Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
8 Képújság 1982. augusztus 28. Riga hangja Házassági hirdetések Párválasztás (Fotó: SZP-APN-KS) lettországiban a 18 és 60 év közötti emberek ‘közül minden tizedik egyedül é;l - mondja Voldemár Pupia, a „Riga haingja" esti újság reklámrovatának vezetője. A lapban már két éve naponta mintegy 70 házassági hirdetés jelenik meg. — A hirdetésék népszerűségét bizonyítja - folytatja Rúpia -, hogy minden házassági hirdetésre 100—200 válasz, de néha ezer levél is érkezik. A hirdetők adataik után a különféle elvárásaikat közük a jövőbeni házastársat illetően. Például: „Keresem azt a társat, aki tud várni" - írja egy sarkkutató. „Szeretnék megismer, kedni házias, gyerekeket és a csendes falusi életet szerető férfival...” - ínja egy eldugott kis faluban élő nő. Az -ismerkedés ilyen formájával kapcsolatban még nem alakult ki egységes vélemény. Akadnak, akik „erkölcstelennek” tartják a kapcsolatteremtés ilyen módját. De van más vélemény is. Egy 34 éves nő a következőket írta : „Könnyű a fiataloknak, minden nehézség nélkül tudnak maguknak párt választani. De mit tegyek én? Hat évvel ezelőtt elváltam, azóta ketten élünk gyermekemmel. Női kollektívában dolgozom, vendégségbe ritkán járok. Hasonló helyzetben még sokan vannak rajtam kívül". A Lett Állami Egyetem szociológiai tanszéke által végzett felmérésiből kiderül, hogy a hirdetők közül minden harmadik férfinak és minden tizedik nőnek segítettek a hirdetések a családalapításiban. Ezek az adatok nem túl pozitívak, főleg, ami a nőket illeti. Szerintünk, a hirdetések csupán az első lépésben, az ismeretségkötésben tudnak -segíteni. De annál 'inkább jólesik ebhez hasonló leveleket kapni : „lEsküvőnk csodálatos napja óta meleg szívvel gondolunk önökre. Boldogok vagyunk, s ezt önöknek is köszönhetjük!” JAN TYIHONOV iAIFN-KS Látogatóban Pitestiben »Fogyókúrán” a Dada 'Irgalmatlan kínzásnak vetik alá ezeket az autókat itt, a szalag végén. Bőg a motor, várná az ember, hogy az autó mindjárt fölágaskodik hátsó ke. rekére. Szinte füstöl a gumi. Már-imár sajnálom az „újszülöttet”, holott tudva tudom, jobb, ha itt történik a baj, mintha az úton... Most épp a Kolumbiának küldendő sárga-fekete színezésű taxikat „maceirálják". 'Pitestilben járok, a Dacia autógyárban, g százhúsz hektáron kiépült óriás kombinátban. A szalagoknál fiatalok dolgoznak. Többnyire leányok, ötpercenként engednék el egy kocsit. Mondják, akik tudják: jó idő ez, nemzetközi mércével is kiváló. iMann Dumitru mérnökkel, a gyár egyik vezetőjével a magyar olvasókat érdeklő dolgokról beszélgetek. Arról esik a legtöbb szó a gyárban is, amiről köztünk: miként lehetne még praktikusabbá tenni a kocsit, amelyből 30 ezer fut a magyar utakon, s a „magyarok mindig a legújabb típust kérik". Azt mondja a vezető mérnök: — „Fogyókúrára” foqjuk a Daciát. Kilenamázsás önsúlyából rövidesen leveszünk százötven kilót, hogy ne kelljen a motornak ballaszt terhet cipelnie. Nő a motorteljesítmény, a hatásfok, csökken a foqyasztás. Legalább 15-20 százalékkal! Az effajta műszaki fejlődés ma minden autógyárnak elemi érdeke. Meg fogjuk oldani a motor mikroprocesszoros vezérlését egyedül ettől tíz százalék körüli fogyasztáscsökkenés várható. A vállalat kutatóintézetében és prototipusüzemébe.n már próbálják az új megoldást. 1985-iig — mondják — már ilyen Daciák gördülnek le a szalagról. — Egyéb újdonságok? — Módosítjuk a sebességváltót, öt sebességfokozatot alakítunk ki. Finomítjuk a fékrendszert. Egyébek között műszer jelzi majd a vezetőnek, hoqy milyen állapotban van a fékbetét. A változások bizonyos forma- módosításokkal járnak. A jövő Daciának fából készült modelljeit már a 'légcsatornában vallatják. Kísérlet a motor mikroprocesszoros vezérlésével A szalagoknál leányok... — Magyarországon hallották: készítik o típus sportos változatát... — Igen, de évente csupán néhány százra gondoltunk, Sorozatgyártásról jelenleg nincs szó. — Milyen a kapcsolatuk a francia Renoujt-vai, ahonnan a szabadalmat vették? — Licenokapcso'la'tunk lejárt. Tíz évre kötöttük a szerződést, 1968-ban. Ezen évtized alatt igyekeztünk mindent itthon megoldani. A gyári festődében megjelentek az élső robotok. Megtudtuk: a következőiket már Romániában szeretnék előállítani. A magas szakmai színvanalt garantálja, hogy Pitestiben autó-műszaki főiskola' működik. Innen a ménnökutánpótlás. A Daiűia-igyár saját mesteniskólá- jábó'l pedig mind több kiváló szakmunkás érkezik. A munkások nyolcvan-nyolcvanöt százalékát itt készítik föl. Az óriás gyárközpont ablakaiból rálátni saját lakótelepükre, aihol az alkalmazottak élnek, Jelenleg 3500 család. — Rövidesen város lesz, önálló város - hallom, dho1! a tervek szerint, három év múlva már 15 ezer család lakik. TARABÓ ZOLTÁN Vlagyimir Abramov, szimfe- ropoli lakos összecsukható mopedet tervezett. A jármű súlya 26 kilogramim, összecsukott, letakart állapotban alig foglal helyet a vonaton vagy az autóbuszon. A vezetőn kiívül még Összecsukható moped két személyt szállíthat, végsebessége 40 kim/óra. A moped szét-, vagy összeszereléséhez mindössze egy percre van szükség. A Szovjetunió Találmányi Hivatala Vlagyimir Abramov egy nyomon !ha ladó Ijá művét ta- lálimánynaik ismerte el. APN—KS Örményország uj légikikötője Az Aratót Völgyében leginkább egy óriásgombára hasonlító ébüiet áil. Ez az örmény főváros úlj repülőterének központja. A szokatlan forma funkcionális követelmények szülték — a tervezők az örmény nemzeti építészet hagyományait 'követték —, az építményen semmi sem öncélú, semmi sem felesleges. 1933 óta ez a kicsiny kaukázusi köztársaság harmadik légikikötője. Bizony, szükség is van erre a lenyűgöző, óriási épületre, hisz a hegycsúcsok és szakadékok változatos világában csak igen gyéren fektethetnek le vasútvonalat. Tolón ezért is lett Jereván o kaukázusi és a Közép-IBeiső-iAzsióba vezető légiótok központja. A város második, nemzetközi forgalmat is lebonyolító repülőterén óránként mintegy kétszáz utassal foglalkozhattak. Az új épület óránként tö'b'b mint kétezer Aeroflot vendéget szolgál ki. Ho erre a forgalomra tégla lap alakú épületet terveztek volna, annak több, mint 500 méter hosszúnak kellene lennie. Ehelyett az építők egy T60 méter átmérőjű körben helyezték el mind a tizennégy beszá'líó- ál'lást, ahonnan az utas útlevél — vagy személyi igazolvány-, csomag- és jeqyyizsqálat után egy teleszkópos lépcsőn egyenest a repülőgépibe juthat. A „gombáiban" a felső szint gyűrűjét az elutazók vehetik birtokukba. Itt hét váró van, mindegyik 300—300 utast képes egyszerre ellátni. A városból érkező buszok egyenesen o megífelelő részleghez szállítják az utasokat. A repülőtéri személyzet az érkezőket egyetlen óriási teremben fogadja, ahová több szállítószalagon érkeznek a csomagok. Az utasokat fogadók egy galérián várakoznak, íqy köny- nyen felfedezhetik hozzátartozójukat. Az utasok részére rendszeresített óriási paíkolót az indulási csarnok alatt körívben helyezték el. A központi teremben vannak a posta, távirda, az i.nterurbán telefonközpont, a fodrász, a büfék és az elánusitápaiVifonoik. A második szint a légiirányítóké és a kiszolgáló személyzeté. A kör alakzat lehetővé teszi, hogy a diszpécserek valamennyi repülőgépátlást jól láthassák. Ez megkönnyíti az óriási léqi- buszok földi mozgását. A tervezők és kivitelezők.nemcsak a biztonságot, kényelmet és esztétikumot tartották szem előtt, de gondoltak arra is, hoqy a repülőtér a lőhető legkevésbé károsítsa környezetét. A rebüiőgé pálló sókat például úgy helyezték el, hogy érvényesüljön az épület zajelnyelő szerepe. A jereváni légikikötőből a Szovjetunió hatvan városába, Szíriába és Libanoniba indul rendszeres légiijárat. Moszkvába például naponta hat-nyolc is. Jelentős helyet foglalnak el a nemzetközi légi teherszállításban az itt landoló charterjáratok is, amelyek forgalma a nyári hónapokban különösen megnő. I A Zvartnoc légikikötő — Jereván legnagyobb és legújabb repü lőte re Szov jet-ö nmé nyarszág megalakulásának 60. évfordulójára készült el. MIHAIL CSERNISOV APN-KS A kitermelt energiahordozók több mint egyihanmadát villamos energia előállító sóra használják fel szerte a világon. A legolcsóbb villamos energiát a szuper teljesítményű pakura-» szén- és gáztüzelésű erőművek, továbbá a hatalmas vízi erőművek adják. Ennek ellenére a világon csaknem mindenütt növekszik az érdeklődés a „kis energetika" iránt. Keresettek az olyan viszonylag kis teljesítményű áramfejlesztő üzemek, amelyek gazdaságosan működtethetők a csekély népsűrűségű, nehezen megközelíthető vidékeken, ahol az energiafogyasztás szintje alacsony, s a távolság sem teszi kifizetődővé transzformátorállomások és erőátviteli rendszerek kiépítését. A Szovjetunióban az ilyen körülményekhez igazodóan sorozatban gyártják az „Északi fény" nevű, 20 ezer kilowattos, úszó, gázturbinás á'ramfejlesz- tőket, amelyek segítségével meggyorsítható a kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázása.az északi vidékeken. Az ország gyéren lakott területein széles köriben, alkalmazzák a dízel- és benzinmotoros, mozgatható áramfejlesztő telepet valamint a dízelgenerátorokat. Ez a megbízható és lényegében igénytelen technika, nemcsak a Szovjetunióban vált be: az utóbbi 15 éviben, a kis teljesítményű áramfejlesztő telepek szovjet exportja több mint az ötszörösére növekedett. A negyvenes évek közepén, amikor helyreállították a második világháborúban elpusztult energetikai bázist, a szakemberek elsősorban a mezőgazdasági körzetekben — széles körben kiaknázták a kis folyók vízi energiáját is. A Szovjetunióiban 1950-ben például több mint hatezer — 50-^100 kilowat- tos — kis teljesítményű vízi erőmű üzemelt, amelyek sikeresen ellátták feladatukat: előállították a mezőgazdáság fejlesztéséhez nélkülözhetetlen minimális mennyiségű villamos energiát. Jelenleg a Szovjetunióban főiként nagy és szuper teljesítményű — 1—ó,'4 millió kilowat- tos — vízi erőiműveket létesítenek, de továbbra, is keresettek a. törpe erőiművek. Nemcsak az északi olaj- és földgázmezőkön van szükség rájuk, hanem a hegyvidékeken is, alhol még korántsem. aknázták ki a. gyors Vizű folyók adta lehetőségeket. A kis teljesítményű erőművek építésénél gyakran alkalmaznak a hagyományostól eltérő módszereket. Ilyen eljárás például az irányított robbantás, aminek hatására másodpercek alatt keletkezik természetes gát a kijelölt helyen. Az eredeti műszaki megoldások növelik a vízi erőművek élettartamát és megbízhatóságát. Grúz szakemberek a többi között olyan ragasztóanyagot kísérleteztek ki. amely a vízben megszilárdulva tartósan tömiíti és szigetelt a gátak repedéseit. Ugyancsak ők dolgozták ki egy olyan különleges műanyaggyártási technológiáját, amely megóvja a vízelvezető csatornákat a iéq- lerakódástál és eqyideiűleq közömbösíti a sztatikus elektromosságot is. A Tien San hegyséqben sikerrel próbálták ki az első szovjet mikro-vizierőmüvet. Az aliq 80 kilogramm súlyú, miniatűr erőművet e-iy qleccsenpatakban állították fel, s egy meteorológiai állomást lát el elektromos áraimmal. A mii'kroerőtnű néqy szerkezeti egységből áll: a vízgyűjtőiből, a vastag falú nyomótömlőből, a hidroenergetikai blokkból és a feszültséqszobá- lyozóból. Az 1,5 kilowattos erőmű működtetéséhez 50 literes vízhozamra, és a folyóvíz 4 fokos esésére van szükséq. A meqtetmelt villamos enerqia önköltsége mindössze Harmada a dízel meghajtású berendezéseknek. lEgyre nagyobb figyelmet fordítanak a szovjet energetikusok a szélenergiára is. Jelenleq a Szovjetunióban mintegy ötezer — 1—30 kilowatt teljesítményű - szélmotor működik. A szélimotorokkal termelt áram fő fogyasztói a pásztorok, a meteorológusok és a geológusok, mindazok, akiknek gazdaságos, önálló és hordozható villalmos- energia-forrásra van szükségük. A szélenergetikai aqqreqá- tokat a hatvanas évek közepétől a kőolaj- és földgázvezetékek sztatikus feszültségének megszüntetésére is felhasználják. Nemrégiben kidolgozták az országban a szélenerqetika fejlesztésének 1990-ig terjedő komplex programját. A tervezetben szerepel az úgynevezett szélé raim-ka taszter megalkotó, sa: egy olyan adatbank létrehozása» amely a Szovjetunió egész területén föltérképezi a légáramlatok erőforrásait. A program keretében Asztrahány- ban bővítik és felújít iák a szél- aqgreqátokat gyártó üzemet és tökéletesítik a gyártmányok szerkezetét. Már kifejlesztették a szélcsendben is működő szélhidrogén erőműveket, amelyek a villamos energiával eqyideiűleq hidrogént is előállítanak a víz elektromos felbontása közben. Ezek az erőművek szélcsend idején az előzetesen tartalékolt hidrogént hőgenerá- tonban elégetve termelnek villamos áramot. Nagy reményeket fűznek a szakemberek a napenergiagazdálkodáshoz is. Ma a világ több mint 60 országában terveznek és létesítenek napkohó- kat és napérőműveket. Napjainkban a Szovjetunióban több mint 100 kis teljesítményű nap- kohó működik, főleg világító- tornyokon, navigációs bójákon és csővezetékek katódos védő- berendezésein. A Krím-'félszigeten nemrégiben kezdték meg a Szovjetunió első ipari noperőművének építését. Az ötezer kilowattos erőmű a későbbiekben több lépcsőben alakítja) át O' napenergiát villamos áraimmá. A vil- laimosenergía-ltermelésnek ez a módszere ma még eléqqé veszteséges, s emellett sokba kerül a fotocellák és a naptelepek előállítása is. Ezért a szovjet tudások jelenleg azon. dolgoznak, hogyan lehetne a napenergiát közvetlenül vilialmos árammá alakítani, s miként szerkeszthetnének a jelenlegieknél olcsóbb és nagyobb hatásfokkal üzemelő fotocellákat és napte'lepe- ket. (BUDAPRESS-APN) A „kis energetika” nagy előnyei Üsző áramfejlesztő telepek — Mikro-vízerőművek — Szélcsendben is működő szél-hidrogén erőművek — Az első szovjet ipari naperőmű PiNantás az új repülőtérre
