Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
8 rïÊPÜJSÀG 1982. július 10. Fiatal tudósok tanácsa VIETNAM Pedagógiai központok A Vietnami Szocialista Köztársaságban bárom évvel ezelőtt nyíltak meg az első pedagógiai gyakorlóközpontok, amelyekben jövendő hivatásukra készülhetnek fel a tanárképző főiskolák hallgatói. iEgy-egy gyakorlóközpont körzetébe általában két-tiz iskola tartozik. Így az iskolák tanárainak továbbképzésére is hasznosíthatók a jól felszerelt, szertárakkal, audiovizuális oktatótermekkel ellátott intézmények. Jelenleg 91 oktatóközpont működik az országban, s ezekben 161 laboratórium áll a diákok és a tanárok rendelkezésére. A képzési és továbbképzési tapasztalatok igen kedvezőek. Erről számoltak be Ho Si Minh városban egy nemrégiben megrendezett pedagógiai tanácskozáson. ahol azt is bejelentették, hogy tovább bővítik az oktató- központok hálózatát. 1985-ig a jelenlegi 9 mellé még 8 oktató- központot létesítenék a városban. Új technológia a hidrogén előállítására Belorusz tudósok a hidrogén előállításának új, az eddigieknél gazdaságosabb módszerét dolgozták ki. A hidrogént hevítéssel és ciklikusan ismétlődő kémiai reakciókkal vonják ki a vízből. Ez a tedhnológia kevesebb hőt igényel, mint a hagyományos módszerek. Az új módszer kidolgozói szerint e célra az atomerőművek hőenergiáját érdemes felhasználni. A világ tudósai közül minden negyedik a Szovjetunióban él, számuk több mint félmillió. Ennek a számnak kb. fele az ifjabb nemzedékhez tartozik, átlagos életkoruk 33 év. A pálya kezdeti szakaszán az egyetemek segítik a fiatal tudósokat. Ezt a célt szolgálja a Fiatal Tudósok Tanácsa is. A Moszkvai Állami Egyetemen tizennégy éve van ilyen tanács. Jelenleg az egyetem 16 fakultásának tudományos munkatársait, oktatóit, aspiránsait, szám szerint mintegy hatezer fiatalt fog össze 33 éves korig bezárólag. Tagjai között vannak például olyanok, akik rangos díjat nyertek az Alkotó ifjúság pályázatokon, mint Rem Hohlov, a neves szovjet fizikus (az egyetem volt rektora), aki egy pályázaton elnyerte a Komszomol díját. Ezt egy évben egyszer ítélik oda a legjobb oályamű alkotójának. A Fiatal Tudósok Tanácsának jelenlegi vezetője Oleg Tyihomirov, a fizikai-matematikai tudományok kandidátusa. Immár hagyomány, hogy a tanács minden évben konferenciát rendez. Az idei konferencia témája „A Moszkvai Állami Egyetem fiatal tudósai és az alapkutatások új irányzatai" volt. Mint Oleg Tyihomirov elmondotta a konferencián, munkájukkal szemben a legfontosabb követelmény, hogy gyakorlatilag hasznos legyen. A tanács tagjai a többi között részt vesznek a moszkvai Liha- csov Autógyárral kötött tudományos együttműködési szerződés teljesítésében. Oleg Tyihomirov, a fizikai- matematikai tudományok kandidátusa, a tanács vezetője. A Moszkvai Állami Egyetem segítségével kutatásokat végeznek a lézerek technológiai felhasználósáról. Nagy teljesítményű lézert készítettek az alkatrészek hőkezeléséhez, valamint a fémek hegesztéséhez és forgácsolásához. A lézer gyakorlati alkalmazására került sor a Lihacsov (ZIL) Autógyárban. A fiatal tudósok több irányban végeznek kutatásokat, különböző anyagok — műszaki gumi, keményfémek, öntödei formázóanyagok — és a belőlük készülő termékek gyártási technológiájának tökéletesítésére. Megállapították, hogy az anyagok kopásállósága és tartóssága jelentősen növelhető. Az egyetem és a ZIL közös munkájának bevált eredményeit később a gépgyártás egyéb területein is alkalmazzák. A tanács komplex programot dolgozott ki. A programban szerepelnek kutatási feladatok, konferenciák, iskolai előadások, információ és tapasztalatcsere a Szovjetunió és a KGST-orszá- gok tudományos központjaival. Egy sor meghatározott célú tudományos és gyakorlati programot dolgoztak ki aktuális természettudományi és humánus problémák megoldására. Ez teljesen új terület a tanács tudományos kutató munkájában. A programok közül három már a megvalósulás stádiumában van: a tudományos kutatások automatizálása, az orvostudomány alapvető problémái, a környezetvédelem és a természeti kincsek ésszerű kihasználása. További tíz program a kidolgozás stádiumában van. A tanács megtalálta a módját annak, hogy foglalkozzon az egyetemista és a középiskolás fiatalokkal is: a hallgatókat bevonja az egyetemi tudományos társaságok munkájába, az iskolásoknak pedig matematikai, fizikai, kémiai és egyéb vetélkedőket rendez tanév közben, és a nyári táborokban. Az egyetem gazdasági vezetése évenként 65 ezer rubelt biztosít a tanács rendezvényeinek finonszírozására. NATALIA DUBAKINA Lengyelország A korszerű „Dromader )) A „Dromader” típusú lengyel mezőgazdasági repülőgép külföldi megrendelőinek a sora legutóbb újabb két országgal, Bulgáriával és Kubával bővült. Érdeklődnek iránta más országok is, köztük az USA és Brazília. Mivel magyarázható ennek az új lengyel repülőgépnek a nagy sikere? A KGST keretében Lengyel- ország szakosodott a mező- gazdasági repülőgépek tervezésére és gyártására. Emellett szóltak a meglévő komoly gyártási hagyományok és a mezőgazdasági repülőgépes szolgáltatás terén elért eddigi eredmények. A háború utáni első években még csak átalakított utasszállító repülőgépeket alkalmaztak áz erdők és termőföldek mentésére és a különféle agrotechnikai műveletek elvégzésére, de már az ötvenes évek végén megszülettek az első lengyel gyártmányú mezőgazdasági repülőgépek: a „Gawron”, majd később a „Wilga”. Szovjet licenc alapján a hatvanas évek elején megkezdődött a népszerű An- tonovok, az ,,AN—2” típusú mezőgazdasági repülőgépek gyártása, majd a hetvenes években újabb két repülőgépkonstrukció született: a 106A „Kruk", valamint a világon elsőként egy sugárhajtású mezőgazdasági repülőgép, az ,,M—15”; s végül 1976-ban készült el az első M—18-as „Dromader". A „Dromader" mezőgazda- sági repülőgép műszaki terveinek kidolgozása mindössze néhány hónapig tartott. Tervezői ugyanis elhatározták, hogy átveszik az amerikai Trusch Commander repülőgép egyes alkatrészeit és konstrukciós elemeit, aminek köszönhetően jelentősen sikerült csökkenteni a gyártás megkezdésének határidejét. A sorozatgyártás 1979- ben kezdődött. A „Dromader” első külföldi vásárlói Jugoszlávia és a kanadai norfolki Aerial Spraying Ltd. cég volt, amely már jelentős lengyel gyártmányú repülőgépparkkal rendelkezik. A szóban forgó kanadai cég számára szállított repülőgépek legutóbbi csoportját növényvédő szerek kiszórására szolgáló berendezéssel is felszerelték. Később a külföldi vásárlók újabb országokkal — Francia- országgal és Magyarországgal gyarapodott. A „Dromader" mezőgazda- sági repülőgép valóban jól sikerült konstrukció. Aránylag kis méretű, a hosszúsága mindössze 9,7 méter, a szárnyak fesztávolsága 17,7 méter. Fel van szerelve egy 2,5 ezer literes vegyszertartállyal is, aminek az ürítése a szükségletnek megfelelő ütemben végezhető el, így szükség esetén néhány másodperc alatt is, aminek a tűzoltásnál van óriási jelentősége. A repülőgéppel óránként 80 hektár termőföldön végezhetők el a szükséges agrotechnikai műveletek. A repülőgép hajtóművének a teljesítménye 1000 LE, a súlya az agrotechnikai felszereléssel együtt 2550 kg. Napenergiával lütött inkubátor A Karsinszki Tanárképző Főiskola tanárainak és az üzbég SZSZK Tudományos Akadémiája Műszaki-fizikai Intézetének együttműködése nyomán napenergia segítségével tenyészthetők a selyemhernyók. A szakemberek által elkészített különleges inkubátort naphő-táro'ló berendezéssel építették egybe. A napsugarak által felmelegített gázkeveréket ventillátor fújja a kavicsokkal töltött kerámia csövekbe. Egy napsütéses nap melege kétszer huszonnégy órára elegendő. Ha hosszabb ideig eltart a felhős idő, elektroímos árammal pótolják a hiányzó Ihőt. A napenergiával fűtött inkubátorban a selyemhernyó első osztályú gubát nevel, vékony és egyenletes vastagságú szállal. Minden petekeltető ládánál közel féltonna szénnel egyenértékű fűtőanyagot lehet megtakarítani. De más előnye is van: a napenergia-rendszer egész évben működik. A selyem gubák értékesítése után a „napház" átváltozik zöldséges kertté. Az őszi és téli szezonban paradicsomot és Uborkát, illetve zöldségpalántákat termelnek benne. Az algák legtöbbje vízben élő alacsonyrendű növény. Számos fajuk mindössze egyetlen sejtből áll, és óriási tömegben elszaporodnak. Ök idézik elő a víz zöldes színét. Az utóbbi évtizedekben az egész világon intenzív kísértetek folytak annak érdekében, hogy a gyorsan szaporodó élőlényeket az ember közvetve vagy közvetlenül hasznosítsa — takarmánynak vagy tápláléknak. Valóban reménnyel kecsegtet egyes édesvízi algák tömegtermesztése, mert tápértékük nagy, és testük jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaz. Egysejtű algákból készült lisztnek a fele fehérje, ami azért nagy szó, mert például a lucerna fehérjetartalma csak 20 százalék (pedig a takarmány- növények közül ez tartalmazza a legtöbb fehérjét). E nagy különbségnek az az oka, hogy a fehérjék elsősorban az élő sejtek protoplazmájában találhatók, a soksejtű szárazföldi növények testének azonban jelentős része elhalt sejtekből áll. Az egysejtű algák eredményes termesztéséhez tulajdonképpen ugyanazok a feltételek szükségesek, mint a szárazföldi növénytermesztéshez: fény, víz, tápanyag és megfelelő tenyészA Türkmén Tudományos Akadémia Napenergia Intézetén! kísérleti berendezése algatermesztésre 3 anyag. A legolcsóbb termesztési tényező a napenergia. A fényt természetesen csak a víz felsőbb rétegében lebegő algák tudják hasznosítani, mivel az alsóbb rétegekben lévőket beárnyékolják a fölöttük lebegők. Ahhoz, hogy minden algasejt tartózkodhasson valameddig a felsőbb rétegekben is, a tenyészetet állandóan keverni kell. Ezt vagy valamilyen egyszerű keverőszerkezettel vagy buboré- koltatással hajtják végre, vagy lejtős terepen helyezik el a tenyészetet, és így a víz az algákkal együtt tartályról tartályra csorog és Így keveredik. A másik fontos kellék a víz. Minden tiszta, emberi használatra alkalmas víz megfelel, sőt szennyvizek és sóban gazdag hőforrások vizei is felhasználhatók algatermesztésre. A táplálékanyagok közül legfontosabb a széndioxid. A szántóföldi növényeknek meg kell elégedniük a levegő 0,03 százalékos széndioxid-tartalmával, az algatenyészet vizében azonban a széndioxid mennyisége ennél jóval nagyobbra szabályozható. Gondoskodni kell a nitrogénről is: kevés nitrogén esetén az algák kevés fehérjét és sok zsírt termelnek. A nitrogén különféle vegyszer (karbamid, ammónium- nitrát stb.) formájában adagolható. Az eddigi tapasztalatok szerint tömegtenyésztésre a kb. 14 000 algafaj közül csupán az egysejtű Chlorella és Scenedes- mus nemzetség egyes fajai alkalmasak. Zöldséges kertek a BAM mentén A szovjet szakemberek megállapították, hogy a 3200 km- es vasútvonal mentén a közeljövőben mintegy másféi millió ember fog élni. Az élelmiszer- ellátás biztosítására évente — többek között — több mint 300 ezer tonna burgonya és zöldség szükséges. Honnan vegyenek ilyen nagy mennyiséget? Ha az ország más részéből szállítják ide, az túl költséges, ezért más megoldást kell találni. AHOL SOHASEM TERMETT ZÖLDSÉG A szibériai Mezőgazdasági Akadémia munkatársai megvizsgálták a BAM melletti övezetet, és arra a következtetésre jutottak, hogy iparszerű mezőgazdaságot lehet megteremteni ebben az országrészben. A talaj nem annyira alkalmatlan a mezőgazdasági termelés számára, mint korábban hitték. Az örök fagy birodalmában vannak termékeny folyóvölgyek, hegyek közötti „oázisok", ahol viszonylag enyhe az éghajlat. A tudósok ezeken a helyeken kísérleti telepeket hoztak létre, ahol kipróbálják a BAM számára kidolgozott növénytermesztési módszereket. Olykor meglepő eredményeket érnek el. Az irkutszki területen is létrehoztak egy ilyen kísérleti telepet. Itt korábban sohasem termesztettek zöldséget, mert talajmenti fagyok még nyáron is előfordulnak. Mégis sikerült minden kísérleti hektárról mintegy száz tonna káposztát és több mint negyven tonna répát betakarítani. Közel másfélszáz fajta zöldség termesztésével próbálkoztak, amíg sikerült kiválasztani az éghajlatnak leginkább megfelelőket. A helyi szovhozok áttérnek ezek tömeges termesztésére. SZOCIÁLIS JELENTŐSÉGŰ VÁLLALKOZÁS Alkalmazzák a többi sarkvidéki szovhoz tapasztalatait. A „Norilszki” szovhozban például 25 ezer hektáron elterülő melegházban évente ezer tonna zöldséget termesztenek. 6,5 ezres sertéshizlaldájuk, ezer darabos szarvasmarha-állományuk van, baromfitelepük évi 20 millió tojást ad. A melegházak fűtését a vasmű biztosítja. A szovhoz nemcsak anyagilag kifizetődő vállalkozás, szociális jelentősége, hogy azok a családtagok is munkalehetőséghez jutnak, akik a nehéziparban nem tudnak dolgozni. Ezeket a tapasztalatokat is hasznosítani fogják a BAM melletti szovhozok létrehozásakor. A biztató perspektívák ellenére sem lehet csak a helyi tartalékokra alapozni a terület élelmiszerellátását. A hiányzó mennyiséget a déli területekről kell pótolni. Az itt működő szovhozokban az önköltséget annyira kell csökkenteni, hogy a szállítási költségeket is figyelembe véve ne haladja meg lényegesen a BAM melletti szövetkezetek termelési költségét. ASZALY ÉS ÁRVÍZ A tudósok a jelenlegi költségeken kívül figyelembe veszik a szükséges tőkebefektetéseket is. Hiszen a bázisgazdaságok fejlesztése jelentős összegekbe kerül. Például a Bargu- zini katlanban lévő szovhoz, amely a Bajkál-tó melletti terület legmelegebb részén terül el, mindössze 200 kilométerre van a BAM-tól. A zöldségtermelésre itt jók a feltételek. De késő tavasszal aszály, nyár végén árvíz sújtja a területet. Ahhoz, hogy a biztonságos termelés összes feltételét megteremthessék ezen a területen, jelentős anyagi befektetések szükségesek. Az öntözött területeket négyötszörösére lehet növelni, a mocsaras részeket le lehet csapolni. Hasonló problémák megoldásával a többi területen is foglalkoznak. Ezek a mezőgazdasági bázisok lehetővé fogják tenni a BAM menti települések megfelelő élelmiszerellátását. Alekszandr Birjukov A Puszej-szovhoz melegházai az irlcutszki területen Algatermesztés