Budapest Sportcsarnokban befejeződött a Nemzetközi Haematoiógiai Társaság 19. és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság 17. kongresszusa, amelyen 74 or­szágból érkezett mintegy 3000 orvos, biológus, vegyész és genetikus — köztük sok világ­hírű tudós — vett részt. Az egy hétig tartott tudományos ta­nácskozáson mintegy 400 elő­adás hangzott el és csaknem 1200 poszteren bemutatott tu­dományos eredményt vitattak meg. Áz élénk, baráti légkör­ben lezajlott vitákban tevéke­nyen részt vettek a magyar ku­tatók, klinikusok is. Számos magyar kutató ez alkalommal mutatkozott be e tudomány­ágak képviselői előtt. Fehér Imrének és Gidaii Júliannának, ‘az Országos „Frederic Joliot Curie" Sugárbiológiai Intézet munkatársaniak poszterjét a Nemzetközi Haematoiógiai Tár­saság díjával jutalmazták. A záróülésen Hollón Zsuzsa akadémikus, a Nemzetközi Haematoiógiai Társaság elnö­ke, a két közös kongresszus el­nöke összegezte a két tudomá­nyos társulat kongresszusának eredményeit. A kongresszuson több nagy jelentőségű tudományos felfe­dezésről tájékoztatták egymást a szakemberek — mondotta az akadémikus. — Közölték a töb­bi közt, hogy előrehaladt a fe­hérvérűség és más rosszindu­latú daganatos betegségek ko­rai felderítése. Új gyógyszer­kombinációk és a csontvelő­átültetés eredményei bizonyít­ják: remélhető, hogy e rette­gett betegségek belátható időn belül gyógyíthatók lesznek. A géntechnikák fejlődése utat nyitott az örökletes és szerzett betegségek molekuláris szintű megismerésére, bár még sok nehézséget kell leküzdeni, amíg a génátvitelt a gyógyászatban alkalmazhatják. A kongresszus alkalmával a két tudományos társaság veze­tői, a Nemzetközi Vöröskeresz­tes Liga, a Vörös Félhold Tár­saságok, az Egészségügyi Vi­lágszervezet és a Magyar Vö­röskereszt képviselői megvitat­ták: a világ országainak vö­röskeresztes szervezetei miként segíthetik elő a fejlődő or­szágok vértranszfúziós szolgá­latainak megszervezését, lakos­ságának egészségügyi ellátá­sát. A kongresszus résztvevői kö­zül több százan megtekintették a magyar intézetet és néhány vidéki vérellátó központot, be­hatóan érdeklődtek a magyar kutatók nemzetközlieg elismert tudományos eredményei iránt. PANORÁMA ÚJ-DELHI Az el nem kötelezett orszá­gok külügyminiszterei augusz­tus 21—22-én Havannában rendkívüli értekezletükön meg­vitatják azt a lehetőséget, hogy a mozgalom soron lévő 7. csúcsértekezletét nem Bagdad­ban, hanem Új-Delhiben tart­ják meg. Irak és Irán közel két éve folyó háborúja miatt ugyanis Irán és szövetségesei bejelentették, hogy bojkottéi­nál: az értekezletet, ha azt az iraki fővárosban tartanák meg. BECS Willibald Pahr osztrák kül­ügyminiszter szombaton közzé­tett nyilatkozatában felszólítot­ta Izraelt, hogy tartsa be az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, s azoknak meg­felelően vonja vissza csapatait. A nyilatkozat elítéli az izraeli katonai akciók kiszélesítését Bejrútban. Az osztrák külügy­miniszter nyilatkozata végeze­tül rámutat, hogy Izrael az ENSZ határozatának köszönhe­ti létezését, így különösen ért­hetetlen, hogy ez az ország so­rozatosan semmibe veszi a vi­lágszervezet határozatait. SZÖUL Claude Cheysson francia kül­ügyminiszter szombaton Szöul­ból továbbutazott Új-Delhibe. Kétnapos dél-koreai látogatása során Cheysson arról biztosítot­ta vendéglátóit, hogy Francia- ország — az előzetes hírekkel szemben —, nem ismeri el a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságot, mert „nem akar beavatkozni" a két országrész újraegyesítésének folyamatába. E*t||b£í<f§<k hét a külpolitikában

Next

/
Oldalképek
Tartalom