Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-04 / 181. szám

1982. augusztus 4. NÉPÚJSÁG 3 Ikervári kosarak Az ikervári Kosárfonó Háziipari Szövetkezet termékeinek felét tőkés piacokon értékesíti. Száztíz-féle terméket — kosarat, fo­nott széket, bútort — vásárolnak tőlük a külföldi partnerek. A szövetkezet az idén önellátóvá vált: maguk termelik meg az alapanyagot, a fűzvesszőt. Kép ünkön: készül a ruháskosár. Hústermelés olcsóbban Á Mezőbegyesi Mezőgazda- sági Kombinátban a mostani próbamérlegelések alátámasz­tották annak az elképzelésnek a realitását, amelyet az Állat- tenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ munkatársai ja­vasoltak a hízómarha-tenyésztés korszerűsítésére a cukorgyárak me ilékte rmé ke i nek fe'lhasz ná lá- sával. A cukorgyárakra alapo- zott sza rvasma rhó-hú ste rmelés re gazdásági társulást hoztak lét­re, amelynek gesztora a mező­hegyes! kombinát, tagjai cukor­gyárak, szarvasmarha-tenyésztő gazdaságok. Az év elején el­kezdett kísérlet mérlegelési ta­pasztalatai szerint a tartósított répa szelettel etetett szarvas- marhák súlygyarapodása, ke­vesebb kölség mellett azonos azokéval, amelyeket hagyomá­nyos módszerré! takarmányoz- nák. A Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinátban tavaly a MÉM műszaki fejlesztési alap­jából kapott támogatással olyan szarVasmarha-hizlaló te­lepet alakítottak ki, amelyben cukorgyári mellékterméket etet­nek. A répaszeletet tejsavó ada­golással tartósítják és így egész évben alkalmassá teszik az ál­latok takarmányozására. Az Állattenyésztési és Takarmá­nyozási Kutató Központ irányí­tásával négy kísérietUcsoportot alakítottak ki. Az egyik hagyo­mányos abrakoltatást kap, a többi három viszont különböző arányban silókukorica-szilázs helyett tartósított répaszeletet. A több mint fél éves tapaszta­lat azt mutatja', hogy helyes úton járnak. Tervezik, hogy a cukorgyári szezon indulásával fokozzák a nedves répaszelet etetését a tehenészetben és a növendéküsző-neve lésben,. A történettudomány és a társadalom A téma ?em cz elTJ‘---------------- évtizedben több­ször is foglalkoztak vele tudo­mányos fórumokon. Aktualitása azonban nem csökkent. Ezt bi­zonyította a Történelem és köz- gondolkodás címen a közel­múltban Egerben megrendezett tudományos tanácskozás szinte minden előadása, és nyílt, he­lyenként szenvedélyes, termé­keny vitája is. Ez nem csupán a tanácskozás sok .műfajóságá­val magyarázható, hanem azok­ból a fogalmi, értelmezési, helyzetmegítélési és egyéb kü­lönbségekből, amelyek a törté­nészek között, az egyes tár­sadalomtudományi ágazatok és az úgynevezett közvetítő me­chanizmusok (iskola, művésze­tek, tömegkommunikáció) kép­viselő1! között részben objektív indítékokból fennállnak, s ame­lyék a munka módszereinek, eszközeinek, a velük szemben támasztott lényegében azonos, de a gyakorlatban mégis kü­lönböző műfaji és funkcionális követelményekből erednek. A szaktudomány nem alkalmaz­kodhat az aktuális napi politi­kai igényekhez, csupán segít­heti azokat, a milliók szemléle­tét formáló tömegkommuniká­ció különböző fórumainak pe­dig sokkal közvetlenebbek a politikai funkciói. így például a köz véle mén y-formálá sba n, ben­ne a tömegek történelmi szem­léletének alakításában. A történelemszemlélet formá­lására hivatott valamennyi fó­rum feladatait megvizsgálva nem azt kell mérlegelnünk, hogy korunk emberének mű­veltségében milyen helyet fog­lal el a „történelmi elem”, hogy miképpen kell értelmez­ni a történelmi műveltséget mai világunkban — ez is jelentős kérdés —, hanem bonakés alá kell venni azt is: hogyan fo­gadják be a történelmi műve't- séget, mennyivé vált a történe­lem szocialista tudatformáló erővé hazánkban. Ez azonban rendkívül bonyo­lult; egzakt módon nehezen mérhető. Ahhoz, hogy megköze­lítőleg reális képet alkothas­sunk a „közvélemény" történel­mi tudatszintjéről, az első és 'egfontosa'bb Vizsgálandó té­nyező: a történettudományi kutatómunka helyzete, tudomá­nyos megalapozottsága és hi­tele. Ezt vizsgálva megállapíthat­juk, hogy az elmúlt két évtized minden tekintetben termékeny időszak volt. Ezen a téren nem a megjelent művek száma a mérvadó, noha nem lebecsü­lendő. A lényeg azohban az egész tudományág szemléleti, módszertani fejlődése. A széles körű hazai és nemzetközi f r- rás1 bázisra épülő, a történeti fejlődést a maga összetettsé­gében láttató tudományos mű­vök gyarapodása, amely — szerénytelenség nélkül — nem­zetközi elismerést vívott ki a magyar történettudománynak. Ez természetesen folyamat, amelynek nem értünk a végé­re, s figyelembe véve az új, megválaszol ásta váró kérdések, valamint a tudományok fejlő­désének törvényszerűségeit, nem is érhetünk a végére. Ez állan­dó küzdelem. Ezt a küzdelmet a dogmatizmus béklyóitól, a marxizmus—'leninirmus érvé­nyesülését gyengítő nézetektől vitákban megszabadult tudo­mányág vívja a történelmi múlt minél hitelesébb, megalapozot­tabb ábrázolásáért. Jóllehet sok mé9 az ú9v­----------------- nevezett fehér folt, azonban ma már megfelelő tu­dományos bázisa van tehát a marxista történetszemlélet for­málásának. Fel kell tenni a kérdést: mi volt a kiinduló­pontja ennék a fejlődésnek? Első és legfontosabb feltétele az a politikai és ideológiai konszolidáció, amely felszaba­dította az alkotó szellemi ener­giákat a korábbi megkötöttsé­gektől. Ez igényt és egyben kö­vetelményt támasztott és tá­maszt a tudományág művelői­vel szemben. A kutatómunka legfőbb követelménye az ideo­lógiai és a valóságfeltáró funk­ció dialektikus egységének ér­vényesítése lett. Az egyetemes­ség érvényesítése mellett, és azon belüli követélmény lett azon földrajzi, történelmi kör­nyezet szerepének és hatásá­nak számbavétele, amely né­pünk évezredes történetének alakulását mindenkor nagy­mértékben befolyásolta. Ennek az évezrednek, s még inkábbá hozzánk legközelebb álló évszá­zadnak számos sorskérdését kellett újraértékelni, tudomá­nyos alapra helyezni. Az okok ismertek. A histori- zálás, majd a tudatosan na- dionaiíista, soviniszta szellemű történetírással szemben álló marxista történészek csak igen kis mértékben tudták ellensú­lyozni ezeknek a hatását a tö­megek történelemszemléletében. Sőt, maga is a felszabadulást követő évek osztályharcána'k kö­vetelményeiből kiindulva, s an­nak alárendelve kezdte meg azoknak a történelmi esemé­nyeknek, személyeknek az „át­értékelését”, amelyek, illetve akik népünk történetének sors- kérdéseihez, jobbára pozitív ha­gyományaihoz kötődtek. A Dó­zsa vezette parasztlázadás, 1848—49 és annak kiemelkedő vezetői, az 1918—19-es forra­dalmi periódus, az illegális 'kommunisták küzdelme, a fel- szabadulás voltaik azok a „kúlcstémák”, amelyeket meg kellett szabadítani a .korábbi torzításoktól. Ezt az egyoldalú, javarészt politikai célzatú tör­ténetírást a munkásfiatalom győzelme után erőteljesen de­terminálta a dogmatizmus, majd a revizionizmus, a külön­böző előjelű, azon'ban a hamis tudatot konzerváló, vagy újra­termelő történelemszemlélete. Mindezt felerősítette az úgyne­vezett közvetítő mechanizmu­sok (oktatás, művészetek, tö- meg'kommunljjkq^Äk „hatékony” munkája. •*' Közismert, hogy Magyar- országon évszázadok óta a tör­ténelem hagyományosan fontos eleme volt a közgondolkodás­nak. Az ideológiai-politikai munkának érthetően elsőrendű érdeke volt, hogy a múlt min­denfajta torzításával szemben, népünk reális képet kapjon sa­ját múltjáról, annak legfonto­sabb eseményeiről, történelmét meghatározó hazai és nemzet­közi tényekről, folyamatokról, összefüg gésekről. Ez j fejődés nem volt------------ egyenes vonalú. Azt sem mondhatjuk, hogy a múlt módszertani, szemléleti problé­máin már minden tekintetben úrrá lettünk. Tetten érhetők még egyoldalúságók, főleg történel­mi közelmúltunk értékelésében, az utóbbi mintegy két évtized azonban megteremtette azt a szerény tudományos alapot, amelyre az erre illetékes fóru­mok a he'yes. történelmi szem­lélet formálásáért végzett mun­kájukat építhetik. VASS HENRIK, a Magyar Történelmi Társulat ügyvezető elnöke Névtelenül kevesen, de álnév is akad Panaszosok, ügyek, ügyintézők Bátaszéken — Irodánk a. gyorsan elintéz­hető hatósági tevékenységet, az á 11 ami g a zga tá s i ügyié Itá j ék ózta - fást, továbbá a beadványok, pa­naszok és közérdekű bejelenté­sek átvételét, és az előre elké­szített beadván ymintákkai való szolgáltatást végzi - foglalja össze tömören tennivalóikat a bátaszé'ki tanács épületében Kreuzer Tamás, az ügyfélszol­gálati Iroda vezetője. — Mikor 'kereshetik fel önö­ket? — A munakidő teljes időtar­tama alatt fogadjuk ügyfelein­ket, ellentétben a tanácsi cso­portok dolgozóival, akik meg­határozott időszakokban állnak a lakosság rendelkezésére. — Sokan jönnek naponta? — 'Néhai csak tjzen, olykor pe­dig harmincon is. A leqtőbben építési vagy adóügyekben ke­resnek fel bennünket, illetve ki- és -bejelentkezés miatt. — Sa panaszos ügyek? — Akad az is éppen elég... * Ismerkedjünk meg hát né­hány panaszossal, pontosabban az általuk előadottakkal, ame­lyek ügyek lettek, s ezeket ügy­intézők igyekeztek és igyekeznek elsimítani, illetve intézkedése­ket tenni az okok megszünteté­sére. .Nagy Ferenc vb-titkár: — Számos közérdekű bejelen­téssel, javaslattal és panasszal hozzám, lilletve a tanács más vezetőihez fordulnak az embe­rek, pedig a közvetlen ügyin­tézés egy-egy munkatársunk 're­szortfeladata, leginkább a mű­szaki csoport dolgozóié. Éppen ezért — miután meghallgatoma panaszt — legtöbbször az ille­tékes ügyintézőt hívom, aki ké­sőbb ‘megoldja a feladatot. — Általában mire vonatkoz­nak az egyéni panaszok? — Főképpen szomszédvitákról van szó, tehát vagy a kerítés hollétével, vagy a melléképület elhelyezésével, vagy a kerthasz­nálattal kapcsolatosak. Előfor­dul, hogy nem lis tanácsi hatás- közbe tartozó ügyről Van szó, s ilyenkor a geodéziai- vállalat­hoz, illetve a földhivatalhoz for­dulunk. — Ismertetne egy közérdekű panaszt? — Ilyen volt korábban példá­ul az, hogy az egyik társközsé­günkben, Alsónyéken sérelmez­ték: több olyan vonat nem áll meg ott, amit a helybeliek igényibe vennének. Sikerült ked­vező imádon lezárni ezt az ügyet. — A tanácstagi beszámoló­kon, falugyűléseken bizonyára szintén számos kérés, javaslat és panasz hangzik el. — Igen. 'Ezeket rangsoroljuk, s folyamatosan megtesszük a szükséges intézkedéseket. — Az említett eseményeken nyilvánosan szerepelnek a fel­szólalók. Máskor sem titkolják szeméi yü két? — A közérdekű bejelentést, javaslatot tevőt, vagy a pana­szost semmiféle hátrány nem érheti, ezért ritkán fordul elő-, hogy valaki névtelen levélben írja le mondanivalóját. Megtör­tént viszont az, hogy egy beje­lentő jelezte: egy illető tiltott helyre épített garázst, ám - an­nak ellenére, hogy Igaz dolog­ról tájékoztatott - a levél fel­adójaként feltüntetett név birto­kosa Bátaszéken ismeretlen sze­mély... — Milyen eseteket vizsgáltak még az utóbbi időben? — Például az egyik utcában kérték a lakók a csapadékvíz- elvezető árok kialakítását, ami­hez az ásást társadalmi mun­kában vállalták, azonban — és ez volt a panasz oika- — két la­kás tulaljdbnoisa nem teljesítet­te időben e vállalást. Ezenkívül lakossági panasz nyomán a MÁV soron kívül padokat 'helye­zett el az alsónyék! vasúti, meg­állóban, s az addig hiányzó me­netrendi tájékoztatót is kifüg­gesztették. S megint más: Alsó­nyék-Szőlőhegyen „elszántott" a tsz egy rossz állapotban lévő sa­lakos járdát, de az ezt követő panasz nyomán - igaz, lakos­sági segítséggel - új, -jobb készült. — Mennyi időt vesz igényibe egy-egy intézkedés? — Természetesen munkatársa­immal együtt igyekszünk minél gyorsabban intézkedni, s lehe­tőleg mindenki számára meg­nyugtató megoldást találni. Ép­pen ezért nem ragaszkodunk a 30 napos határidőkhöz, hanem az ügyek mintegy fele 10 napon belül lezárul. Egyébként taná­csúink az elmúlt évben .rögzítet­te, melyek az azonnal, melyek a 3, a 8 és a 15 napon belül el­intézendő ügyek, ugyanis rövidí­tett hatósági ügyintézési határ­időket állapított meg. — 'Említett már névtelen pa­naszosokat, sőt más,névvel je­lentkezőket is. De vajon elő- ford'ul-e, 'hogy helyi gondokra nem a helyi tanácsnál, hanem más fórumokon keresnek orvos­lást? — .Nem jellemző, bár akad, aki a Népújsághoz, vagy a pé­csi tv-stúdiáihoz fordul, s isme­rünk úgynevezett krónikus pa- naszkodót is. * látogatásunk végén kiderül: a vb-t!itikárnál jövetelünk előtt is éppen egy panaszos járt, így hát elindulunk a Kossuth utcai lakcímre. Itt megtudjuk, hogy- mivel két család lakja a szóban forgó házat — tulajdonképpen két panaszos is van, s mindket­tő természetesen a másikat okolja. A pillanatok alatt - hevessé váló szópárbajban egyre gyako­ribbak a 'becsületsértő kijelen­tésék, hiába a vb-titkár határo­zott, békítő fellépése. Nagyon elmérgesedett a vita, amely majdnem háború — mindössze egy kerti csap használata és a bejárási lehetőség biztosítása miatt. Pedig az utcára két aj­tó is nyílik, mégsem tudnak megegyezni kulcsügyiben a ház lakói, akárcsak a vízhasználat­ban, mivel állítólag csak az egyik család fizette a vízbeve­zetés költségeit. A hallottak alapján - bizony — nem lenne csodái, ha e per­patvarból bírósági ügy kereked­ne... így hát érthető a báta- széki tanácsi dolgozók vélemé­nye, miszerint szükségszerű, hogy vannak bejelentések és panaszok — bár jó, ha minél kevesebb ok adódik 'ilyenre —, de ezeknek elsősorban a köz érdekeit kell szolgálniuk. Az egyéni, s olykor vélt vagy okta­lan sénelemeknek nem szabad a közügyek intézésétől időt rabol­niuk. V. Z.-K. A. Helyszíni tájékozódáson egy panaszos ügyben Nagy Ferenc vb-titkár (a kép jobb oldalán) és Berg István gazdasági-mű­szaki csoportvezető' Iroda a gyors ügyintézésért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom