Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 201. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. augusztus 28., szombat. Az igazságszolgáltatás jelzései A bírósági íteleket olykor szokás egy diagnózishoz, kórlelethez hasonlítani. S valóban, a bíróság, a hatóság döntése, illetve annak indokolása. gyakran felér egy környezettanulmánnyal, 'kórképét adlja a megromlott emberi kapcsoI latok hátterének, kisebb-nagyobb társad almi közösségek „gyógyításra” váró gondjainak. Maga az ítélet, az „igazságtétel” persze a legtöbb esetben nem léhet télljes. Nem. nyugtathatja meg egy csapásra mindkét oldalion, a- kedélyeket, nem adhat orvoslást azokra a körülményekre, a.melyék végső soron a kapcsolatok elmérgesedéséhez, a pereskedésihez vezettek. Sőt, egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a vesztes félek, jogaikat sértve érezvén, még kétségbeesettebben kilincselnek az összes eb képzelhető hivataliban, panaszfórumon. S mindent megtesznek azért, hogy a maguk saljátos módiján „megbüntessék’’ a nyertes felet, akár még övön aluli módszerekkel is bosz- sziút álljanak rajta. Az igaságszolgáltatás eszköztáráiból természetesen nem hiányoznak azok a kényszerintézkedések sem., almelyek valakit jobb belátása ellenére is az ítélet végrehajtó sóra parancsolnak. (Elég talán csak egy példára utálnánk: ha a kötelezett bírósági ítélet ellenére sem fizet, adósságát egyszerűen letiltják a fizetéséből. Feltéve persze, ha van munkahelye...) Méq'is sokszor az az embernek az érzése, hogy I Vnég valami másra is szükség lenne... 'Miire gondolok? A bírósági ítélkezés egyik legérzékenyebb szeizmográfja társadalmi gondjainknak, sokatmondó tükre az Embereket leginkább foglalkoztató problémáknak. Ezeknek legalábbis egy részét feltétlenül jelezni kell a döntésre illetékes szerveknek, testül eteknek. Nem ülj kitaládió ez, hiszen a szignói!záció lehetőségét jogszabályok biztosítják. A probléma csak az, hogy — amint fezt egy iqazságlüayii tanácskozáson megállapították — a bíróságok nem mindig élnek ezzel a léhetőséqgel. Résziben nagy munkaterbűk, a sok elintézetlen üqy miatt kevés ideijük marad erre, másrészt pedia korábbi tapasztalataik sem haayon ielkesitóek. Többször előfordult uqyanîs, hoav a bíróság hiába szügnalizált, hiába tájékoztatta az illetékeseket ennek nyomán semmilyen intézkedés nem történt. Akadnak persze kedvező példák is. Egy sor jogszObály- módositóslhoz adott már ösztönzést bírósági szignalizáciá. A törvényalkotók jól tudják, hogy nincs abszolút tökéletes rendelet. Még a legsokoldalúbban megfontolt, előkészített jogszabály 'hatályba lépése után. is 'kiderülhetnek a gyakorlati alkalmazás során olyan hiányosságok, visszásságok, bmelyek mellett nem szabad szó nélkül elmenni. Nos, ezeket nyilvánvalóan a bíróságok érzékelik, tapasztalják leginkább, hiszen nekik kell lelket lelheíni a paragrafusokba, azokat konkrét ügyekben lehetőleg bumánosan, igazságosan alkalmazni. Ez nem mindig sikerül. Sok bíró igazságérzetét sértette például azoknak a nyugdíjas korú nőknek a helyzete, akik férjükkel együtt hosszú évékig dolgoztak a tsz-iben. Mivel azonban csak a férj lépett be, s a feleségek családtagként vállaltak munkát, nyugdíjuk kiszámításánál a bíróságok a b tsz-ben töltött éveket nem vehették figyelembe szolgálati Időként. Több bíróság is szignalizált e méltánytalan helyzet megszüntetése érdekében. S nem. h'iáiba. Hatályba lépett az a. rendelet, amely már öt év szolgálati idő beszállítását a tsz-ben családtagként dtalgozott feleségek szálmára is lehetővé teszi. A bíróságok tapasztalatai sok más perben is messze túlmutatnak egy konkrét jogvita keretein, számos olyan tanulságot hordoznak, amelyekről kór lenne egy nagyvonalú kézlegyintéssel-lemondani. Nem véletlen, hogyha eqy köz- érdekűbb téma társadalmi vitára kerül, ez már szinte el- képzelhetődén a bíróságok tagjainak alkotó közreműködése nélkül. Sok olyan állami, politikai vezetőt ismerek szerte az országban, aki egy-egy fontosabb döntés meghozatallá előtt szükségét érzi kikérni az igazságszolgáltatás sokat tapasztalt embereinek véleményét, s profitól is belőle. A bírák iqazsáqérzete és bölcsessége olyan jelentős érzelmi és szellemi tőke tórsaldalmunkban, aminek aligha szabad csak a pulpitus mögött, a konkrét ítélkező munkában hasznosulnia. Keresni kell a módiját annak, hogy minél több bírót avassunk a közügyek jó ismerőjéből igazi közéleti emberré. A szocialista igazságszolgáltatás egyik fontos, alapvető jellemzője, hogy az a nép nevében, a társadalom becsületes, törvénytisztelő többségének képviseletében gyakorolja a bíráskodás hatalmát. Nem lehet tehát közömbös, hogy a mindennapok gyakorlatában mennyire ismerjük fel ezt, s mennyire élünk a lehetőséggel. Aminek egyik legfontosabb fokmérője, hogy a társadalmi életben mennyire válnak közkinccsé és milyen hatásfokkal érvényesülnek o bí ró - I sági munka során felhalmozódott értékes tapasztalatok. D. A. A TELEFUNKEN ÉS A POLITIKA (2. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS TOLNÁN (3. old.) ERDŐMUNKASOK (4. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS SAVANYA GÉZANÉVAL, A VÖRÖSKERESZT MEGYEI TITKÁRÁVAL (6. old.) MAJDNEM EGYEDÜL (7. old.) A „KIS ENERGETIKA" NAGY ELŐNYEI (8. old.) „FOGYÓKÚRÁN" A DACIA (8. old.) „CSINÁLD MAGAD" BÚTOR (12. old.) Magyarországra látogat a Finn Köztársaság elnöke Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a közeljövőben baráti, munkajellegű látogatásra hazánkba érkezik. Az Elnöki Tanács ülést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a Burmái Unió Szocialista Köztársasáqban és a Fülöp-.szigeteki Köztársaságban júniusban tett hivatalos, baráti látogatásáról és ezen államok vezetőivel folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztató jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, s megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások eredményesek voltak; jelentősen hozzájárultak a Magyar Népköztársasáq és a meglátogatott államok politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatainak továbbfejlődéséhez. Az ülésen módosították a társadalombiztosításról szóló 1975. évi 111. törvényt. Ennek indoka az volt, hogy eddig az árvaellátásban részesülő gyermek után csak az egyedülálló szülőnek járt családi pótlék. Ez akadályozta az árvaellátásban részesülő állami gondozott gyermek családi környezetben való elhelyezését. Ezért szükségessé vált a nevelőszülők részére az árvaellátásban részesülő állami gondozott gyermek után is családi pótlék folyósítása. Az új rendelkezést 1982. július 1- től kell alkalmazni. Az Elnöki Tanács a továbbiakban módosította a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló, 1979. évi XI. tvr. egyes rendelkezéseit. Ezenkívül személyi kérdésekről és kitüntetések adományozásáról határozott, bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyiben döntött. MARTON COMES MONOSTORA (11. old.) KUTATÓK A SZÉNKÉSZLETEK KIAKNÁZÁSÁÉRT TERMÉSZETVÉDELEM AZ NDK-BAN (9. old.) A BÉRBE VETT EMBER (10. old.) (9. old.) MAGYARTANÁROK OLVASÓTÁBORA ÁSOTTHALMON (11. old.) Megnövekedett szabad időről beszélünk. Jól, rosszul eltöltött hétvégeken élveztük, vagy éppen mérgelődtünk. Nyár volt, sütött a Nap, s mi eltöltöttük az időt. Emlékeinkben a vidámság, a jókedv él tovább. A szabad időről készült képriportunk lapunk ötödik oldalán található.
