Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 160. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. július 10., szombat Mai számunkból A NŐK POLITIKAI ÉS SZAKMAI KÉPZÉSE (3. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS KISS ISTVÁNNÉ NÉPFRONTTITKÁRRAL (6. old.) GOMBNYOMÁSRA? (7. old.) hírről hírre (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE — Munkavédelem Az elmúlt 10—15 évben tapasztalt kedvező folyamat után 1981-ben romlott a munkavédelmi helyzet, nőtt az üzemi balesetek száma — állapította meg csütörtöki ülésén a Minisztertanács a SZOT elnökségének tájékoztatója alapján. 1982 első hónapjaiban is viszonylag sok súlyos üzemi baleset fordult elő. Az utóbbi egy-másfél év baleseti adatait csak bizonyos módosításókkal lelhet összehasonlítani a korábbi esztendőkével, mert 1981. január 1. óta a munkába menet és jövet történő baleseteket, továbbá a kisiparosok és kiskereskedők üzemi baleseteit is számba veszik, ezenkívül a dolgozók most már kevésbé titkolják el az üzemi sérüléseket, amelyek kiheveiésére 1981. január 1. óta százszázalékos baleseti táppénzt kapnak. Vagyis nagy számban bejelentenek most már olyan baleseteket is, amelyek azelőtt is léteztek, de csak az utóbbi időben szerepelnek a kimutatásokban. Ám ezek kiszűrésével, összéhasonlítható adatok alapján is 11 százalékkal több sérülés történt 1981-ben az üzemékben, mint egy évvel korábban. A teljes körű számbavétel szerint pedig — beleértve a munkába menet és jövet történt sérüléseket is — 1981-ben 130 ezer üzemi baleset .fordult elő, ebből 570 volt halálos kimenetelű. Az esetek 62 százalékában a különböző; járművek gondatlan vezetése, illetve a gyalogos figyelmetlensége követelt emberéletet, de sokan jártak szerencsétlenül azok közül is, akik megfelelő biztosítás nélkül dolgoztak az állványon, a tetőn. Szinte minden esetben kimutatható, hogy a fegyelmezetlenség, a figyelmetlenség vagy az ellenőrzés lazasága idézi elő közvetlen vagy közvetett módon a bajt. Erre utalnak azok az adatok is, amelyeket az 1981-ben bevezetett úgynevezett okkutatási rendszer keretében a SZOT Munka- védelmi Tudományos Kutató Intézete feltárt. Az intézet 125 ezer üzemi baleseti jegyzőkönyvet dolgozott fel, és következtetésként sokféle lazaságra hívta fel a figyelmet. Nem véletlen például, hogy a halálos üzemi balesetek száma megugrik a fizetést és a tömegesebben megünnepelt névnapokat követő napokon. A legtöbb üzemi baleset pedig hétfőn és olyankor történik, amikor előzőleg éjszakába nyúló népszerű műsort adtak a tv-ben. Nem lehet pontosan hidni, hogy a fáradtság játszik-e közre, vagy egyszerűen az élmények, a műsorok megvitatása vonja el a figyelmet a biztonságról, de a munkától is. Mindenesetre nagyon fontos, hogy ezekben a kritikus időpontokban különösen nagy gonddal ellenőrizzenek az illetékesek. Az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések — az utóbbiak közül a bőrgyulladások a leggyakoribbak — visszaszorítása mindenekelőtt magának a dolgozónak és családjának az érdeke, de nagy jelentőségű a társadalom számára is. A 130 ezer üzemi baleset körülbelül 700 ezer közeli családtagot érint, a halálos üzemi balesetek nyomán pedig (a mezőgazdasági szövetkezetek adatai nélkül) tavaly 259 kiskorú gyermek maradt édesanya vagy édesapa nélkül. Üzemi baleset miatt a nem mezőgazdasági területen 1980-ban 2,2 millió, tavaly pedig már 2,7 millió napot töltöttek táppénzes állományban a sérültek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a táppénzes napok száma az utóbbi két évben 53ó ezerről ÖS6 ezerre emelkedett. A népgazdaságban tapasztalható általános törekvésekkel összhangban a munkavédelem javításában is megnőtt a vállalatok önállósága, s ezzel felelőssége. A munka- védelem jogi szabályozása a népgazdaság egészében egységesebbé vált, ugyanakkor egyharmadára csökkentették a korábbi munkavédelmi rendelkezéseket. A vállalatok maguk ismerik a legjobban, hogy sajátos műszaki-gazdasági feladataikhoz milyen munkavédelmi intézkedések kapcsolódhatnak a leghatásosabban. Ezeknek a teendőknek a középtávú és éves programját — a szociális terv részeként — tavaly készítették el első ízben a vállalatok. A szakszervezeti munkavédelmi felügyelők ellenőrzésének tapasztalatai szerint ezek a tervek megalapozottak, helyesen rangsorolják a vállalatok a munkavédelmi feladatokat, hogy a legfontosabbakra a szűkös anyagi eszközökből is jusson. A SZOT elnöksége tájékoztatójában több megoldatlan problémára is felhívta a figyelmet. Rámutatott például, hogy a különböző típusú targoncák javítása, szervize alkatrészhiány és központi javítóbázisok hiánya miatt évék óta nagy problémát jelent. A vállalatoknak egy része egyedileg próbál megoldást keresni, de ez gazdaságtalan, és nem mindig eléggé szakszerű. Célszerű lenne központosítotton szervezett és irányított bázist teremteni, s megszervezni a targoncavezetők képzését. Az ipari gázpalackok megfelelő karbantartását is sürgősen meg kellene oldani. A tudományos-technikai haladáshoz szorosan kapcsolódik az ergonómia, amelynek megteremtésére jó néhány helyen eredményes törekvések tapasztalhatok, e fontos munka összehangolása azonban még megoldatlan. A SZOT elnökségének álláspontja szerint szükséges lenne e feladatra kijelölni a megfelelő állami szervet, s további teendő az ergonómiai képzés, az ergonómiai munkahelyi bázisok bővítése. Végül a SZOT elnöksége rámutatott, hogy a munkavédelmi helyzet javítása az irányítóktól, a vállalatoktól és a munka- védelmi felügyelőktől egyaránt állandó, gyors és hatékony intézkedéseket igényel. (MTI) Befejeződtek Kádár János és Francois Mitterrand tárgyalásai Díszebéd a francia nagykövet rezidenciáján - Sajtótájékoztató Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett elnöke pénteki programjának kezdeteként találkozott Lékai László bíboros, esztergomi érsekkel. A találkozó színhelye a budavári érseki rezidencián volt. Ezután a Parlament Nándorfehérvár termében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára újabb négy- szemközti megbeszélést folytatót a francia államfővel. A késő délelőtti órákban hazánk magas rangú vendége felkereste a Magyar Nemzeti Galériát. A Budavári Palota előtt — ahol az elnök a napfényben fürdő belváros látképére is vetett néhány pillantást — Köpeczi Béla művelődési miniszter és Bereczky Lóránd, a Galéria főigazgatója köszöntötte. A Galéria egyik termében — barokk művészeti emlékek között — a Budavári Palotában tett látogatás záróakkordjaként a magyar értelmiségiek, művészeti életünk jeles képviselőivel találkozott az elnök. Köpeczi Béla üdvözölte a résztvevőket, a francia elnököt, mint írót is köszöntve, aki most kollégái körében érezheti magát. Francois Mitterrand bevezetőjében a magyar nemzet történelmi helytállását méltatta, s elismeréssel szólt a magyar nép irodalmáról, kultúrájáról. Örömét fejezte ki, hogy találkozhatott. kulturális életünk vezető képviselőivel. Hubay Miklós, a Magyar írók Szövetségének elnöke az író- szövetség nevében köszöntötte az államfőt, majd kötetlen beszélgetésre került sor a jelenlévők között. Francois Mitterrand délben a francia nagykövet budapesti Tisztelt első titkár úr! Tisztelt elniölk úr! Hölgyeim és uraim! Míindenkelőtt arról szeretnék szólni, mennyire megragadott az a szívélyesség, amellyel a magyar nép fogadott bennünket. Korai lenne még megfogalmazni látogatásom minden tanulságát, hiszen erről lesz alkalmaim nyilatkozni a délutáni sajtóéríkezleten,. Annyit azonban már most elmondhatok, hogy egy bátor és tiszteletre méltó néppel találkoztam, olyan emberekkel, akiket nagyra becsülök. Még jobban érzem annak szükségességét, hogy új lendületet adjunk a fnaindia-imagyar kapcsolatoknak. rezidenciáján díszebédet adott Kádár János és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tiszteletére. A meghívottak között volt politikai, gazdasági és kulturális életünk számos vezető képviselője, s ott voltak az elnök kíséretében lévő francia személyiségek. A díszebéden Francois Mitterrand és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Magyarország és Framdiaor- szág között az idő az elmúlt több mint ezer évben, a viszontagságok és a távolság ellenére is olyan szálakat szőtt, amelyek lehetővé teszik, hogy értsük egymást, sőt egyetértésre jussunk. Népeink hagyományaikat, kultúrájukat, politikai és társadalmi rendszerüket tekintve különböznek, s államaink eltérő szövetségi rendszerékhez tartoznak. Mindez nem akadálya, hanem éppen indoka annak, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat. Úgy véljük, eljött az ideje annak, hogy közösen építsük a jövőt. Tárgyalásainkon ennek útját alakítottuk. A Kádár János úrral:, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával és Losonczi Pál úrrall, az Elnöki Tanács elnökével folytatott megbeszélések bizonyították : a két ország előre tud haladni ezen az úton'. Népeinket a világ nemzetei közötti béke és megértés eszméi vezérlik. A magyarok és a franciák egyaránt ragaszkodnak az élő Európa gondolatához. Országaink ebben a szellemiben fogadták el a helsinki záróokmányt és tartják tiszteletben, előírásait. Minisztereink és más magas beosztású személyiségeink találkozóikon megállapították, hogy vitás kérdések nem választanak el bennünket. Eddig azonban a kérdések felszínén mozogtunk, most a valóságnak megfelelőén kezeljük őlket. Árucsere-forgalmunk messze van a kívánatos szinttől, s remélem, hogy növelni alkarjuk és fogjuk azt. Ennek érdekében gyakorlatiasabb, kanikrétaibb ipari és kereskedelmi együttműködési formákat keresünik, olyan módszereket, almellyek jobban megfelelnek a vállalatok igényeinek. Kulturális kapcsolataink eddig is élenksbbek voltak, de ezen a területen is mlég sok a, tennivaló. A franciáknak fel keli fedezniük, vagy újra fel kell fedezniük — nekem minderre már alkalmaim volt ma délelőtt (Folytatás a 2. oldalon.) Francois Mitterrand pohárköszöntője Szerelők a szárító oldalán. Az alumínium minden területen tért hódított. Bármerre járunk, lépten-nyomon találkozunk vele. Képes összeállításunk az 5. oldalon.
