Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-03 / 180. szám

1982. augusztus 3. WÉPÜJSÀG 3 Pécsi kesztyű és bőrruha - öt kontinensre Kísérletezés az ország javára (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Termékeink minőségével a kontinensünk határain túl is megalapozta hírnevét a Pécsi Kesz­tyűgyár. A pécsi bőrgyárral kötött gazdasági együttműködés most lehetőséget nyújt arra is, hogy jó minőségű sertésvelúrból nagy mennyiségben készítsenek bőrruhát. Ebből évente száz­ezer darabot gyárt a kesztyűgyár bőrruházati üzeme. Ennek 70 százalékát tőkés piacokon ér­tékesítik. Ugyancsak kedvelt termékük a sertéshasfélbőrböl készült kesztyű is. Ebből is jelen­tős mennyiséget szállítanak nyugati és szovjet piacokra. A képünk a bőrruházat varrodájá­ban készült. Minőségi prémium, selejtcsökkentésért Új exportcikkek Iskolai laborfelszerelés és pocokirtó vegyszer Értékesebb, nagyobb szilárd­ságú öntvények gyártásával és értékesítésével igyekszik telje­síteni a Csepel Művek vas- és acélöntödéje termelési tervét. A vaskohászati üzemek világ­szerte nehéz helyzetben van­nak. az egész ágazat súlyos értékesítési gondokkal küzd ná­lunk is. Éppen ezért különösen fontos, hogy a piachoz való rugalmasabb alkalmazkodás­sal, intenzívebb piackutatással, a selejt lényeges csökkentésé­vel eladható árualappal ren­delkezzenek a vállalatok. A csepeli vas- és acélöntő­dében az utóbbi években nagy­arányú technológiai fejleszté­seket valósítottak meg, s most elsődleges feladat, hogy a kor­szerű gyártóbázist mjnél gaz­daságosabban kihasználják, még a mai kedvezőtlenebb helyzetben is. Az új gépekkel az üzemben képesek nagy bo­nyolultságú öntvényeket is ké­szíteni, s máris nagyobb téte­leket szállítanak belőlük a Szer­számipari Művekbe, a Diós­győri Gépgyárba és a Kohá­szati Alapanyagelőkészítő Kö­zös Vállalatnak. Korábban ezek a vállalatok kénytelenek voltak jórészt importból beszerezni az értékesebb és drágább alap­anyagot. Ugyanakkor egy-két csepeli gyár — például a szer­számgépgyár — már évek óta kevesebb öntvényt rendel cse­peli „kollégájától". A vas- és acélöntődében nagy gondot fordítanak a mi­nőséget befolyásoló öntvény­tisztításra — a munkák jó ré­szét bérbe adják —, valamint a selejt csökkentésére. Egy öntvény — például a forgaty- tyúsház — ha selejtes, értéké­nek csak egytizenötöd részét éri, ami évi átlagban tetemes veszteséget jelent. A legfőbb selejtokok: a gázosság, a ho­mokszemcsés felület és a hen­gerfuratok zárványossága. Ez utóbbi az esetek 50—70 szá­zalékában volt a hibaforrás, legalábbis mostanáig. Az új technológiák és szerkezeti anyagok alkalmazása jócskán mérsékelte az Hyen selejtet. A nemrég bevezetett ösztönző prémiumrendszer nyomán a mi- taelőkészítők, az öntvényké­szítők, a technológusok és az anyagellátók havi jövedelme függ a termékek minőségétől; ha a meghatározott selejtszint alatt dolgoznak, 300—600 fo­rinttal többet kapnak havonta, ha pedig a selejtarány maga­sabb, ugyanennyi lehet a le­vonás összege is. A korább iáknál is sokkal ne­hezebb külpiaci értékesítési le­hetőségek közepette az ipar- vállalatok erőfeszítéseket tesz­nek olyan új gyártmányok ki- fejlesztésére, amelyek iránt kül­földön most is élénk a kereslet. A kutatási eredményeket igye­keznek gyorsabban 'hasznosíta­ni, intenzívebb piackutatást vé­geznek, jobban megszervezik a gyártás összes feltételét. Az MTI munkatársai olyan vállalati pél­dákat kerestek, ahol e törekvé­sek eredményeként már sikerült új gyártmányokkal növelni az exportárualapot A Csepel Művek szerszám- gépgyárának ma legsikeresebb terméke a Yasda megmunkáló központ. Amikor a gyárban el­döntötték, hogy mikroszámító­gép vezérlésű precíziós szer­számgép-komplexumot gyárta­nak, sok külföldi ajánlat 'közül Japán lice ne vásárlása mellett döntöttek. A gyártási technoló­giát is gyorsan meghonosítot­ták, a szakembereket Japánban kiképeztették majd elkészítették a prototípust, amely hamar si­kert aratott. A Yasda berende­zés első vevője egy francia cég volt, azóta már a harmadik megmunkáló központra adták fel megrendelésüket a Teohno- ímpexnek. A Labor Műszeripari Művek, amely önálló export-import jog­gal is rendelkezik, már régóta szállít exportra különböző labo­ratóriumokat felsőoktatási in­tézményekbe. Ezek a berende­zések jól ismertek a Szovjet­unióban, Peruban, Brazíliában és Mexikóban egyaránt. Az esztergomi gyár azonban most első ízben kapott megrendelést 'komplett műszaki iskolák ex­portjára, Nigériába. A szerző­dés értelmében a következő két évben kilenc középfokú műsza­ki ismeretet adó iskola vala­mennyi laboratóriumi és mű­helyfelszerelését kompletten küldik az afrikai országba. Ezekben a laboratóriumokban a tanulók főleg természettudo­mányi ismereteket sajátíthat­nak el, tehát a berendezések nagy része a fizika, a kémia és biológia oktatásához készül. A Hódmezővásárhelyi Mező- gazdasági Gépgyártó 'Vállalat úgy igyekszik új vevőt találni gyártmányaira, hogy helyszíni gép- és termelési 'bemutatókat szervez számukra. Ezzel mint­egy bizonyítani 'kívánják a fel­kínált berendezések tudását. Elsőként egy közel-keleti cég­gel kötöttek ilyen jellegű meg­állapodást, s a közelmúltban 50 hektárnyi területen munka közben is bemutatták paradi­csom- és hagymatermesztő nép­sorukat. A leendő vevők kipró­bálhatták a talajelőkészítő, a vető, a magágykészítő egysége­ket, a rotációs gyomirtót és az öntöző berendezéséket is. Egy másik mezőgazdasági gépgyártó vállalat, a Győri Re'kard két új termékkel is megjelent az idén a piacon: 'NSZK-beli cég megbízása alap­ján nem egészen három hónap alátt elkészültek egy silómaró­emelő berendezés szerkezeti elérnének konstrukciójával. E hónap végén már útnak indí­tották az első szállítmányt, s az év végéig további félmillió dol­lár értékben exportálnak ezek­ből a berendezésekből. Egy osztrák céggel kötött szerződés alapján motoros kaszáikhoz 'ké­szítettek speciális sebességvál­tós hajtóművet, a prototípust most vizsgálja az osztrák vevő. Az új termékek exportjával a vállalat az idén megkétszerezi dollárbevételeit. A Reanal Finomvegyszergyár az idén először exportál reden- tin márkájú rágcsálóirtó szeré­ből. Ez a rendkívül hatásos és fontos vegyszer a mezei pockok 'kártevésétől védi meg a ter­mést és itthon már számos ál­lami gazdaság és termelőszö­vetkezet eredményesen alkal­mazza. A külföldi éndék íődés miatt új gépsorókat is munká­ba állítottak, így az év végéig tízezer tonnát értékesítenek el­sősorban 'Romániában, Bulgá­riában, de tárgyalnak tőkés cé­gekkel is értékesítésükről. Több könnyűipari vállalat a divat- irányzatokhoz való rugalmasabb alkalmazkodással igyekszik bő­víteni vevőkörét. A Salgótarjá­ni Ruhagyár például az idén 800 ezer ruhát, kiskosztümöt, blúzt, nadrágot, szoknyát és gyermekruhát készít, és azok 35 százalékát a tőkés piacra szállítja. Termékei már nem is­meretlenek az NSZK-beli és a svéd piacon. Most új megren­delőik sorába lépett Finnország is. A finn cég kívánságára a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat 100 százalékos pamut­anyagából 50 ezer ruhát és szoknyát állítanak össze. A mo­delleket a megrendelő tervez­te. A Győri Kötöttkesztyűgyár pedig 'harisnyapapucsok'ból és tízféle kötött nyakkendőből kül­dött a napokban mintakollekci­ót több nyugat-európai ország­ba. Egyszerű, zöld-betűs kis fatáb­la adlja tudtul az utazónak, hogy a kerítésen belül az Alsó- tengelicr Fajtak-ísérleti Állomás lakozik. — A kerítés nem a bezártság­ra utal, hanem a hívatlan ven­dégek, az őzék, nyálak, vaddisz­nók ellen nyúljt védelmet — mondja Sdhilli István., az állo­más vezetője. — Éppen az el­lenkezője jellemző a munkánk­ra, mert a kísérleteink, vető­mag-terme lésünk eredményei, az egész ország mezőgazdaságát segítik, akár nagyüzemről, akár kistermelőről van szó. — Kérem, mutassa be „üze­mét”. — A fajtaikíisérleti állomások közül az országiban a mienk a legkisebb. Az Országos Mező- gazdasági Fa'jtaikísérleti Inté­zet kebelébe tartozunk, s irá­nyításával végezzük a munkán­kat. Huszonhárom hektár terü­leten gazdálkodunk. Ennék mintegy egynegyede kísérleti terület, a többin búz-a-, borsó-, szája-vetőmag termesztését vé­gezzük. A munkákra állami tá­mogatást kapunk, de a vető­magtermesztéssel ki is gazdál­Az állomásvezető Schilli Ist­ván meteorológiai megfigye­lést végez kódjuk ezt az összeget. Amiért t-ulajdon'képpen vagyunk: az a kísérlet. Ez kétfelé ágazik. Egyik a kertészeti kísérlet, a másik a -szónitóföldii kísérlet. Az előbbihez tartozik a dinnye hu­szonöt fajtája, a paradicsom öt, a brókoli öt, a borsó tizenhat, a bimbóskel tíz fajtája, ame­lyek részt vesznék a kísérletek­ben. Szántóföldi kísérletek csak burgonyával folynak. Jelenleg 89 fajtát figyelünk, 500 kispar- ce'Ná-n, amelyek kilenc méter hosszúak és csak két sor széle­sek. Felkérésre, külső — esetleg külföldi — pactner részére is gyűjtünk információkat, vég­zünk megfigyeléseket az általa adott növényről. A legfonto­sabb megfigyelési szempontok: mennyi a termés mennyisége, mennyi idő alatt romlik le, vagyis veszti el jó tulajdonsá­gait, mennyire fogékony a víru­sok és a.baktériumok okozta fer­tőzésekre. Igencsak akadnak szélsőségek is: az átlagtermés eqv hektárra átszámítva 100— 400 mázsa k-öz'ött változhat. De volt olyan fajta is, aminél az el­ső éviben nagyon jó volt a ter­més, a másodikban viszont még a szára sem akart megnőni. — Említsen néhányat azokból a .fajtákból, melyekről jó szak- véleményt adtak, és azok az or­szágos termesztésben is meg­ái Iták helyüket. — A magyar fajtákból először lis: a Magyar rózsát, a> Szig­nált, a Keszthelyi 27-et, a 'Pere— Zirci fajtát és a Nyírségi 501-est említeném, a holland fajtákból pedig a Desire országosan is­mert és szeretett. — Említette, hogy mi mindent figyelnek a növény fejlődése fo­lyamán. Egy laikus kívülálló azt gondolhatja, itt ideális körül­mények vannak, nem csoda, ha jó az eredmény. — Ha így letnne, akkor saját- magun’ka-t Csapnánk be. Neim lenne értelme a kísérletezésnek, sem az állomás létének. Éppen arról van szó, hogy olyan idő­járási és talajviszonyok között figyeljük a növényeket, amelyek közé valójában kerülni fognak. Különös gonddal végezzük a talaj előkészítését, ai trágyázás mennyiségét, figyeljük azt Is, hogy műtrágyából vagy szerves trágyából keíl-e többet felhasz­nálni. A korszerű mezőgazdaság nemcsak a korszerű gépeket je­lenti, hanem a korszerű tala'j- kúltúrát is. — Ejtsünk szót a gépekről. — Gépsorunk csak a burgo­nyáihoz — a fő profilunkhoz — van. Ezt a vetéstől a zsákolásig a gép Végzi, emberi kéz érin­tése nélkül. Van kis kertitrakto­runk, és egyéb, minden üzem­ben megtalálható és szükséges eszköz. Gépesítésünk, a célnak megfelelően jó. — És az emberek? — Nyolc fizikai dolgozónk van. A gépek segítségével min­den szükséges munkát időben és megfelelő minőségben el tudnak végezni. A munkacsú­csokban bizony nem ritka a na­pi 9—10 órás munkidő, amit pré­miummal honorálunk. Szociális körülményeink jók, korszerű mosdónk, zuhanyozónk van. Ebédlőnkben mindennap meleg Szántóföldi kísérletek csók burgonyával folynak ételt tálalunk, amit a szomszé­dos gazdaságtól kapunk. KONRAD LÁSZLÓ Kisgép...

Next

/
Oldalképek
Tartalom