Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
2 IvÊPÜJSÂG 1982. július 6. A „Columbia” negyedik útja Bejrut Tovább fokozódott a feszültség Diplomáciai erőfeszítések Tel Avivban eddig soha nem tapasztalt méretű tömegtüntetésen tiltakoztak Izrael libanoni háborúja ellen. (Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról.) nyéket. Az elfogadott határozat — amely a javaslattal ellentétben, végül nem említi név szerint Izraelt - sürgeti, hogy állítsák helyre a libanoni fővárosiban a víz- és energiaszolgáltatást, valamint biztosítsák - mindenekelőtt Béjrútban - az élelmiszer- és gyógyszerellátást. A BT első ízben szavazott Libanon ügyében azóta, hogy az Egyesült Államok június 26-án megvétózta1 az izraeli csapatok Bejrút térségéből való visszavonását követelő francia határozati javaslatot. * Szombaton este a „Békét most” elnevezésű izraeli háborúellenes mozgalom felhívására Izrael történetében példa nélkül állóan egyes jelentések szerint 80 ezer, más jelentések szerint 100 ezer ember tüntetett Tel Aviv központjában, az izraeli csapatok libanoni inváziójának megszüntetését és Sáron hadügyminiszter lemondását követelve. Az Izrael által megszállt Cisz- jordóniában két palesztin megBUDAPEST iLosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Zöld-foki Köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Aristides Pereira köz- társasági elnököt. * Hazaétkezett Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára, aki Baltimore-ban részt vett a Világkereskedelmi Központok Szövetségének közgyűlésén. Lőrincze Pátert Washingtonban fogadta Richard Lesher, az Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának elnöke, akivel megbeszélést folytatott arról, hogyan járuljanak hozzá a két ország kamarái a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. * Hétfőn elutazott Budapestről Rutger Palme, a svéd főváros polgármestere. Itt-tartózkodása során hivatalában fogadta Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, és tájékoztatta halt és tíz megsébesült vasárnap a Libanon elleni izraeli agresszió miatt tüntetők és az izPANORÁMA Budapest fejlesztési tervéről, az elért eredményekről. * A Venezuelai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Luis Herrera Campias köztársasági elnököt. LONDON Vasárnap hajnali nulla órátái Nagy-Britanniában, a vasúti közlekedés őshazájában gyakorlatilag megszűnt a vonatforgalom. A mozdonyvezetők szakszervezetének sztrájkfelhívása eredményesnek bizonyult, annak ellenére, hogy Thatcher asszony jobb belátásra biztatva a sztrájkhirdető szakszervezeti vezetőket, kijelentette: megítélése ' szerint képtelenek arra, hogy a „falklandi győzelem” kapcsán kialakult nemzeti öntudatot helyesen értelmezzék. E nemzeti öntudat pedig megkívánná a kormányzat véleménye raeli katonák összecsapásában - jelentette vasárnap a Tel Aviv-i rádió. szerint, hogy a vonatvezetők el- álljanak követeléseiktől és sztrájkjuktól, amely kétségkívül nem kevés kellemetlenséget okoz a lakosságnak. A brit államvasutak vezetősége a sztrájktörőkben, illetve a fenyegetésekben bízik. Bejelentette: amennyiben a sztrájk egy hétnél tovább tartana az alkalmazottak „visszavételét" komoly feltételekhez köti - például a vonatvezetők szakszervezetéből való kilépéshez, a rugalmas munkaidő feltétlen elfogadásához. SANTO DOMINGO Antonio Guzman, a Dominikai Köztársaság elnöke vasárnapra virradóra 71 éves korában elhunyt. A kormány szóvivője szerint Guzman elnök pisztolya véletlenül elsült és ez okozta a halálát, nemhivatalos vélemények azonban nem zárják ki az öngyilkosság lehetőségét sem. Az állítólagos baleset az elnöki hivatalban következett be. Az államfőt sebesülése után azonnal a Santo Domingói katonai kórháziba szállították, de nem sokkal később meghalt. Vasárnap magyar idő szerint 18 után 10 perccel leszállt a california! Edwards légitámaszpontra a „Columbia” űrrepülőgép, fedélzetén, Thomas Mattingly parancsnokkaI és társával, Henry Harstfielddel. Ez volt az űrrepülőgép negyedik és egyben utolsó útja. Magyar idő szerint délután 17 órakor kezdte meg a „Columbia" a Földre való visszatérést 112 fordulat után. 17 óra 43 perckor lépett be az űrrepülőgép a Föld légkörébe. A visszatérést, amelyet az amerikai nemzeti ünnepre időzítettek, közel félmillió érdeklődő várta, s megjelent az űrhajósok fogadtatásán Ronald Reagan amerikai elnök is. Az ünnep alkalmából az amerikai űrhajózás ellenőrző központjának a kormány zászlót adományozott. Reagan elnök az űrhajósok üdvözlésére beszédet mondott. Ebben megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is folytatja a világűr kutatását. A nagy vasútépítők tettéhez hasonlítva a „Columbia” űrhajósainak útját, Reagan kijelentette: „Az űrprogram és különösen az űrrepülőgép-program nagyban hozzájárul ahhoz, hogy országunk visszaszerezze erejét.” A Columbia kéttagú legénysége, Mattingly (balra) és Harstfield (Telefotó) Titkos adatok, óvatos becslések A Falkland-kaland ára Egyelőre még nem tudják kiszámítani, hogy mibe került Londonnak és Buenos Aires- nek a Falkland- (Malvin-)szi- getekért vívott hetvennégy napos háború. A brit seregnek 250—260 halottja és négyszer- annyi sebesültje van. Argentínából még nincs megbízható jelentés sem a halottakról, sem a sebesültekről, de azok száma jóval meghaladta a britekét. Valószínű, hogy a valódi, kozmetikázatlan hadiszámla is csak sokára kerül majd a világ elé. Londonban bizonyos adatokat egyelőre katonai titokként kezelnek, Buenos Airesben pedig a katonai junta fennmaradásának — még Gal- tieri tábornok bukása után is — egyik feltétele a mély hallgatás az elherdált pesókról. MIBE KERÜL A FLOTTA? A nyugati lapok mégis foglalkoznak becsléssel. Szerintük Londonnak a 74 napos háború első húsz napjában 300 millió fontot kellett csak a flotta délatlanti útjára költenie. A flotta — mintegy száz hajóból állt — odaérkezése után a napi üzemanyagköltség növelte a számlát. Ez a légiflotta üzemanyagköltségével együtt napi 18—25 millió font volt. Egy-egy kilövöd közönséges rakéta ára tízezer font; egy olyan torpedónak az óra, amellyel a „General Belgrano" argentin cirkálót elsüllyesztették, 720 000 font. Amikor Foxley-Norris, a brit légierő marsallja nyilatkozott a hamburgi „Der Spiegel"- nek, elmondta: Angliának mintegy száz „Harrier” típusú helyből felszálló repülőgépe Van, ezek egy része a flotta tulajdonában lévő „Sea Harrier". A dél-atlanti hadművelet színhelyére 40 Harden küldtek; az argentinok tizenegy darab le- lövését jelentették. Egyetlen Harrier ára öt-hat millió font. Az angol helikopterek darabonkénti ára — a hadijelentésekben jó néhány elvesztése szerepelt —, átlag 1,25 millió font. A nagy hajók közül az argentinok által elsüllyesztett Sheffield brit romboló felépítése ma mintegy 130—160 millió fontba kerülne. Az „Atlantic Conveyor" — ezt is elsüllyesztették az argentinok — építési költsége 45 millió font körül jár. BILLIÓKBAN SZÁMOLNÁK Argentína háborús költségei sem filléresek. Például a francia gyártmányú Exocet-rakéta — ezzel süllyesztették el a „Sheffield”-et — darabja egymillió dollár. Katonai szakértők szerint a argentinok ebből mintegy 40—50 darabot lőttek ki. Az eredetileg 140 billió pesós, azaz 9,9 milliárd dolláros argentin költségvetésből 3,2 milliárd dollár megy katonai célokra. Ebben azonban természetesen nem szerepelhettek a háború költségei. Honnan szereznek hát rá pénzt? Ma már tudjuk, hogy a háborús kiadások egy részét hirtelen bevezetett új adókkal kívánják fedezni. Különadót vetettek ki minden valutaügyletre és átlag 30 százalékkal növelték a szeszes italok, mindenekelőtt a whisky, a dohányáru és a benzin adóját. Májusban már egy dollár volt egy doboz cigaretta átlagára, egy gallon (3,79 liter) benzin ára 1,45 dollár. A Buenos Airesben megjelenő angol nyelvű gazdasági lap, a „Re- wiew of the River Plate" még május végén azt írta: „A háború költséges lesz, de a kiadásokat fedezni fogjuk...” A teljes kép ennél persze sokkal bonyolultabb. Ebben nincs benne a közös piaci embargó okozta kár és infláció. Ez utóbbi ebben a 27 millió lakosú országban, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti termék 1600—1700 dollár, s ahol a külföldi adósság összege 47 milliárd, a hetvenes évek óta vágtat az infláció. A pénzromlás 1976-ban ötszáz százalékos volt, majd néhány évig sikerült 100 százalék aló nyomni, de tavaly már 131, 1982 első hónapjaiban 137,9 százalékos volt. Á Malvin-szigetekért vívott háború közepetáján, május első napjaiban a dollárt hétszeresen jegyezték az 1980 májushoz képest. Az egymillió pesó névértékű bankjegyért, amelyen José de San Martin tábornok, Argentína spanyol uralom alóli felszabadítójának arcképe van, egy pár cipőt lehet vásárolni. A munkanélküliség a munkaképes városi lakosság 15 százalékát érinti. Az építőipar 1,1 millió dolgozójából tavaly ötszázezer főt bo- csájtottak el... HOVA KÖNYVELIK? De ha már Argentína „sebeit" feltárjuk, el ne hallgassuk, hogy csillagászati adósságával elsősorban éppen Angliának tartozik, s azt a pénzt Londonban — alkalmasint — mostanában szintén a veszteség oldalra írhatják. London, a győztes, különben mindössze 10,5 százalék inflációt jelent hivatalosan, óm a valóságban a pénzromlás ennél magasabb. A munkanélküliek száma a brit szigeteken májusban meghaladta a hárommilliót. .. Nem folytatjuk. A Falkland- szigeteknek, amikor oda felhúzták a kék-fehér-kék argentin lobogót, 1800 lakosa volt. Egyelőre senki nem tudja pontosan, hogy mibe került a briteknek egy-egy szigetlakó felszabadítása. GARDOS MIKLÓS A bejrúti zsarolás Hétfő esti kommentárunk. A múlt ihét végén egy pillanatra fellobbant a pislákoló remény. A hírügynökségek azt jelentették, hogy a libanoni kormányfő megegyezett Arafattal „a palesztin jelenlét korlátozásáról" és — ellentételként — az izraeli csapatok hátrább vonásáról, az ostromgyűrű lazításáról. Ugyanakkor Tel Avivból híre jött, hogy soha nem látott — mintegy hatvanezres — béketüntetés zajlott le a város utcáin. E remény azonnal elhalványult, amikor az újabb jelentésekből kitűnt: sem Tel Aviv, sem Habib amerikai különmegbízott álláspontja „nem ismeretes" e megegyezés ügyében. Márpedig a libanoni helyzet ma már túl bonyolult ahhoz, hogy bármiféle rendezéshez elég legyen két fél, ezúttal a bejrúti kabinet és a PFSZ megegyezése. Akik még ezután is bizakodtak volna, vasárnap megkapták az egyértelmű és kiábrándító választ, mind Tel Avivból, mind Washingtonból. Izraelben a parlament több órás ülés után látványos határozatot hozott: semmiféle formában nem fogadja el a PFSZ libanoni jelenlétét — még jelképes formában sem, hiszen az említett megegyezésben mindössze két palesztin zászlóalj és a bejrúti PFSZ-iroda jelenléte szerepelt. A washingtoni válasz voltaképpen beszédes hallgatás formájában érkezett. Habib egyszerűen nem vett tudomást a megállapodásról, ismét bebizonyítva, hogy Washington melyik felet támogatja .Libanonban. A kettős döntés nyomán — hiszen világos, hogy végső fokon izraeli—amerikai összjátékról van szó — drákói lépés következett. Az izraeli hadsereg légmentesen lezárta a „zöld vonalat”, teljes és maradéktalan blokád alá vette az egész körülzárt Nyugat-Bej- rútot. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy elzárták a vizet, a villanyt, lezárták a forgalmat, vagyis a városrészt élelmiszerhiányra, szomjúságra és sötétségre ítélték. Hatszázezer nyug at-bejrúti lakost a létfeltételektől fosztottak meg. A lépés, amelynek nyilvánvaló célja a zsarolás és amely a katonai támadás előkészítésének tekinthető, olyan felháborodást váltott ki, hogy a Biztonsági Tanács külön egyhangú határozatot hozott a szerencsétlen bejrútiak védelmében. Az izraeli külügyminiszter példátlanul nyersen közölte a tiltakozó francia nagykövettel, hogy „Párizs törődjék a saját dolgával". Arafat továbbra is érintkezésben áll Falhd szaúd-arábiai uralkodóval, aki Taifban fogadta Gemajel falangista vezért és megbeszélést folytat az Arab Liga hattagú miniszteri bizottságával, valamint egyiptomi és más arab személyiségekkel. Faruk khaddumi PFSZ-vezető Moszkvában, Asszad Szíriái államfő váratlanul Szaúd-Arábiában tárgyal, Vazzan libanoni kormányfő pedig igyekszik meggyőzni Habib amerikai k ülő nmeg bízottat árnyaltabb amerikai magatartás szükségességéről . .. A bejrúti blokád elrendelése óta az egész libanoni helyzet egyetlen hatalmas pokolgépre emlékeztet. Az idegtépő ketyegés mind hangosabb és mind kétségesebb, hogy meg lehet-e akadályozni a robbanást. HARMAT ENDRE Bukarest Gazdaságfejlesztő intézkedések Szombaton Bukarestiben ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. A testület gazdasági kérdésekről tárgyalt, A PVB úgy határozott, hogy a román nemzetgazdaság erősödésének érdekében tovább kell csökkenteni az importot és növelni a belföldi termelést, elsősorban a kőolaj és földgáz, valamint más alapanyagok területén. A román kőolajbányászatot fejlesztve az erőket összpontosítsák az érdekelt övezetekben. Nagy mélységű fúrásokkal és új szondák felállításával fokozzák még a kishoza- mű rétegek kinyerését is. A F*VB feladatul adta, hogy kezdjék meg a Fekete-tenger román partvidékén a kőolaj kitermelését. Mindezek eredményeként 1985-ben saját erőből 15 millió tonna kőolaj kiihozataíla a feladat, a földgáz kitermelését pedig közel 10 milliárd köbméterre kell fejleszteni. ■ ■ n 1 a Maavar Nemzet dann hivatalos deviza- és valutaárfolyamai Érvényben: 1982. július 6-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 202,99 6 209,20 6 215,411 Ausztrál dollár 3 648,51 3 652,16 3 655,81 Belga frank 75,96 76,06 76,14 Dán korona 420,115 420,57 420,99 Francia frank 523,50 524,02 524,54 Holland forint 1 316,84 1 318,16 1 319,48 Japán yen (1000) 138,48 138,62 * 138,76 Kanadai dollár 2 779,14 2 781,92 2 784,70 Kuvaiti dinár 12 391,62 12 404,02 12 416,42 Norvég korona 570,60 5711,17 571,74 NSZK márka 1 4^1,74 1 453,!19 1 454,64 Olasz líra (1000) 25,85 25,88 25,91 Osztrák schilling 205.89 206,110 206,31 Portugál escudo 42,62 42,66 42,70 Spanyol peseta 32.13 32,16 32,19 Svájci frank 1 680,65 1 682,33 1 684,01 Svéd korona 587,32 587,91 588,50 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602.60 USA dollár 3 571,27 3 574,84 3 578,41 Ai államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ES CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. július 6-tól Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 022,92 6 395,48 Ausztrál dollár 50 3 542,60 3 761,72 Belga frank 5 000 73,78 78,34 Dán korona 1 000 407,95 433,19 Finn márka 100 730,43 775,61 Francia frank 500 506,30 539,74 Görög drachma 500 54,91 58,31 Holland forint 1 000 1 278,62 1 357.70 Japán yen (1000) 10 000 134,46 142,78 Jugoszláv dinár 1 000 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2 698,46 2 865,38 Kuvaiti dinár 10 12 031,90 12 776,14 Norvég korona 100 554,03 586,31 NSZK márka 1 000 1 409,59 1 496,79 Olasz líra (1000) 50 000 25,10 26,66 Osztrák schillinq 1 000 199,92 212,28 Portugál escudo 5 000 41,38 43,94 Spanyol peseta 5 000 31,20 33,12 Sváici frank 1 000 1 631,86 1 732,80 Svéd korona 100 570,27 605,55 Török líra 1 000 23,39 24,83 USA dollár 100 3 467,59 3 682,09
