Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

U NÉPÚJSÁG 1982. július 11. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért nincs nyitva a gyógyszertár? Pincehelyről ifjú Kapolyi Mi­hály tette fel az alábbi kérdést: „Pincehelyen járási kórház, SZTK-rendelő és gyógyszertár is van. A gyógyszertárban azon­ban nincsen hétvégi ügyelet, így csak Tamásiban tudjuk besze­rezni a gyógyszereket. Mikorra várható, ihogy nálunk is beveze­tik az ügyeleti rendszert?” Olvasónk kérdését a Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központjához továbbítottuk, ahonnan dr. László Viktor igaz­gató és dr. Südy György fő­gyógyszerész válaszolt: „A gyógyszertárak nyitva tar­tását és készenléti-ügyeleti szol­gálatát a Tolna megyei Tanács VB egészségügyi osztálya sza­bályozza. A nyitva tartást álta- lá'ban az orvosi rendelések idő­pontjával összhangban állapít­ják meg, mint ez esetben is. A pincehelyi gyógyszertár jelenleg készenléti szolgálatot tart, a központi orvosi ügyelet megszer­vezése után — előreláthatólag ez év végétől - állandó üavelet lesz a gyógyszertárban.” Több járatot nem indítanak „Ezelőtt tiz-tizenkét éve (le­het, hogy több is), a Volán in­dított Kajdacs—Nagydorog út­vonalon egy 7.10 órakor induló munkás- és diákbuszt. Azóta ennek a járatnak az indulási idejét négy-öt alkalommal is előbbre vitték. Ma már 6.20 órakor indul, nagyon sokunk bosszúságára. Ezen a buszon áfész-irodára, postára, iskolá­ba, dohánybeváltóba járnak az utasok. A munkaidő legkoráb­ban is ezeken a helyeken fél nyolckor kezdődik. Vannak kis­mamák, akik Nagydorogon dol­goznak és gyerekeiket bölcső­débe hordják... Nem tudok a falumban öt olyan embert, aki­nek jó a 6.20-as indulás...” — írta levelében Domonkos Sándorné, Kajdacs, Arany J. u. 146. szám alatti olvasónk. T elefonszámunk : 12-284 Piegl Ferenc, a 11. számú Volán Vállalat igazgatója ké­résünkre a levélben foglaltakat megvizsgáltatta, majd ezt kö­vetően tájékoztatta szerkesztő­ségünket: — Kajdacs község lakóitól évente több menetrendmódosí- tásra érkezik hozzánk bejelen­tés. Az elmúlt évben érkezett bejelentések alapján tételes vizsgálatot, utasszámlálást vé­geztünk. Megállapítottuk: a községből naponta rendszere­sen utazók a község és Kaj­dacs vasútállomás közti jára­tot veszik igénybe. Utaznak to­vábbá Kajdacsról Nagydorog- ra, illetve Paks irányába. Az utasok nagyrészt munkába mennek. Az utazási igény a reg­gel 6.25-kor induló járaton nem éri el az ötven utast. Ez pedig az autóbusz hatvanszázalékos kihasználtságát jelenti. A kis­számú utaslétszám miatt több járat nem indítható. Akinek te­hát a reggeli órákban van dol­ga az említett községekben, ez­zel a járattal érhet célba. A járat utasai közül sokan Szek- szárdra járnak. A járatnak Kaj­dacs vasútállomáson 6.40 óra­kor van csatlakozása. Az uta­sok másik része Paksra utazik. Ezeknek az utasoknak Nagydo­rog vasútállomáson 7 órakor van csatlakozásuk. Ugyancsak ezen a járaton utaznak azok is, akik Nagydorogon dolgoznak és munkaidejük 7—7.30, illetve 8 órakor kezdődik. A jelenlegi utazási igény mellett változtatni a járat in­dulásán csak a nagyobb uta­zási csoport sérelmére lehetne. A járat későbbi indítása esetén a továbbutazók csatlakozása nem biztosított, ezért a járat közlekedési időpontján nem változtathatunk. Kutyaügyek Amikor levelet kaptunk Ka­rika Géza Hőgyész, Rákóczi út 11. szám alatti és Szentes Ist­ván Bonyhád-Majos, V. u. 149. szám alatti olvasónktól kutya­ügyben, nem gondoltuk, hogy ilyen nehéz lesz választ adni arra a kérdésre, hogy ki térit! meg a kóbor kutyák által oko- zot kárukat. A különböző he­lyekről beszerzet válaszokat most igyekszünk összefoglalni azzal a céllal: ha olvasóink közül bárki hasonló helyzetbe kerül, tudja, mi a teendő. Karika Géza olvasónk esete a következő volt: Szerződéses nyúlállományában 5500 forint kárt okoztak' a kóbor kutyák. A nagy mészárlás közben valami módon kiszabadult egy süldő is. Az ól alá menekült. A ku­tya utána akart menni. Karika Gézáné hívta a kutya gazdá­ját: nézze, milyen kárt tett a kutyájuk. A gazda, látva a nagy kárt, nem ismerte el, hogy az ő kutyája volt a tettes. Egy hét múlva Karika Géza az ólak körül hurokkal fogott két kutyát. A helyi vadásztársa­ság vadőre mindkét ebet agyonlőtte. A kutya- és nyúl- tetemeket megmutatta a kár­szakértőnek. Most sem járt na­gyobb sikerrel, mint az első esetben: akkor a kutya gazdá­ja nem ismerte el, hogy az ő kutyája okozta a kárt, o hurok­kal fogott kutyák esetében pe­dig ő nem tudta bizonyítani: kik voltak a kutyák tulajdono­sai. Utólag még olyan tanácsot is kapott: kár volt a kutyákat agyonlövetni, meg kellet volna őket festékkel jelölni, majd szabadon engedni, utána vé­gigjárni a falut, minden kaput megveregetni, és akkor rálelt volna a kutyák gazdáira. Szentes István is hiába ke­reste a kárt okozó kutyák gaz­dáit. Nincs gazda, nincs, aki a felelősséget vállalja, a biztosí­tó nem fizet. De hát akkor ki □ felelős a kárért, ki fizeti ki a megfojtott baromfik árát. „Mivel a bonyhádi Városi Ta­nácsnak főállatorvosa és sinte­re van, kötelességük lett volna a kóbor kutyák kiirtása. A ba­romfiállomány kipusztulása után állatorvost hívtam, hogy bizo­nyítani tudjam a pusztulás okát. Ez nem elég. A biztosító nem fizet. A kérdésem: a tanács felelősségre vonható-e azért, hogy nem akadályozta meg a W kóbor kutyák garázdálkodását? Választ szeretnék kapni arra, hogy a baromfiállomány ki­pusztulásából eredő káromat ki fogja megtéríteni?" — írja levelében Amilyen bonyolult kideríteni a kóbor kutyák gazdáinak ki­létét, olyan bonyolult ezekre az ügyekre válaszolni. A biztosító nem fizet. Miért? Azért nem fizethet, mert a biz­tosító nem is köt olyanértelmű szerződést, amely szerint a ba­romfiállományban kóbor kutyák által okozott kárt megtérítené. A kutyatulajdonos viszont köt­hetne a biztosítóval úgyneve­zett felelősségbiztosítást, amely­nek alapján a biztosított (te­hát a kutyatulajdonos) követel­heti, hogy a biztosító a szer­ződésben megállapított mér­tékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért a jogszabály szerint felelős. Ezért van szükség arra, hogy a kárt szenvedett a kutyatulajdonost megnevezze és a tulajdonos a károkozást el is ismerje. Ter­mészetesen még ez sem elég ahhoz, hogy a kár megtérüljön. A biztositó csak akkor fizet a kutyatulajdonos helyett, ha an­nak van a már említett felelős­ségbiztosítása. Ha viszont a kutyatulajdonos a kárt elismer­te, de sem a biztosító útján, sem más módon a kárt nem téríti meg, a kárt szenvedett pert indíthat a kutyatulajdonos ellen. Felelősségre vonható-e a tanács a kóbor kutyák kárté­tele miatt? A tanácson az a dolgozó, aki mulasztást köve­tett el, felelősségre vonható. De a leírt esetért nincs kit fe­lelősségre vonni. Felelőssé ak­kor lehetne tenni a tanács il­letékes dolgozóját, ha Szentes István, vagy bárki más a kár­esetét megelőzően közölte, be­jelentette volna a tanácsnak, hogy háza, lakása, gazdasági udvara környékén kóbor, eset­leg veszett kutyák veszélyeztetik ember, állat életét, egészségét. Ml VÁLASZOLUNK Az egyes ipari szak­munkákra képesítő vállalati (ágazati) szakmunkásképzésről szól az ipari minisz­ter 9/1982. (VI. 23.) IpM. számú rendelete, amely szerint az ipari munkás szakmákra képesítő tanfolya­mat az ágazathoz tartozó tevé­kenységet folytató munkálta­tók, továbbá a kisiparosok, va­lamint az ipari szövetkezetek megyei és országos érdekkép­viseleti szervei szervezhetnek az ipari miniszter engedélyével. A jogszabály meghatározza, hogy a tanfolyam szervezésére irá­nyuló kérelmet milyen időpont­ra és hová kell benyújtani, hogy az elméleti oktatást mun­kaidőn kívül kell megszervezni, a tanfolyamot legalább 240 tanórára kell tervezni, megjelö­li azt is, hogy a dolgozót a tanfolyami részvétellel kapcso­latban milyen kedvezmények il­letik meg. A rendelet c Magyar Köz­löny 1982. évi 36. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg a Ma­gyar Nemzeti Bank 409/1982. MNB számú közleménye az utasforgalomban deviza- hatósági engedély nélkül kül­földre kivihető élelmiszer, do­hány és szeszes ital mennyisé­gének és összetételének meg­határozásáról. Különböző kel­lemetlenségek elkerülése érde­kében is tudni kell, hogy Ma­gyarországról kiutazó 16 éven felülj személyek cigarettából 200 db-ot, vagy szivarból 50 db-ot, vagy dőhányból 200 g-ot, továbbá 2 liter bort s 1 liter egyéb szeszes italt vihetnek magukkal. A magánútlevéllel kiutazó belföldiek — a dohányárun és szeszes italon kívül — 5 kg élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut vihetnek magukkal. Külföldiek — a dohányárun és szeszes italon kívül — csak fogyasztásra közvetlenül alkal­mas élelmiszer kivitelére jogo­sultak, összesen 100 forint ér­tékben.-Kihangsúlyozandó, hogy ká­vé és kakaó nem vihető ki az országból. A törzsgárdajutalom kifizeté­sével kapcsolatos 'közle­mény jelent meg a SZÖVOSZ Tájékoztató idei 25. számában. A közlemény utal a törzsgárdá­ról szóló határozatnak arra a rendelkezésére, amely szerint nem részesíthetők törzsgárda- jutalomban — többek között — az országos hatáskörű szervek főosztályvezetői, valamint más szervezetek ezeknek megfelelő magasabb beosztású vezetői, majd rögzíti, hogy a vállalatok és szövetkezetek magasabb ve­zető állású dolgozói a fentiek­nek megfelelő szintű beosztás­ban tevékenykednek, részükre tehát törzsgárdajutalom nem fizethető. Ez a rendelkezés ér­telemszerűen vonatkozik a ta­karékszövetkezeti magasabb ve­zető állású dolgozókra is. Indokoltnak tartjuk ismertet­ni a Legfelsőbb Bíróság Mun­kaügyi Kollégiumának az QKISZ Értesítő idei 10. számá­ban is olvasható alábbi két határozatát: „A munkaviszonynak a tanul­mányi szerződésben kikötött idő eltelte előtti megszünteté­se esetén a dolgozó az addig nyújtott támogatásnak megfele­lő összeget abban az esetben is köteles megtéríteni, ha a munkáltató hozzájárult a dol­gozó más munkáltatóhoz való áthelyezéséhez." A másik határozat: „A társadalmi tulajdon ter­hére elkövetett fegyelmi vétség miatt alkalmazott súlyos fegyel­mi büntetés mérséklése általá­ban még nyomatékos enyhítő körümények fennállása esetén sem indokolt." A Tanácsok Közlönye f. évi 16. számában jelent meg az intézkedési terv az ifjúsági tör­vény végrehajtására a tanácsi szervezetben dolgozó fiatalok körében. Az itt megjelölt szá­mos feladat közül egyet eme­lünk ki: „A fiatalok munkabé­rének megállapításánál, soron kívüli előléptetésénél és az anyagi elismerés más formáinál a munkában eltöltött idő és is­kolai végzettség mellett jobban figyelembe kell venni a végzett munka színvonalát, a tényleges teljesítményt, a munkához való viszonyt." DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Alkotásait ismeri a világ Idős kora ellenére is aktí­van do-lgozlik bencurfa'lvi mű­termében id. Szabó István Kos- sufh-díjas fafaragó szobrász- művész. A hetvenkilenc éves mester alkotásai bejárták a vi­lágot és a hazai kiállítótermek­ben, is rendszeresen meg talál­hatók. Külföldi lapokban, tanul­mányokban, könyvekben tal­lózgatunk. Téma: iszik a vi­lág! És egyre többet iszik! És hogy mi a kihatása a túlzott alkoholfogyasztásnak? íme néhány kiragadott példa: Az Arbeiter Zeitung című osztrák lap Most már a hat­évesek is isznak címmel, az egészségügyi miniszter intézke­déséről számol be, mçly szerint az autóvezetőknél a megenge­dett véralkoholszintet 0,5 ezre­lék alatt állapítja meg. Erre azért van szükség, mert éven­ként az osztrák utakon 2000- ren halnak meg és ebből min­den hetedik alkoholos állapot­ban. Ausztriában az alkoholizmus népszenvedéllyé vált, amely egyre komolyabb méreteket ölt. Az osztrákok például 1950-ben fejenként 5,4 liter tiszta alko­holt fogyasztottak éves szinten, időközben ez 10,8 liter lett. Karácsony és újév között kb. 25 millió liter bor talált gaz­dára. Különös veszélynek vannak kitéve bizonyos népességi cso­portok : — a nők, akik partnerük ha­lála vagy más okok miatt ma­gukra maradtak:- az egyedülálló férfiak, te­kintet nélkül arra, hogy aggle­gények, özvegyek vagy elváltak. Hogy mennyire egyedülálló az osztrákok hozzááállása az alkoholhoz, azt a statisztikailag alátámasztott tény is igazolja, hogy a hat éven aluli gyerekek kb. 7 százalékának különleges alkalmakkor, otthon megenge­dett az ivás. Az osztrákok évente 36 mil­liárd schillinget költenek alko­holra. «■■■ A svájci Neue Zürcher Zei­tungban az alkoholizmus elleni küzdelemre fordított milliókról írják, hogy az alkoholizmus le­küzdésére a tartományok a szö­vetségi alkoholigazgatóság tiszta jövedelméből 14,7 millió frankot használtak fel. A szö­vetségi tanács nyilatkozata sze­rint az alkoholizmus, mint min­dig, Svájc legnagyobb szociális problémáját jelenti. A leküzdé­séhez szükséges eszközök meg­lehetősen kimerültek. A tarto­mányok 6,2 millió frankot for­dítottak az okok megelőzésé­re, a hatások leküzdésére 7,8 milliót. Mivel az okok leküzdé­se csökkenti a hatások leküz­désének szükségességét, a szö­vetségi tanács szerint ésszerű az eszközök felhasználásánál a megelőzés lehetőségét elő­térbe helyezni. iSii mi w A Die Presse a gyermek tv- nézés alatti és az iskolai fog­lalkozások utáni alkoholfo­gyasztásáról ír. Idéz egy tanuló Legszebb születésnapom c. írásából: „Születésnapomon azt mondta a papa, hogy egyszer én is ihatok bort, mivel már nagy vagyok. Mire a mama nevetett és azt mondta, hogy én mártv- nézés kőzben i'S szoktam vele üninii”. A szerkesztő a cikk további részében arról tájékoztat, hogy a 15—17 évesek 89 százaléka már rendszeresen iszik. A fel­nőttek 13 százaléka napról napra 60 g tiszta szeszt és ez­zel a biztos hanyatlást csurgat­ja magába: közel 3000 férfi, nő, gyerek válik minden évben az alkohol áldozqtává. Nem ritkán a hatéves gyere­kek 8 százaléka már túl van az első tapasztalatokon az al­kohollal kapcsolatban. Dr. Christoph Jenner nemré­gen megjelent Kivezető út a szenvedélyből c. könyvében megállapítja: a családokban, ahol ha csak az egyik szülő iszik, minden utód akut veszély­ben forog, hogy ugyanolyan családot alapít, amely a gye­rekek előtt ismét rossz példát mutat az alkohol fogyasztásá­ban. Tulajdonképpen az ilyen családok vezetik pl. Ausztriát az alkoholkatasztrófához, ahol az évenkéti alkoholfogyasztás az NSZK után a legnagyobb növekedést mutatja. A rendszeresen ivóik közül csa'k minden 14-i.knek Vanabsz- tinens partnere. Habár a meg­kérdezettek 80%-a a családon belüli alkoholfogyasztás korlá­tozását üdvözlésre méltónak tartja,, minden ekelőtt a nők hangoztatták, hogy a gyerme­kek fejlődését az alkohol nem befő I y á so I jo kedve zőf leniül. Hogy ártania a gyermeknek, Pmi .magának sem árt... És így ne­velnek italozó apák és anyák rendszeresen együtt ivó utódo­kat. A következmény nem marad el. A 15—17 évesek között már kevesebb az aibsztinens (11%), mint a felnőtteknél (17%). Még drasztikusabb, ha megfordítjuk: míg a 83% italozó felnőtt közül „csak" 13% akii'k napról napra túl sokat öntenek le a torku­kon,, a fiatal óiknál 25% a „rendszeresen ivó”. Tehát a duplája. A Ludové Novihy című szlo­vák lap A részegségért járó büntetések Címmel, történelmi visszatekintést nyújt az ókori időkbe. A részegséget büntető törvé­nyek a legismertebb babilóniai dinasztia, a Haimmurcrbi-dinasz- tia idején kerültek kiadásra (i. e. k!b. 1728-1686). Ezek egyi­ke kimondja, hogy amennyiben a borárusító a saját vendéghá­zában nem tart rendet a része­gek között, halállal is büntethe­tő. A nemesek nem léphettek ilyen helyiségbe: ha megtették, akkor megégették őket. Az athéniak is súlyos bűn- cselekménynek minősítették az italozást. Az antik Rómában is helytelen cselekedetnek tartot­ták az alkohol felszolgálását. A bűncselekményt elkövető része­geket különösen szigorúan bün­tették. Kivételesen drasztikus törvény volt érvényben a XVI. századi! Franciaországban. Akit először, majd másodszor is ré­szegen találtak, börtönnel súj­tották. A harmadik eset után levágták a lába ujjait, tüzes vas­sal kínozták és végül száműz­ték. Kanadában végzett vizsgála­tokból kitűnt, hogy az emberek többsége hetente több mint há­rom alkalommal iszik, a 43%-uk hetente kétszer, a 16%-uk ha­vonta egyszer, a 8%-uk pedig egyáltalán nem. Az átlagos al­koholfogyasztás a férfiak között 85,1 köbcentiméter, a nők köré­ben 49,6 köbcentiméter tiszta alkohol (egy-egy ivás alkalmá­val). Alkoholt többnyire vacso­rához fogyasztanak reggelihez majdnem soha. A férfiak gyak­rabban iszntak az étkezésekhez, mint a nőik; többnyire sört, míg a nők inkább a bort és a, tö­mény italokat kedvelik. A leg­többen tartanak italokat oda­haza és a férfiak többsége a társas összejöveteleket alkohol nélkül1 nem is tudja: elképzelni (a nők nem így Vélekednek). A kanadaiak szívesebben isznak otthon, rrvint nyilvános helyeiken. Nem' jellemző o jmások egész­ségére" való ivás, a baráti kör itatása sem. Jellemző viszont a sportesemények alatti ivás (vö. a mi1 futball szu rkol ói n kka l I) 'Hollandiában megállapí­tották, hogy az egy főre eső borfogyasztás 1950 óta 12-szeresére, a sörfogyasztás 7- szeresére, a tömény italoké pe- dlig több mint 2-Szeresére nőtt. Az ilyen, nagyságrendű változás nyilvánvalóan nem vezethető vissza csupán az iszákosok szá­mának növekedéséhez, inkább a holland ivási szokásokban be­következett jelentős változások­ra utal. Ma. már a hollandok is sokféle alkalomlmal fogyaszta­nak szeszes italokat és a rend­szeresen, azaz naponta ivók aránya az 1958-as 9%-tól 1976- ra 23% - ra nőtt. Jelentős eltérés van a fér­fiak és o nők halálozási aránya között (a vizsgált időszakban). Míg a 35—74 év közötti férfiak­nak a fent említett betegségek­ből bekövetkező halálozása me­redeken emelkedik, a nőké csökken. Ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a halálozás kockázató e betegségek köré­ben az alkoholfogyasztással együtt növekszik. Az alkoholis­ták magasabb halálozásához az is hozzájárul1, hogy gyakran depressziósok, túl sokat dohá­nyoznak, elhanyagolják oz egészségüket, jobban kiteszik magúkat a környezet (pl. a köz­lekedés) veszélyeinek.- r-ó ­Munkában a mester I A „Négyökrös szántás" c. művével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom