Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-07 / 184. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 184. szám. aka: i,oo rt Magyar-francia közlekedési tárgyalások Oharies Fite rimán francia állam- és közlekedési miniszter - Bullái Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter vendégeként — augusztus 5-á-ón hivatalos tárgyalásokat folytatott Budapesten.. A tárgyaló felék tájékoztatták egymást országaik közlekedés- poiStikájá rőt. A francia miniszter és kíséretének tagjai meglátogatták a Hungarocaimion Vállalatot, és az Ikarus Karosszéria és Járműgyárat. A Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságán megismerkedtek a budapesti tömeg közlekedés rendszerével. Látogatást tettek a MÁV vezérigazgatóságán, és tájékozódtak a Ferihegyi repülőtér bővítésének jelenlegi átlósáról. A francia állam- és közlekedési minisztert fogadta Marjai József m i n i szte rel nők -bel ye tte s. A megibeszélésen részt vett Pül- la’i Árpád, valamint Jacques Le- compt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI). LEVÉL A RENDŐRSÉGNEK (3. old.) AZ ÖTNAPOS MUNKAHÉT BONYHÁDON (3. old.) TUDÓSÍTÁS AZ ÁRNYÉKBÓL (4. old.) AZ EGYSZERŰT EGYSZERŰEN, A VILÁGOSAT VILÁGOSAN (5. old.) HÉTVÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) PAKS TÁVLATAI (7. old.) A REPULÉSVEZETÖ (7. old.) ROBOTOK AZ NDK-BAN (8. old.) MOLDAVIA MEZŐGAZDASAGA (8. old.) A LENGYEL TÁTRÁBAN (9. old.) VASKAPU II. (9. old.) JUGOSZLÁV ÁRU MAGYAR PIACON (9. old.) TALPIG CIVILEKKEL! (10. old.) KÉPZŐMŰVÉSZETI LEVÉL (TI. old.) REND ÉS HARMÓNIA (11. old.) INKÁBB A HALALT (12. old.) uufinó A SZOVJETUNIÓBAN (13. old.) ŰJ FIÚK A DÓZSÁBAN (14. old.) A jelen és a jövő összhangja Ipari termelésünk az első félévben két százallékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának színvonalát. Minthogy az ipari létszám 2 százalékkal csökkent, a munkatermelékenység 4 százalékkal nőtt. A nem szocialista export viszont kevesebb volt a tervezettnél. Ebből azt a következtetést vonlhatjuk le, hogy az ipari teljesítmény ném nőtt olyan mértékben, rn'int azt a gazdásági egyensúly javítása szükségessé tette volna. A Központi Bizottság és a kormány felismerve a kialakult fejlődési irányzatokat, a külgazdasági egyensúly javítása érdekében gyors és rendkívüli lépéseket határozott el. Ezeket tükrözik a Központi Bizottság június 23-i határozatai, valamint a kormány új intézkedései, amelyek ma már jól körvonalazható csomagtervet alkotnak. A kormányintézkedések fő célja a belföldi kereslet mérséklése, az export árualapok bővítése. Az ezeket szolgáló intézkedések egyrészt a gazdasági szabályozók ménét közbeni változtatásálban, másrészt az operatív döntések elszaporodásában jutnak kifejezésre, s ezzel a válla latoknak a korábbiaknál lényegesen szigorúbb feltételek között kell gazdálkodniuk. Egyre inkább saját bőrükön érzik a világ- gazdasági helyzet alakulását. Az említett csömagtervben foglalt intézkedések (a nyereségadó-alap növelése, a beruházási illeték, a tartalékalap felhasználási szabályainak módosítása, a támogatások szigorítása, az egyes kamatemelések) differenciáltan érintik a gazdálkodó szervezeteket. Azok, akik a jövőben is gazdaságosan exportálnak, tehát versenyképességüket növelni tudják, előnybe kerülnek azokkal szemben, akik „csodára várnak” és nehéz helyzetükben az állami mentőövre számítanak. Napjainkban az operatív intézkedések a megszokottnál gyakoribbak. Ezzel • összefüggésben Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára előadói beszédében az említett ülésen leszögezte: „...optimális pontosságra kell törekednünk a szabályozásban, s ha a gyors megvalósítás néha igényli — sajnos igényli —, akkor gazdaságirányítási rendszerünk jellegébe nem teljesen illeszkedő eszközök alkalmazására is rákényszerülhetünk. Hangsúlyozom azonban, hogy ezt nem jókedvünkből, hanem szükségből tesszük”. Rámutatott arra is, hogy „továbbra is meggyőződésünk azonban, hogy hatékony tervgazdálkodást, töretlen gazdasági fejlődést csak gazdaságirányítási ajapelveink következetes, gyakorlati alkalmazásával, hatásainak kiteljesedése révén tudunk elérni”. Világosan kell látni, hogy a jelenlegi helyzetben, rendkívüli intézkedésekre is szükség van. De az is egyértelmű, hogy ezeket nem szabad a törvény rangjára emelni, hiszen ez esetben — a vállalatok önállóságát csorbítva — gazdasági fejlődésünk egyik mozgatójáról, a vállalkozásról, kezdeményezőkészségről mondanánk le. Kettős szorítás nehezedik gazdaságunkra: egy időben kell megbirkózni jelenlegi gondjainkkal és kialakítani -a gazdasági növekedés új pályáit, amelyek lehetővé teszik a gazdasági haladást, az anyagi felemelkedést. A változatlan és helyes távlati célok és a mindennapi feltételekhez Való alkalmazkodás összhangjának megteremtése-nagy erőpróba elé állítja a gazdaságirányítást. Már dolgoznak a szakértők a gazdaságirányítási rendszer, a szabályozás, a népgazdasági tervezés, a szervezeti és intézményi rendszer fejlesztésén. Az elmúlt években is tettünk lépéseket a reform kiterjesztése érdekében: ilyen volt például az 1980-as bevezetett új árrendszer, a támogatás mérséklésének határozott törekvése, illetve ónnak a differenciált fejlesztés szolgálatába való állítása, az áffolyampolitikának a vállalati gazdálkodásban betöltött szerepének erősödése, a vállalati és vállalkozási formák kiszélesítése, az intézményi rendszer bizonyos mértékű átalakítása. E lépések eredményeként a gazdálkodás minden területén erősödött a hatékonyság szemlélete. A Központi Bizottság júniusi határozata egyértelműen leszögezi a gazdasági reform fejlesztésének legfontosabb irányait, valamint azokat a feladatokat, amelyek a vállalati gazdálkodásban, a szervezeti és intézményi rendszer fejlesztésében, a termelési erőforrásokkal való gazdálkodásban, a tervezésben, a szabályozásban megoldásra várnak. Ez is kifejezi azt az örök közgazdasági igazságot, hogy amikor a legbonyolultabb az aktuális gazdasági helyzet, akkor van legnagyobb szükség a hosszabb távra szóló átfogó jellegű fejlesztési koncepciókra. WIESEL IVAN Színjátszók Dunafoldváron A huszadik században egymást váltogatják a színházi kovenciórendszerek. Minden nemzedék kitermeli a maga színészi formanyelvét. Képriportunkban az amatőr színház már-már művészi előadásából adunk ízelítőt lapunk ötödik oldalán, a dunaföldvári tíznapos amatőr szinjátszótábor pergő életének bemutatásával. A Békéménél '82 elhagyta hazáikat Pénteken, a déli órákban Hegyeshalomnál elhagyta hazánkat a skandináv nőszövetség kezdeményezte demonstráció, a Stockholmból indult, a Lenin- grádon, Moszkván, Minszken áthaladt Békemenet ’82 Magyar- országon járt csoportja. A 18 országból érkezett békéharco- sokat ezt megelőzően Győrött, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola udvcrán búcsúztatták. Kovács Péter, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára tolmácsolta a Győr megyei fiatalok üdvözletét, majd Daniéi Cirera, a békemenet tagja, a Béke-világtanács francia titkára köszönt el a vendéglátóktól és Magyarországtól. Hangsúlyozta : a Békemenet '82 tagjai 4 napos magyarországi tartózkodásuk során mindenütt tapasztalták, hogy a magyar nép békeszerető, s egységesen támogatja azt az ügyet, amélyet a békemenet is képvisel. A Békemenet ’82 tagjai az ünnepség után rövid városnéző sétát tettek Győriben, majd fdly- tatták útjukat BécS felé. A menet Győrött kiegészült a magyar békeharcosok egy csoport- jávall.
