Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

S tîÉPÜJSÀG 1982. július 31. Lézeres agrotechnika A haszonnövények termésho­zamát hektáronként 3—4 mázsá­val növeli az a lézerberende­zés, amelyet Kazahsztánban né­hány gazdaságban alkalmaz­nak. A lézersugár földművelés­ben való felhasználására az el­méleti alapokat és a gyakorlati ajánlásokat a Kaza'h Állami Egyetem mellett működő Biofi­zikái Tud omá nyos -térim e'lési Egyesülésben dolgozták ki. Az egyesülés vezetője Viktor Inju- sin professzor, a bioiig,iái tudo­mányok doktora. — A lézer energiájának fel­használása a földművelésiben a biorezonensz — a fotonimpulzus­sal besugárzott növények vala­mennyi életfunkdáijának hirte­len aktivizálódása - jelenségén alapul - mondotta Viktor Inju- sin az A'PN tudósítóijának. - A ■lézersugár „indító mechanizmus­ként" hat, s aktivizálja magá­nak a sejtnek a potenciális erő­forrásait. A kazahsztáni gazdaságok­ban működő lézerek immár ér­zékelhető gazdasági eredmé­nyeket hoznak. így a köztársa­ság fővárosa, Alma Ata köze­lében lévő egyik kolhoz földje­in a berendezés egyetlen eljá­rás során ezer hektárnyi kuiko- ricavetést kezel a virágzás idő­szakában. Egy másik berende­zés ugyanezen gazdaság öntö­ző rendszerének csatornájában szünet'nélkül besugározza a ve­tések öntözésére szolgáló víz­áramlást. Eközben a víz meg­változtatja fizikai-kémiai tulaj­donságait, ösztönzi a hasznos mikroflora élettevékenységét. Mindkét módszer lényegesen növeli a terméshozamot és csökkenti a kukorica beérésé- nek ideijét. Impulzusos lézerberendezések segítségével néhány gazdaság­ban a vetés előtt 15—20 nappal tömegesen kezelik az ültető- anyagot. Ez az eljárás észre­vehetően megnöveli a vető­anyag csírázóképességét és vegyszerek alkalmazása nélkül megtisztítja a vetőanyagot a gabonaüszög spóráitól, amely olykor a termés 20 százalékát is elpusztítja. VITALIJ DUNAJEV Csehszlovákia fiz üf pozsonyi kikötő A kikötőn átívelő híd A szakértők azt állítják — sa gyakorlat is bizonyítja —, hogy a vízi szállítás a legolcsóbb, gyakran a legelőnyösebb, s né­hány esetben - rendkívül nagy méretű gyártmányok szállításá­nál — pótolhatatlan. Ez i>s ma­gyárazza, hogy a Duna, mely Európa második leghosszabb folyóba, egyre inkább az érdek­lődés középpontjába kerül. A vízi út jelentősége különösen megnő majd a Raijna-iMajna- Duna csatornahálózattal való összekapcsolásával, ami lehető­vé teszi a 'közvetlen összeköt­tetést az Északi- és a Fekete­tenger között. A tervek, változások Pozsony szerepét is fokozzák. A nagy tengeri haljókat, s vontató uszá­lyokat itt kisebbekre lehet cse­réim, a pozsonyi kikötő tehát amolyan „rendező-ipályaadvar"- féle lesz. A régi kikötő kibővítése szó­ba se jöhetett - hiszen már amúgy is gátolja a város fej­lesztését. Az új kikötő helyéül a Pozsony peremövezetéiben lé­vő Pálenisko városrészt válasz­tották. A nemrégiben még csen­des, kertes környék a felismer- hetetlenségig megváltozott, ma mór inkább hataílmas hangya­bolyra emlékeztet. Az új kikö­tő hatvan hektárnyi területen épül, szíve — egy hatalmas me­dence — 700 méter hosszú és 180 méter széles. A tervék sze­rint két 300 tonnás darut is fel­állítanak. Ezzel rakják majd fel a. Plzenben és Ostravában gyá rtott atomerőm ű -bérén dezé- Sek nehéz alkatrészeit. Külön szi'n't szolgál majd a konténer- rakodásra. Nyitott raktárterü­letnek 39 ezer négyzetméternyi helyet szánnak, s 35 kilométer hosszú vasúti vágány hálózza be a területet. Pilótabravúr A nehéz utasszállító repülőgépek ritkán landolnak tata­ion. Ilyen esetekben rendszerint kényszerleszállásról van szó, az abból eredő összes következményekkel. Vannak azonban esetek, amikor az ilyen leszállás tervszerűen történik... A szovjet polgári repülésügyi kutatóintézet moszkvai be­repülőpilótáinak sikerült két TU—134 repülőgépet talajra leszállítaniuk Krlvoj-Rog város közelében. Ezek az utasszál­lító óriásgépek oktatási segédeszközökké váltak Krivoj- Rogban, az egyik legnagyobb aviatikái műszaki tanintézet­ben. Sok tanlolyamhallgató van itt szocialista országokból, valamint azokból az ázsiai és afrikai fejlődő országokból, ahol szovjet gépeket, különösen TU—134 utasszállító re­pülőgépeket használnak a polgári aviatikában. ...A repülőgépeket el kellett juttatni rendeltetési helyükre, még mielőtt a tanintézet környékén elterülő földeken meg­kezdődnek a mezőgazdasági munkák. Ráadásul lelázott ta­lajra kellett leszállítani a gépeket. Igaz, előzőleg a talajt kissé tömöritették. A leiadatot még nehezítette az a körül1 mény, hogy a kijelölt „talpalatnyi löld" nehezen megköze­líthető a krivoj-roÿi kohászati kombinát gigantikus nagy- olvasztói és kéményei, valamint a leszállóhely közvetlen kö­zelében lévő erdősáv miatt. A helyzet elemzése után a be­repülőpilóták mégis lehetségesnek tartották a leszállást. Igor Abdulajev navigációs berepülőpilóta a légi cirkálót pontosan rávezette a „kifutópályára". Néhány másodperc múlva Nyikolaj Jurszkov és Vlagyimir Vegyenszkij berepülő­pilóták tőidre teszik a gépel. Amikor a futóművek meg­érintik a reggeli, dér lepte tőidet, a repülőtér mögött fehér felhőként kinyílik a fékezőernyő. Ez csaknem 200 méterrel lecsökkenti a repülőgép kifutásának hosszát. Itt ugyanis egy kilométernél alig hosszabb, leszállásra alkalmas talaj áll a pilóták rendelkezésére. A TU—134 számára viszont több mint máslél kilométer hosszú, kemény borítású kilutósávra van szükség. Az első sikeres leszállás után két nappal, a második TÜ—134 is sikeres leszállást hajtott végre, fedél­zetén ugyanazokkal a berepülőpilótákkal. A gép mindössze 600 métert jutott a talajon, s megállt a tábla közepén. — Figyelembe kell venni, hogy a 35 tonnás TU—134 utasszállító gépek kizárólag beton kifutópályákkal rendel­kező repülőterek számára készültek — mondja Vlagyimir Fomovszkij, a berepülések vezető mérnöke. — A most vég­rehajtott kísérlet bizonyltja, hogy milyen nagyszerű lehető­ségekkel rendelkeznek ezek a repülőgépek. BORISZ BICSKOV Mongolja Mongol-magyar gazdasági kapcsolatok A Mongol és a Magyar Nép- köztársaság körött 32 évvel ez-’ előtt létesült diplomáciai kap­csolat. Azóta évről évre szoro­sabbra fűződtek a két ország közötti barátság szálai, gazda­godott gazdasági és tudomá­nyos-technikai együttműködésük a KGST keretein, belül. A Magyar Népköztársaság egyike azoknak a szocialista or­szágoknak, amelyek segítenek Mongólia anyagi-technikai bá­zisa kiépítésében. Az együttműködés tanúbi­zonysága számos új üzem vi­rágzó léte, jó működése. Ma­gyar segítséggel épült, s kezdte meg termelését - többek kö­zött - Ulánbátorban egy ruha­gyár; Darhanban egy húscso­magoló kombinát, Hat Horin- ban pedig egy malomüze'm. Különösen nagyra becsülik Mongóliában a magyar szak­emberek közreműködését az or­szág vízgazdálkodásának terv­szerű kidolgozásában és a geo­lógiai kutatásokban. íNagy azoknak a szakembe­reknek a száma, akilk magyar oktatási intézményekben szer­zik meg szakképesítésüket és válnak így a mongol népgazda­ság fejlesztésének felelős, cse­lekvő részeseivé. NDK Vízben adagolható Autóbuszok Svédországba szérum Az NDK mezőgazdasági nagyüzemeiben mindeddig ko­moly problémát okozott a sok­milliós baromfiállomány meg­védése a különböző fertőző be­tegségektől. Jó néhány fertőzés ellen ugyanis csak úgy lehet védekezni, ha egyenként oltják be a szárnyasokat. Ez a rend­kívül fáradságos és időigényes munka rövidesen végérvényesen a múlté lesz. A dessaui Oltóanyagkísérleti Kutató intézet munkatársai olyan, a fertőző betegségek el­len védettséget nyújtó komplex oldatot állítottak elő, amelyet a szárnyasok ivóvizébe ada­golhatnak. Az ivóvízbe kevert szérum jelenleg három — némi vál­toztatással nemsokára négy — vírusos betegségtől védi meg a baromfiakat. Már az állat- gyógyszerek listáján is szerepel a Lasovak Dessau, amely a baromfipestistől, és a Gumbo- vak Dessau, amely a fertőző bursitis (nyá lkatöm Iő-gyu I Iádás) ellen védi az állományt. Az új oltóanyag alkalmazá­sával rengeteg munkaidőt ta­karíthatnak meg az állatorvo­sok és a baromfitenyésztők. A korábban ilyen célokra fordí­tott munkaidő 95 százaléka fel­szabadul. A nagyüzemi alkalmazás ta­pasztalatai azt mutatják, hogy az ivóvízbe adagolt oldat há- romlhónapos használata szinte teljes védettséget biztosít a leggyakoribb baromf i betegsé­gek ellen. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár mátyásföldi gyá­rában az idén negyvenkét autóbusz készül svéd meg­rendelésre. Az emelt padló­szintű, különleges, luxus autó­buszok első példányai már. elhagyták az országot. A kikötő szíve a medence

Next

/
Oldalképek
Tartalom