Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-05 / 182. szám
1982. augusztus 5. KÉPÚJSÁG 3 Új OTP-szolgáltatás Kölcsön az energiatakarékossághoz A kormány energioprogramjának megvalósításáért sokat tehetnek nemcsak az üzemek, vállalatok és intézmények, hanem a háztartások is. Az energia-megtakarítás egyik jelentős területe és módszere a lakások takarékos, gazdaságos fűtéséneik biztosítása. A fűtési energiával való ésszerű gazdálkodás nemcsak népgazdasági haszonnal jár, hanem a családok szempontjából is kívánatos és előnyös. Ezért születtek olyan intézkedések, amelyek ennek a célnak a megvalósítását hivatottak elősegíteni. A háztartásokban használatos fűtőanyagból bizonyos mennyiséget többféle módon lehet megtakarítani. Az egyik megoldás a lakóépületek fontos szerkezeteinek megfelelő hő- szigetelése.* A külső falak, a tető-, a padlás- és pincefödémek, az ajtók és ablakok szakszerű utólagos szigetelése — vakolása, borítása, tömítése — önmagában jól szolgálja a fűtési energia megtakarításának, s ezzel együtt a családi költségvetés kímélésének egymással összefüggő céljait, és követelményeit. A másik megoldás a gazdaságos fűtési módozatok alkalmazása, illetve az ilyenekre való áttérés. Mindez természetesen anyagi befektetést igényel. Ezekhez a munkákhoz az Országos Takarékpénztár mostantól kezdve — új szolgáltatásként — kölcsönt adhat az egész ország területén mind a személyi tulajdonú, mind pedig az állami bérlakások esetében. A lakóházak és lakások utólagos hőszigetelési munkáihoz a bekerülési költség 75 százalékáig — legfeljebb 100 000'.forint erejéig — nyújt hitelt a takarékpénztár. A kamat évi 2 százalék, a visszafizetési idő pedig 15 évig terjedhet. Ilyen kölcsön azonban kizárólag azokto a munkákra nyútjható, amelyeket az MI—04 165—81 sz. építési ágazati műszaki irányelvekben szereplő megoldások alapján terveznek meg és végeznek el. (Ezeket a megoldásokat, műszaki előírásokat az építésügyi tájékoztatási központ gondozásában megjelent, Irányelvek az épületek hővédelmének utólagos fokozására című kiadvány tartalmazza.) A korszerűbb fűtési módozatokra való áttérés munkálataira 5—10 éves lejáratú kölcsön nyújtható az összes költség 75 százalékáig, legfeljebb 70 000 forintig. A kamat állami bérlakás esetében évi 2 százalék, személyi tulajdonú lakásnál pedig 6 százalék. Még egy fontos tudnivaló. Előfordulhat, hogy a lakásban a helyreállítással, felújítással egyidejűleg készülnek elvégezni a hőszigetelési és a fűtéskorszerűsítési munkálatokat is. Ebben az esetben a kölcsön ösz- szege kivételesen T50 000 forintig, lejárata pedig 15 évig terjedhet. A kaimat 100 000 forintig évi 2 százalék, az ezen felüli összegre pedig 6 százalék. A fűtési energia csökkentését szolgáló hitelek felvételének lehetőségeiről és feltételeiről az Országos Takarék- pénztár fiókjai már ezekben a napokban is részletes felvilágosítást adnak. Számítanak a lakosság fokozódó érdeklődésére, mert — amint ezt az új kölcsönfajtáról szóló pénzügyminisztériumi tájékoztató külön is hangsúlyozza — az utólagos hőszigetelés elvégzése és a takarékosabb fűtési módokra való áttérés a lakosság érdeke is. A személyes, családi befektetések belátható időn belül megtérülnek, mivel a tüzelő — tehát a téli fűtési költség — egy részének megtakarítását eredményezik. Nemzetközi napfizikai kutatás A speciális szűrőkkel felszerelt koronográf, amellyel a Nap tízezer kilométer vastagságú, felszín fölötti rétegét lehet fürkészni. A fotoheliográf a teljes napkorongot fényképezi. Így a napfoltok változása, vándorlása jól követhető. Két hónapig tartó, a szocialista országok tudósait érintő napfizikai kutatás- sorozat kezdődött, amelyben fontos szerepet kapott az MTA Csillagászati Kutató Intézetének debreceni napfizikai obszervatóriuma is. A napkitörések és napfoltcsoportok tevékenységét a debreceni csillagászok vizsgálják, s tanulmányt készítenek róla. Számítógép készíti a szerszámgépvezérlö programot Számjegy vezérlésű szerszámgépek működését irányító programok készítéséhez hívták segítségül a számítógépet a Villamos Automatika Fővállalkozó és Gyártó Vállalat mérnökei. Olyan programozóállomást fejlesztettek ki, amely adott esetben egy kollektíva több hetes munkáját végzi el néhány óra» alatt, egyetlen szakember közreműködésével. Az NC- és CNC-vezérlésű megmunkáló központokon ma már olyan bo-” nyolult és nagy értékű munkadarabokat gyártanak, hogy az irányítóprogramok hibája több százezer forintos kárt okozhat. Az állomás a programírás egyszerűsítésével javítja a programok megbízhatóságát és jelentősen csökkenti ezeknek az egyébként sem olcsó szellemi termékeknek a költségeit. A gépipari technológiai intézetben a szerszámgépeken végezhető valamennyi lehetséges műveletre alprogramokat dolgoztak ki, melyhez alkotóik egy speciális, a technológiai folyamatokat is értelmező programozói nyelvet fejlesztettek ki. Eddig három ilyen programozóállomást készítettek a VI- LATI-ban esztergagépekhez, annak a moduláris elektronikai rendszernek a felhasználásával, amelyből szerszámgép-, rajzasztal- és csillagászati távcsővezérlést is építették már. Atom erőmű-építkezés Környezetellenőrző laboratórium a Kishegyen Kis épület, elveszik a panelházak között. Szemben az erőművel. Milliókat érő műszereket rejt. A FVW kömyezetellen- őrző laboratóriuma dolgozik már egy éve a Kishegyen. Feladatuk a környezetben lévő radioaktivitás meghatározása. Igen. Az erőmű még nem dolgozik, de itt már egy éve figyelik a környezetet. Arról keveset beszélünk, hogy. a természetben ősidők óta vannak bomló és sugárzó izotópok. Ilyen az urán, a tórium és bomlástermékeik, valamint a kálium egyik izotópja, Ezek gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók. A növényekben, a talajban és természetesen az emberben is. A tőlük származó sugárterhelést — a dózist — egészíti ki a kozmikus térből érkező sugárzás dózisa. A környezetellenőrző laboratóriumban a különféle minták feldolgozása és radioaktív anyagtartalmának meghatározása történik. Többek között viísgálják a levegő, a talaj, a víz, a fű, a Duna-víz és az iszapmintákat, valamint az úgynevezett kihullás mértékét. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy mintavevő edényben — elsősorban a csapadékkal együtt — összegyűjtött radioaktív szeny- nyeződést mérik. Ezenkívül rendszeresen vizsgálják a tej- és halmintákat is. összetett és bonyolult feladatok ezek. Dr. Germán Endre, a laboratórium vezetője magyarázza el munkájukat. Szavait nehéz követni, hisz tudományuk a más területen dolgozónak keveset mond, pontosabban olyan sokat, hogy nehéz értelmezni. Petrik Gyű Iá né laboráns a környezeti sugárzást ellenőrzi ecy kicsi, annál komolyabb és drágább berendezéssel. Mit látunk mi ebből? Apró dobozkából fehér,, porcukorhoz hasonlatos port szór egy kis „gépecs- kébe”. Megnyom egy gombot, a gép furcsa hangokat hallat. Ezt úgy mondják, hogy adagolja a minta mennyiségét. Előtte természetesen ezt a port valamelyik mérőhelyen hagyták, hogy a környezetből összegyűjtse a sugárzást. Tehát a kis gé- pecske adagolja a mintát. Majd a mellette lévő műszer alig egy négyzetcenti méternyi mintatálkájára helyezi a port, a műszer pillanatok alatt felfűti a mintát 300 Celsius-fokra, s akkor egy digitális kijelzőn elkezdenek futni a számok. Egy ponton megállnak, Petrik Gyuláné feljegyzi, s az újabb mintát készíti elő. Ahogy elmondta: a felfűtött minta — a fehér poi — ilyenkor fényimpulzusokat bocsát ki magából, a műszer megszámolja ezeket, s ebből tóhet tudni a dózist. A következő munkahelyen Major Ferencné laboráns a mintamérést végző analizátort kezeli. Mi csak annyit látunk, hogy ül egy falnyi műszer előtt, gombokat nyomogat és a műszerek visszajeleznek. Könnyebb dolgunk akad a laborEocsival. Szilágyi Andrása kocsF „gazdája" töviről hegyire elmagyaráz mindent. A lényeg, hogy ezzel a kétmilliót érő gépkocsival bárhol a környezetben gyorsan, pontosan meg lehet mérni a környezeti sugárzás dózisát, sőt. azt is meg lehet mondani, hogy milyen — természetes, vagy esetleg mesterséges eredetű — ra- dioizotópok vannak jelen. Ez a mozgó laboratórium UiRH adóvevőn keresztül állandó kapcsolatban van a „központtal", a lakótelepi laboratóriummal. Dr. Germán Endrével beszélgetünk az atomerőmű környezetének ellenőrzéséről. tó, 2* TI Petrik Gyuláné a környezeti dózist határozza meg — A labor munkáját segíti, hogy az erőmű körül harminc- kilométeres sugarú körben 22 mintagyűjtő és mérőállomás van kiépítve. A legmesszebb lévő állomások Uzdon, Szekszár- don, Dunaföldváron, Kiskőrösön és Kalocsán vannak. E hálózaton belül az erőmű kétkilomé- teres körzetében hét darab, korszerű távmérő rendszerekkel felszerelt állomás található. A távmérő detektorok folyamatosan mérik a környezeti sugárzás szintjét. A levegő jód- koncentrációjának tartalmát és ezeket az eredményeket óránként az erőmű doziometriai vezénylőjében elhelyezett adatgyűjtő és értékelő központjába juttatják el. — Tehát akkor itt többszörös az ellenőrzőrendszer? — Igen. Az előbb említett távmérőhálózat további egységei az erőmű szellőzőkéményébe és a vízkibocsátási helyekre lettek telepítve és a radioaktív anyagok kibocsátását mérik. de sorolhatók továbbá a 120 méter magas meteorológiai torony különböző szintjein elhelyezett érzékelők, amelyek • nagyon fontos tájékoztatást nyújtanak a Paks környéki meteorológiai viszonyokról. Az eddig felsorolt berendezések mind folyamatosan, 24 órán keresztül dolgoznak. A másik nagy ellen- őrzőrendszernek nevezhető a különféle környezeti minták vétele és vizsgálata, ami ebben a laboratóriumban történik. És akkor még mindig csak az üzemi ellenőrzésről beszéltünk, pedig érdemes megemlíteni, hogy nagyon alapos hatósági környezeti sugárvédelmi ellenőrzés is lesz az erőműnél. — Tudom, hogy egy éve már dolgoznak. A laikusnak természetesen egyből az jut az eszébe: mit? — A természetben mindenütt megtalálhatók a bomló, illetve sugárzó radioaktív anyagok. De, erről mór beszéltünk. Tehát gyakorlatilag meg kell állapítani: milyen radioizotópok találhatók, illetve ezek sugárzásának mekkora a szintje a környezetben. Mi úgy mondjuk, hogy meg ke I állapítani a null- szintet, vagy pontosabban fogalmazva az alapszintet. A későbbiekben az erőmű esetleges járulékát éhhez a szinthez fogjuk viszonyítani. — Valahogy érthetővé kellene tenni ezt. És még azt is, hogy milyen sugárzás várható a működés alatt? Milyen tapasztalatok vannak a világban? — A természetes háttérsugárzás éves átlagos dózisát egy emberre vegyük 100 egységnek. Ez a sugárvédelemben körülbelül 1,5 milli Sievert. A normál .üzemű atomerőmű járuléka ehhez alig néhány egység. Ezt kimutatni nagyon nehéz, mert a természetes sugárzás ingadozása sokszor elmossa az erőműtől származó radioizotópok sugárzását. A világban ez idáig történt üzemzavarok gyakorlatilag nem emelték meg a környezeti háttérsugárzást és nem veszélyeztették az ott élő lakosságot. Egyébként a voronyezsi típusú erőműveknél — mint a paksi is — még nem fordult elő a környezetet veszélyeztető üzemzavar. — Ha ennyire biztonságos az erőmű, akkor miért ez a kiépített rendszer? — A közvetlen mérésekkel bizonyítjuk a lakosság, a hatóság és a külföld számára, hogy az erőmű valóban nem szeny- nyezi a környezetét. Másodszor a nukleáris energetika nagyon fiatal iparág, az erőmű pedig évtizedekig üzemel. Téhát mindent tudnunk kell róla, és az esetleges változást csak évek múlva lehet érzékelni, éhhez pedig folyamatos ellenőrzés szükséges. Nem felesleges pénzkidobás, hogy a Központi Fizikai Kutató Intézet által kidolgozott ellenőrző rendszert működtetjük. — Pakson — ez nem titok — a beruházás minden negyedik forintját a biztonságra költik. Ennek csak egyetlen kis pontja a környezetellenőrző laboratórium. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly « Major Ferencné a mintamérést végző analizátort kezeli