Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
2 mÆPÛJSÀG 1982. július 24. USA-Nyugat-Európa Washington tovább élezi a kereskedelmi háborút Az amerikai politika nyílt arculcsapásának nevezte egy csütörtök esti washingtoni televíziós kommentár a francia kormánynak a Szovjetunió— Nyugpt-lEurópa földgázvezeték ügyében hozott döntését. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár, aki az Egyesült Államokban tartózkodik, ugyanakkor kijelentette: nemcsak Bonn ért egyet a francia döntéssel, hanem az Európai Gazdasági Közösségnek mind a 10 tagországa. Schmidt kancellár csütörtökön Houstonban arról beszélt, hogy az ügy „árnyékot vet" Bonn és Washington kapcsolataira. Emilio Colombo olasz külügyminiszter Washingtonban kijelentette: a Reagan-kormány vonalvezetése „szétforgácsolt". Nincs összefüggő felfogás, és képtelenség, hogy az USA sok száz millió dolláros áldozatot igényel szövetségeseitől. Sdhmidt a hét végén tárgyalásokat folytat Kaliforniában George Shultz amerikai külügyminiszterrel. A bonni kormányfő reményét fejezte ki, hogy Shultz „jóváteszi majd a kárt", amely a két ország kapcsolataiban keletkezett. A jövő hét elején Francis Pym brit külügyminiszter érkezik bemutatkozásra új amerikai kollégájához, s egynapos látogatása ugyancsak elsősorban azt szolgálja, hogy engedményt sürgessen a gázvezeték ügyében. Amerikai üzleti körök józanságra intenék. Richard Lesher, az Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának befolyásos elnöke, Ronald Reaganhez intézett levelében felhívta a figyelmet: „Még inkább kétségbe vonják majd az Egyesült Államok megbízhatóságát, ha egyoldalúan, ráadásul visszamenőleg léptet életbe korlátozásokat". A külföldi és a hazai figyelmeztetések a jelek szerint semmi hatással nincsenek a Reagan-kormány döntéseire. Szombattól várhatóan életbe léptetik a védővámokat az EGK- országokból származó acéltermékekkel szemben, ami csak tovább élezheti a szabályos kereskedelmi háborút. 'Ronald Reagan amerikai elnök ugyanis utasította a kereskedelmi minisztériumot, hogy tájékoztassa őt azokról a jogi lehetőségekről, amelyek lehetőséget adnak a megtorlásokra a Szovjetunió—íNyugat-Európa gázvezeték építésére vonatkozó amerikai' embargót megsértő nyugat-európai vállalatokkal szemben. Larry Speaks, a Fehér Ház szóvivője, csütörtökön azt hangoztatta, hogy az amerikai kormányzatnak még számos fegyver van a kezében, amelyeket a csővezetékhez szükséges berendezések átadásának megakadályozása végett bevethet, és valamennyit fontolóra veszi. 'Nagy terjedelemben, kiemelt helyen foglalkoznak a nyugatnémet hírközlő szervek Sdhmidt kancellár és Lambsdorff gazdasági miniszter egyesült álla- mokbel i meg nyi I atkozó sa iva I, hangsúlyozva, hogy a Szovjetunióval kötött megállapodásokhoz való feltétlen ragaszkodás mellett mindketten Washington és szövetségesei megromlott viszonyának mielőbbi meajavításán fáradoznak. Bonnban szerzett értesülések szerint Schmidt kancellár csütörtökön, San Franciscóban tartott sajtóértekezletén George Shultz, az úlj amerikai külügyminiszter úgy mutatta be az újságíróknak a bonni kormányfőt, mint személyes jóbarátját, és „a világ legkiválóbb államférfi óinak egyikét". A nyugatnémet—amerikai kapcsolatokról feltett kérdésekre válaszolva Sdhmidt „családi perpatvarról" beszélt, amelyet — mint mondotta — nem szabad túlértékelni és amely 16 ország szövetségi viszonyában hosszú távon éppen olyan elkerülhetetlen, mint amennyire múlandó. Párizs Megölték a PFSZ egyik vezetőjét Dél-Afrika bombázta Angolát ■Tizenegy Mirage bombázóból álló dél-afrikai kötelék szerdán bombázta az angolai Kunene tartománybeli Ghama városát — jelentette csütörtökön az Angop angolai hírügynökség. A bombázás sújtotta körzet a nainrví- biali határtól 200 kilométernyire fekszik. A dél-afrikai csapatok tavaly augusztus óta megszállva tartják Kunene tartomány egy részét. Jósé Eduardo dos Santos angolai elnök a hét végén elítélte Dél-lAfrikát, mert jelentős csapatösszevonásokat hajt végre az angolai határ közelében és újabb agresszióra készül Angola ellen. Meggyilkolták Fadl Danit, a Palesztinái Felszabadító si Szervezet párizsi irodájának vezető- helyettesét. Szénné égett holttestét pénteken reggel találták meg a francia fővárosban -, jelentette be Ibrahim Szusz, a PFSZ-’iroda vezetőije. iFadl Dani pokolgépes merénylet áldozata lett. A diplomata kocsijába egy mellette elhaladó gépkocsiból, amelyben hárman ültek, robbanószer, kezetet dobtak. A kocsi kigyulladt. A merénylőknek sikerült elmenekülniük. Ez volt a "hetedik gyilkos merénylet, amelyet Párizsban az elmúlt tíz éviben palesztin diplomaták ellen elkövettek. Ibrahim Szusz a merénylet elkövetésével Izraelt vádolta. A palesztin politikus követelte, hogy a francia kormány leplezze le Fadl Dani gyilkosait, és nyújtson hatékony védelmet a PFSZ képviselőinek. Szusz hangsúlyozta, hogy a merényletért a francia hatóságok is felelősek. (Megbízható források szerint Fadl Dani nem élvezett állandó rendőri védelmet.) Izrael párizsi nagykövetsége cáfolta, hogy Tel Avivnak bármi köze lenne a merénylethez. Koszovó Albán nacionalisták a bíróság előtt A pristina! körzeti bíróság ■háromnapos tárgyalás után ítéletet hirdetett egy értelmiségiekből álló albán nacionalista, irredenta csoport perében. A bíróság megállapította, hogy a csoport tagijai 1979 óta hirdették a „(Koszovónak köz- társasági státust” jelszót, s államéi le nes, e l le nfo rrad a Imi propagandatevékenységet fejtettek ki. Ugyancsak a pristinai körzeti bíróság előtt szerdán megkezdődött a „Jugoszláviai albánok marxista—leninista pártja" nevű illegális, ellenforradalmi szervezet kilenc tagjának a bűnpere. Portugália H mór mehet Két baloldali volt katonai vezető - a megszüntetett Legfelsőbb Forradalmi Tanács tagjai - az április 25-i antifasiszta katonai felkelés ünneplésén. Balról Rosa Coutinho, a „vörös tengernagy", mellette Carvalho őrnagy. (Népújság archívuma). A klasszikus szállóigéből tudjuk, a mórnak akkor adják ki az útját, amikor már megtette kötelességét. Ez persze nem szép, mondhatni hálátlan dolog, mégis nap-nap után megesik — még a politikáiban is. Legutóbb a lisszaboni parlament „csinált mórt” a Legfelső Forradalmi Tanácsból, a hadsereg fontos ellenőrző szerepet betöltő testületéből. Portugália parlamentje ezzel kiiktatta a politikai életből a katonákat, akiknek tulajdoniképpen saját létét köszönheti. Hogy a döntés súlyát kellőképp értékelhessük, érdemes visszatekinteni az elmúlt nyolc esztendő eseményeire. A majd négy évtizedes diktatúrát 1974. áprilisálban döntötte meg a „vörös szegfűs forradalom”. A katonák nemcsak az úlj rend megteremtésében vettek részt, hanem hosszabb időn át irányították is az országot. S miivel az áprilisi forradalomra a leginkább haladó felfogású tisztek ösztönözték a hadsereget, érthető, hogy a nagy politikai átalakító munkáiban a progresz- szív katonai vezetők álláspontja volt a meghatározó. Egy tőkés államban mindez szokatlanul komoly változást hozott. A nagyarányú államosítást, a széles körű földreformot követte az ország politikai életét és fejlődését hosszú időre meghatározó alkotmány kidolgozása, amely Nyugat-Európaiban páratlan módon a szocializmust jelölte meg elérendő célként. Az alkotmány komoly ellenőrző, sőt vétójogot adott az elnöknek és az őt segítő forradalmi, tanácsnak. Emiatt aztán a jelenlegi jobboldali kormá nykoalíciónak újra és újra meggyűlt a baja e testülettel. A hadsereg belső .politikai harcaiban azonban lassacskán háttérbe szorultak a baloldali érzelmű tisztek. Hasonló folyamat játszódott le az egész portugál belpolitikában. A mérsékelt, majd kifejezetten jobboldali polgári erőik térnyerésével párhuzamosan csökkent a haladó katonák befolyása. Most pe. dig a lisszaboni kabinet fokozatosan próbálja, felszámolni az 1974 után elért társadalmi vívmányokat. Elsősorban az államosított vállalatok körét kívánják szűkíteni. A föld reformban érintett nagy földterületek zömét vissza akarják adni magánkézbe. A parlamenti többség .birtokában már sokat értek el, de nem mindent, mert egy sor kérdésben a katonák tanácsa — az alkotmányra hivatkozva — megakadályozta a jobboldali terveket. A kormánykoalíció ezért indított nyílt hadjáratot a Legfelső Forradalmi Tanács ellen. Az alkotmány értelmében azonban a testületet csak a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával lehetett feloszlatni. 1982 nyarára sikerült a jobboldali pártok szövetségének megnyernie ehhez a leg na gyobb ellenzéki erőt, a Szocialista Pártot. fgy jött létre a szükséges kétharmados többség, amely végül a Legfelső Forradalmi Tanács „halálos ítéletét” jelentette. A katonákat tehát visszakény- szerítették a kaszárnyába, jelezve, hogy a maii politikai kurzusnak már semmik épp nem felelnek meg az áprilisi eszmékhez és az alkotmányihoz hűséges csoportok. S mivel a jobboldal 'legfőbb oéllja éppen az alkotmány megváltoztatása, várható, hogy lassan félreáilítíják az útból mindazokat, akik törekvésüket még akadályozni próbáIjá'k. AVAR KÁROLY Peking és a japánok Péntek esti kommentárunk. Felhőtlennek alig nevezhető a kínai—japán viszony. Lassan tiz éve, hogy Tokió és Peking elásta a harci bárdot, fátylat borított a múltra és — erőteljes washingtoni közbenjárásra — diplomáciai kapcsolatot létesített. Ázsia két jelentős nagyhatalma között több kérdésben is különböznek a nézetek. Az egyik ilyen vissza-visszatérő idegesítő pont: Tajvan. Akárcsak az USA-nak, Japánnak sem nézik el a kínai vezetők, hogy Tokió változatlanul szívélyes kapcsolatokat ápol az egykori Formozával. Most éppen ez háborította löl Kínát: a japán kormányzó Liberális Demokrata Párt küldöttsége Tajvanra látogatott. Tokióban a delegáció tárgyalásairól úgy beszéltek és írtak, mint a „két ország” közötti eszmecserékről. Márpedig Peking álláspontja értelmében Tajvan Kína elidegeníthetetlen része. Ráadásul az is feltűnést keltett a kínai vezetők körében, hogy az említett delegációban helyet kapott az egykori japán hadügyminiszter: Kanemaru Sin. S a tokiói lapok a nemzetvédelmi hivatal volt vezérigazgatójának jelenlétéből arra a következtetésre jutottak, hogy az LDP küldöttsége netán nemzetközi és biztonságpolitikai, valamint katonai kérdésekről is szót ejtett Tajvanon. A tajvani vezetők persze elégedetten és örömmel nyugtázták a japán politikusok látogatását. Hiszen politikai elszigeteltségüket egy-egy ilyen alkalom mindig cáfolni látszik. Egy másik eset is jelzi Peking és Tokió megromlott viszonyát. A japán oktatásügyi minisztérium ugyanis újabban bizonyos módosításokat eszközölt a tankönyvekben. Szemérmesen elhallgatják a történelemoktatásban, milyen brutálisan jártak el a japán militaristák a második világháború idején Kínában. Erről különben a szigetországban is heves vita lolyik, éppen annak kapcsán, hogy nemrég napvilágra kerültek cáfolhatatlan bizonyítékok arról, miként kísérleteztek amerikai és kínai hadifoglyokon, s hányán lelték halálukat ezekben a különleges táborokban. Tulajdonképpen a kezdeti kölcsönös nekirugaszkodás után, a japán üzleti világ fölfokozott érdeklődésének lanyhulása következett be. Peking az ipari korszerűsítéshez szívesen igénybe vette volna a lejlett japán technológiát, de a nagyszabásúnak Ígérkező üzlet végül is kútba esett: a kínai államkincstár és az igények között mély szakadék tátong. Néhány japán beruházás Kinában félbemaradt, más építkezéseket egyszerűen töröltek a listáról. A rövidesen tízesztendős diplomáciai kapcsolatok mérlege sem Tokióban, sem Pekingben nem pozitív. Az utóbbi két ügy kapcsán Kinában nagy a fölzúdulás. Bizonyságául annak, hogy minden fajta amerikai próbálkozás ellenére, Kina és lapán ellentétei sokkal mélyebbek, mint amilyennek a felszínen látszanak. GYAPAY DÉNES Izrael ismét bombázta / Nyugat-Bejrútot (Folytatás az 1. oldalról.) veszteségeket illeti, a WAFA két hardkocsi és egy csapatszállító jármű kilövéséről számol be. Jeruzsálemé adatok szerint csütörtökön az izraeli hadsereg két katonája halt meg, 293-ra növelve ezzel a másfél hónapija tartó libanoni invázió hivatalosan elismert izraeli halottainak a számát. Bejrúti politikai körökben megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy Nyugat- Bejrút ismételt bombázása, a kelet-libanoni sziriai állások ellen végrehajtott légii- és tüzérségi támadás csupán korlátozott, figyelmeztető célzatú akció volt-e Izrael részéről, avagy a „végleges katonai megoldás” előhírnöke. Minthogy Philip Habib amerikai elnöki megbízott „utolsó kísérletnek” minősített sziriai, egyiptomi, szaúd-arábiaii és izraeli körútiját a Washingtonban tolmácsolt „arab aggodalmak megértése" sugalmazta, Begin miniszterelnök kormánya csakugyan érdekelt lelhet abban, hogy egy radikális katonai kezdeményezéssel megadja a kegyelemdöfést a Habib-mi ss Zitának, olyan új helyzetet teremtve egyúttal, amelyben politikai engedmények nélkül érvényesítheti akaratát, a libanoni invázió alapvető céljait. A Begin-kormány idegességét fokozza, hogy másfél hónap múltán sem sikerült megszilárdítani. a megszállt területek ellenőrzését. Egy izraeli katonai vezető elismerte, hogy jelenleg ■is többszáz palesztin gerilla tevékenykedik az izraeli vonalak mögött. Az újjászervezett geril- lacsoportokat a dél-libanoni lakosság látja el fegyverrel, lőszerrel, élelemmel. A megszálló hadsereg egyre súlyosabb veszteségei hovatovább az invázió értelmét is megkérdőjelezik. A bejrúti és a kelet-llilbanonli fronton létrejött tűzszünet kezd hasonlítani az inváziót megelőző tűzszünethez, azzal a különbséggel, hogy most Izrael nem a PFSZ-ire, nem a libanoni kormányra, hanem Szíriára hárítja a felelősséget a katonáit ért támadásokért, követke z ésképpe n a megtorló asaipások kiterjesztésével a háború kiszélesítésének a veszélyét idézi fel. PANORÁMA BUENOS AIRES Argentína elutasít minden kizárási övezetet a területéhez tartozó tengeri térségben, és az ebből a helyzetből adódó minden indidensért a felelősség Nagy-Britann'iát terheli - közöl, ték Buenos Airesben. A Malvin- (Falkland)-szigetek köré vont brit tengeri és légii blokád feloldása nem változtat a Nagy- Britannia és Argentína között fennálló hadiállapoton — jelentette ki az argentin külügyminisztérium csütörtöki közleménye, amely válasz volt a blokáddal kapcsolatos brit bejelentésre. ATHÉN Görögország és Törökország bejelentette, hogy tárgyalások útján kívánja rendezni nézeteltéréseit, és az elkövetkező hónapokban tartózkodni fog mind az egymás elleni ellenséges megnyilvánulásoktól, mind pedig a provokációktól. Az erről szóló megállapodást loannisz Kapszlisz görög külügyi államtitkár és Törökország athéni nagykövete írta alá több mlint egy hónapos tárgyalások után. MOSZKVA Ez év július elsején a Szovjetunió népessége 270 millió fő volt — közölte a Szovjet Központi Statisztikai Hivatal. BÉCS Willibald Bahr osztrák külügyminiszter pénteken hazaérkezett tíznapos délkelet-ázsiai körútjáról. Az osztrák diplomácia vezetője Vietnamban, Tlhali- íöldön és Burmáiban tett látogatást.