Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-26 / 199. szám
1982. augusztus 26. TsfËPÜJSÂG 5 Tudósítóink írjak Dombóvár Kezdődhet az új tanév! Dombóváron a nyáron minden iskolában elvégezték a szükséges karbantartási munkákat. A város négyezer általános és középiskolás tanulója zavartalan tanévkezdés előtt áll. Az elmúlt tanévben ismét megsüllyedt több — oktatási célt szolgáló — épület. A József Attila Általános Iskola tornaszobáját például fél éviq — megrokkanás miatt — nem használhatták. Ennek felújítása ebben a hónapban fejeződik be, így szeptembertől ismét birtokba vehetik a tanulók. Az Apáczay Csere János Szakközépiskolában pediq a hosszú évek óta problémát jelentő szennyvíz-elvezetést oldották meg. Az általános iskola hétközi diákotthonában is befejeződött a lakószobák felújítása, a rossz parketták kicserélése.-I -e 1 1 '■ ......-........................B efejezés előtt az újdombóvári tornaszoba felújítása Az ürögi öregek körében örvendetes ünnepségre került sor Iregszemcsén, amikor Gonda József tanácselnök átadta az öregek új és korszerű napközi otthonát. Az 1973 óta működő otthon a régi helyén már „kinőtte magát”, így a községi tanács — mint fenntartó — kezdeményezésére egy teljesen felújított, 200 négyzetméteres, korszerű, tágas, központi fűtéses, 30 személy elhelyezésére alkalmas épületbe költöztették az otthon lakóit. A megyei felújítási keretből 200 ezer forint költséggel és 100 ezer forint helyi községi társadalmi hozzájárulással a tanács brigádja 5 hónap alatt alakította ki az új otthont. Ezzel egy időben mód nyílott a községi könyvtár bővítésére is. TÁCSIK ATTILA Pap Ambrusné a kivitelezőbrigád nevében, virágcsokrokkal kedveskedik az otthon lakóinak Bognár Ignác — aki régen kertész volt - szívesen látogatja az öregek otthonát Körmendi Feri bácsi — aki 80 éves - az egyik legrégibb tag Ürögi öregek Alsóhetényi eredmények Mint arról mór hírt adtunk, az idén tovább folytatódott Al- sóhetényben a Sülledvárnak nevezett térségben, építőtábo- ros diákok közreműködésével az a feltáró munka, amelynek irányítója dr. Tóth Endre régész. Az ásatások eddigi eredményéről dr. Tóth Endre a következőket mondta: — A munkálatokat a Nemzeti Múzeum megbízásából irányítottam. Az eddigi feltárások arra utalnak, hogy ezen a területen a negyedik évszázadban épült, a római birodalom bukásáig működő lovia (Jovia) nevezetű római katonai gazdasági raktárbázis volt. Ez azt jelenti, hogy a 2,7 méter vastag védőfallal körülvett 450x490 méteres négyszögben több olyan épület lehetett, amely raktározásra, és különböző hadi felszerelések készítésére volt alkalmas. E raktárból látták el a környéken táborozó és harcoló katonai egységeket. — Tavaly megtaláltuk a keleti bejárati kaput, a védőfalhoz épített őrtornyot, valamint a katonai bázis fürdőjét Az idén sikerült meghatározni az erőd északi bejáratát, valamint a közelében lévő vastag falú kisebb helyiséget, melynek falából több értékes lelet is előA fehérmárvány portré A „lovaskő” került. Ilyen például egy fehér márványból készült arcdombormű, amely valószínűleg egy III. századi római császár életnagyságú portréja. Több sírkövet és sírfeliratos márványtáblát is feltártunk. Ezek közül a legérdekesebb a „lovaskó"-nek elnevezett síremléktöredék. Remény van arra, hogy e helyről a jövőben további leleteket sikerül kimenteni, hisz a feltárási munkák több éven át folytatódnak. — Az idei ásatás másik eredménye az, hogy találtunk egy nagyméretű gazdasági épületet, amelynek egyik fele feltehetően raktárhelyiség volt, a másik felében pedig műhely lehetett, mert abban központi padló-fűtési berendezések vannak. Tudomásom szerint ősszel az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet szakemberei földtani mérésekkel határozzák meg az erődítmény területén fellelhető épületek valószínű helyét, ahol majd a további években a feltárást végezzük. A jövő évi terv része egy római kori temető feltárása is, amely ettől a katonai bázistól mintegy 1 A gazdasági épület padlófűtésének feltárása kilométerre vön, Mászlony- puszta közelében. Természetesen a jövőben is számítunk az építőtáboros diákok munkájára. Máté László, a dombóvári Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője kérdésünkre válaszolva nagy elismeréssel szólt az építőtábor ifjú lakóinak egyhónapos munkájáról. A városi tanács 10 000 forint értékű könyvvásárlási utalvánnyal jutalmazta az építő- táborosokat. Kiemelkedő munkát végzett Farkas Sándor, Gaál Endre, Varga Melinda, Sipos József és Pestalics László. Az építőtábor ez évi sikeréhez a munkát irányító dr. Szőke Sándor, Mészáros József és Csizmadia Károly nevelők nemcsak az építőtáborozás ideje alatt járultak hozzá, mert egész éven át foglalkoztak a diákokkal. 1983 tavaszán a kétévi feltáró munka*-leleteiből és a feltárásról készült nagyméretű fotókból a dombóvári művelődési otthonban kiállítást rendeznek. MAGYARSZÉKI ENDRE Dohány a kajdacsi házikertben Vidékenként más és más növényt, gyümölcsöt termesztenek a házi kertekben. A málna, a földieper, a rilbizke, a szőlő, az alma jó jövedelem-kiegészítő. — Kajdacson melyik növény jellemző a házikertek-re? —érdeklődtünk Szeremlei Z'sigimond tsz-él nőiktől. — Nem a dinnye, mint alhoqy ezt gondolni lehetne, hanem a dohány. — Mekkora területen termesztik és átlagosan milyen jövedelmet biztosít a vele szorgosko- dóknatk? — Faiunkban a dohány többnyire csak a házikertekben található, ám néhány gazda nagyobb területen is foglalkozik vele. Lehetővé teszik ezt a nagy házhelyek, melyek gyakran ezer, sőt a kétezer négyszögöles nagyságot is elérik. A termelők a dohány két fajtáját, a kerti és a hevesi dohányt kedvelik. Az előbbivel több a munka, ezzel párhuzamoson nagyobb is a jövedelem, mert 100 négyszögölenként 1 mázsa száraz dohányt produkálhatnak és ez 5500—6000 forintot ér. Az utóbbi falj ta — a hevesi — kevesebb munkát igényel, mert a letört Zöld leveleket már vihetik a beváltóhelyre, Naqydorogra. Egy átlagos évben 100 négyszögöl területről néqy mársa levelet lehet leszedni, és ez 2400 forintot „ér". — Mi a* dóhány termesztés , .techin ológiá ja ’ ' ? — Kezdődik a palánta, nevelésével, majd kiöl tété sével. Erre legmegfelelőbb a jó táperőben lévő barna, homokos talaj. A palántázást követő tíz napon belül következnie keli az első kapálásnak. Növekedés közben legalább négyszer kell kapálni, és uqyanennyiszer permetezéssel védekezni a dohánypero- noszpóra ellen. A szépen fejlődő növények alsó, legnagyobb levelei akkor szedhetők, amikor az érés jelei mutatkoznak rajtuk, vagyis elvesztették méregDeffner Boldizsárné 400 négyszögölön termeszti a dohányt zöld színűket, sárgulni kezdenek, s nem feltété hegyesednek., hanem lehajtanak. A szedés folyamatos munka, és az érés üteme határozza meg. A kerti dohánynál, növényenként 20—22 levelet lehet leszedni — a hevesi fajtánál ez kb. 18 levél. Mór említettem, hogy a hevesi dohány letört zöld leveleit a beváltéhoz viszik, s ezzel a munka befejeződött. A kerti dohánynál viszont még nincs vége: a termelő o letört, friss leveleket felfűzi kb. négyméteres zsinórokra, és esőtől védve, szabad levegőn — dohánypajtában — szárítja. Kellő száradás után következik a válogatás: az azonos színű leveleket maroknyi csomókba kötik. Ezután ion a bálázás, majd a felvevőhelyre szállítás. — On tőzsgyökeres kajdacsi. Foololkozik dohánytermesztéssel? — Én sem maradhattam ki a dohánytermelésből, egészen az utóbbi időkig. Néhány éve. hogy abbahagytam a vele való foglalkozást. KONRAD LÁSZLÓ Fotó: KONRAD ZSOLT Gépesített rakodás Darupályával vasútról a közútra A Volán 11. sz. Vállalat beruházási osztályáról indult az ötlet a gépesített rakodásra, amit kellő mérlegelések, számítások után tervezés, majd kivitelezés követett. Gergely Lajos, a bonyhádi darabáru fuvarozás vezetője örömmel mutatja az új szerkezetet, és köziben múlt időben említi a kézi rakodást, mint nehéz fizikai munkát. Nem is olyan régen még 5—6 ember húzta és tolta verejtékezve az egységcsomagban, raklapon, vagy konténerben érkezett árut. A darupályával ugyanezt a munkát két ember végezheti, az egyik csupán qanrvbot nyomogat, amivel az áru le- és fel, illetve előre és hátra mozqafható, a másik pedig a függő terhet a kívánt helyre irányítja. A darupálya megkezdte próbaüzemét, mint kiderült a Volán vállalatoknál ez az első. Gyakorlati jelentőségéről Borkő László beruházási osztályvezetőt kérdeztük: — Hogy a gépesítés mennyire válik hasznossá, azt a gyakorlat fogjo igazolni, az azonban mór most bizonyos, hogy a jelenleg folyó próbaüzemeltetésnél szórnitásaink csaknem minden tekintetben beváltak. Az elképzelésünk megvalósításánál kényszerítő körülmények is közrejátszottak, hisz a vasútállomások nagyságrendje területfejlesztést nem tesz lehetővé. A rakodás gyorsítását csakis a technika fejlesztésével biztosíthattuk, persze nem elhanyagolható a kérdés gazdasági és emberi oldata sem. Az áru emberi kéz érintése nélkül gyorsan, eredeti minőségében érkezhet a fuvarozta- töhoz, kiküszöbölve a nehéz fizikai munkát, a baleseti veszélyt, csökkentve a MÁV-bír- sógot, a kocsiállások idejét. Nagyobb feladatot jelent a munkaszervezés terén az áru továbbítása, mert megfelelő számú üzembiztos teherautónak kell kívánt időben rendelkezésre állnia. Említésre méltó még, hogy mindez csupán 200 ezer forintba került és honra rosa n a szekszárdi pályaudvaron is hasonló kezdi meg működését. BOGNÁR CECIL Két ember könnyedén irányítja az ötmázsányi árut
