Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 162. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. július 13., kedd. MEDDIG TART A GYŐZELMI MÁMOR? (2. old.) KÖRNYEZETVÉDELEM A BŐRGYÁRBAN (3. old.) A SZEMÉLYZETI MUNKA KÉZIKÖNYVE (3. old.) SZEKSZÁRDI ZENÉLŐ NYÁR (4. old.) — ___; p . R. íj . h 1 SS törpevízmű ALSÓHETÉNYBEN (3. old.) Nemzeti érdek Egy hosszan tartó, folyamatos fejlődés új, minőségi jegyeit felfedezni — nem is olyan magától értetődő dolog. Kli- váIt akikor nehéz ez, ha bonyolult folyamatról van szó, mint a szodialista országok gazdasági együttműködése. A KGST 33 évvel ezelőtti megalakulása idején a mainál (lényegesen átláthatóbb, egyszerűbb kapcsolatból szövődött ez az együttműködés. Inkább c segítség volt a fő cél, kevésbé a kereskedelem. A kapcsolatok nagyobb része a segítségnyújtás - például az ingyenes műszaki dokumentációcsere -, kisébb része az egyszerű (a dók-veszek) külkereskedelmi árukapcsolatokban jelentkezett. Ezek már akikor is hallatlan jelentőségű kapcsolatok voltak, különösen a nyersanyagban, gépekben, energiában szűkösen álló, az iparosodás küszöbét éppen hogy átlépő fiatal népi demokratikus országok számára. Az azóta eltelt évtizedek alatt a KGST keretében folyó gazdasági együttműködés és a szervezet tagállamainak gazdasága hatalmasat lépett előre. Az együttműködés ma már a hagyományos árukapcsolataikról, a többoldalú, szakosított, hosszú távú technológiái fejlesztésű programok kidolgozásáig, közös végrehajtásáig terjed. Ma már ennek a kibontakozott együttműködési rendszernek a továbbfejlesztésére hosszú távú stratégiai program összeállítása szükséges. S ez a feladat azt jelzi, hogy a KGST-tagáHámok gazdaságának többsége a széles körű gazdaságpolitikai, tervezési, elszámolási, kutatásfejlesztési és termelési, értékesítési integráció kialakításának időszakába lépett. A továbbiakban az első számú feladat nem a termelő kapacitások gyarapítása - mint 33 éve —, hanem a kiépült, korszerű termelőerők hatékonyságának növelése, gyors és radioná lis tóvá bbfejilesztése. Az egyes területeken mutatkozó importfüggőség felszámolása a fejlett tőkés országoktól nem jelent gazdasági, politikai elzárkózást, hanem olyan nemzetközi gazdasági biztonsági rendszer megalapozását célozza, amely megakadályozhatja a gazdasági kapcsolatok politikai célokra történő felhasználását. E cél elérését - s egyben a szocialista országok gazdasági integrációjának elmélyítését, valamint az egyes tagországok előtt álló gazdasági feladatok megoldását — napjainkban elsősorban a korszerű tedhnológiá'k sokaságának közös kialakításával és alkalmazásával - részletes szakosítási és kooperációs program megvalósításával - lehet szolgálni. Ezért került most a közös érdeklődés homlokterébe az atomerőmű,vi technika, valamint a mikroelektronika szakosított fejlesztési programijának kidolgozása. Ezek megalapozzák a másik (stratégiai) fejlesztési fő irány előrevitelét is: a nyersanyag- és energiatakarékosságot hosszú távon elősegítő műszaki fejlesztést. Mint a budapesti, a 36. ülésszakon megállapították — az 1981-es tanácskozás óta, továbbra is osa,k nagy nehézségek árán sikerült biztosítani a KGST-tógonszágok fűtőanyag- és energiaszükségletét. Egyes tagállamok jelentős tőkés importra kényszerültek. Nem zökkenőmentes az országok közötti gép-, berendezés- és alkatrészigények kielégítése sem a közösségen belüli kölcsönös szállítósók növelése révén. Előfordul a szállítási fegyelem megsértése. Pénzügyi kapcsolatainkban gondot okoz egyes országok elszámolási egyensúlyának megingása. Ezek a gondok, az elért eredmények mellett változatlanul kísérik együttműködésünket. Számottevően, előreléptünk azonban az atomerőművek közös építésében. Az 1981—85-re tervezett kölcsönös berendezésszállítások csaknem, egyharmadát a tagországok teljesítették. Eddig szovjet segítséggel 4500 MW atomerőművi teljesítményt helyeztek üzembe a tag országokban. 13 ezer MW teljesítmény létrehozása már a kivitelezés, vagy a műszaki tervezés szakaszájban van. •Ezen az úton - a korszerű alaptedhnológiák közös fejlesztésének, valamint a nyersanyag- és energiaszükséglet együttes előteremtésének, illetve a nyersanyag és energia- Vagyon jmegkímélésének” programijában — kell most gyorsítani az előrehaladást. A legfontosabb az egységnyi termelésre fordított energia és nyersanyag mennyiségének jelentős csökkentése. A kitermelés költségei ugyanis a KG5T- tagországokban a 70-es évek során átlagosan, a duplájára, a szovjet kőolaj-íki,termelés ráfordításai 15 év alatt több miint a, két és félszeresére emelkedtek. A KGST-országok további fejlődése szempontjából tehát valóiban a legnagyobb jelentőségű feladat az anyag- és energiatakarékosság növelése. Meg kell szervezni például — s ez nem feltétlenül kormányszintű feladat —, hogy a konkrét vállalati gyakorlat jó tapasztalatai az egész KGST-lben Iközklncesé váljanak. A közös, szakosított mikroelektronikai program kidolgozása ebiből a szempontból is fontos. Ez a program azonban a korszerű termékszerkezet kialakítását is megalapozza: a miniatürizálás, a magas és versenyképes műszaki színvonal elérésének feltételeit javítja. Ezek a, közös programok egybeesnek a magyar gazdaság érdekeivel, adottságainknak, szükségleteinknek megfelelnek. A következő évekre szálló nemzeti programjainkban ugyanezek a célok fogalmazódtak meg. A magyar gazdaság exportképességének növelését a KGST-tagországokkal egyeztetett közös programok teljes mértékben segítik, hiszen az exportképesség növeléséhez szükséges a műszaki előrelépés, tehát például az eleiktronizóciá, s a .ráfordítások csökkentéséhez kell a kisebb energia,- és anyagfelhasználás.- Tehát Valamennyi munkahelyen és poszton támogatni kell a KGST közös programjait és mindenben eleget kell tenni a szocialista országokkal közösen vállalt nemzetköz« kötelezettségeknek. GERENCSÉR FERENC Libanoni válság Az eddigi leghevesebb tüzérségi párbaj Izraeli páncélosok a bejrúti kikötő közelében, az egyik tűzszünetben (Telefotó—AP—MTI—KS) Vasárnap az izraeli hadsereg példátlan kegyetlenséggel folytatta a négy hét óta bekerített Nyugat-Bejrút ostromát. Kora reggeltől az éjszakai órákig percenként 30 tüzérségi lövedék zúdult a 700 ezer lakosú városrész belső lakónegyedeire, palesztin menekülttáboraira, a frontvonalhoz közel eső perem- kerületekre. A heves ágyúzásban részt vett a nehéztüzérség, a hadiflotta és a harckocsizó alakulatok. Nem végleges adatok szerint 130 a halottak, több mint 300 a sebesültek száma. Találat ért három kórházat, egy mohamedán árvaházat és több követségi épületet. Az izraeli gyújtóbombák hatalmas tüzeket okoztak, lakóházak százai dőltek romba. A tüzérségi tűz fedezete alatt az izraeli csapatok újabb térnyerő akciót kezdeményeztek a repülőtér közelében. A palesztin ellenállási mozgalom és a vele szövetséges libanoni baloldal ütegei, rakétaegységei erőteljes ellencsapást mértek a támadók állásaira. Tel Aviv-i közlés szerint 28 izraeli katona megsebesült és nyolc páncélos megsemmisült. Minthogy az izraeli löve- gek egy részét a falangista ellenőrzés alatt álló lakóterületeken állították fel, az invázió kezdete óta először Kelet-Bej- rútban is súlyos áldozatokat követelt a tüzérségi összecsapás. Feltehetően ezzel magyarázható, hogy az izraeli hadvezetés — a tűzszünet rendszeres, folytatólagos megsértése után — hétfőre virradóra parancsot adott az ágyúzás beszüntetésére. A Begin-kormány ugyanakkor azzal fenyegetőzik, hogy az elhúzódó tárgyalásokkal párhuzamosan nem bocsátkozik hosz- szadalmas felörlő háborúba, hanem radikális úton számolja fel a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Nyugat-Bejrútban körülzárt katonai erőit, politikai központját. Az An Nahar című bejrúti napilap szerint Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke tizenegy pontos rendezési tervet dolgozott ki. Csak az első pont ismeretes teljes egészében: Arafat nemzetközi haderő felállítását javasolja, amelyben részt vehetnének amerikai, francia és más csapatok is. A haderő megszállná Nyugat-Bejrútot és ellenőrizné a terv többi pontjának végrehajtását. Ezekről csak annyi szivárgott ki, hogy a tűzszünet meghirdetése után a nemzetközi haderő felügyelete alatt egyidejűleg megkezdődne az izraeli csapatok kivonása Bejrútból és környékéről és a palesztin harcosok távozása Nyu- gat-Bejrútból a menekülttáborokba. A terv nemzetközi garanciákat követel arra, hogy a PFSZ harcosai biztonságban lesznek táboraikban. A tervet Jasszer Arafat átadta Safik el-Vazzan libanoni miniszterelnöknek, aki azt Philip Habib amerikai megbízotthoz juttatja el. Arafat közölte, hogy javaslatait a PFSZ ENSZ-megfigyelője útján ismertetni fogják az ENSZ-szel és továbbítják a Szovjetuniónak és Franciaországnak is. Lázár György ma Romániába utazik Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke Constantin Dasca- lescunak, a Román Szocialista Köztársaság kormányelnökének meghívására július 13-án, kedden hivatalos baráti látogatásra Romániába utazik. Elnökválasztás Indiában Az indiai központi parlament 774, valamint a 21 szövetségi állam helyi parlamentjeinek 3821 tagjából álló elektori kollégium hétfőn megválasztotta India új köztársasági elnökét. Az elektori testület tagjai által Új-Delhiben és a szövetségi államok közigazgatási székhelyein leadott szavazatokat tartalmazó urnákat a fővárosba szállítják és a szavazatokat ott számlálják meg. A hivatalos végeredményeket július 18-ig közlik. A választás győztesét július 25-én iktatják be hivatalába. Megbízatása öt évre fog szólni. A hétfői elnökválasztás favo- ritja Zail Szingh eddigi belügyminiszter, Indira Gandhi pártjának, a kormányon lévő Nemzeti Kongresszus Pártnak jelöltje. Az ellenzék jelöltjeként Radzs Khanna, a legfelsőbb bíróság volt elnöke indult a választáson. Gépek a Sió partján A Sió medrének és partjának rendezése során jelenleg Medina és Harc között mintegy hat kilométeren dolgoznak a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakasz- mérnökségének munkásai és gépei. Ezen„ a részen kővel erősítik meg a megrongált mederrézsűket, s bővítik a Sió medrét. Töltésrendezés a bal parton Munkában a vonóvedres kotrógép